Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-12 / 136. szám
1984. június 12. NÉPÚJSÁG 3 A szabálysértési eljárások alakulása megyénkben A sokéves gyakorlatnak---------------------- megfelelően a Tolna megyei Főügyészség nemrégiben tartott értekezletet a megyei szabálysértési szervek vezetői részére, mindenekelőtt a segítés szándékával és azért, hogy felmérjék, hogyan is állunk megyénkben a szabálysértések megítélésével. Számítva az olvasók érdeklődésére, hiszen a társadalomban minden ember életét, az íratlanok mellett írott jogszabályok is behatárolják, ismertetjük, milyen tapasztalatokat hozott a tavalyi esztendő a szabálysértések területén. A megyében kilenc szabálysértési hatóság található, ez irányú működésük az élet úgyszólván minden területére kiterjed. Az ügyészi szervek, természetesen, változatlanul hangsúlyt helyeznek a szabálysértési eljárások törvényességének ellenőrzésére. Számos vizsgálatot és utó- vizsgálatot tartottak tavaly és az azt megelőző évben is, különös figyelemmel a társadalomra fokozottan veszélyes szabálysértésekre, így például elemezték a nyerészkedési és jogtalan haszon- szerzési céllal elkövetett, illetve a közrendre és köz- biztonságra fokozottan veszélyes — elzárással is sújtható — szabálysértések elbírálásának gyakorlatát. Ezek után nézzük meg, az egyes területeken hogyan alakult a szabálysértések száma és az adott területeken milyen tapasztalatok vonhatók le. A feljelentett személyek száma több szabálysértési hatóságnál tavaly nőtt a megelőző évihez képest, néhánynál megközelítően azonos volt, de csökkenéssel is találkozhatunk. Érdekességként néhány adat: a tanácsoknál, a rendőrségnél emelkedés, a vám- és pénzügyőrségnél, a tanácsi pénzügyi szakigazgatási szerveknél csökkenés, a többieknél stagnálás tapasztalható. A legnagyobb a KÖJÁL által megbírságoltak száma, 1982-ben 55, 1983- ban 115 személy. A tanácsi szabálysértési hatóságok esetében évek óta folyamatos emelkedés tapasztalható, 1977-hez képest az emelkedés ötvenszázalékos. Az elkövetett szabálysértések struktúráját elemezve lehet pontos képet alkotni a növekedés tendenciájáról, tartalmáról. Továbbra is magas a tulajdon elleni szabálysértést elkövetők száma. Az összes elkövetők hatvan százaléka ebbe a kategóriába tartozott. Rendkívül elgondolkodtató, hogy tavaly 119 fiatalkorúval szemben kellett eljárni szabálysértés miatt, s 67 százalékuk éppen a tulajdon « elleni szabálysértés miatt került a hatóság elé. Feltétlenül figyelmet érdemel, hogy egy év alatt a tankötelezettséget megszegők száma 15 százalékkal emelkedett. A rendőrségi ^táskör..... - .......— be tartozó szabálysértések számában is tapasztalható emelkedés, annak ellenére, hogy a közlekedési szabálysértők száma csökkent, viszont igényként jelentkezik a felderítő munka fokozása a társadalomra veszélyes munkakerülő életmóddal kapcsolatban. A z illetékhivatali eljárások száma egy év alatt 161-ről 240-re nőtt, ami igen jelentős emelkedés. Ugyanígy igen magas a KÖJÁL által — igen helyesen — megtett intézkedések száma is. Nem valószínű, hogy a munkavédelmi előírások megsértésével kapcsolatos szabálysértési eljárások száma az e területen található helyzetet reálisan tükrözi. Ismerve a valós helyzetet, szigorítások föltétlenül szükségesnek látszanak, még akkor is, ha a szigorítások bizonyos látszatérdekeket sértenek. Talán nem érdektelen arról is szót ejteni, hogyan alakult a bírságátlag az elmúlt évben. Mindenekelőtt el kell mondani, hogy a szabálysértési eljárásokban a felelősségre vonási gyakorlat tovább szigorodott. A tanácsoknál a bírságátlag tavaly 1252, a rendőrségnél 1629, a vám- és pénzügyőrségnél 1674, a kereskedelmi felügyelőségnél 2520 forint volt, minden esetben emelkedett 1982-höz képest. Csökkenés a munkavédelmi felügyeletnél és a tanácsi pénzügyi szakigazgatási szerveknél volt, az illetékhivatalnál is valamelyest emelkedett a bírságátlag. Lapunk hasábjain is sokszor szó esett már a közlekedési morál problémáiról. Örömmel üdvözölhetjük, hogy a rendőri szervek, a közlekedési szabályok megsértőivel szemben, fokozottabban éltek a vezetői engedélyek visszavonásának lehetőségével, 1982-ben 258, 1983-ban 370 engedélyt vontak vissza. Jogpolitikai szempontból nehéz magyarázatot találni arra, hogy a munkavédelmi felügyeletnél csökkent a bírságátlag, valamint a felügyeleti szerv tapasztalatai szerint, a pénzügyi szabálysértések elbírálásánál esetenként liberalizmus tapasztalható. Olyan esetben is figyelmeztetést alkalmaztak, amikor attól eredmény nem volt várható és a pénzbírság mértéke sem volt arányban sok esetben a szabálysértés társadalmi veszélyességével. A tapasztalatok szerint a szabálysértési hatóságok, munkájuk során, az esetek többségében betartják a jogszabályi rendelkezéseket, s eljárásaik során figyelemmel vannak a törvényesség követelményeire. Az ügyintézési határidőkkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy igen fontos jog- politikai érdek: az elkövetést rövid időn belül kövesse a felelősségre vonás. Mindenképpen elmarasztalandó, ha több hónapos késéssel dönt a szabálysértési hatóság. Egy igen helyes törekvés *— nevezetesen az, hogy az arra alkalmas ügyeket tárgyalás mellőzésével kell elbírálni — mindinkább érvényesül a községi szabálysértési bizottsági eljárásokban. Mind az eddigi gyakor------------- latot illetően, m ind a jövőre vonatkozóan, megnyugtató, hogy a szabálysértési tárgyalásokon való ügyészi részvétel elősegítette a jogszabályoknak megfelelő határozathozatalt. A továbbiakban is szükségesnek látszik az ügyészi közreműködés igénylése. L. GY. Elismerések A környezetvédelmi világnap alkalmából a Hazafias Népfront Országos Titkársága elismeréseket ítélt oda kiváló társadalmi munkásoknak. A Környezetvédele. mért kitüntető jelvényt Palkó Sándor, a népfront megyei környezetvédelmi bizottságának tagja és Rippert György, a megyei tanács környezetvédelmi titkára kapta meg. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben részesült Bodor Imre, a bátaszéki népfrontbizottság elnöke és Váradi Henrik, a megyei környezetvédelmi bizottság tagja. Az elismeréseket a HNF megyei elnöksége mellet működő környezetvédelmi bizottság ülésén adták át. * A Béke- és barátsági hónap alkalmából az Országos Építők napja a Tolna megye legnagyobb beruházásán, az atomerőmű építkezésén dolgozó építők közül a 22-es Állami Építőipari Vállalat szakemberei vasárnap Pakson, az Ürgemezőn tartották meg építők napi ünnepségüket. Az egész napos program reggel a szabadban bográcsos főzéssel kezdődött. Ebéd után sportvetélkedők, játékos versenyek, szellemi totó. öttusa- és ötprób a versenyek jelentettek szórakozási leheBéketanács a békemozgalomban kifejtett tevékenységért különféle elismeréseket ítélt oda. A kitüntetéseket és okleveleket, különféle ünnepi alkalmakkor adták át a személyeknek és kollektíváknak, mindig olyan eseményt felhasználva, ahol az adott munkahely dolgozói is értesültek az elismerésről. Az Országos Béketanács emlékplakettjét kapta meg a szekszárdi Családi Iroda női énekkara, társadalmi munkájáért. Kitüntető jelvényben részesült, a békerendezvények szervezéséért Kiss Istvánná, a szekszárdi városi népfrontbizottság titkára. Az Országos Béketanács emléklapját tízen kapták meg. 22-es ÁÉV-nál tőségeket a dolgozóknak és családtagjaiknak. Fél kettőkor magyar—lengyel barátságos labdarúgó-mérkőzésre is sor került. Nagyszerű napsütéses idő, igazi juniálisi hangulat jellemezte a 22-es ÁÉV dolgozóinak ünnepnapját. A vállalat kiemelkedően jó munkát végzett szocialista brigádjai és dolgozói kitüntetéséket vehettek át hétfőn a központi ünnepségen. Vagontíszíitó Jól vizsgázott a gyakorlatban a soproni Autófelszerelési Vállalat új terméke, a vagonmosó. Az első komplett berendezést néhány hónapja helyezték üzembe a budapesti Keleti Pályaudvaron, s azóta több ezer vasúti kocsi külső felületéről tüntette el a szennyeződést. A MÁV-val kötött együttműködési szerződés alapján kifejlesztett vagonmosó több nagyméretű fémkeretből, úgynevezett mosókapuból áll. amelyekre oldalkeféket és tetőkeféket erősítenek. A kapukon keresztülvontatják a vagonokat. Az elsőnél történik az előáztatás. Savas vegyianyagot spriccelnek a kocsikra, amely feloldja a rájuk rakódott szennyeződést, fékezésnél keletkező izzó fémszemcséket amelyek általában bele is égnek a felületbe, s éppen emiatt nehéz eltávolítani őket. A következő kapunál mossák, majd leöblítik a vegyianyagot a vasúti kocsikról. A mosóberendezést működtető korszerű mikroprocesszor automatikusan illeszti a keféket a kocsik felületéhez, és biztosítja a súroláshoz, a tisztításhoz szükséges kefenyomást. A nyúzópróba sikerét követően hamarosan megkezdik a berendezés sorozat- gyártását. A közel-keleti országokból is érdeklődnek iránta. Rögtönzött „falugyűlés” Fürgédén ifj. Német Györgyné (balról) és Puskás Józsefné Bevallom, nem falugyűlésre készültünk, amikor Fürgédét választottuk fotóriporter barátommal úticélul, hanem azt akartuk megtudakolni, hogy 1984-ben mit jelent kistelepülésen élni. A címben idézőjelbe tett falugyűlés spontán módon alakult ki, ugyanis bárhol álltunk meg a községben, mindenütt emberek vettek körül bennünket és nyomban sorolták ügyes-bajos dolgaikat, eredményeiket, gondjaikat. * A településre érve az egyik takaros porta előtt ifjú Németh Györgyné postai kézbesítő a ház asszonyával, Puskás Józsefnével beszélget. Nekik tesszük fel először a kérdést: — Mit jelent Fürgédén élni? A kézbesítő kész a válasszal: — Nagyon nehéz a megélhetés, mert amióta egyesült a tsz, kevesebb a kereseti lehetőség. Míg ezeket mondja, a beszélgetők köre a szomszéd- asszonyokkal, utcabeliekkel bővül. Egész kis falugyűlés alakul ki. Az újonnan érkező Kovács Lászlóné már messziről kérdezi: Ugye újságírók vannak itt? Először a saját gondjával hozakodik elő. Panaszkodik, hogy februártól az Orion nyugdíjasa, de csak most kapott először „négyezer forint előleget” ... Azt már azért megkérdezték — mondja —, hogy voltam-e külföldön. A további beszélgetésből sok minden kiderül. A varroda 20—25 asszonynak, az Orion 30 személynek ad munkalehetőséget helyben. A fürgediek 50 százaléka a Tamási Állami Gazdaságban, más részük Tamási üzemeiben, illetve az ozorai tsz-ben dolgozik. „Fogy a falu” — állapítják meg mindnyájan, hisz a nyolc évvel ezelőtti 1450 lakosból ma már csak 870—900 ember él Fürgédén. „Ha tűz lenne, nincs aki eloltsa” — mondják. A fiatalokat főleg Tamási, az ottani munkalehetőségek vonzzák, ezért odaköltöznek. De hetente visszajárnak szülőfalujukba. Van aki gyakrabban is. Naponta több buszjárat közlekedik a településen, de beszélgetőtársaink szerint a menetrend csak reggel, illetve este igazodik a vonatokhoz. Napközben két kilométert kell „fölbugyrulva” gyalogolniuk, ugyanis a nagyobb bevásárlásokat Tamásiban végzik. Sajnálják az iskolakörzetesítéssel elkerült gyerekeket, a „régi, jó tanárokat”. Egy hellyel odább, a buszmegállóban Honti Emíliát, az ozorai presszó fürgedi születésű felszolgálóját arról faggatjuk, hogy milyen a fiatalok élete a településen. „Nem márkás” — hangzik a kissé szűkre szabott válasz. Aztán a most már nem gyakori szombati diszkókat, a heti háromszori filmvetíKovács Lászlóné: — Ha ellustálkodik az ember, délben már nincs tej. tést, a könyvtárat, az évi egy-két bált említi meg, melyek a szabad idő eltöltését hivatottak biztosítani. A beszélgetők köre itt is hamarosan megnő. Kersák Ferenc bácsi, a község egyik alapítója, első párttitkára, nyugdíjas bognármester megin- dultan mondja: — Gazdátlanok vagyunk. Amióta elment a téesz, meg az iskola, azóta úgy élünk, mint az özvegyasszony. Komoly ember kéne ide, aki gatyába rázná a népet... Később a község szülöttére, Vas Gerebenre tereli a szót, akinek szívesen elolvasná életművét, de az már nincs a községben. Az emléktábla még megvan. — közli Kersák Ferenc —, de sokan talán nem is tudják, hogy itt született. (Megjegyzem, ez nem a nyugdíjas mesterember hibája.) Varga Tibor 7. osztályos tanuló miután szóhoz jut, elmondja, szeret Fürgédén élni, hisz idekötik a szülei, a barátai, de tudja azt is, ha „felsőbb” iskolát végez, másutt kell munkába állnia, mert helyben nincs munkalehetőség. A korszerűen berendezett vegyesbolt „bennszülött” vezetője, Táczih Tibor annyit mond: — Jó itt élni, mert az ember idetartozik a faluhoz. Otthon vagyok benne. Körülnézve, érdeklődve az üzletben megtudjuk, hogy az alapellátás biztosított. Megfelelő hűtőkapacitással rendelkeznek. A hentesárut Szekszárdról, valamint a Tamási Állami Gazdaságból szerzik be. A jó kenyeret Ozoráról hozzák. A fürgedi- ek részesei — helyben — a Kop-Ka Áfész különböző akciós vásárainak. Az üzletvezető megerősíti az eddig hallott véleményeket, majd mikor az üres, csak keretből álló hirdetőtáblát, meg a valamikori fodrászüzletet említjük, csendesen közli, hogy nincs fejlődés. Ellenpéldaként a most készülő vízmű- vesítést hozzuk, amelynél a lakosság társadalmi munkája — informátorunk szerint — annyi, hogy betemették a kapubejárók előtti szakaszt, hogy a gépkocsikkal ki, illetve be tudjanak járni . . . Bódis Józsefné óvónő 29 gyerekkel foglalkozik a jól felszerelt óvodában, ö is helybéli, de csak kisebb székesfehérvári kitérő után jött vissza Fürgédre, ahol jobban érzi magát, mint a városban. Az egyre gyérülő kulturális programok említése után a gyermekintézményekre fordítjuk a szót. A csinos intézményben az óvodások mellett 42 napközis tanulót és 10 idős embert is étkeztetnek. Nagy-nagy gondjuk, hogy hiányzik a konyhából egy gázzsámoly, valamint az irodából a telefon. Ez utóbbi egyébként az iskolában sincs, így nehéz a kapcsolatot tartani az ozorai „felettesekkel”. * Fürgedi beszélgetőtársaink véleménye 1984 júniusában ez. Érdemes összevetni két korábbi — 1969-ből származó — írás részletével. „Csendesen gyarapodó jólétet találunk és az egyre emberibbé való élet valameny- nyi feltételét.” „Az 1100 lakos 3 ezer kötet könyvet olvasott. A fiatalok nem kívánkoznak máshova dolgozni. Saját maguk teremtették meg a megfelelő körülményeket, de segített nekik az egész község.” Az egykori megállapítások nagy része ma is „ül”. Az időközben bekövetkezett Változások — figyelembe véve sok-sok körülményt — végül is törvényszerűek. A hiányosságok megszüntetése, a még jobb körülmények megteremtése pedig közös ügye és feladata a fürgedieknek. F.c p?prt prHpmpc tpnni Kersák Ferenc: — Komoly ember kéne ide ... ÉKES LÁSZLÓ Fotó: Kapfinger András.
