Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-12 / 136. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 136. szám ÁRA: 1,40 Ff 1984. június 12., kedd Mai számunkból INDIAI ÚTVESZTŐK (2. Old.) A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSOK ALAKULÁSA MEGYÉNKBEN (3. old.) A PAKSI SE NYERTE A BAJNOKI CÍMET (5. old.) RÖGTÖNZÖTT „FALUGYŰLÉS” -FÜRGÉDÉN (3. old.) Stabilitás és változás Minden társadalom szembetalálja magát azzal a dilemmával, amit a stabilitás vagy változás, a megőrzés vagy változtatás ellentétével jellemezhetünk. S minden társadalomnak megfelelő választ kell találnia arra a kihívásra, amit e dilemma tartalmaz, Vannak korszakok, amikor a társadalom a stabilitást, a tradíciók védelmét tekinti alapértéknek, s elutasítja a változtatás, a megújítás irányába mutató törekvéseket. Korunkban viszont a társadalmi egyensúly fenntartása, a társadalmi fejlődés viszonylagos nyugalma nem a változtatás, a megújulás ellenében, hanem csak azon keresztül érhető el. Tehát a stabilitás vagy változás ellentéte helyett: stabilitás a változás révén és eredményeként, és megfordítva, változás a stabilitás megőrzésével és keretei között. E két érték összeegyeztetése természetesen nem köny. nyű. Csak akkor lehetséges, ha a társadalom rendelkezik azokkal a mechanizmusokkal, intézményekkel, amelyek képesek az értékeknek erre az egyeztetésére. Világosan jelentkezik ez a probléma a szocialista fejlődés történetében. A szocialista átalakulás Európa viszonylag fejletlenebb régiójában ment végbe. Ezért a szocialista fejlődés középponti kérdéseként jelentkezett az örökölt elmaradottság leküzdése. E folyamat jegyében alakult ki a szocialista gazdaság és politika intézményrendszere, az erőforrásokat, a döntési jogköröket központosító gazdasági és politikai mechanizmus. E mechanizmus működése történelmileg rövid időszak alatt iparosította a gazdaságot, gyökeresen átrétegezte a társadalmat, alapvető változásokat eredményezett az oktatás, a kultúra szférájában, jelentősen átalakította az emberek életmódját. A társadalmi változások felgyorsulásának természetes ára volt, amelyet e változást megválósító generációknak kellett teherként elviselniük. A szocialista társadalom központosító gazdasági és politikai mechanizmusainak jutott az a feladat, hogy a társadalmi átalakulás adott formájából származó terheket, társadalmi feszültségeket közömbösítsék, s biztosítsák a változás állandóságát, stabilitását. A folyamat előrehaladásával azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a gyors, helyenként és időszakonként erőltetett ütemű társadalmi modernizálás állandósulása is csak történelmileg meghatározott ideig tartható fenn. A központosító és újraelosztó gazdasági és politikai mechanizmusok által fenntartott gyors növekedés ugyanis beleütközik a saját maga által felállított korlátokba. Gondoljunk csak arra, hogy a gazdasági mechanizmus centralizált formájában működő termelőegységek nem érdekeltek a termelés tárgyi és emberi tényezőivel való takarékos, ésszerű gazdálkodásban, s ezért anyag-, eszköz- és munkaerőéhségük szinte kimeríthetetlen. A termelés tárgyi tényezői, a rendelkezésre álló munkaerőforrások ugyanakkor végesek. A pazarló erőforrás-felhasználáson alapuló növekedésnek ezért fizikai korlátái vannak. Az iparosítási folyamat fenntartására kialakult társadalmi intézmény- rendszer ugyanakkor nemcsak a gazdálkodás módjából adódó hiányokat, a növekedés korlátáit termeli naponta újra, hanem a növekedés iránti szükségletet is. Az erőforrásokat, döntési jogköröket központosító gazdasági és politikai mechanizmus ezért a növekedési kényszer fenntartásával hívja életre e növekedés korlátáit, a hiányokat, annak révén, hogy a hiányok jelentkezésére a növekedés gyorsításával válaszol, a növekedés gyorsítása pedig — éppen mert a gazdálkodás adott rendszere nem ösztönöz és nem kényszerít a2 erőforrások takarékos felhasználására — újabb hiányokat eredményez. E központosító gazdasági és politikai intézményrendszer működése ezért sajátos ellentmondást eredményez. A gazdaság extenzív növekedésének eredményeként ugyanis olyan feszültségeket hív életre, amelyek a társadalmi fnechanizmusok megújításának szükségességére mutatnak rá. E feszültségeket azonban a központosító mechanizmusok önmaguk megőrzésével, sőt, hatókörük kiterjesztésével próbálják feloldani. Akkor tehát, amikor az extenzív növekedés, iparosítás, társadalmi átalakulás forrásai fokozatosan kimerülnek, az az intézményrendszer, amely a fejlődésnek ezt a formáját stabilizálja, elzárja az utat az új, a társadalomfejlődés intenzív pályái irányában, s ezzel valójában a változással szemben teszi meg a stabilitást értékké. Ezt az ellentmondást kísérlik meg^loldani a szocialista társadalmak reformtörekvései. különböző kísérletek lényegében egy irányba mutatnak: keresik azt a gazdasági és politikai intézményrendszert, amely az új feltételeknek megfelelően a társadalmi változást nem önmaga megrögzítésével kívánja stabilizálni, ha- nem az állandó változás és változtatás igényét önmagával szemben is tartósan kívánja. Másszóval: a szocialista társadalom további fejlődésének stabilizálására olyan társadalmi mechanizmusok kialakítását javasolja, amelyek a mechanizmusok rugalmas változását, átalakítását teszik elvvé, A társadalom olyan új kihívásokkal találja magát szemben, amelyek állandó szükségletté teszik a gazdasági és politikai intézményrendszer alkalmazkodási, rugalmas megújulási és reformkészségének a kialakítását. A gazdasági és társadalmi fejlődés új pályáinak, s az ehhez szükséges új társadalmi feltételek megteremtésének a folyamata igen nehéz és bonyolult. 1 GEDEON PÉTER . __________________________J K ádár János vezetésével magyar küldöttség utazott Moszkvába Képünkön: az MSZMP KB első titkára a Ferihegyi indulás előtt Németh Károly tói, az MSZMP PB tagjától búcsúzik. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hétfőn magyar küldöttség utazott Moszkvába a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa felső szintű gazdasági értekezletére. A küldöttség tagjai: Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Faluvégi Lajos és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettesei, a Központi Bizottság tagjai. A delegáció szakértőjeként az értekezlet munkájában részt vesz Rajnai Sándor, a Központi Bizottság tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete, Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek: Németh Károly, Aczél György, Korom Mihály, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Horváth István belügy-, Pullai Árpád közlekedési, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Hétfő délután megérkezett Moszkvába a magyar küldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a vezetésével részt vesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legfelsőbb szintű értekezletén. A küldöttséget a vnukovói repülőtéren Dmitrij Usztyi- nov marsall, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter, Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára, és Gu- rij Marcsuk, a Szovjetunió minisztertanácsának elnök- helyettese fogadta. Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete vezetésével jelen voltak a küldöttség fogadásánál a nagy- követség vezető diplomatái, valamint a magyar kolónia képviselői. * Kedden délelőtt kezdi meg munkáját a KGST-tagorszá- gok legfelsőbb szintű gazdasági értekezlete. A tanácskozáson részt vesznek a kommunista és munkáspártok vezetői, a kormányfők — jelentette be hétfőn Moszkvában Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB Nemzetközi Tájékoztatási Osztályának vezetője. Az SZKP KB osztályvezetője közölte, hogy a háromnapos, csütörtökig tartó tanácskozáson a résztvevők megvitatják, miként lehet továbbmélyíteni a KGST- tagországok gazdasági együttműködését, figyelembe véve megnövekedett gazdasági és tudományos-műszaki potenciáljukat, valamint a megváltozott nemzetközi helyzetet. Zamjatyin emlékeztetett arra, hogy a KGST létrehozása óta eltelt időszakban számottevően fejlődött a tagállamok együttműködése. Nagyon megnőtt a világgazdaságban képviselt súlyuk is. Ma már a KGST-országokban állítják elő a világ ipari termelésének egyhar- madát, s ugyancsak a KGST- országok termelik meg a világ nemzeti jövedelmének 25 százalékát. Ezekben az országokban nagy gazdasági és szociális programokat hajtanak végre, népeik számára biztosított az életkörülmények állandó javulása. Ezekben az eredményekben fontos szerepe van a testvéri szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítésének és tökéletesítésének. A tapasztalatok ugyanakkor azt bizonyítják, hogy a KGST-n belüli együttműködésnek még sok kiaknázatlan tartaléka, lehetősége van, s a tagországok ezek minél jobb hasznosítására törekednek. Kérdésekre válaszolva Nyikolaj Talizin szólt arról, hogy a tanácskozást sokoldalú, alapos előkészítő munka, a tagországok, s az egész gazdasági szervezet előtt álló feladatok átgondolása előzte meg. A tanácskozás összehívását az indokolta, hogy napjainkra valameny- nyi KGST-ország fejlődésének fontos szakaszába érkezett. A tagállamokban befejezésükhöz közelednek a jelenlegi ötéves tervek, készülőben vannak az új ötéves és a távlati gazdasági fejlesztési programok. Ezek elkészítésében is komoly szerepe lesz a valamennyi résztvevőt közvetlenül érintő fontos kérdések értekezleten történő megvitatásának. A sajtóértekezleten bejelentették, hogy a tervek szerint június 14-én tájékoztatják a sajtó képviselőit a tanácskozás eredményeiről. Lázár György fogadta Kari Blechát Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn hivatalában fogadta Kari Blechát, az Osztrák Köztársaság szövetségi belügyminiszterét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Horváth István belügyminiszter. Jelen volt Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Meghalt Achille Occhetto, az OKP titkárságának tagja a pártközpontban hétfőn bejelentette, hogy elhunyt Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára. A római rádió műsorát Berlinguer megszakítva közölte a hírt. Enrico Berlinguert szerdán temetik. Ezzel kapcsolatban hétfőn délután rendkívüli ülést tartott az OKP vezetősége. Az oktatási igazgatóságon megkezdődtek a vizsgák A megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán tegnap reggel megkezdődtek a tanévvégi vizsgák. Az első napokban a szakosított tagozat hallgatói adnak számot felkészültségükről, tudásukról, majd a továbbképző tanfolyamok hallgatóira kerül sor, néhány nap múlva kezdődnek a vizsgák az általános tagozaton, június 29- én az öthónapos pártiskolásokkal zárják a „vizsgaszezont”. ötvenhárom csoportban, több, mint ezer hallgató vizsgázik ezekben a napokban, közülük 530 a végzős. Az oktatási év zárására való felkészüléssel egyidőben történtek meg a felvételi vizsgák, elbeszélgetések is az ősszel induló 1984—85-ös oktatási évre. Pillanatkép a folyosóról .... ----------------------------------------------1 S zakosítósok vizsgáznak Tóth János igazgatóhelyettesnél
