Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

enriÉPÜJSÁG 1984. június 10 Háromezer néző a maratonhajtáson R­4T' / ' '«A. -» Bálint Mihály elsőként a legnehezebb, a kettes akadálynál Első forduló a Népújság Kupában Öreg fiúk a pályán Sípszó előtt NB II: Honvéd Szabó Lajos SE— Szekszárdi Dózsa: 17 óra. V.; Kokavecz. Mercsényi Gyula: — Számunkra csak a két pont megszerzése lesz az el­fogadható eredmény Mező­túron. Ősszel idehaza küz­delmes, kemény 90 percben döntetlent játszottunk a hon­védcsapat ellen. Azóta a me­zőtúri gárda zömében kicse­rélődött, megerősödött. így aztán ezúttal is nehéz mér­kőzés vár ránk. Mindent el kell követnünk a győzelem megszerzése érdekében. Vár­ható összeállításunk: — Hujber — Szabó, Hahn, Varga F., Somodi — Kniesz, Dienes, Kresz — Lauer, Me­gyeri, Adorján. Kispadosok: Suba, Weitner, Magyar, Hor­váth P., Márkus, Horváth L. TERÜLETI BAJNOKSÁG: Pécsi BTC—Bonyhádi MSC: 17.30 óra. V.: Laskai. Kovács István: — Az őszi forduló­ban hazai pályán elszenve­dett vereségért most szeret­nénk visszavágni a PBTC együttesének. A jobb helye­zés elérése érdekében fel­tétlenül győzelmet várok csapatomtól, miután több lehetőségünk már nincs a ja­vításra. Ezúton köszönöm meg mindazoknak a segítsé­gét, akik valamilyen formá­ban részesei a csapat jó sze­replésének. — Mucska — Beke, Kovács, Horváth, Bálint vagy Hüber — dr. Sebestyén, Balázs, Palkó — Zircher, György, Joó. Kispadosok: Pfeiffer, Stercz, Papp, Dénes. Nagymányoki Brikett SE— Pécsi VSK: 17.30 óra. V.: dr. Csapó. Orbán Lajos ügyve­zető elnök: — Szeretnénk győzelemmel, de legalábbis pontszerzéssel elbúcsúzni a területi bajnokságtól és a még mellettünk kitartó lel­kes szurkolóinktól. Nehéz 90 perc vár ránk, hiszen a PVSK bentmaradása csak ezen a találkozón dől el vég­legesen. ősszel jól játszott együttesünk a vasutascsapat ellen, remélem, a mostani, utolsó fellépésünkön is ki­tesznek magukért játéko­saink. A kezdő tizenegyet közvetlenül a meccs előtt je­löli ki Kozma József edző. Kisdoroqi MED ŐSZ—Máza- szászvári Bányász: 17.30 óra. V : Polecsák. Losonczi Ist­ván: — Az utolsó hazai mér­kőzésen jó játékkal és győ­zelemmel szeretnénk búcsúz­ni közönségünktől. Nehéz mérkőzésünk lesz, hiszen a mázaszászváriak az utóbbi hetekben nagyszerűen szere­pelnek. — Kiss I. — Berning. Ép­pel. Nagy, Pan — Sniel. Klein. Ódor — Kiss II.. Sza­bó, Kerekes. Kispadosok: Hosnvánszki. Márton, Csám­pán. Jakab. Jergler. Navratilova Szombaton délután Párizs­ban óriási érdeklődés kísérte a 73. francia nemzetközi te­niszbajnokság női egyes dön­tőjét a Roland Garros Sta­dionban. A döntő Navratilo­va újabb nagy sikerét hozta, mindössze 64 percre volt szüksége ahhoz, hogy 6:3, 6:1 arányban legyőzze a világ második teniszezőnőjét, Chris Evert-Lloydot. Szombat délelőtt egyik leg­látványosabb versenyszám­mal, a maratonhajtással foly­tatódott Dombóváron a fo­gathajtók országos versenye, a XXII. magyar hajtó derbi, melyen ezúttal két külföldi, osztrák résztvevő is indult. Az első napot követően, a be­mutatás, díjhajtás után, most terepen kellett bizonyítaniuk a fogatoknak felkészültsé­güket. Márpedig ez az erő­próba nem is akármilyen volt, nehézsége a szilvásvára- di VB közelgő időpontját je­lezte. Az immár hatodik alka­lommal megyénkben, Dombó­váron megrendezett hajtó derbi szervezői ezúttal is ki­tettek magukért. A városi ta­nács és az Alkotmány Tsz nagy erőfeszítései mellett azonban szükség volt arra a nagy társadalmi összefogásra, segítőkészségre, ami ennek a több ezer embert mozgósító versenynek a zavartalan le­bonyolítását biztosította. Mindennek mozgatója, fő A „prof’ Saarbrückenbe készül Szabó Istvánnal, a szek­szárdi Zrínyi utcai tornacsar­nokban, a Sárköz Kupa asz­talitenisz-versenyen találkoz­tunk. A sportág neves jugo­szláv szakembere nemcsak hazájában, de a nemzetközi porondon is ismert. Húsz éve az ötezres lélekszámú község, Csóka asztalitenisz-sportját irányítja, tanítványainak út­ját egyengeti — nem is akár­hogyan. A parányi helység 59 országos bajnokot adott, s az országhatárokon kívül is is­mertté tette Csóka nevét. Tizenkilenc esztendőn ke­resztül vezette a nemzeti vá­logatottat, végigjárva a rang­létrát, a legfiatalabbaktól egészen a felnőtt, „nagy” vá­logatottig. A keze alatt ne­velődött többek között a vi­lághírű Surbek is. Bár fér­fiakat is felkészített, mint el­mondta, legszívesebben női versenyzőkkel foglalkozott. — Ehhez hozzájárul az is, hogy olyan kis helyen, mint Csóka, a fiatalok — akár sportolnak, akár nem — nem maradnak együtt soká­ig, tanulmányaik miatt szét­szélednek. De mivel a lányok korábban érnek, „alapozó” munkámnak gyümölcsét is láthatom, már eredményt is hoznak versenyzőim. — Miért maradt ennyi ide­ig Csókán, biztosan jobb le­hetőségei adódtak volna ne­vesebb kluboknál? — Azt mondják, minden ember az elsőt szereti legjob­ban, az utolsót leghűebben. Szeretek Csókán élni, s itt a lehetőségeink az asztalitenisz szervezője Tolna megye ne­ves fogathajtója, Fehér Ist­ván volt. — Múlt év októberében kezdtük előkészíteni ezt a háromnapos versenyt, rög­tön, miután hazatértem Ró­mából a kettesfogat-hajtó baj­nokságról. A korábbiaktól el­térő, új pályát jelöltünk ki idén maratonhajtásra, ami persze óriási munkával járt. Több ezerszer kellett végig­menni a kiszemelt terepen, hogy megfelelő nyomvona­lakkal, szakmailag jó minő­ségű pálya fogadhassa a ver­senyzőket. A Magyar Lovas Szövetség kérésére már a VB-hez hasonló nehézségű te­repet jelöltünk ki, ugyanis az idei hajtó derbi a VB mo­dellversenye is egyúttal, a négyesfogat-hajtó válogatott utolsó hazai erőpróbája. A több, mint háromezres nézősereg valóban nem csa­lódott. A 24 kilométeres, öt szakaszból álló táv utolsó 6300 méterén ugyanis rend­sportágban nem rosszak — hiszen ez nem is tartozik a legpénzesebb sportok közé. — Mi a „titka” annak, hogy ez az ötezer lelkes falu ennyi bajnokot tudott adni a sport­ágnak? — A legfontosabb: a mi­nőségi munka, ami a forma és a tartalom egységét jelen­ti. Tehát nem a látszólagos nagy megterhelés az elsődle­ges, hanem az, hogy a gyerek idővel megismerje a mozgás folyamatát, hatását. Ehhez gyakran más sportágból me­rítek mozdulatsorokat, hogy az állandó gyakorlás ne vál­jon monotonná, de rögződ­jön. Így gyakran kosárlab­dáznak is versenyzőim... kívül nehéz akadályok ne­hezítették a versenyzők dol­gát. Közülük is legnehezebb talán a kettes számú volt, ahol meredek oldalon fel­kaptatva, szűk helyen, rafi- náltan elhelyezett kapuk kö­zött kellett áthajtani. Első­ként a kiskunfélegyházi Bá­lint Mihály teljesítette ezt magabiztosan, majd a me­zőny egyetlen női résztvevő­je, az osztrák Christa Volke küzdötte le a férfiakat is próbára tevő akadályt. A ké­ső délelőtti órákban induló­kat a szemerkélő — olykor ráerősítő — eső, felázott, la­zább talaj már jobban pró­bára tette. A maratonhajtás küzdelmei lapzártakor még folytak. A pénteki versenyszám, bemutatás, díjhajtás eredmé­nye: 1. Fülöp (Kecskeméti TE) 22, 2. Juhász (Kiskunfél­egyháza) 27, 3. Bárdos (Szil­vásvárad! MEDOSZ) 28, 4. Bálint (Kiskunfélegyháza) 30 5. Koluch (osztrák) 31, 6. Bo- zsik (Tápiószentmárton) 32. Takács—Gottvald — Ehhez azonban más sportágakat is kell ismerni... — Testnevelő tanár vagyok, s emellett hat sportágban szereztem edzői minősítést, több labdajátékban dolgoz­hatnék. Mégis azért válasz­tottam az asztaliteniszt, mert az egyéni sportokat nehe­zebbnek tartom a csapatjá­tékoknál. És hogy még egy­szer visszatérjek a kis telepü­lés gondolatához, a Csókához hasonló lehetőségekkel bíró helységekben kedvező, hogy elég egyetlen egy tehetség is, mellé néhány középszerű já­tékossal és jó kis csapatot le­het felállítani. — Mit tart az edzői hiva­tásról? Péntek délután a Dózsa sporttelepen megkezdődött a Tolna megyei Kézilabda Szö­vetség és lapunk szerkesztő­sége által kiírt kézilabda kupa. A kezdeti nagy érdek­lődéssel, lelkes fogadtatással szemben a nevezők száma már kevesebb volt. Mégis, akik pályára léptek, a moz­gás, a sportág szeretetéért, a „régi” idők felidézéséért tel­jes elszántsággal küzdöttek. A három együttes közül az előzetes „erőfelmérésnek” megfelelően a Hőgyész gár­dája tűnt esélyesebbnek, az egyébként évek óta együtt szereplő Városgazdálkodással és az újonnan verbuválódott Népújság csapatánál. A sportban azonban nincs „le­futott” mérkőzés, — megle­petések, bravúrok születhet­nek. A Népújság Kupa első összecsapásán is hasonló, a papírformát felborító ered­mény született: a „fiatalabb” hőgyésziekkel szemben takti­kus, higgadt játékkal győzött a Városgazdálkodás legény­sége. Az időjárás azonban nem fogadta kegyeibe a kézi- labdás öregfiúkat, a második, Hőgyész—Népújság találko­zón ugyanis olyan felhősza­kadás zúdult le, ami fedett helyre kényszerítette a csa­patokat. Visszariasztani azon­ban senkit nem tudott, tíz perc múlva ugyanis, a sze­— Rendkívül fontos a kö­vetkezetesség a nevelésben. De legalább ennyire szüksé­ges, hogy jó színész legyen az ember. Hiszen életével, élet­módjával, minden megnyilat­kozásával példát mutat. Ezért nem is dohányzom, nem iszom... És ami talán a leg­nehezebb, időben kell beavat­koznia, segíteni tanítványai­nak, hogy „elviseljék” a si­kert. Mert könnyebb a csúcs­ra elérni, mint ott megma­radni. De ebben a tevékeny­ségben nem fáradhat el az edző. A mondás is úgy tart­ja: akit fáraszt a munka, azt a siker öröme untatja. — Első bemutatkozásunk­kor professzor Szabó István­ként'ismertem meg... — Ügy tudom, Magyaror­szágon nincsen hasonló, szer­vezést tanultam az egyete­men. Hátsó gondolatom az volt, hogy mindezt majd a sportban hasznosíthatom. Persze, mint iskolaigazgató és később megyei tanfelügye­lőként sem voltak hátrá­nyomra az ott szerzett isme­retek. Ügy igaz, hogy nem az iskola, hanem az élet miatt tanul az ember és most 47 évesen is állandóan új isme­reteket szerzek. — Néhány hét múlva kül­földre szerződik néhány év­re. Miért döntött úgy, hogy mégis elmegy? — Itthon, Csókán és a nem­zeti válogatottban is úgy ér­zem, mindent elértem, amit lehetett. Ezért vállaltam el a meghívást vezető edzőként az NSZK-ba. Egyébként ugyancsak ehhez a klubhoz, Saarbrückenbe szerződött Magos Judit is! A férfiak már bajnokok, feladatom, hogy a női csapatukat is az élre vezessem. — Sok sikert kívánunk eh­hez! TAKÄCS ZSUZSA merkélő esőben is folytatták a mérkőzést. Városgazdálkodási Vállalat —Hőgyész 23-20 (12-9). V.: Horváth, Kerekes. Igen szo­ros, nagy csatát hozó mérkő­zésen taktikusabb, nyugod- tabb játékával győzte le a Városgazdálkodás a „fiata­labb” hőgyészi öregfiúkat. G.: Budai 8, Nagy 4, Cser­háti, Ruip, Barna 3—3, Csir- zó 2, illetve Gábor 6, Németh 5, Temesvári, Tancsa I. 3—3, Misor 2, Tili. Hőgyész—Népújság 16-11 (8-4). V.: Kerekes, Horváth összeszokottabb, jobb csapa­tával kerekedett felül a Hő­gyész a sokáig vele lépést tartó Népújság gárdáján. G.: Gábor 8, Tili 3, Tancsa I., Németh 2—2, Temesvári, il­letve Tóth 4, Kapfinger, Bács­almási, Szabó S. 2—2( Do- mánszky. Városgazdálkodási Válla­lat—Népújság 16-11 (9-6). V.: Hrováth, Kerekes. A vizes, csúszós pálya próbára tette a csapatokat. A jobb összjáté- kot a Városgazdálkodás együttese nyújtotta. G.: Nagy 6, Budai, Cserháti, Ruip 3—3, Beregi, illetve Tóth 6, Kap­finger 3, Bácsalmási 2. Sportműsor Atlétika: Szekszárdon a Pollack utcai sporttelepen 9 órától folytatódik Tolna me­gye serdülő- és ifjúsági ösz- szetett bajnoksága. Fogathajtás: Dombóváron folytatódik a megyei derbi: 10 órától lovasbemutató, 14 órától akadályhajtás. Kézilabda: Megyebajnok­ság: Dalmand—Tolna 10, (Tölgyesi), Szedres—Hőgyész 9 és 10 (Kincses I., Kincses II.), Nagymányok—Honvéd Nágrádi SE 10 (Bencs, Merkl). Teke: Dombóváron 9 órától folytatódik a Kapos menti Kupa. Labdarúgás NB II: Honvéd Szabó L. SE—Szekszárdi Dózsa 17 óra. Területi bajnokság: Pécsi BTC—Bonyhád, Kisdorog— Mázaszászvár, Nagymányok —Pécsi VSK 17.30 órakor. Megyei bajnokság: Tenge- lic—Tevel (Farkas), Tamási —Alsónána (Kovács J.), Paks —Kaposszekcső (Bogos). DVMSE—Ozora (Fülöp), Aparhant—Németkér (Sajgó), TÁÉV SK—Dombóvári Va­sas (Osztermajer), B. Pannó­nia—Kocsola (Varga P.), Du- naföldvár—Nagydorog (Ver­di) 17.30 óra. Még együtt 1979-ben a csókái „aranycsapat". A kép jobb szélén Szabó István edző. a lányok között pedig nem ki­sebb világhírességek, mint a többszörös Európa- és világ­bajnoki helyezett Gordana Perkucsin (balról) és Palatínus Erzsébet (balról g harmadik). Fotó: GOTTVALD Egy „régi időkre" emlékeztető lövés. Városgazdálkodás— Hőgyész 23-20 Tizenkilenc év a válogatott élén

Next

/
Thumbnails
Contents