Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

1984. június 13. ( toí.na"\ _ A rfépÜJSÁG Diasorozat / Körösi Csorna Sándorról Körösi Csorna Sándor szü­letésének 200. évfordulója tiszteletére hangosított dia­sorozatot készített a Magyar Diafilmgyártó Vállalat. A munka sajtóbemutatóját tegnap tartották Érden, a Magyar Földrajzi Gyűjte­ménynél, anyagát Szilágyi Ferenc irodalomtörténész állította össze, az alkotás szerkesztője Ruzicska Jó­zsef né, zenei szerkesztője Kiss Tamás. A százhúsz diaképből ál­ló sorozat végigkíséri a tu­Csillagászok Az idén Kiskunhalason rendezik meg a csillagászati baráti körök tizenharmadik országos találkozóját. Az ese­ményre 200 résztvevőt vár­nak az ország minden részé­ből. A program június 29-én este a baráti körök vezetősé­gének ülésével és lézerbemu­tatóval kezdődik. Másnap ad­ják át a Zerinvári-emlékér- met, és több előadás hangzik Megújította korábbi együttműködési szerződését a Magyar Színházművészeti Szövetség és az újjáalakult Lengyel Színházművészeti Szövetség. Az egyezményt — mely színházművészeti dele­gáció-cserét, a két ország színházkultúrájának alapo­dós életének eseményeit, be­mutatja a kontinenseket át­ívelő útjának állomásairól készült metszeteket. A szö­veget Bács Ferenc mondja el; visszaemlékezések sze­melvényeivel, versrészletek­kel idézi fel Körösi Csorna Sándor alakját. A diafelvételek, a hang­kazetta és a forgatókönyv az alkotók szerint elsősorban a középiskolákban haszno­sítható sikerrel; a teljes anyag megvásárolható a Diafilm Mintaboltban. találkozója el a csillagászat időszerű kér­déseiről, az észlelések szemé­lyi-számítógépes feldolgozá­sáról. A magyarországi be­mutató csillagvizsgálók mun­kájáról és a külföldi tapasz­talatokról július 1-én, az űr­kutatás tapasztalatairól 2-án tartanak tájékoztatót. A ne­ves csillagászati szakemberek mellett előadónak várják a magyar űrhajósokat is. sabb megismerését célzó köl­csönös tanulmányutakat is előirányoz — írta alá Buda­pesten kedden Wienczyslaw Glinski, a Lengyel Színház- művészeti Szövetség alelnöke és Szűcs Miklós, a Magyar Színházművészeti Szövetség ügyvezető titkára. A nyár hanglemez­újdonságai Júliusban és augusztusban is több új hanglemezt jelen­tet meg a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat, elsősor­ban a komoly zene kedvelői gazdagíthatják gyűjtemé­nyüket. Latin és magyar nyelven adják majd ki Bárdos La­jos Motetták és világi kóru­sok című lemezét. A felvé­telen felhangzanak egyebek között a Kodály köszöntése és az I. népdalrapszódia cí- • mű művek. Bárdos Lajos al­kotásait az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusa, Keönch Boldizsár tenorista és Kár­páti József orgonaművész szólaltatja meg Ugrin Gábor vezényletével. Az áriafelvételek között jelentetik meg Renata Scotto Áriák Verdi operáiból című lemezét. A világhírű énekes­nő előadásában a Don Car­los, az Aida, az Álarcosbál, “az Ernani, A haramiák és a Machbeth című operák szopránáriái csendülnek fel, olasz nyelven. A Magyar előadóművé­szek sorozatban két új hang­lemezt is kiad a Hungaro­ton. Varga Lívia szoprán­énekesnő részleteket ad elő Wagner Tannhäuser, Lohen­grin, Borogyin Igor herceg című operáiból. Közremű­ködik Joviczky József, Fa­ragó András és Tóth Lajos operaénekesek, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, énekkara, a Magyar Állami Operaház zenekara. Vezé­nyel Kerekes János, Lukács Miklós és Vaszy Viktor. Ko­vács Eszter Wagner operái­ból — Tannhäuser, Trisztán és Izolda, Parsifal, A wal- kür, A bolygó hollandi, Az istenek alkonya — szólaltat meg részleteket, német nyel­ven. A Magyar Állami Ope­raház zenekarát Mihály András vezényli. (MTI) Magyar-lengyel színházművészeti együttműködés „Ez nagyszerű komédia...” Bulgakov menekülése Különös alakja Mihail Bulgakov az irodalomnak. Ha azt állítjuk, hogy mindig ismert volt, igaznak tűnik. Kora híres írói, színházi szakemberei nyilatkoztak róla elismerően, Gorkijtól Nyemirovics-Dancs enkóig vagy Sztanyiszlavszkijig. Az egyik drámáját, a Turbin család napjait a moszkvai Művész Színház 1926-tól 15 éven keresztül játszotta. De ha azt állítjuk, hogy Bulgakov mindig is az isme­retlenség homályában ma­radt, ez sem igaztalan. Az egyik legjelentősebb műve, A Mester és Margarita című fantasztikus regénye csak 15 évvel a halála után, 1955-ben jelent meg. Jó néhány drá­májának a bemutatóját ku­darc kísérte, mint az Iván, a rettentőt, a Moltére-t, a Bí­borszigetet. A Menekülés cí­mű darabjának posztumusz bemutatója 1957-ben volt. A korabeli kritikák műveit hol dicsőítették, hol meg szovjet­ellenesnek is minősítették. Ez a kettősség nálunk is kísért vele kapcsolatban. So­káig nem is nagyon tudtunk róla, az elmúlt években meg a legnépszerűbb írók egyi­kévé vált. Színházaink sorra játsszák műveit, ma már szinte nincs olyan drámája, melyet magyar színpadon ne láthattunk volna. Két bemu­tató is született az idei évad­ban. Az egyiket Kaposvárott láthattuk — A Mester és Margarita adaptációját — legutóbb pedig a budapesti Katona József Színházban a Menekülést. A TÖRTÉNELEM VIHARÁBAN Ha különös Bulgakov mű­vészi pályája, talán még kü­lönösebb ez a darabja, a Me­nekülés. Ügy tesz hitet a for­radalom mellett, hogy azokat mutatja be, és csak azokat, akik nem hitték, sőt ellensé­gei voltak a forradalomnak. Fehérgárdistákról szól a tör­ténet, azokból az időkből, mikor már számukra is nyil­vánvalóvá vált vereségük, s egyetlen lehetőségként a me­nekülés, az emigráció ma­radt. Az ő lelki, erkölcsi töpren­géseiket, az önmagukkal, az eszmékkel való meghasonlá- sukat ábrázolja Bulgakov. De nemcsak a haldoklásukról van szó. Ezek az alakok hiába pró­bálkoznak kemények lenni, mintha valamitől mindig el­bizonytalanodnának. Konf­liktusaikat szinte az elmebe­tegek mániákusságával igye­keznek megoldani, ök az igaztalan ügy betegei. Gorkij találóan jellemzett, mikor így nyilatkozott a da­rabról : . . . nem látom itt semmiféle megszépítését a fehér tábornokoknak. Ez nagyszerű komédia ... A da­rab mélyén mesterien kidol­gozott szatirikus tartalom van...” SZEMBENÉZNI A SORSSAL A szatíra felől közelít Szé­kely Gábor rendezése is, Hernádi Sándor fordítását használva. A humor a leg­főbb eszköze a szereplők ha­misságának leleplezéséhez, összetákoltnak- tűnő környe­zetben (Székely László dísz­letterve), foszladozni kezdő öltözékekben is (a vendég Vágó Nelly munkája) úgy vi­selkednek, mintha épp most nyernének meg mindent. A szereplők képtelenek meg­látni magukat, szembenézni sorsukkal, pedig — kitűnő öt­let — tükrök veszik körül őket. A tükrökből aztán kor­látok, palánkok, rácsok lesz­nek, többé nincs kiút. Az elő­adásban mindez fanyarul je­lenik meg, a komédia és a tragédia határán egyensúlyo­zó színészek játékában. Szembeötlő a népes szereplő- gárda (Major Tamás, Csomós Mari, Vajda László, Bodnár Erika és mások) kitűnő össz­hangja. mely az előadás ál­landó feszültségének fő for­rása. Közülük — kissé igaz­ságtalanul, hadd emeljek ki két alakítást: Cserhalmi György Hludov tábornok alakjában és Bán János Go­lubkov egyetemi magántanár megformálásában. Két izgal­mas jellemet ábrázolnak ma­gával ragadó lendülettel, jó néhány torokszorító pillanat­tal. LOKÖS ILDIKÓ TflMEOBCKflSI nPABflfl Testvérmegyénkben, Tam­bov megyében van Micsu- rinszk, ahol a nagy termé­szettudós élt és dolgozott. A várost is, az itteni világ­hírű kutatóintézetet is a nagy tudósról nevezték el. Testvérlapunk, a Tam- bovszkaja Pravda arról írt egyik legutóbbi számában, hogy a Lenin nevét viselő Össz-szövetségi Mezőgazda- sági Akadémia megvitatta és jóváhagyta a Micsurinról el­nevezett Központi Genetikai Laboratórium 2000-ig szóló tervét. A lap munkatársa a a laboratórium igazgatójá­val, G. A. Kurszakovval be­szélt a tervekről. Kurszakov elmondta: ők már a XXI. századra készül­nek. A mostani kísérleteik az elkövetkezendő évtizedek­ben bizonyítják majd a mai tudósok munkásságának eredményeit. A jövő gyü­mölcsei közül több már ma is bizonyít. A Komszomolis- ta tangazdaságukban van egy új almafajta, amely már ma megadja a hektáronkénti 300—400 mázsás termést. Kí­sérletek folynak új szilva, körte, cseresznye és más gyü­mölcsfajtákkal is. A cél: olyan gyümölcsfajtákat kite­nyészteni, amelyek igényte­lenek, kevés műtrágyára van szükségük, mégis nagy termést hoznak és ráadásul jól is gépesíthetők. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A dunaújvárosi kórház­ban megkezdték az előkészü­leteket a számítógép gyó­gyászatban történő hasznosí­tására. A hattagú — rend­szerszervezőkből, matemati­kusokból, mérnökökből álló — team elsőként a rendelő­intézeti járóbeteg-ellátás mikroszámítógépes program­ját dolgozza ki. Az év vé­géig három mikroszámítógé­pet vásárol a kórház. Jövő­re hozzák létre a számítás- technikai központot, üzembe állítják a DPA 11—440-es nagyszámítógépet, mely a mikroszámítógépek . „agy­trösztje” lesz. A távlati cél; az egészségügyi integráció­val párhuzamosan a körzet­től a szakrendelésen át a kórházi ellátásig kórlap he­lyett adatlappal követni a beteg útját, rögzíteni a leg­fontosabb vizsgálati adatai­kat, s mindezeket úgy tá­rolni, hogy szükség esetén egyetlen gombnyomásra le­hívhatók legyenek. Ezzel pre­cízebbé lehet tenni a gyógyí­tó tevékenységet, gyorsítani az adminsztrációt, csökken­teni a papírmunkát. A dunaújvárosi szakem­berek szorosan együttműköd­nek a MEDICOR-ral. mely egészségügyi számítógépeket gyárt: a Tolna megyei kór­házzal, amely kidolgozott rendszereket ad, s azokat csupán adaptálni kell; vala­mint az országos körzeti or­vosi intézettel, amely a kö­zös programok kidolgozásá­hoz nyújt.segítséget. A „szá­mítógépes gyógyászat” egyik legkézenfekvőbb eredménye kétségkívül az lesz, hogy legalább ötven százalékkal csökken az orvosok admi­nisztrációs munkája. Somogyi Néplap Az egészséges táplálkozás és a korszerű takarmányo­zás jegyében rendez kiállí­tást a Somogy megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat Kaposváron. A ki­állítás része annak a prog­ramnak, amelynek keretében az ÉDOSZ szervezésében sorra bemutatkoznak a So­mogy megyei élelmiszeripari vállalatok megismertetve termékeiket a nagyközönség­gel, és egyben ajánlást is adnak a kiskereskedelmi vállalatoknak és a kisterme­lőknek a hagyományos és az új termékeikből. A vállalat bemutatkozásá­nak rendezésében — más tagvállalatok kezdeményezé­seihez hasonlóan — a nem­rég alakult megyei mezőgaz­dasági szakbizottság is részt vállal. E szervezet egyébként szakirányú tanácsadói fel­adatokat is ellát. A kiállításon a gabonaipar által forgalmazott szinte va­lamennyi termékkel megis­merkedhetnek az érdeklő­dők. Tápokból mintegy 80 félét, a fő alapanyagokból 6, a korszerű táplálkozási szo­kások kialakítását segítő ter­mékekből pedig 7 félét — például búzacsíra, rizsliszt, kukoricadara — muta’tnak be és ajánlanak emberi fo­gyasztásra, illetve takarmá­nyozási célokra. Az állati ta­karmányok mellett fontos szerepet kap az emberi fo­gyasztásra szánt termékek bemutatása, hiszen Somogy megyében a korszerű és egészséges táplálkozáshoz szükséges gabonaipari alap­anyagokból mintegy 25—30 mázsa fogy évente és ez lé- nyesen kevesebb a kívána­tosnál. A kiállított termékek kö­zött szerepel a Gabonatröszt egyik újdonsága, a Lactos- tarter néven forgalomba ke­rülő malactápszer is, ame. lyet a háztáji gazdálkodók­nak és a nagyüzemi sertés­tartóknak egyaránt a figyel­mébe ajánlanak Dunántúlt napló Pécs—Baranya mutatkozik be a finnországi testvérváros­ban, Lahtiban az 1984. júni­us 14-én megnyíló ipari ki­állításon. Lahti város polgár- mestere a bemutatkozás si­kerét elősegítendő, a kiállí­tási területet ingyenesen bo­csátja rendelkezésre, mégpe­dig igen reprezentatív helyen, a város központjában, a Con­cert House (Zeneművészeti Főiskola) kiállítótermét fog­lalhatják el a bemutatón részt venni szándékozó vál­lalatok. illetve szövetkezetek. Az épület előtti nagyon szép parkban hőlégballonok rek­lámozzák majd a magyar ter­mékeket. Elviszi a kiállításra áruit a Kesztyűs- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet, a Plastex, a Pécsi Bőrgyár, a Pécsi Ci­pőipari Szövetkezet, a Sziget­vári Cipőgyár, valamint a Cserkúti MEZŐGÉP. Képvi­selteti magát a Baranya me­gyei Kereskedelmi Vállalat, azzal a titkolt tervvel, hogy áruházi kapcsolatot hozzon létre. Részt vesz a BÉV, és a Dél-dunántúli Tervező Vál­lalat is, mégpedig olyan el­képzeléssel, hogy tárgyalá­sokat kezdeményezzenek ar­ról, hogy Pécsett felépülne egy finn építészek által ter­vezett ház — amelyben he­lyet kapna finn üzlet, finn árukészlettel — és ugyanak­kor pécsi tervezők tervei Lahtiban valósulnának meg hasonló módon. Finnországban ez az első olyan kiállítás, amelyen ön­állóan csak magyar cégek mutatkoznak be. A kiállítás egy hétig, június 20-ig tart nyitva, szervezője a Hungex- po pécsi képviselete. PETŐFI NÉPE Másfél évtized 'óta a me­zőgazdaság leggyorsabban fejlődő ágazatai közé tarto­zik Bács-Kiskun megyében a gabonatermelés, amely az országosnak 8—9 százalékát teszi ki. Mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Tény, hogy 1976 óta 93 ezerről 108 ezer hektárra nőtt a búza ve­tésterülete, miközben a ter­mésátlaga a korábbi 4,2-ről 4,3 tonna fölé emelkedett. 1976 óta csupán egyetlen egyszer — 1980-ban — köze­lítette meg a búza megyei termésátlaga a hektáronkén­ti 5 tonnát. Ennek ellenére nem sza­bad lebecsülni az eddigi fá­radozások eredményét. Sok milliárdos műszaki fejlesz­tés, a mezőgazdasági élelmi- szeripari dolgozók temérdek munkája van mögötte. Szű- kebb hazánk gazdaságainak 1981 és 1985 között — a ka­lászosokat és a kukoricát együttvéve — összesen 5,7 millió tonna gabonát kell megtermelnie. Ez éves át­lagban 1,1—1,2 millió tonna terményt jelent. Az előrehaladás lehetősége megvan. A műszaki feltéte­leken kívül a biológiai hát­tér is megteremtődött. Az idén a kukoricavetéskor a termesztők már 57 hibrid kö­zül választhatták ki a terme­lési céljaiknak, adottságaik­nak leginkább megfelelő ve­tőmagot. őszi búzából vala­mivel szerényebb a fajtakí­nálat, de a martonvásári és a szegedi növénynemesítők számos, kiváló tulajdonságú kenyérgabonát állítottak elő A Gabonatermesztési Kutató Intézet fülöpszállási kíoér- leti telepén a héten megtar­tott szakmai tanácskozás és bemutató résztvevői az igen korai érésű búzafajták közül hatot, a koraiak közül hetet, a középérésűek csoportjába tartozókból nyolcat, a kései­ek közül pedig hármat ta­nulmányozhattak. Tizennégy fajtát hazai kutatók nemesí­tettek, míg 10 jugoszláv, csehszlovák, szovjet és fran­cia nemesítők munkájának 'eredménye. Felújítják a Nyugat Irodalmi Múzeumot-Június elején bezár Buda­pesten a Nyugat Irodalmi Múzeum, amely a tervek sze­rint ősszel nyitja meg ismét kapuit. A több mint három­hónapos tatarozás-felújítás végeztével külsejében is meg­fiatalodva, az eddigieknél frissebb, gazdagabb összeállí­tással várja látogatóit. Dr. Basch Lorándnak, a Nyugat jogi kurátorának Vá­rosmajor utcai lakását — végrendelete értelmében — 1978-ban alakították át mú­zeummá, s akkor nyitották meg a nagy hírű irodalmi és kritikai orgánum több mint három évtizedes történetét reprezentáló tárlatot. A mű­gyűjtőként is ismert iroda­lom- és művészetpártoló, jo­gász egykori lakásának falait új köntösbe öltöztetik most, s a műgyűjteményének leg­szebb darabjaiból összeállí­tott bemutató mellett, az ed­dig időszaki kiállításokra szolgáló teremmel bővítve, tematikailag gazdagabb tár­latot nyitnak meg ősszel. A Nyugat szellemi világát, legkiemelkedőbb munkatár­sainak — Adynak, s a két vi­lágháború közti magyar iro­dalom rangos művészeinek — tevékenységét reprezentáló anyag kiegészítéseként helyet kapnak majd a Nyugat ki­adói tevékenységének doku­mentumai is, kiadói levelek, nyomdai korrektúra-levona­tok, a legszebb és irodalom- történetileg legérdekesebb ki­adványok. A Nyugat Kiadót mint a korszak egyik legje­lentősebb könyvművészeti műhelyét is megismerhetik az új tárlat látogatói: többek között Falus Eleknek, a Nyu­gat vezető könyvterjesztőjé­nek szecessziós, a magyar né­pi formavilágból merítő, sze. met gyönyörködtető kiadvá­nyait is kiállítják. Bán János és Bodnár Erika a Menekülés egy jelenetében ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents