Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

1984. június 10. KÉPÚJSÁG 5 Vissza a természethez!? Növényvédő szerek a háztartásban A nemrég megjelent és az olvasók körében népszerű Biofüzetek egyikében olvas­tam: „Négy isteni adomány van, amelyet joggal nevez­hetünk minden élet védszel- lemének: ezek a napfény, a meleg, a levegő és a víz. Leg­elői áll a fény, kétségtelenül az élet legnagyobb barátja és közeli rokona.” Miért érde­kes ez? Hogyan függ össze a természettel? Az ember évezredek óta egyensúlyban él környezeté­vel. Ha ez valamilyen hatás­ra megbomlik, akkor az egyensúly felborul, megbete­gedünk. Sokan a környezetben lévő számos ártalomnak tu­lajdonítják azt, hogy egyre több betegség tizedeli a vi­lág lakosságát. Az egyik ilyen a növényvédő szerek fokozott alkalmazása a mezőgazda­ságban. Pedig a kemizáció általában nélkülözhetetlen, hiszen a kártevők hatására a világ évente — minden vé­dekezés ellenére — több száz millió mázsa búzát és kuko­ricát veszít. Viszont az em­beri szervezetre is káros le­het a sokféle növényvédő szer. Egyrészt heveny (arány­lag rövid idő alatt nagy mennyiség szervezetbe jutá­sa miatt), másrészt hosszú időn át tartó enyhe de fo­lyamatos hatás által kiváltott úgynevezett mikrotoxikus ká­rosodás fordulhat elő. A he­veny mérgezések zöme több­nyire a magángazdálkodást folytató és a hétvégi kertek­ben tevékenykedő emberek körében fordul elő ez, mert nem tartják be a munkavé­delmi óvó rendszabályokat. Mire figyeljünk, mit tart­sunk be? A csak nagyüzemi haszná­latra engedélyezett szereket magángazdaságokban ne használjuk! Zárható helyen, külön tárolóedényekben kell tartani a növényvédő szere­ket. Számos balesetet az oko­zott, hogy az eredeti tartály­ból másikba — például bo­ros- vagy sörösüvegbe — töl­tötték át a vegyszert, majd elfeledkezve erről, megit­ták azt. Az előlhagyott vegy­szerből pedig a gyerekek is könnyen kortyolnak egyet. A permetlevek, amelyeket szakszerűtlenül készítettek el vagy alkalmaztak, továbbá a ruhák, gépek mosóvizei — ha gondatlanul kiöntik — szeny- nyezhetik a talajt, majd a talajvizet. Így egy idő múlva — a vegyszerek — megjelen­hetnek az ivóvízben is. Már csak emiatt sem szabad az előírtnál nagyobb töménysé­gű vegyszert alkalmazni, mint azt a sok hozzá nem ér­tő teszi, aki azt hiszi, min- nél töményebb, annál hatá­sosabb. A védőruhákat soha­se szabad együtt mosni más ruhával! A tisztítás után megmaradt mosóvizet pedig ülepítőmedencében kell tá­rolni. Sok problémát okoznak a hulladékok és a kiürített göngyölegek. A legtökélete­sebb megsemmisítés a zárt térben, magas hőfokon törté­nő elégetés. A tetszetős mű­anyag flakonokat sokan sze­retik alkohol vagy étolaj tá­rolására használni. Mindket­tő oldhatja az edény falán még megtapadó vegyszert, így ez is veszélyes lehet. Nagyon fontos az előírások szerinti várakozási idő be­tartása. Ez biztosítja, hogy az utolsó kezelés és a szüretelés között a vásárlóhoz már tel­jesen veszélytelen élelmiszer kerüljön. Magántermelőknek is szigorúan be kell tartani­uk ezt az időt! A tünetek: Heveny mérge­zéskor általában a vegyszer­re jellemző tüneteket észlel­jük. A leggyakrabban a szer- vesfoszfát-mérgezés fordul elő. Ennek .tünetei: fejfájás, szédülés, hányás, hasmenés, nyálfolyás, verejtékezés. Erő­sebb mérgezés esetén gör­csök, izomrángások, nehéz légzés is felléphet. Végül a vérkeringés és a légzés rom­lása miatt beállhat a halál. (Ennek ellenszere az azonna­li és nagy adag Atropin in­jekció). A már említett veszé­lyek miatt azonnal orvost kell hívni. A szervezetünkbe folyama­tosan bekerülő kis mennyisé­gű vegyszerek hatására eset­leg csak több év után jelent­kezik a betegség. Ilyenkor több szervre jellemző elvál­tozások alakulhatnak ki. Leg­korábban az idegrendszer működési zavaraiból követ­kező betegségek, továbbá máj károsodások léphetnek fel. DR. KATONA EDIT Hruca a ház... Mikor szakad el (le?) a gyerek a szülőtől? A válasz sokféle. A gyesről visszamenő fiatal édesanya azt feleli: éppen most szakadt meg egy szál, hiszen eddig min­den pillanatáról tudtam, minden gondola­tát lestem, és most még azt sem tudom, evett-e eleget napközben, nem bántotta-e valaki? Ha éjjel nyugtalanul alszik, nem tudom, milyen nappali élmények zavarják az álmát. Aztán jön a kisiskolás-korszak, a kis- és nagykamasz-korszak, amikor — úgy tű­nik, — még jobban szakadnak a szálak. A gyerek hazajön az iskolából, leginkább estefelé a napköziből, és a szülő megkérdi: „Mi volt ma az iskolában?” A legtöbb gye­rek erre azt feleli: „Semmi”. Van olyan gyerek, akinél nyolc- vagy tizenkét évig nem történik semmi, legalábbis nem törté­nik semmi olyasmi, amit otthon érdemes­nek tartana megemlíteni. Vajon miért nem? Ezen minden szülőnek magának kell gondolkodnia, magának kell a választ meg­keresnie. Talán azért nem, mert a gyerek eleinte akart mesélni, de akkor a mama leintette: „Most hagyd ezeket, nem látod, mennyi dolgom van?!” Vagy talán éppen csak azért, mert a szülő sem mesél a gye­rekének. Ő sem mondja el neki, mi történt aznan a „dolgozóban”. Nincs mit mondani? Biztos, hogy van. No, nem okvetlen a vál­lalati gondokról, de arról már igen, ha valami jól sikerült, ha egy kedves, új mun­katárs került a közelébe, ha az ebédszü­netben valamelyik szülő valami érdekeset mesélt az ő gyerekéről, vagy méginkább az, ha egy'^t megbeszéltek epv hétvégi közös, családi programot valamelyik mun­katárssal. Talán, ha a szülő többet mesél, többet mond, akkor a gyerek szava is megered. Ha őt méltónak tartják a bizalomra, ak­kor ő is érdemesnek érzi elmondani, ami történt. Talán, ha így, ilyen légkörben nő fel a gyerek, akkor valójában még az idő tájt sem szakad el, amikor új családot alapít, amikor saját otthont teremt. Nemcsak azért, mert szüksége van a szülő anyagi támogatására, hanem azért is, mert bizony a kezdő önálló élet talán méginkább kö­zelebb hozza a szüleihez, akik tapasztal­tak, akiktől tanácsot lehet kérni, akár arról, hogy hogyan készül a csirkepörkölt, milyen sorrendben kell panírozni a húst, mi kerül rá előbb: a liszt, vagy a tojás. Mert valljuk be, sok lány ezt otthon nem tanulja meg, de ez másik téma. Ha szülő igényelné a tanácsomat, akkor azt mondhatnám: éppen azzal, hogy nem telepszik rá felnőtté váló gyermeke életére, de szívesen meghallgatja a gondjait, ha a gyerek érzi a segítő és nem okvetlen az oktató jó szándékot, akkor nem lesz „árva a ház”. És ha a fiatal számára mondhatnék va­lamit: egy bizonyos, hogy a szülő az ő javát akarja. Akkor is, ha éppen nem az a kellemes, amit mond neki. Tapintatot kérnék és türelmet: a szülő igenis kiváncsi (jó értelemben kiváncsi) arra. ami az is­kolában történt, arra, ami a fiatal házas fiával, vagy lányával a későbbi élete során történik. Sőt, azt is várja, hogy a gyerek érdeklődjön az ő napjai, örömei iránt. Erőltetni persze, semmit nem lehet, leg­kevésbé érzelmeket. De tapintatot kívánni lehet, és kell. Olyan mindennapi viselkedést, amit nem kell egyik félnek sem később megbánnia. S. M. Porszívó- történelem A porszívót egy lelemé­nyes angol mérnök találta föl. Hubert Cecil Booth, a feltaláló kiváncsi ember volt. Vidámparkokat, hida­kat tervezett leggyakrabban, s nem vetette meg a városi látványosságok egyikét sem. Korában szokatlan módon, előszeretettel ténfergett pá­lyaudvarokon. Minden érde­kelte, ezért nem maradt meg a várótermek biztos melegében. Megnézte több­ször is, miként takarítják a szerelvényeket. S minél to­vább nézte, annál kevésbé értette, miért fújják min­denhonnan a port? Hiszen a zárt kocsikban ettől minden csak koszosabb lesz. Hubert Cecil Booth ekkor kezdett foglalkozni egy port beszívó szerkezet gondolatával. Booth rájött a dolog nyitjá­ra. Ö állított először aka­dályt a beáramló por útjá­ba. Állítólag egy zsebkendőt a szája elé helyezve, önma­gát tette meg kísérleti por­szívóvá, s így jutott a fon­tos eredményhez: porzsák nélkül nem megy a dolog. Egy nagyméretű, erős szí­vóhatású gépet szerkesztett, ezt fölszerelte egy hosszú csővel, s alkalmazottaival bértakarítást vállalt a lon­doni emeletes házak lakása­iban. Bélyeggyűjtőknek Bélyeglapocska GOMBÁS SERTÉSKARAJ SONKÁS FÁNK Hozzávalók: 50 dkg ser­téskaraj, 20 dkg gomba, 1 kávéskanálnyi zsír, 1 evő­kanál liszt, 2 dl tejföl, só, bors. A karaj szeleteket kiver­jük, sózzuk, borsozzuk. Egy lábasban megolvasztjuk a zsírt. A hússzeleteket eny­hén lisztbe mártva kissé elősütjük. Hozzáadjuk a szeletre vágott gombát, kis­sé utána sózzuk, majd lassú tűzön lefedve pároljuk. Mi­kor a gomba leve elfőtt, és még a hús nem elég puha kevés vizet öntünk alá, és tovább pároljuk. Ha a hús elkészült, kiszedjük a gom­ba közül. A gombát meg szórjuk liszttel, felengedjük tejföllel és felforraljuk. Mi­kor felforrt, a hússzeleteket visszatesszük, készre párol­juk. Hozzávalók: 6 db közepes nagyságú burgonya, 2 tojás, 3 dkg élesztő, 2 dl tejföl, 20 dkg sonka, só. A burgonyát héjában sós vízben megfőzzük. Áttörjük. Egy liter vízzel összevegyít­jük, hozzáütünk két tojás sárgáját és beletesszük a felfuttatott élesztőt. Kevés sóval összegyúrjuk, hogy ré­testészta keménységű le­gyen. Egy megforrósított jé­nai tállal leborítjuk az ösz- szegyúrt tésztát, és kelni hagyjuk. (Kb. 25—30 per­cig). Ezután a tésztát desz­kán kezünkkel szétnyom­kodjuk. A tészta egyik fe­lét megkenjük kikevert tej­föllel és megszórjuk apró­ra vágott sonkával. A tészta másik felével letakarjuk, fánkszaggatóval kiszaggat­juk és forró zsírban kisüt­jük. Gyakran használt szó a blokk. A politikában hatal­mi csoportosulásokat, a mindennapi életben a panel­házakat, az építőiparban a nagyméretű téglákat illetik így. A filatelisták szótárá­ban azonban ez a fogalom valami nagyon kívánatosat takar, a különösen szép, egyedi kivitelű bélyeget. Németországban a gyűjtők a blokkot ruhában lévő bé­lyegeknek nevezik. A Magyar Posta 1934. május 6-án bocsátott ki elő­ször blokkot, amit a hivata­los iratok bélyeglapocska néven jelölnek. Az újdonság elkészítésében az 1932. évi arcképeket ábrázoló sorozat 20 filléres, Liszt Ferenc képmását elénk táró cím­letét használták fel. A bé­lyeget rajzos, II. Országos bélyegkiállítás L. E. H. E. 1884—1934 feliratot viselő kerettel vették körül. Az évszámok a Levélbélyeg­gyűjtők Első Hazai Egyesü­lete jubileumára utalnak. A Magyar Posta a mai napig 164 blokkot adott ki. Az elsőtől a legutóbb meg­jelentekig témák különleges formában, méretben és ki­vitelben tárulnak elénk. A példányszám fajtánként 50 ezerről több százezerre emelkedett. Félszázad alatt sokszorta több lett a gyűj­tők száma mégis igazán ér­tékesek csak azok a blok­kok, amelyek az elsőnél is kisebb példányszámban lé­teznek. A blokkok némelyi­ke kétszer is nagyobb lett az elsőnél, néhány éve is­mét kisebbednek az ünnepi kiadványok. A keretek néha szervesen kiegészítik a bé­lyegek rajzát, az 1973. évi Vénus-blokk szegélyén be­mutatják, a csillagképeket, a tavalyi Raffaello-blokknál az Esterházy Madonna c. festmény középső részt ha­sítja ki bélyegnek a foga- zás. Színházi táska - térítőből Ekrü színű, nagymamánk­tól ránk maradt, soha nem használt horgolt pamut té­rítőnkből szép és különleges bugyortáskát készíthetünk nyárra, színházi estére, fe­hér vagy színes madeira vá­szonszoknyához, hímzett blúzhoz. A térítőt — a rajz szerint — „lefejezzük”, majd egy keskeny bársony­szalaggal selyem anyagra varrjuk. Ezzel a bársony­szalaggal szegjük is a szá­ját, füleket varrunk körbe, és fogónak befűzzük a ma­radék szalagot. Nem szüksé­ges meghagyni az eredeti színt: házilag festhető hús­színűre, halvány és sötét­kékre, zöldre, de akár fe­ketére is. Senki sem gondol majd arra, ha látja, hogy korábban tálcakendő volt. Gyermekvédő háló A képeken látható újítás minden lakótelepi panelházban lakó kisgyermekes család számára igen fontos balesetmeg­előző eszköz lehet, ha valaki vállalná sorozatgyártását. Ám ügyes barkácsoló maga is elkészítheti. A háló poliészterből készült, nagy szakítószilárdságú, az időjárásnak igen ellenálló anyagból. Ezenkívül igen esztéti­kus, nem zavarja a városképet, sőt, bizonyos intim hangu­latot is ad lakásainknak, lakótelepeinknek. Elsődleges funkciója a balesetmegelőzés. További fontos tulajdonságai, illetve felhasználási lehetőségei: Ahol több gyermek is otthon van a gyesen lévő anyuká­val, igen nehéz megoldani a gyermek sétáltatását, levegőz­tetését. Viszont miközben az anyuka mos, főz, takarít, a gyerekek nyugodtan játszhatnak az erkélyen a friss levegőn akár labdázhatnak is, mert a hálóba beakadt labda nem esik le az erkélyről. Télen, tavasszal megoldható a kisgyerekek napoztatása, sőt, nyáron kis fürdőkádban pancsolhatnak is az erkélyen.

Next

/
Thumbnails
Contents