Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-10 / 135. szám
^IvÉPÜJSÁG 1984. június 10. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Mikor gyárt végre jó kenyeret a gyönki sütőüzem? Nem csodálkoztunk Oláh Jánosné és családja, Kölesd, Zsámbék u. 23. szám alatti olvasóink felháborodott hangú levelén, amelyhez kenyeret is mellékeltek. „Mellékelten küldöm a gyönki sütőüzem dicső termékét. Én és családom már sok mindent lenyeltünk (illetve nem tudtunk lenyelni) kenyér- ügyben. Elintéztük egy legyintéssel. megetettük az állatokkal. De ez már minden képzeletünket felülmúlta. Ezért nem tudom megállni szó nélkül. 1984. május 25- én vettem a mellékelt zsúr- kenyérből öt darabot, és mind az öt ehetetlennek bizonyult. Volt már sületlen, keletien, égett és bál nélküli, ötven deka helyett 40 deka, de ilyen még nem volt. Ez még a kutyának se kellett. Rossz néven vette,'amikor neki akartam adni. Szerény véleményünk szerint ez a kenyér dohos, fülledt lisztből készült. Meddig kell még várni arra. hogy a sok cifra elnevezés helyett jó, ehető kenyeret is kapjunk? Tudom, hogy ez a téma sokszorosan .lerágott csont’ . S bár tudom, hogy a kenyeret b«o<n\!ni kell, nem szabad eldobálni, mégis javaslom, hogy megtekintés után dobják a kukába, vagy juttassák el az illetékesek asztalára'” Nem dobtuk a kukába. Elküldtük a Tolna megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomásra: vizsgálják meg. hogy miből készült a beküldött kenyér. Dr. Illés Elemér igazgató főorvos soron kívül megvizsgáltatta a kenyeret. — A gyönki sütőüzem elleni panaszt szakközegeim a Sütőipari Vállalat igazgatójával, Szabó Józseffel közösen kivizsgálták, és megállapították, hogy a május 25-i kenyér a hőgyészi malomból származó lisztből készült. A lisztbe szennyeződésképpen csormolyamag került. ami az egészségre nem ártalmas, viszont a kenyérben apró lila elszíneződést okozott... Bizonyára olvasóink közül is többen kíváncsiak arra, mi is az a csormolya. Mi kíváncsiak voltunk rá. A Révai lexikon a következőket írja erről a gyomnövényről: „Melampyrum. L. csormolya (növ.) a Scrophulariacease Tátogatók család génusza; 25 fajta közül a legtöbb európai. 3 Japánban. Levelük keskeny, átellenes. Viráguk levélhónalji v. füzérben áll, csészéje csöves, 5 fogú, pártája sárga vagy ibolyaszínű. Murvalevelük nagy. gyakran hosszú fogai vannak, színes. Porzó 4. Tokjuk hegyes. Egyéves, félig élősködő, alacsonyabb mezei, erdei v. ve- fésbeli füvek. Magvuk fekete. a búzaszemhez hasonló. Másodrancú takarmány. A búzával összeőröltetvén. a kenyér fekete, szalonnás lesz tőle (csormolyás v. csormos, v csermeles kenvár.) Nálunk gyakrabban előforduló faj: M. cristatum L. (tarajos csormolya, M. arvense L.), mezei csormolya, fekete búza, parlagi csermely, róka- farkfű (M. barbatum W. et K.), szakállas csormolya (M. m°morosum) stb.” E kis kitérő után idézzük tovább dr. Illés Elemér igazgató főorvost: — Azonnal intézkedés történt, a malomban vizsgálják felül liszttételeiket, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő a jövőben. A levélben leírt minőségi és súlyproblémák nem közegészségügyi jellegűek, azonban a megbeszéléskor ezek is szóba kerültek. Megjegyezni kívánom még: az üzem higiénés állapotával kapcsolatban egy évvel ezelőtt határozati intézkedés történt. Az egységet a jövőben is fokozottabban kívánjuk ellenőrizni. jogos volt-e a bejegyzés? Szerkesztőségünkhöz küldte levelét egy olvasónk, aki kérte, hogy nevét ne közöljük. Nyugdíjas portásként dolgozott a vállalatánál, a fűtési szezonban pedig az ezzel járó teendőket is ellátta. Ez év március 25-én kérte a szabadságát, kérését azonban elutasították. 1984. március 27-én írásban beadta a felmondását, amelyet úgy fogadtak el, hogy munkakönyvébe a „kilépett” bejegyzést írták. Ezzel ő nem értett egyet, mert szerinte a „munkaviszony megszűnt” bejegyzés megfelelőbb lett volna számára. Kérdése: Jo- gos-e ez így? Második kérdése: Jár-e nyugdíjasnak is a túlóra után díj? Kérdéseire dr. Deák Kon- rád a következőket válaszolta: — A Munka Törvény- könyve 26. paragrafusa szerint: „A határozatlan időre létesített munkaviszonyt felmondással mind a munkáltató, mind a dolgozó bármikor megszüntetheti.” A vállalatnak írásban kell közölnie a felmondást és azt — a jogszabályban megjelölt esetek kivételével — meg kell indokolnia, a dolgozó a felmondást akár írásban, akár szóban közölheti, és azt megindokolnia nem kell. — A munkaviszony megszűnésének időpontja azonban nem azonos a felmondás benyújtásának időpontjával. A felmondási idő célja, hogy ezalatt a vállalat a dolgozó pótlásáról tudjon gondoskodni, a dolgozó pedig megfelelő új munkahelyet találhasson. Éppen ezért a munkaviszony megszűnésének időpontja felmondás esetén a felmondási idő utolsó napja. Ha tehát a levélíró a felmondási idő utolsó napja előtt hagyta ott a munkahelyét, a munkáltatója törvénysértés nélkül írta be munkakönyvébe a „kilépett” bejegyzést. (Más a helyzet a határozott időre létesített munkaviszony esetén, amikor is a munkaviszony a határozott idő leteltével megszűnik, ebben az esetben tehát nincs is szükség felmondásra.) — A szabadság kiadásának időpontját a vállalat határozza meg, döntésénél azonban a dolgozó kívánságát a lehetőséghez mérten figyelembe kell venni. Nem történt törvénysértés, amikor a munkáltató néhány nappal a fűtési idény lejárta előtt váratlan igénybejelentésre nem adta ki azonnal a szabadságát, hiszen nyilván nem tudott azonnal másik fűtő beállításáról gondoskodni. — Nem tudunk a fentiekhez hasonló egyértelmű választ adni a túlmunkával kapcsolatos kérdésre, a Munka Törvénykönyve ugyanis e körben így rendelkezik: „A munkaidő-kereten belül a munkaidő beosztásának, valamint a túlmunka és készenlét elrendelésének feltételeit, korlátáit és módját a kollektív szerződés szabályozza.” T elefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A tiszthelyettes. ;épző szakközépiskolákról szól a honvédelmi miniszternek a Magyar Közlöny 1984. évi 20. számában megjelent 1/1984. (V. 19.) HM számú rendelete, amely szerint Budapesten zeneművészeti, Debrecenben elektroműszerész, Orosházán gépszerelő és karbantartó, Szabadszálláson gépjárműtechnikai, Szolnokon repülőgép-szerelő a repülőgép-műszerész, Tá- piószecsőn elektroműszerész és mechanikai műszerész, Vácon pedig elektroműszerész tiszthelyettesképző szakközépiskola létesül. A szakközépiskolába történő jelentkezés a Honvédelmi Minisztérium pályázati felhívása alapján minden évben január 31-ig történik, a felvételi feltételek pedig a következők: a) a magyar állam- polgárság, b) a felvétel évének szeptember 1. napjáig betöltött 14. életév és a be nem töltött 16. életév, c) az általános iskola 8. osztályát a felvétel évében végzők esetében az általános iskola javaslata; az általános iskolát végzettek esetében ezenfelül a 8. osztály elvégzését tanúsító bizonyítvány, d) a szakmai és katonai alkalmasság, e) a hivatásos katonai szolgálat vállalása, f) a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása. A rendelet kimondja, hogy a szakközépiskola térítésmentes, bentlakásos elhelyezést, teljes (élelmezési, ruházati és egészségügyi) ellátást, formaruhát, tankönyveket és tanszereket ad, fedezi a vizsgák díját és illetékét. A szakközépiskolában a képzési idő 4 év, a 4. tanév végén a hallgató tiszthelyettesi kibocsátó vizsgát és szakközépiskolai érettségiképesítő vizsgát tesz és a Magyar Néphadsereg hivatásos állományába kerül. A rendelet kihirdetése napján — 1984. május 19-én — hatályba lépett. A mezőgazdasági nagyüze. meket megillető vízdíjkedvezményekről jelent meg tájékoztató a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 8. számában, s a tájékoztató szerint a mezőgazdasági nagyüzemek a rizsföldekhez és a halastavakhoz felhasznált víz kivételével az általuk felhasznált öntözővíz után változó díjat nem fizetnek, azok a mező- gazdasági nagyüzemek pedig, amelyek 1984. március 1-i állapothoz képest főműves öntözésre berendezkedett; vízjogilag engedélyezett gyepterületüket növelik, az előbb említett kedvezmény mellett a növekedés mértékét illetően 75 százalékos alapdíjkedvezményben is részesülnek. A kedvezményt külön kérelem nélkül biztosítják, ha a mezőgazdasági nagyüzem az illetékes vízügyi szervekhez vízigény-bejelentést tesz, illetve ha 1984. március 1. után a megnövelt öntözhető gyepterületére vízjogi üzemeltetési engedélyt kér és vállalja, hogy az öntözőberendezést szakszerűen üzemelteti. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának a Tanácsok Közlönye idei 9. számában megjelent arra az utasításra, amely az árvaellátás folyósításáról és a két gyermek eltartása címén járó állandó özvegyi nyugdíjra jogosultságáról szól arra az esetre, ha az árvát állami gondozásba vették. Az utasításból itt csupán az alábbiakat idézzük: „A 18. életévét betöltött volt állami gondozott fiatal árvaellátását az ő részére kell folyósítani akkor is ha továbbra is a nevelőszülővel közös háztartásban marad.” (Jó ha ezt a nevelőszülők is tudják!) Végül utalunk a Belkereskedelmi Minisztériumnak a Kereskedelmi Értesítő idei 8. számában megjelent környezetvédelmi felhívásra, amely a legfontosabb feladatok között jelöli meg ebben a körben a kereskedelmi és egyéb tevékenység során keletkező szemét — hulladék, pénztárblokk — tárolási feltételeinek biztosítását, összegyűjtését és fo- gyamatos elszállítását, az idegenforgalmi területeken a látogatottságnak megfelelő tárgyi feltételek továbbfejlesztését, a szemétgyűjtés, közművesítés, szennyvíz-elvezetés, a vendéglátás egész területén a WC-k fejlesztésének, tisztán tartásának és az üzemeltetés felügyeletének biztosítását, stb. A minisztérium felhívja az érintetteket, hogy a szervezésbe, a mozgósításba és az eredmények értékelésébe vonják be a HNF helyi szervezeteit, a KlSZ-szerveze- tet és a Vöröskereszt képviselőit is. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Lidice el Az 1942. június 10-én kiadott hivatalos jelentésből: mivel Lidice község lakossága segítséget nyújtott Heydrich SS—Obergruppenführer gyilkosainak, s ezzel a legdurvább módon megsértette érvényes törvényeinket, a felnőtt férfiakat agyonlőttük, a nőket koncentrációs táborba szállítottuk, s a gyerekeket megfelelő nevelésbe adtuk... a község házait földdel egyenlővé tettük, s nevét kitöröltük a térképből!” Lidice község felégetése Csehszlovákia fasiszta megszállóinak egyik legszörnyűbb rémtette volt. E tragikus esemény 1942. június lÖ-én játszódott le, s követte több más cseh és szlovák falu elpusztítása. Ez is a fasiszta Németországnak ahhoz a tervéhez tartozott, amellyel a cseh kérdést falvainak kiirtásával, a cseh nép deportálásával vagy elnémesítésével akarták megoldani. Az ürügyet, hozzá egyrészt a kommunisták, a hazafiak ellenállási tevékenysége szolgáltatta, másrészt a cseh nép esküdt ellensége, Reinhard Heydrich birodalmi helytartó ellen 1942. május 27-én végrehajtott merénylet. A feljegyzések világosan beszélnek. A merényletet követő hatodik napon már megkezdődött a Lidice elleni rémtett előjátéka. Frank Gruppenführer telefonon közölte a német rendőrség és biztonsági szolgálat parancsnokával, Horst Böhm- mel, hogy Lidice községet illetően a következő eljárásra van szükség: 1. Minden férfit agyon kell lőni. 2. Minden nőt koncentrációs táborba kell küldeni. 3. A- gyerekeket össze kell terelni, s aki közülük érdemesnek látszik elnémetesítésre, azt német családhoz kell kiadni nevelésre. 4. A községet fel kell égetni; s földdel egyenlővé kell tenni. Még- el sem ült a kivégző század lövéseinek hangja, amivel 173 lidicei férfi életét oltották ki, 195 nőt a gyerekekkel együtt a közeli Kladno gimnáziumépületbe hurcolták. Kétnapi fogva tartás után a gyerekeket a fasiszták elszakították anyjuktól, s valamennyi nőt Ravensbrückbe szállították. Itt végigélték a náci koncentrációs táborok minden szörnyűségét és sokan közülük belepusztultak a szevedésekbe. Legszomorúbb sorsuk a lidicei gyerekeknek volt. Két hosszú napon és éjszakán át egyre csak azt kérdezgették kétségbeesetten: „Miért ?” Mi szüksége van a Gesta- pónak szemük, hajuk színére és fejformájukra? Miért sorolják be őket ábécés sorrendbe? Miért kell elválni anyukájuktól, s mi történt apukájukkal? És hová viszik őket? Mennyi hiábavaló kérdés előzte meg a gyerekek elhurcolását Lódzba és Chelm- be, ahol új nevet kaptak, s ahol nem voltak sem játékok, sem babák, sem az . otthon illatát árasztó virágos mezők. Csak néhány rokonoknak küldött levél maradt fenn utánuk. Annyira remélték, hogy hazatérhetnek. Fiatal életüket mégis Chelmben végezték, ahol több mint ezer gyermeket, férfit és nőt pusztítottak el a gázkamrában naponta. A háború után a csehszlovák hivatalos közegeknek sikerült kilenc gyereket megtalálniuk és visszahozniuk Lidicébe. A szerencsések között van Marie Dolezalová-Supiková is, aki ma a lidicei Városi Nemzeti Bizottság (tanács) titkára. Tevékenysége, munkája élő tanútétele annak, hogy Lidice él és élni fog. ö maga így beszél erről: „Ha a második világháború alatt Lidice a fasizmus elleni harc szimbóluma lett, a mai Lidice az életnek a halál felett aratott győzelmét hirdeti. Igen, új Lidicénk van. Újjáépítését 1947-ben kezdték meg, az állam és pártszervek gondoskodásával. Ma már 495 lakosa van, s köztük 71 nő még mindig emlékszik az egykori tragikus eseményekre.” Lidice községben 150 családi ház áll, ezeket az egész országból sőt, külföldről érkezett brigádmunkások építették fel a háború utáni első években. A községben aszfaltutak vezetnek a zöld növények és virágok között, van kultúrotthona és több korszerű üzlete. A pusztulásra szánt Lidice szépen rendezett kertek, tiszta utcák, és utak községe lett, s lakosainak egyetlen óhaja, hogy békében élhessenek. Monika Kcmmlerová Lidicét évente mintegy 300 0 00 hazai és külföldi látogató keresi fel.
