Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-15 / 165. szám

1984. július 15. , TOLNA \ üsÉPÜJSÁG 5 Saját „Diirelitíizem” Valamikor a háztartások többségében a közönséges jégszekrény is luxusnak szá­mított. Vidéken a pincébe vagy madzagon a kútba eresztették le a több napig eltartani kívánt ételt. Ma már a frizsider a szerényebb otthonokban is általánossá vált, s közülük nem egyben nagy mélyhűtő tér van, sőt külön fagyasztószekrényt is lehet kapni. Különösen azok számára nagy érték, akik külterüle­ten, vásárlóhelyektől távo­labb laknak, vagy saját kis­kertjük van, ahol a zöldség­gyümölcs megterem. Miből áll a fagyasztószek­rény hasznossága? Abból, hogy a nyers húsféleség fél évig is kitűnő minőségben- ízben kockázatmentesen el­tartható benne. A megtaka­rított időn túl a dolgozó csa­ládok számára biztonsági tartalékot is jelent a fa­gyasztószekrény, hiszen a benne tárolt húshoz minden­kor hozzá lehet nyúlni, akár idő- akár pénzhiányban szen­vedjenek éppen. Húsvásár­lásnál fizetéskor több kilót előre meg lehet venni (kö­rülbelül mindenki tudja, meghatározott időre mennyi a szükségletük), s azt ada­gokra beosztva eltenni. A használati utasításban na­gyon pontosan közlik az elő­írásokat, amit ha pontosan betartanak, a tárolás telje­sen kockázatmentes, ízvál­tozás nélküli. Az adagokra beosztott húst (csontot is) fó­liába, celofánba kell csoma­golni, hogy egymás szagát ne vegyék át. Sőt ajánlatos a szeletek közé is egy fólia­csíkot tenni, így a lassú fel- engedtetéskor nem ragadnak egymáshoz. Igen fontos az előírások közül a lassú fel- engedtetés betartása. A ter­mészetben a fagyáskor a sej­tekben lévő víz óriás jég­kristályokká alakul, ez szét­roncsolja az értékes sejttar­talmat. Ha viszont a mes­terséges gyorsfagyasztást al­kalmazzuk, a sejtekben lévő víz homokszerű kristályok­ban gyűlik, ami már nem károsítja felengedéskor a szöveteket. A hatvanliteres űrtartal­mú szekrényekben húszkiló- nyi, mínusz 18 fokos mély­hűtött ételt lehet eltartani. A gép használata nem igé­nyel szaktudást, azonban a leírt alapműveleteket be kell tartani. Ilyen a zöldségek­nél a blansirozás, vagyis elő- főzés. A frissen szedett zöld­babot egy-két perces forró vízben történő főzés, majd lehűtés után — ha nylon­zacskóban lefagyasztjuk — karácsonykor friss áruként fogyaszthatjuk. Ez vonatko­zik a zöldségre, zöldborsóra, kelbimbóra, a legtöbb bogyós, és csonthéjas gyümölcsre, a céklára és az uborkára. Mit nem lehet, s nem cél­szerű mélyhűteni? A salátát, az italokat, a tojást, a hagy­mát, a tejtermékeket. De hát erre nincs is szükség. Vi­szont, ha gyári mirelit­árut, készételt veszünk, to­vábbi hónapokra itt eltart­hatjuk. Az általunk főzött ételt is lehet mélyfagyasz­tani, így a sertéspörkölt és a kifőzött, külön csomogolt ga­luska hetek múlva is asztal­ra tehető. Tovább gyorsítja a főzés-tálalás munkáját, fo­kozza a komfortos háztar­tásvitelt, ha infrahullámmal működő grillsütőnk is van, amelyben a melegítés percek műve úgy, hogy közben ma­ga a tárolóedény hideg ma­rad, csak benne az étel hé­vül forrpontra. K. M. Házasságon kívül Családi lapokban, rádió­-------------ban, televízióban s okat foglalkoznak azzal, hogy manapság egyre több nő vállalkozik házasság kö­tése nélkül is gyerekszülés­re. A vitaindítók után hete­kig összecsapnak az ellen­tétes nézetek. Van, akinek megingathatatlanul az a vé­leménye: mindenkinek joga van arra, hogy véget vessen kétségbeejtő magányának, és egy kisgyerekben megtalálja a boldogságát. Miért, hányán nőnek fel apa nélkül ma­napság a „válási árvák” kö­zül is?! — érvelnek. Mások éppen az úgynevezett cson­ka családban felcseperedett, a férfi-modellt nélkülöző gyerekek érdekében monda­nak ellent. Felsorakoztatják minazokat a tényeket, ame­lyek bizonyítják, egyedül mennyire nehéz megbirkózni a gyerek nevelésével. Aki a vitákat figyelemmel kíséri, tapasztalhatja, hogy a házas­ságon kivül született, tör­vénytelen gyérekkel szembe­ni előítéletek mind ritkáb­bak. Ennek nyilvánvaló oka az is, hogy a mi jogunk nem ismeri a „törvényes” és „tör­vénytelen” gyermek fogal­mát. Itt most nem kívánjuk azt fejtegetni: hogy etikus maga- tartás-e a nőtől az, hogy partnerének beleegyezése nélkül hozza világra a gye­rekét. Egy biztos: a házassá­gon hívül született gyermek családi jogállását rendezni kell. Ha a vér szerinti apa az apaságot vállalja, megteheti már a gyerek magzati korá­ban is. Az anya terhességé­nek kezdetén felkereshetik a szülők a gyámhatóságot, és az apa ott nyilatkozatot te­het arról, hogy a születen­dő gyermeket a magáénak ismeri el. Ez a teljes hatá­lyú apai elismerés. (Ilyen nyilatkozatot egyébként nemcsak a gyámhatóságon, hanem az anyakönyvvezető­nél, közjegyzőnél, bíróságon, illetőleg magyar külképvise­leti hatóságon is jegyző­könyvbe lehet foglalni.) Az anya az elismerő nyilatko­zatról kap egy igazolás^ és szüléskor már ennek alap­ján anyakönyveztetheti a gyereket. Az elismerő nyilatkozat­nak feltétele, hogy a törvény alapján ne kelljen valamely más férfit a —érmék apjá­nak tekinteni. (Például az anya nem él házasságban, illetőleg házastársa bírói úton eredményesen támadta meg a vele szemben fenn­álló apasági védelmet. Más férfi még nem ismerte el magáénak a kicsit, illetve birói ítélettel sem mondtak ki mást apának.) Az is fon­tos, hogy az apaságot elis­merő férfi és a gyerek között legalább 16 év korkülönbség legyen. Az elismerő nyilat­kozatot a férfinak személye­sen kell megtennie. (Nem lehet megbízni valakit, hogy az illetékes nevében tegyen nyilatkozatot.) A törvényes képviselőnek, a szülőnek vagy a gyámha­tóságnak, esetleg gondnok­nak a hozzájárulása szüksé­ges a nyilatkozattételhez, ha olyan valaki vállalja az apa­ságot, aki korlátozva van cselekvőképességében. Korlá­tozottan cselekvőképes a fi­atalkorú és az, akit a bíró­ság cselekvőképességet kor­látozó gondnokság alá he­lyezett. Előfordul ,hogy a házas­--------------------ságon kívül s zületett gyereknek később keresik meg az apját. Nem biztos, hogy egy felnőtt fi­atal igényli azt, hogyha megkésve is, de megtalálják az apját. A 16. évet betöl­tött személynek a beleegye­zését kell kérni ehhez. Az apaságot a bíróság íté­lete is megállapíthatja. Ezt az apa és a gyerek egyaránt kérheti. Jó tudni, hogy az apaság megállapítására irányuló pe­rekben az anya nem felpe­res, csak koronatanú, ö nem is indíthat pert, csak kérheti annak megindítására a gyámhatóságot. A gyámható­ság ilyenkor a törvényes képviselet ellátására eseti gondnokot rendel ki. Minek alapján dönt a bí­róság? Figyelembe veszi a tanú- vallomásokat, a felek kap­csolatára utaló bizonyítéko­kat (például a levelezést), no és nem utolsósorban az or­vosszakértő véleményét. A korszerű orvostudomá­nyi eredményeken alapuló vércsoportvizsgálat, esetleg antropológiai vizsgálat (ha­sonló test jegyek vizsgálata), a nemzőképességnek, a fo­gamzás pontos idejének meg­állapítása, mind közelebb vi­hetnek a valóság kiderítésé­hez. Ezek alapján dönt a bí­róság. Az apaságot megállapíta­ni az alábbi feltételekkel le­het. A férfi a fogamzás ide­jében életközösségre utaló körülmények között huzamo­sabb ideig együtt élt az anyával, vagy a fogamzási időben huzamosabb időn át nemi kapcsolatuk volt. De megállapíthatja a bíróság az apaságot akkor is, ha sem együttélés, sem huzamosabb szexuális viszony nem volt a férfi és nő között, de a fo­gamzási időn belül nemileg érintkeztek. Ilyenkor az ösz- szes körülményeket gondo­san mérlegelik, hogy csak­ugyan származhat-e ebből az érintkezésből a gyerek. Ha az orvosszakértői vélemé­nyek, köztük főként a vér­csoportvizsgálat kizárja va­lamely férfi apaságát, az apajelölt megszabadul apai kötelezettségétől. A vércso­portvizsgálatot a gyermek egyéves korától érdemes el­végezni, akkortól biztosabb a vizsgálat eredménye. És hogy addig mi történjék a tartás­díjjal? A gyermektartásdíj megállapítása iránti per megindítható az apaság meg­állapítása nélkül is. A fizetés alól majd akkor szabadul a férfi, ha apasága megdől (vércsoport-vizsgálat kizárja vagy bizonyítást nyer, hogy az anya terhes volt már érintkezésükkor, vagy a fér­fi nemzőképtelen). Milyen jogai és kötelessé­gei vannak a házasságon kí­vül élő szülők gyermekének? Ha rokoni kapcsolatot megállapítottak, a házassá­gon kívüli gyerek is „törvé­nyes” gyereke lesz anyjának, apjának. Ugyanúgy örököl szülei után, mint esetleg há­zasságon belül született test­vérei. Ugyanolyan társada­lombiztosítási ellátás jár ne­ki apjuk után (például ár­vajáradék), mint a „törvé­nyes” gyerekeknek. Persze ugyanúgy megállapítható lesz majd az idős, gondozás­ra szoruló apával szembeni tartási kötelezettsége is a gyereknek a későbbiekben. A házasságon kívül ■ szüle­tett gyermek nevét is ren­dezik. (Hároméves kora után már hivatalból is.) Ha apja nevét nem viselheti, a gyámhatóság képzelt személy adatait írja az anyakönyvbe. Ezzel is megkímélik a már eltűnőben lévő, de még lé­tező előítéletektől. DR. KERTÉSZ ÉVA Bélyeggyűjtőknek Betörés megrendelésre Még a filatelisták közismer­ten éles szeme sem tudott ed­dig segíteni a rendőrségnek, hogy lefülelje a német pos­tákat feltörő bandát. 1977 óta a zsákmány nagyságától füg­gő időközökben víszík el egy- egy postahivatal bélyegkész­letét. Szerteágazó banda sza­kosította magát bélyegre. Kapnak információkat a pos­tai készletekről és a bűnös úton szerzett bélyegek érté­kesítése valószínűleg a szer­vezethez tartozó postai al­kalmazottak útján történik. Düsseldorfban az első betö­rés több mint 50 millió fo­rintnak megfelelő bélyeget eredményezett. Három év után Kölnben alig 4 millió volt a zsákmány, ezért né­hány hónap múlva Essenben tevékenykedtek. 1982-ben is csak a második „látogatásuk” hozott sikert. Űjabb szünet után most Fuldában majd 40 millió forintos zsákmányra tettek szert. A hatóságok több alkalom­mal találtak kis tételű, be­törésből származó bélyeget, de a gyanúsítottak tagadnak és nem sikerült tőlük meg­tudni a szervezet központi raktárának a helyét. Az ki­derült, hogy újabb betörést akkor követnek el, ha az ér­tékesítő részlegnek már nincs áruja, vagy megrendelést ad bélyegre. Tűkor előtt Egyszer egy áruház vezetői tükröt függesztettek a be­járat fölé. Érdekelte őket, hányán nézik meg magukat benne. Az eredmény csak annyiban volt meglepő, hogy majdnem kétszer annyi férfi állt meg pár pillanatra, mint nő. De ezer ember közül hat-hétszáz mindig vetett pár pillantást a tükörre. Kíváncsiak vagyunk tehát magunkra. S ez így termé­szetes. Ezt mutatja az önimádó Narcisszosz legendája, erre utal Hófehérke mostohájának története, s erre vall a tükrökkel kapcsolatos hiedelmek sora. Nálunk régebben azt tartották, hogy a leány biztosan hozzámegy feleségül ahhoz a fiúhoz, akivel tükör előtt beszélgetett. Több or­szágban a mai napig úgy vélik, hogy nagyon nagy sze­rencsétlenséget jelent, ha a tükör összetörik. Miért? Mert a babonás hiedelmek keletkezése körüli időpontban va­lószínűleg igen drága portéka volt a tükör. Időszámításunk előtt is ismerték már a felcsiszolt fémlapocskákat. Az óegyiptomi nő éppúgy megnézhette benne magát, mint egy kínai kisasszony, de innen még nagyon hosszú az út a foncsorozott üvegti’\örig. Velence városából maradt ránk az első üvegtükör. hgész pontosan 1279-ből, gyorsan közkedvelt lett, mert a fémlapocs­kákkal ellentétben sokáig megtartotta tükröző képességét. Nem homályosodon be egykönnyen, őrizték is a velen­ceiek a gyártási titkot majd négyszáz éven át. Amikor azonban kiszivárgott a dolog, új területeket is meghódított a tükör. Kikerült a kis táskákból és ae öl­tözőasztalkákról a kutatók műhelyébe is. Jan Hevelius, lengyel csillagász (1611—1687) készítette az első olyan tük­röt, amely tudományos célokat szolgált, ő találta fel a pe­riszkópot, e műszer a tükrök összehangolt működésén alapul. Különféle orvosi segédeszközöknek is fontos része a tükör. Vizsgálatoknál a periszkóphoz hasonlóan használ­ják. A torok vagy fül szemlélésekor a fényt tükrözi a megfigyelendő területre, és a tükör közepén lévő kerek nyíláson néz be az orvos. Lehetne még sorolni a fel­használási területeket, de ízelítőnek a tükör érdekes vi­lágából talán ennyi is elég. Cs. I. Napozógyékény Strandoláskor, üdüléskor nélkülözhetetlen lehet egy összehajtható, kézben vihető napozógyékény, ami persze más anyagból is gyorsan el­készíthető házilag. összeállításához erős roló­vagy nyugágyvászon (eset­leg frottír) a megfelelő anyag: 120 cm szélesből 2,40 m szük­séges hozzá, valamint azonos méretű, 4—5 mm vastag hab­szivacs, egy erős — alul nyit­ható — cipzár, amit a két keskenyebb lap szélére var­runk, és 10 m danubia-sza- lag. A szabásminta szerint le­szabott két egyforma vászon­lap közé helyezzük az azonos méretű habszivacs lapot s összeférceljük. Hasonlókép­pen készítjük el a két kes­kenyebb lapot, s rátűzzük a szélekre a cipzárat. Ezt kö­vetően az egészet 2—3 cm széles, s az anyaghoz illő szí­nű danubia-szalaggal paszpó- lozzuk, illetve összedolgoz­zuk, ezzel jelezve az egyes kockák összehajtogatási he­lyét is. Elkészítjük a fogófü­leket is, ezt is a megfelelő helyre varrjuk. (Érdemes még összegépelés előtt az egyik külső oldalra zsebet,, vagy zsebeket rávarrni, ami­be bérletet, újságot stb. le­kelkAposzta-puding Hozzávalók: 1 kisebb fej kelkáposzta, 2 db zsemle, 5 dkg vaj, 1 evőkanálnyi vörös­hagyma, 3 db tojás, 40 dkg darált hús, só, bors. A kelkáposztát szétvágjuk, megmossuk, sós vízben puhá­ra főzzük. A zsemlét tejben megáztatjuk. A vajon meg- fonnyasztott, apróra vágott hagymát hozzáadjuk a ki­nyomkodott zsemlékhez a to­jásokkal együtt. Végül bele­tesszük a darált húst. Jól összedolgozzuk. Szükség sze­rint ízesítjük sóval, borssal. Pudingformákat kikenünk vajjal, meghintjük finom zsemlemorzsával. Kelkáposz­tát teszünk a formába, majd a töltelékanyagot. Így réte- gezzük, míg az anyagokból tart. Tetejére kelkáposztale­vél kerüljön. Kevés vajjal meglocsoljuk, majd mély tep­sibe tesszük a formákat. Vi­zet öntünk a tepsibe, kb. annyit, hogy a formák felé­ig érjen. Sütőben mintegy háromnegyed órát pároljuk. Mikor elkészült, a pudin­got tálra borítjuk, tejföllel meglocsolva adjuk asztalra. RAKOTT ZELLER Hozzávalók: 4 db zeller, 1 dl bor, 1 db citrom, 10 dkg sajt, 3 tojás, 3 dl tejföl, só, cayenne bors, babérlevél. A zellert megtisztítjuk, sze­letekre vágjuk, (vagy pálci­ka formájúra), jól megmos­suk. Lábasba tesszük, vízzel felengedjük, sót, 1 db babér­levelet, 1 dl bort, fél citrom levét adjuk bele. összeforral­juk, a zellert puhára főzzük, majd leszűrjük. Egy jénai tál aljára egy sor zellert teszünk. Meghintjük reszelt sajttal, majd meglocsoljuk a tojással elkevert tejföllel. Ismét zel­ler következik, majd a sajt és a tejföl. A tetejét sajttal meghintjük, majd sütőben pirosbarnára sütjük. A Szekszárd—Sárköz és Vidéke Áfész rendezésében „Szatmár” bútorvásár a piactéri vásárcsarnokban 1984. július hó 17-től július 21-ig. Naponta nyitva: 9—17 óráig, július 19-én (csütörtökön) 9—20 óráig. Olcsó szekrénysorok 14 000—22 000 Ft-os áron — fé­nyezett és nem fényezett kivitelben. Ülőgarnitúrák és egyéb lakberendezési kiegészítők. OTP-ügyintézés a helyszínen. Házhoz szállítást válla- luntk! Minden kedves vásárlót szeretettel vár az Áfész Igazgatósága (388)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents