Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-10 / 135. szám
1984. június 10. KÉPÚJSÁG 5 Vissza a természethez!? Növényvédő szerek a háztartásban A nemrég megjelent és az olvasók körében népszerű Biofüzetek egyikében olvastam: „Négy isteni adomány van, amelyet joggal nevezhetünk minden élet védszel- lemének: ezek a napfény, a meleg, a levegő és a víz. Legelői áll a fény, kétségtelenül az élet legnagyobb barátja és közeli rokona.” Miért érdekes ez? Hogyan függ össze a természettel? Az ember évezredek óta egyensúlyban él környezetével. Ha ez valamilyen hatásra megbomlik, akkor az egyensúly felborul, megbetegedünk. Sokan a környezetben lévő számos ártalomnak tulajdonítják azt, hogy egyre több betegség tizedeli a világ lakosságát. Az egyik ilyen a növényvédő szerek fokozott alkalmazása a mezőgazdaságban. Pedig a kemizáció általában nélkülözhetetlen, hiszen a kártevők hatására a világ évente — minden védekezés ellenére — több száz millió mázsa búzát és kukoricát veszít. Viszont az emberi szervezetre is káros lehet a sokféle növényvédő szer. Egyrészt heveny (aránylag rövid idő alatt nagy mennyiség szervezetbe jutása miatt), másrészt hosszú időn át tartó enyhe de folyamatos hatás által kiváltott úgynevezett mikrotoxikus károsodás fordulhat elő. A heveny mérgezések zöme többnyire a magángazdálkodást folytató és a hétvégi kertekben tevékenykedő emberek körében fordul elő ez, mert nem tartják be a munkavédelmi óvó rendszabályokat. Mire figyeljünk, mit tartsunk be? A csak nagyüzemi használatra engedélyezett szereket magángazdaságokban ne használjuk! Zárható helyen, külön tárolóedényekben kell tartani a növényvédő szereket. Számos balesetet az okozott, hogy az eredeti tartályból másikba — például boros- vagy sörösüvegbe — töltötték át a vegyszert, majd elfeledkezve erről, megitták azt. Az előlhagyott vegyszerből pedig a gyerekek is könnyen kortyolnak egyet. A permetlevek, amelyeket szakszerűtlenül készítettek el vagy alkalmaztak, továbbá a ruhák, gépek mosóvizei — ha gondatlanul kiöntik — szeny- nyezhetik a talajt, majd a talajvizet. Így egy idő múlva — a vegyszerek — megjelenhetnek az ivóvízben is. Már csak emiatt sem szabad az előírtnál nagyobb töménységű vegyszert alkalmazni, mint azt a sok hozzá nem értő teszi, aki azt hiszi, min- nél töményebb, annál hatásosabb. A védőruhákat sohase szabad együtt mosni más ruhával! A tisztítás után megmaradt mosóvizet pedig ülepítőmedencében kell tárolni. Sok problémát okoznak a hulladékok és a kiürített göngyölegek. A legtökéletesebb megsemmisítés a zárt térben, magas hőfokon történő elégetés. A tetszetős műanyag flakonokat sokan szeretik alkohol vagy étolaj tárolására használni. Mindkettő oldhatja az edény falán még megtapadó vegyszert, így ez is veszélyes lehet. Nagyon fontos az előírások szerinti várakozási idő betartása. Ez biztosítja, hogy az utolsó kezelés és a szüretelés között a vásárlóhoz már teljesen veszélytelen élelmiszer kerüljön. Magántermelőknek is szigorúan be kell tartaniuk ezt az időt! A tünetek: Heveny mérgezéskor általában a vegyszerre jellemző tüneteket észleljük. A leggyakrabban a szer- vesfoszfát-mérgezés fordul elő. Ennek .tünetei: fejfájás, szédülés, hányás, hasmenés, nyálfolyás, verejtékezés. Erősebb mérgezés esetén görcsök, izomrángások, nehéz légzés is felléphet. Végül a vérkeringés és a légzés romlása miatt beállhat a halál. (Ennek ellenszere az azonnali és nagy adag Atropin injekció). A már említett veszélyek miatt azonnal orvost kell hívni. A szervezetünkbe folyamatosan bekerülő kis mennyiségű vegyszerek hatására esetleg csak több év után jelentkezik a betegség. Ilyenkor több szervre jellemző elváltozások alakulhatnak ki. Legkorábban az idegrendszer működési zavaraiból következő betegségek, továbbá máj károsodások léphetnek fel. DR. KATONA EDIT Hruca a ház... Mikor szakad el (le?) a gyerek a szülőtől? A válasz sokféle. A gyesről visszamenő fiatal édesanya azt feleli: éppen most szakadt meg egy szál, hiszen eddig minden pillanatáról tudtam, minden gondolatát lestem, és most még azt sem tudom, evett-e eleget napközben, nem bántotta-e valaki? Ha éjjel nyugtalanul alszik, nem tudom, milyen nappali élmények zavarják az álmát. Aztán jön a kisiskolás-korszak, a kis- és nagykamasz-korszak, amikor — úgy tűnik, — még jobban szakadnak a szálak. A gyerek hazajön az iskolából, leginkább estefelé a napköziből, és a szülő megkérdi: „Mi volt ma az iskolában?” A legtöbb gyerek erre azt feleli: „Semmi”. Van olyan gyerek, akinél nyolc- vagy tizenkét évig nem történik semmi, legalábbis nem történik semmi olyasmi, amit otthon érdemesnek tartana megemlíteni. Vajon miért nem? Ezen minden szülőnek magának kell gondolkodnia, magának kell a választ megkeresnie. Talán azért nem, mert a gyerek eleinte akart mesélni, de akkor a mama leintette: „Most hagyd ezeket, nem látod, mennyi dolgom van?!” Vagy talán éppen csak azért, mert a szülő sem mesél a gyerekének. Ő sem mondja el neki, mi történt aznan a „dolgozóban”. Nincs mit mondani? Biztos, hogy van. No, nem okvetlen a vállalati gondokról, de arról már igen, ha valami jól sikerült, ha egy kedves, új munkatárs került a közelébe, ha az ebédszünetben valamelyik szülő valami érdekeset mesélt az ő gyerekéről, vagy méginkább az, ha egy'^t megbeszéltek epv hétvégi közös, családi programot valamelyik munkatárssal. Talán, ha a szülő többet mesél, többet mond, akkor a gyerek szava is megered. Ha őt méltónak tartják a bizalomra, akkor ő is érdemesnek érzi elmondani, ami történt. Talán, ha így, ilyen légkörben nő fel a gyerek, akkor valójában még az idő tájt sem szakad el, amikor új családot alapít, amikor saját otthont teremt. Nemcsak azért, mert szüksége van a szülő anyagi támogatására, hanem azért is, mert bizony a kezdő önálló élet talán méginkább közelebb hozza a szüleihez, akik tapasztaltak, akiktől tanácsot lehet kérni, akár arról, hogy hogyan készül a csirkepörkölt, milyen sorrendben kell panírozni a húst, mi kerül rá előbb: a liszt, vagy a tojás. Mert valljuk be, sok lány ezt otthon nem tanulja meg, de ez másik téma. Ha szülő igényelné a tanácsomat, akkor azt mondhatnám: éppen azzal, hogy nem telepszik rá felnőtté váló gyermeke életére, de szívesen meghallgatja a gondjait, ha a gyerek érzi a segítő és nem okvetlen az oktató jó szándékot, akkor nem lesz „árva a ház”. És ha a fiatal számára mondhatnék valamit: egy bizonyos, hogy a szülő az ő javát akarja. Akkor is, ha éppen nem az a kellemes, amit mond neki. Tapintatot kérnék és türelmet: a szülő igenis kiváncsi (jó értelemben kiváncsi) arra. ami az iskolában történt, arra, ami a fiatal házas fiával, vagy lányával a későbbi élete során történik. Sőt, azt is várja, hogy a gyerek érdeklődjön az ő napjai, örömei iránt. Erőltetni persze, semmit nem lehet, legkevésbé érzelmeket. De tapintatot kívánni lehet, és kell. Olyan mindennapi viselkedést, amit nem kell egyik félnek sem később megbánnia. S. M. Porszívó- történelem A porszívót egy leleményes angol mérnök találta föl. Hubert Cecil Booth, a feltaláló kiváncsi ember volt. Vidámparkokat, hidakat tervezett leggyakrabban, s nem vetette meg a városi látványosságok egyikét sem. Korában szokatlan módon, előszeretettel ténfergett pályaudvarokon. Minden érdekelte, ezért nem maradt meg a várótermek biztos melegében. Megnézte többször is, miként takarítják a szerelvényeket. S minél tovább nézte, annál kevésbé értette, miért fújják mindenhonnan a port? Hiszen a zárt kocsikban ettől minden csak koszosabb lesz. Hubert Cecil Booth ekkor kezdett foglalkozni egy port beszívó szerkezet gondolatával. Booth rájött a dolog nyitjára. Ö állított először akadályt a beáramló por útjába. Állítólag egy zsebkendőt a szája elé helyezve, önmagát tette meg kísérleti porszívóvá, s így jutott a fontos eredményhez: porzsák nélkül nem megy a dolog. Egy nagyméretű, erős szívóhatású gépet szerkesztett, ezt fölszerelte egy hosszú csővel, s alkalmazottaival bértakarítást vállalt a londoni emeletes házak lakásaiban. Bélyeggyűjtőknek Bélyeglapocska GOMBÁS SERTÉSKARAJ SONKÁS FÁNK Hozzávalók: 50 dkg sertéskaraj, 20 dkg gomba, 1 kávéskanálnyi zsír, 1 evőkanál liszt, 2 dl tejföl, só, bors. A karaj szeleteket kiverjük, sózzuk, borsozzuk. Egy lábasban megolvasztjuk a zsírt. A hússzeleteket enyhén lisztbe mártva kissé elősütjük. Hozzáadjuk a szeletre vágott gombát, kissé utána sózzuk, majd lassú tűzön lefedve pároljuk. Mikor a gomba leve elfőtt, és még a hús nem elég puha kevés vizet öntünk alá, és tovább pároljuk. Ha a hús elkészült, kiszedjük a gomba közül. A gombát meg szórjuk liszttel, felengedjük tejföllel és felforraljuk. Mikor felforrt, a hússzeleteket visszatesszük, készre pároljuk. Hozzávalók: 6 db közepes nagyságú burgonya, 2 tojás, 3 dkg élesztő, 2 dl tejföl, 20 dkg sonka, só. A burgonyát héjában sós vízben megfőzzük. Áttörjük. Egy liter vízzel összevegyítjük, hozzáütünk két tojás sárgáját és beletesszük a felfuttatott élesztőt. Kevés sóval összegyúrjuk, hogy rétestészta keménységű legyen. Egy megforrósított jénai tállal leborítjuk az ösz- szegyúrt tésztát, és kelni hagyjuk. (Kb. 25—30 percig). Ezután a tésztát deszkán kezünkkel szétnyomkodjuk. A tészta egyik felét megkenjük kikevert tejföllel és megszórjuk apróra vágott sonkával. A tészta másik felével letakarjuk, fánkszaggatóval kiszaggatjuk és forró zsírban kisütjük. Gyakran használt szó a blokk. A politikában hatalmi csoportosulásokat, a mindennapi életben a panelházakat, az építőiparban a nagyméretű téglákat illetik így. A filatelisták szótárában azonban ez a fogalom valami nagyon kívánatosat takar, a különösen szép, egyedi kivitelű bélyeget. Németországban a gyűjtők a blokkot ruhában lévő bélyegeknek nevezik. A Magyar Posta 1934. május 6-án bocsátott ki először blokkot, amit a hivatalos iratok bélyeglapocska néven jelölnek. Az újdonság elkészítésében az 1932. évi arcképeket ábrázoló sorozat 20 filléres, Liszt Ferenc képmását elénk táró címletét használták fel. A bélyeget rajzos, II. Országos bélyegkiállítás L. E. H. E. 1884—1934 feliratot viselő kerettel vették körül. Az évszámok a Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete jubileumára utalnak. A Magyar Posta a mai napig 164 blokkot adott ki. Az elsőtől a legutóbb megjelentekig témák különleges formában, méretben és kivitelben tárulnak elénk. A példányszám fajtánként 50 ezerről több százezerre emelkedett. Félszázad alatt sokszorta több lett a gyűjtők száma mégis igazán értékesek csak azok a blokkok, amelyek az elsőnél is kisebb példányszámban léteznek. A blokkok némelyike kétszer is nagyobb lett az elsőnél, néhány éve ismét kisebbednek az ünnepi kiadványok. A keretek néha szervesen kiegészítik a bélyegek rajzát, az 1973. évi Vénus-blokk szegélyén bemutatják, a csillagképeket, a tavalyi Raffaello-blokknál az Esterházy Madonna c. festmény középső részt hasítja ki bélyegnek a foga- zás. Színházi táska - térítőből Ekrü színű, nagymamánktól ránk maradt, soha nem használt horgolt pamut térítőnkből szép és különleges bugyortáskát készíthetünk nyárra, színházi estére, fehér vagy színes madeira vászonszoknyához, hímzett blúzhoz. A térítőt — a rajz szerint — „lefejezzük”, majd egy keskeny bársonyszalaggal selyem anyagra varrjuk. Ezzel a bársonyszalaggal szegjük is a száját, füleket varrunk körbe, és fogónak befűzzük a maradék szalagot. Nem szükséges meghagyni az eredeti színt: házilag festhető hússzínűre, halvány és sötétkékre, zöldre, de akár feketére is. Senki sem gondol majd arra, ha látja, hogy korábban tálcakendő volt. Gyermekvédő háló A képeken látható újítás minden lakótelepi panelházban lakó kisgyermekes család számára igen fontos balesetmegelőző eszköz lehet, ha valaki vállalná sorozatgyártását. Ám ügyes barkácsoló maga is elkészítheti. A háló poliészterből készült, nagy szakítószilárdságú, az időjárásnak igen ellenálló anyagból. Ezenkívül igen esztétikus, nem zavarja a városképet, sőt, bizonyos intim hangulatot is ad lakásainknak, lakótelepeinknek. Elsődleges funkciója a balesetmegelőzés. További fontos tulajdonságai, illetve felhasználási lehetőségei: Ahol több gyermek is otthon van a gyesen lévő anyukával, igen nehéz megoldani a gyermek sétáltatását, levegőztetését. Viszont miközben az anyuka mos, főz, takarít, a gyerekek nyugodtan játszhatnak az erkélyen a friss levegőn akár labdázhatnak is, mert a hálóba beakadt labda nem esik le az erkélyről. Télen, tavasszal megoldható a kisgyerekek napoztatása, sőt, nyáron kis fürdőkádban pancsolhatnak is az erkélyen.
