Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-14 / 164. szám
1984. július 14. NÉPÚJSÁG 5 Új „felállásban” a munkavédelem A Magyar Közlöny március 31-én megjelent 13. száma közli a Minisztertanács 1010/1984. (111. 31.) számú határozatát a munkavédelem állami irányításáról és ellenőrzéséről. Bízom abban, ám nem vagyok százszázalékosan biztos benne, hogy mindazok elolvasták a határozatot, akik érintettek valamilyen formában, felidézni belőle mégsem árt, mert így, vagy úgy, mindannyian érintettek vagyunk, azok is, akik nem olvasták, mivel nem munkaköri kötelességük a határozat mélyreható ismerete. A Minisztertanács Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséget hozott létre a munkavédelem irányítására, összehangolására és ellenőrzésére. A főfelügyelőség a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt álló, önálló költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szerv. A továbbiakban a hivatkozott határozat részletesen foglalkozik a konkrét feladatokkal és tennivalókkal. A határozatból való idézés helyett célszerűbbnek látszik annak közvetlen, hivatásos végrehajtóit megkérdezni, hogyan is értelmezzük azt a bizonyos új „felállást". Török Tibort, a Tolna megyei Munkavédelmi Felügyelőség vezetőjét kérdeztük, aki elmondta, hogy eredményekről, tapasztalatokról egyelőre korai lenne beszélni, hiszen a megalakulás óta alig telt el két hét, a Tolna megyei Munkavédelmi Felügyelet 1984. július 1-én jött létre. Viszont az olvasók tájékoztatása miatt szükséges beszélni arról, hogy mi tette kívánatossá az átszervezést, melyek az elképzelések, mit várhatunk a jövőben. A megyei főfelügyelő a beszélgetés elején utalt arra, hogy az alkotmány vonatkozó paragrafusa értelmében a munkavédelem mindig is állami feladat volt, 1950- ben azonban a Minisztertanács a szakszervezeteket hatalmazta fel erre a munkára, így a munkavédelemmel kapcsolatos munkák irányítása és ellenőrzése szakszervezeti keretekben történt. Az új szervezeti felállás már az eddig elmondottakból kirajzolódhatott, így azt nem ismételjük meg. Az egyik legfontosabb jellemzője az új helyzetnek, hogy ezzel integrálódott, tehát egy kézbe került a műn. kavédelem, amelyet eleddig a szakszervezet, a MÉM- felügyelet, az OKISZ-felügyelet és egyáltalán minden szerv a saját területén, a maga kebelében látott el. Tehát most megtörtént az egységesítés. Az új helyzet, természetesen, nem érinti az érdek- képviseleti szervek munkavédelmi tevékenységét, azok továbbra is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Átfedéstől, párhuzamosságtól azonban nem kell tartani, hiszen az új munkavédelmi felügyelet koordináló, irányító és ellenőrző feladatát állami jogosítványok alapján látja el. Irányítása és ellenőrzése a népgazdaság egész területére kiterjed. És ami nagyon fontos, rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyek a munkavédelmi jogszabályok betartásának kikényszerítésére alkalmasak. Magyarán, hatósági funk dóval rendelkeznek. Az érdekvédelmi szervek területükön hatósági jog körrel nem rendelkeznek, az a felügyeleté. Jelző szerepük azonban továbbra is megmarad és a testületeknek is az eddigi jogaik. A szakszervezet mostanáig, mint társadalmi szerv gyakorolta a hatósági jogkört, közvetlenül. A célok változatlanok, középpontban továbbra is a dolgozó ember áll. Annak egészségét, testi épségét kell megóvni. És éppen ezt a megóvó, megelőző munkát kell a jövőben még hatékonyabbá tenni. „Keressük a legjobb formákat — mondta a megyei felügyelőség vezetője —, hogy a balesetek, egészség- károsodások száma radikálisan csökkenjen.” Sajnos, a radikális intézkedésekre is mind nagyobb szükség lesz, hiszen csak a mi megyénkben évente három és félezer az olyan balesetek száma, amelyek a felügyelőség hatáskörébe tartoznak. Eddig is elismerten jó munkát végzett a munkavédelmi felügyelet, amíg a szakszervezetek hatáskörébe tartozott, a javulást most éppen az integrációtól lehet várni. Vagyis attól, hogy a követelményrendszer a jövőben egységes lesz, megszűnik a széttagoltság és megszűnnek a különböző „nézőpontok”. A felügyelet tevékenysége várhatóan szigorodni fog. A követelményekben nincs, feltehetőleg nem is lesz változás, a számonkérésben viszont igen. Tehát nem a követelmények lesznek szigorúbbak a jövőben — eddig is azok voltak —, hanem a számonkérés, aminek itt van a legfőbb ideje. Egyáltalán nem jelent ez kritikát az előző felügyeletek munkáját illetően, inkább annak hangsúlyozását, hogy az új szervezeti felépítés lehetővé teszi az eddiginél nagyobb következetességet. És végezetül még egy dolgot hadd hangsúlyozzunk: amikor egy új szervezet, egy új szervezetrendszer jön létre, óhatalanul fölvetődik az emberben a gondolat, no megint szaporodott eggyel a hivatalnokapparátus. Erről szó sincs. Az integráció ebben az esetben úgy történt, hogy az apparátusi létszám csökkent. Igaz viszont az is, hogy ez az apparátus hozzáértő, jól képzett, nagy gyakorlattal rendelkező szakemberekből áll, konkrét, operatív feladatot fog ellátni akár a meglévő üzemek ellenőrzéséről lesz szó, akár az új üzemek, üzemrészek létesítésekor kívánatos munkavédelmi feltételek megteremtéséről. L. Gy Árverezés az Árpád utcában A szekszárdi Árpád utcának a Mátyás király utcától délre eső részét ma már bontják, hiszen az itt lévő házakat bontásra elárverezték a napokban és a hónap végéig „tiszta” lesz a terület. Maga az árverés viszonylag gyorsan és szakszerűen zajlott. Jogászdoktor vezette és nagyon megkönnyítette dolgát a Szekszárdon most először alkalmazott rendszer, miszerint csak érvényes építési engedéllyel lehetett pályázni. Fotó: Bakó Jenő Dilemma Kalapács helyett tenyér csattan a Volgán .Háztűznézőben” Előkerülnek az okmányok A jogásznő és a jelentkezők Egy érdeklődő Aki házat vett j Az utolsó ház is elkelt Vita Egy felirat-részlet
