Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-15 / 165. szám

^ NÉPÚJSÁG 1984. július 15. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Meddig kell még tűrni? Bonyhádról, az Alkotmány utcából érkezett a levél. Az itt lakók megírták: a tanács salakozássaf járhatóbbá tet­te az útjukat; de a salak el­porladt és ha egy jármű el­megy, óriási porfelhőt kavar. Azt kérdezték: meddig kell még ilyen tűrhetetlen körül­mények között élniük? A kérdésre dr. Nedók Pál, a Tolna megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának vezetője válaszolt. — Az ügyet kivizsgáltam és megállapítottam, hogy a lakók panaszbejelentése ala­pos. Az utcát a városi ta­nács — átmeneti megoldásul — salakozással tette járha­tóbbá, azonban az elporladt salak — a megnövekedett járműforgalom miatt — most kellemetlen környezet- szennyezést okoz. A környe­ző közművek elhelyezése rö­videsen befejeződik, a ko­rábbi forgalmi rend vissza­áll, így várhatóan a jelen­legi állapot e szűk utcában megszűnik. — Az itt lakók problémá­ját véglegesen azonban csak az úttest szilárd burkolattal történő ellátása oldja meg. A városi tanács az Alkot­mány utcai szennyvíz, csa­padékvíz és gázvezeték le­fektetése után az útburko­lat megépítését is tervezi. Bízik az utca lakóinak anya­gi és társadalmi munkafel­ajánlásaiban, de még így is csak 1985—1990. között, a következő ötéves tervciklus­ban kerülhet erre sor. Miért kellene fizetni? Györgykovács Lajosné, Szekszárd, Semmelweis u. 2/b. szám alatti olvasónk tizen­hét társa nevében kereste fel szerkesztőségünket. El­mondta: Szekszárdon, a Bottyán hegyen szőlő-, illet­ve kerttulajdonosok vízi tár­sulatot alakították. A Víz- és Csatornamű Vállalat szán­dékozta arra vezetni a vizet. Később arra is vezette, ök ezelk után kérték felvételüket a vízi társulatba. A társulat tagjai azzal fogadták el je­lentkezésüket, hogy mind­egyikük fizessen 4—4 ezer forintot. Ök nem hajlandók Telefonszimunk: 16-211 azért fizetni, hogy felvegyék őket. Elég, ha azért fizetnek, hogy a vízmű bevezeti hoz­zájuk a vizet. A vízmű sem áll velük szóba, nem vezeti be hozzájuk a vizet. Miért?” A kérdésre Füredi Ferenc, Szekszárd város Tanácsa V. B. műszaki osztályának osztályvezető főmérnöke vá­laszolta a következőket: — A Bottyán-hegyi zárt­kerti ingatlanok tulajdonosai 1983. év elején alapították meg társulatukat, vízveze­ték építése céljából mintegy 20 tag részvételével. A tár­sulat képviselője elmond­ta: az alapító közgyűlés megtartása előtt a terü­leten érdekeltnek vélt in­gatlantulajdonosokat meg­keresték és nyilatkozatot kérték tőlük a társulatba való belépési szándékukról. Györgykovács Lajosné, és azok, akik nevében a kérdést feltette, a kérdéses időpont­ban nem kívántak belépni a társulatba. — A vízvezetéket a társu­lat megrendelése alapján a Tolna megyei Víz- és Csator­namű Vállalat építette meg, az elkészült létesítmény a társulat tulajdonában van, fenntartásáról, üzemeltetésé­ről a társulat gondoskodik. Mivel a vízvezeték a társulat pénzéből létesült, jogos azon kérésük, hogy az újonnan belépők, illetve új fogyasz­tók az elkészült vezeték költségeiből bizonyos részt megtérítsenek a társulatnak. — A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 1984. január 1-től zártkerti terü­letre — a városi ellátás szín­vonalának biztosítása érde­kében — ivóvizet nem ad. Mivel Györgykovács Lajosné és társai ezen igényüket még 1983-ban bejelentették, amennyiben meg tudnak ál­lapodni a társulattal a költ­ségtérítésben és befizetik a Tolna megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalatnak az in­gatlanomként! 4 ezer forint feilesztési hozzáiárulást. a vízmű részükre is szolgáltat­ja az ivóvizet. Miért hiányoznak alapvető cikkek? Dezső Józsefné, Szekszárd, Üjberek 3. szám alatti olva­sónk leveléből idézünk: „üj­bereki lakos vagyok. A tele­pülésen egy vegyesbolt van. A liszt minden családban fontos. Két hete itt nincs liszt. Kérdem én: a bolto­sunk miért nem teszi hiány­cikké a szeszes italokat in­kább? Van egy másik kér­désem is: köteles-e a boltos kiírni, ha egy hétig szabad­ságon van? A mi boltosunk nem írta ki, ezért kenyér nélkül maradt a családunk.” A kérdésre Bodony Lajos, a Bátaszék és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet igazgatósági elnöke válaszolt: — Ellenőrzési osztályunk­kal a levélben írtakat kivizs­gáltattam. Az ellenőrzés so­rán megállapították, hogy az alapvető élelmiszerek közül liszt, cukor nincs az üzletben. Az észrevétel tehát helytálló. — Italfogyasztás az ellen­őrzéskor a boltban nem volt. Csak italvásárlás volt. Az el­lenőrök ott-tartózkodásukkor az üzletben dohányzást nem tapasztaltak. — Kétségtelen tény, hogy az egység készletösszetételé­ben erősen megnövekedett a szesz- és a dohányáru aránya. A helyes készletösszetételre, az aránytalanságok felszámo­lására felhívtuk az egység- vezető figyelmét. Köteleztük az egységvezetőt, hogy az alapvető élelmiszerek be­szerzéséről soron kívül gon­doskodjék. — Az egységvezető köteles­sége a vásárlóközönség tájé­koztatása a nyitvatartási idő­ről, valamint a zárvatartás okáról, várható idejéről. E mulasztása miatt az egység- vezetőt elnöki figyelmeztetés­ben részesítettem. Az újbe- reki vegyesboltot 1984. má­jus 22-én szerződéses üze­meltetésre adtuk át. A jö­vőben fokozott figyelmet for­dítunk arra, hogy hasonló hiányosságok ne fordulhas­sanak elő. Egyrészes film - kétrészes helyár? Skoda Ferenc, Szekszárd, Felszabadulás tér 2. szám alatti olvasónk 1984. június 15-én beült Szekszárdon, a Panoráma moziba és meg­nézte a Kelly hősei című két­részes amerikai filmet. „A legnagyobb meglepetésként hatott a film nézőire, hogy bár volt híradó, sőt filmelő­zetes is, az előadás nyolc óra­kor véget ért. Ennek oka ugyanis, hogy a film egyré­szes volt. Ezt bizonyítja a Filmszem májusi száma is, melyben egyrészes, 2 órás filmként ismertették. Ezek után valamit nem értek! A film minden kétséget kizáró­an egyrészes volt, szünetet nem tartottak, ennek ellené­re Szekszárdon a plakáton is kétrészesként hirdették. Ugyan mi ennek az oka? Csak nem így akarják a „gyengébb” filmek bevételét kiegészíteni?” A kérdésre Harmat József­től, a Tolna megyei Moziüze­mi Vállalat igazgatójától kér' tünk választ. — A filmek helyárának be- sorolója nem a Moziüzemi Vállalat. Ez a Művelődési Minisztérium Flimfőigazgató- sága hatáskörébe tartozik. Az említett film helyárát a MOKÉP 1984. április 11-én kelt 2. számú kódlevél szabá­lyozza a következők szerint: „A Kelly hősei I—II. rész III-as kategóriában kell for­galmazni.” A Panoráma mo­zi ennek megfelelően járt el és a törvényesen előírt hely­árakat alkalmazta. — A filmek egy- vagy többrészes formában történő vetítése nem a részenkénti kétórás vetítési időt jelenti. Gyakran előfordul, hogy a két óra vetítési időt megha­ladó filmeket csak egyrészes- ként forgalmazzák. Ilyen pél­dául: „Gyertek el a névna­pomra!”, „Isten hozta Mr!”, amely kísérő műsor nélkül 2 óra 10 perc. A King-Kong szintén egyrészes, a vetítési ideje mégis 2 óra 14 perc. Kétrészesként forgalmazott például „A postás mindig kétszer csenget”, amelynek vetítési ideje 2 óra 4 perc, vagy a „Csillagok háborúja”, amely 2 óra 8 perces. A Kelly hősei című filmnek — az Ajtó című kapcsolt film nélkül — 2 óra 26 perc a vetítési ide­je. A válaszokból kiderül: nem a film hosszúsága ha­tározza meg melyiket vetítik egyrészesként és melyiket kétrészesként, hanem a Film­főigazgatóság. Ml VÁLASZOLUNK A Minisztertanács 22/1984. (VI. 14.) számú rendelete a ! közlekedéssel össze- ‘ függő egyes minisz- 4 tertanácsi rende­letek módosításáról szól, s ebből azt emeljük ki, hogy országos közforgalmú vasút, valamint a megye határán túlterjedő helyi közforgal­mú és saját használatú vasút, továbbá a hozzájuk tartozó létesítmények és egyéb be­rendezéseik létesítését, építé­sét, bővítését, átalakítását, használatba vételét, vala­mint megszüntetését — a jogszabályban megjelöltek kivételével — a Közlekedési Főfelügyelőség engedélyezi, s hogy a főfelügyelet szak­mailag irányítja és felügyeli a közúti, valamint a vasúti járművezetők képzését és vizsgáztatását. A rendelet 1984. június hó 1. napján lépett hatályba. A közúti járművek forga­lomba helyezésével és forga­lomban tartásával kapcso­latos egyes díjakról szóló ko­rábbi jogszabályt módosítja a közlékedési miniszter és a belügyminiszter 9/1984. (VI. 14.) KM—BM számú együttes rendelete, amely módosítás szerint járműalkatrészre, jár­műtartozékra, vagy járműtu­lajdonságra vonatkozó minő­ségi jel használatának enge­délyezési dija 10 000 Ft. A rendelet kihirdetése nap­ján — 1984. június 14-én — hatályba lépett. Az igazságügyminiszternek o büntetésvégrehajtás nyil­vántartásáról szóló 5/1984. (VI. 14.) IM számú rendelete — annak tárgyát tekintve — első „ránézésre” talán ke­vesek érdeklődésére tarthat számot, a rendeletet áttanul­mányozva azonban többeket érdekelhet, hogy miként ad­ható, kapható tájékoztatás ennek a nyilvántartásnak az anyagából. Nos megkeresés alapján tájékoztatás adha­tó; a) a bíróság, az ügyészség, a rendőrség részére a nyilván­tartás teljes anyagáról, b) a társadalombiztosítási szervek részére a fogva tar­tott társadalombiztosítási el­látásának elbírálásához szük­séges adatokról, c) állami szerv, szövetkezet, társadalmi szervezet és egye­sület részére a megkeresésé­ben megjelölt célra a fogva tartás helyéről és a szabadu­lás várható időpontjáról. Magánszemély részére, ké­relem alapján tájékoztatás adható: a) saját személyére vonatko­zóan a fenti b) pontban meghatározott adatokról, b) más személyre vonatko­zóan, az ehhez fűződő jogos érdek igazolása mellett, a fogva tartás helyéről és a szabadulás várható időpont­járól. Magánszemély kérelmének tartalmaznia kell a) a fogva tartott személy adatait, b) a tájékoztatást kérő nevét és lakcímét, c) a tájékoztatás­hoz fűződő jogos érdeke iga­zolását. A tájékoztatás meg­tagadható, ha annak teljesí­tése az állam- vagy a köz- biztonság érdekeit sérti és természetesein akkor is, ha a tájékoztatás adásához fűződő jogos érdeket nem igazolták. Kihangsúlyozandó, hogy a nyilvántartásból kapott tá - jékoztatást csak a rendelte­tésének megfelelő célra le­het és szabad felhasználni. A rendelet kihirdetése napján — 1984. június 24-én — hatályba lépett. Valamennyi most említett jogszabály a Magyar Köz­löny idei 23. számában ol­vasható. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke A tengerhab és a gabona Az ókori görögök hittek abban, hogy a szerelem és a szépség gyönyörű istennője, Aphrodité a tenger habjá­ból született... A tudósok nemrég foglalkozni kezdtek a tengerhab biológiai sajátos­ságaival, és rendkívüli érde­kes eredményekkel járó kí­sérletsorozatot végeztek. Ki­derült, hogy a tengerhab biológiailag aktív anyagokat tartalmaz, melyek nagyon fontosak a tengeri növények és állatok élettevékenységé­nek fenntartása szempontjá­ból. Gabonafélékkel végzett kísérletek során kiderült, hogy a gabona a tengerhab­bal történő előzetes kezelés után a szokásosnál gyorsab­ban érik. Tábor a béke és barátság jegyében Egy hete egészséges gye­rekzsivaj tölti be a KISZ Tolna megyei Bizottsága Fadd-Domboriban lévő veze­tőképző táborát. Nap mint nap száll a dal, pattog a labda, játék, jókedv, kaca­gás van mindenütt a jege­nyék alatt. Az árnyékos pa­dokon kézzel-lábbal mutoga­tó alkalmi tolmácsok tüstén­kednek, magyar, orosz, fran­cia, német szavak kevered­nek. A dombori Bábelben azonban mindenki érti, megérti a másikat. Más nyarakon sem volt szokatlan a gyerekek vihán- colása, barátkozása a Duna partján és most sem az, mert a megyei úttörőelnök­ség az idén rendezi meg ötödször a béke és barátság jegyében a nemzetközi úttö­rőtábort 20 tambovi, 20 NDK-beli, 12 francia és 62 magyar pajtás részvételével. Látogatásunkkor a táboro­zok épepn az esti bemutat­kozó programra készültek, de azért négyen közülük sza­kítottak időt egy kis beszél­getésre. A barna, nyúlánk Jana Rocznik az NDK-ból, Lichtenstein városából érke­zett: — Eddig csak átutazó­ban jártam Magyarországon, de most örülök, hogy itt le­hetek a táborban, és csodá­latosnak tartom az egészet, mert lehetőségem van arra, hogy más nemzetek úttörői­vel találkozzam — mondja beszélgetésünk elején, majd így folytatja: — Eddig ne­kem az NDK-ban nem volt lehetőségem arra, hogy ma­gyar, szovjet francia pajtá­sokkal együtt táborozzam. Szeretnék minél több bará­tot, élményt szerezni, és ter­mészetesen majd otthon min­dent elmesélni iskolatársa­imnak. Jana még elmondot­ta azt is, hogy vett egy ma­gyar-német szótárt, de nehéz a kiejtés és a magyar paj­tások beszéde hallatán nem tudja elképzelni, hogy neki sikerül-e. A kedves, talpraesett Anya Jegorova Tambovból jött a tá­borba. Eddig még nem járt Magyarországon, de nagyon szeretné megismerni Buda­pestet, Szekszárdot, a magyar, a német és francia gyerekek életét, szoáksait. — Jó alka­lom nyílik arra — állapítja meg Anya, — hogy beszél­jünk egymás országáról, lakóhelyéről is. Nagyon ér­dekes itt minden, és amikor a fővárosba érkeztünk, igen­csak megtetszett a csodála­tos műemlékeivel Budapest. Anya ezután témát vált: — A mi iskolánkban mindenki tudja, hogy Tolna és Tambov testvérmegyék. Sok tanu­lónk levelez magyar pajtá­sokkal, így nemcsak ismere­teink vannak Tolna megyé­ről, de barátaink is vannak itt. Az elkövetkezendő na­pokban ezeknek a jó bará­toknak a számát is gyarapí­tani akarom. A következő beszélgetésre ketten érkeztek. Mercier Ma­rion, a normandiai Le Havre lakója és Gyugyi Csilla ka- posszekcsői pajtás. Ismeret­ségük egy éves múltra te­kint vissza, hisz a szekcsői kislány tavaly Normandiá- ban vendégeskedett. Először a vendéget faggattam terve­iről: — A fő célom az, hogy minél több barátságot kös­sek itt a táborban. Ez rész­ben már sikerült, de a hátra­levő napokat is ki akarom használni. — Nem furcsa a francia konyha után a magyar koszt? — érdeklődöm. — Egy kicsit más — hang­zik a tömör válasz, majd a bók is — Az ellátás nagyon jó. Nagyon köszönjük. Gyugyi Csilla, aki Mercier Marionéknál néhány kelle­mes estét eltöltött, most a szüleivel együtt nagyon vár­ta a francia kislányt. Már kész a hétvégi kaposszekcsői program, ami meglepetést is tartogat. Hogy milyen nyel­ven beszélnek majd? Hát, a nemzetközin: szótár segít­ségével, kézzel-lábbal. Gyu­gyi Csilla „elárulta” azt is hogy szeretnék hosszabb idő­re meghívni a normandiai családot és tartós barátsá­got kialakítani velük. Nem elérhetetlen a cél, hisz az idén is vendégeske­dik Regölyben egy tavaly „szerzett” barátnő, egy NDK- beli kislány. A táborozok tervei, vágyai részben a dombori egy hét, majd az azt követő újabb bélatelepi egy hét alatt való­ra válhatnak, hiszen gazdag programról gondoskodott a táborvezetőség. A szekszárdi, a pécsi, a badacsonyi kirán­dulások mellett szolidaritási vásár, politikai dalest, tánc­ház, diszkó, sok-sok játékos- és sportvetélkedő, karnevál és még ki tudja hányféle meglepetés várja a pajtáso­kat és biztosítja a pihenést, az önfeledt szórakozást, a kikapcsolódást, de lehetősé­get teremt a barátkozások- ra is. És ez a gyerekek között kialakult, vagy kialakuló jó kapcsolat vezet el, illetve vezethet el a felnőttek ba­rátságához is. Ezért jó, hogy nemzetközi táborok vannak. ÉKES LÁSZLÓ Fotó: Czakó Sándor Egy kis teret ere (balról jobbra) Mercier Marion, Gyugyi Csilla, Anya Jegorova és Jana Rocznik

Next

/
Thumbnails
Contents