Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

1984. június 10. NÉPÚJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Csernyenko—Csausescu találkozó Moszkvában. — Reagan beszéde az ír parlamentben. — A dél-afrikai mi­niszterelnök „nem hivatalos” látogatása Bonnban. — Si­kertelen algériai közvetítési kísérlet az iraki—iráni vi­szályban. Kedd: Párizsi bejelentés Mitterrand júniusi moszkvai útjáról. — összeült a libanoni kormány. — Meghalt Mo- hieddin egyiptomi miniszterelnök. — Csao Ce-jang kínai miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt. — Reagan—Tha­tcher találkozó Londonban. — Az ENSZ-főtitkár szövet­ségi államot javasol Cipruson. Szerda: Iráni tiltakozás amiatt, hogy a szaúd-arábiai légierő lelőtt két iráni gépet. — Súlyos zavargások Pan- dzsábban, az „aranytemplomot” megostromolta az indiai katonaság. — Állam- és kormányfők Normandiában, a partraszállás 40. évfordulóján. — Az utolsó öt előválasz­tás után Mondale elnökjelöltsége bizonyosra vehető. Csütörtök: Kim ír Szén Budapestre érkezett. — Három szocialista kormányfő felhívása a nagyhatalmakhoz. — Jaruzelski—Ceausescu megbeszélések Varsóban. — Meg­kezdődött a fejlett tőkés országok vezetőinek londoni ér­tekezlete. Péntek: Az Öböl menti országok olajminisztereinek ta­nácskozása. — Üjra rakétavita a bonni Bundestagban, a holland halasztás után. — Bizalmat kapott az olasz kor­mány a szenátusban. — Enrico Berlinguer agyvérzést ka­pott, megműtötték, de állapota súlyos. Szombat: Befejeződött a „hetek” londoni csúcstalálko­zója. — Űjabb bizalmi válság a libanoni kormányban. — Botha dél-afrikai miniszterelnök bécsi tárgyalásai után az ország európai nagyköveteivel tartott megbeszélést. — Az Öböl menti országok saját hajóiknak külön tengeri útvonalat jelöltek ki az öbölben. — Indira Gandhi bé­kéltető felhívása népéhez. A hét 3 kérdése 1. Mi a jelentősége Kim ír Szén magyarországi látoga­tásának? A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánykül­döttségének élén 28 éve járt Magyarországon Kim ír Szén: akkor is a szocializmus útjára tért európai orszá­gokban tett látogatássorozatába illett bele a budapesti megálló. A mostani tanácskozásai a magyar vezetőkkel a két ország pártjainak, kormányainak kapcsolatában új fejlődést jeleznek. Reagan-ellenes tüntetés Párizsban. Azon a napon, ami­kor az amerikai elnök a londoni tőkés csúcsértekezlet előtt Franciaországban részt vett a normandiai partra­szállás évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, Párizsban az Egyesült Államok közép-amerikai politikája ellen tüntettek. (Telefotó) Mint Kádár János hangsúlyozta a Kim ír Szén vezette párt- és állami küldöttség tiszteletére adott díszvacsorán: a földrajzi távolság ellenére összeköti a két népet, a két országot a társadalmi célok és a nemzetközi törekvések alapvető azonossága. A tárgyalások során is kifejezésre jutott, hogy a Magyar Népköztársaság támogatja a Korea békés, demokratikus és külső beavatkozásoktól mentes újraegyesítésére Phenjanban tett javaslatokat. Kim ír Szén rámutatott arra, hogy Koreában is nagy­ra értékelik a szocialista építőmunkában elért magyar sikereket és tapasztalatokat, azokat a szocialista országok közös kincsének tekintik. Emlékeztetett arra a segítségre, amelyet a magyar nép nyújtott a koreai népnek az im­perializmus ellen vívott felszabadító háború, majd a há­borút követő újjáépítés időszakában. Kifejtette, hogy a KNDK nemrég háromoldalú tárgyalások megkezdését ja­vasolta az USA és Dél-Korea részvételével az ország- egyesítés előfeltételeinek megteremtésére. Céljuk a fe­szültség enyhítése az országban, a Távol-Keleten, egész Ázsiában. Köszönetét mondott a magyar párt, a kormány és a nép szolidaritásáért, amellyel ezt a tervet támogat­ja. Ugyanakkor a koreai vezető támogatásáról biztosítot­Pieter Botba dél-afrikai miniszterelnököt tüntetők soka­sága fogadta Londonban. A felvonulók támogatásukról biztosították a dél-afrikai hazafias mozgalmat, az ANC-t és elítélték a fajüldöző rezsim politikáját. (Telefotó) ta azokat a békés erőfeszítéseket, amelyeket a magyar párt és a kormány az Európában kialakult veszély elhá­rítására, a béke fenntartása érdekében tesz. A magyar—koreai tárgyalások eredményeként lehet nyugtázni: kölcsönös a szándék a kapcsolatok bővítésére, a még kiaknázatlan, új lehetőségek feltárására. 2. Csak „gazdasági” volt a londoni tőkés csúcstalálkozó? Bár mindig is csupán gazdasági rendeltetésűnek mond­ják a hét leggazdagabb tőkés ország vezetőinek az év de­rekán rendezett, s most már hagyományosnak mondható csúcstalálkozóját, azon mindig napirendre kerülnek a világpolitikai problémák is. Londonban most Thatcher asszony vendégei szintén szóba hozták a kelet—nyugati viszony alakulását, no meg az Öböl mentén kirobbant vi­szály politikai-katonai tényezőit. Furcsa módon a nem gazdasági viták háttérbe szorítását a „fővendég” érde­keinek figyelembevétele indokolhatta: Reagan, az elnök­jelölt elnök számára kedvezőbbnek látszott, ha a „csú­cson” politizálnak, nem pedig az USA gazdálkodását bí­rálják ... Mert egy gazdasági vita óhatatlanul egységfrontot te­remtett volna az Egyesült Államokkal szemben. Minden nyugati szövetségese megsínyli, ha Washingtonban óriá­si a költségvetési deficit (vagy 190 milliárd dollár!), ha magas a kamatláb (jóval 10 százalék fölött!), és ezzel el­szívja a tőkét máshonnan. De szabad-e, lehet-e egy vá­lasztási hadjáratba induló amerikai elnököt a vádlottak padjára ültetni? Inkább ott kell megpróbálni rá hatni, hogy ne csak szavakban szorgalmazza a kelet—nyugati párbeszéd újrafelvételét; ez azért is hasznos, mert így bizonyos fokig Reagannel szemben tudja magát a feszült­ség enyhítése hívének feltüntetni egy Kohl kancellár épp­úgy, mint egy Mitterrand, egy Thatcher asszony, és egy Craxi. Az amerikai választás közeledtével a diplomáciai meg­figyelők és a gazdasági-pénzügyi szakértők már jóval a londoni találkozó előtt azt jósolták, hogy nem lehet konk­rét megállapodásokat várni a Lancaster House-ban, a „hetek” tárgyalóasztalánál. Különösen olyan megegyezé­sek voltak eleve kizárva, amelyek még oly szelíd formá­ban is valamire elkötelezték volna Amerika urát. Talán, a jövő évi csúcstalálkozó már igazi vitákat hozhat. Hogy igazi döntéseket is, az kevésbé bizonyos. 3. Mi a helyzet az iraki—iráni háborúban és az Öböl „tengeri háborújában”? Teheránban és Bagdadban olyan jelentések látnak nap­világot, amelyek elmondják: a másik fél légitámadásai, illetve tüzérségi támadásai hány és hány emberéletet ol­tottak ki. Mintegy igazolásul szolgálnak ezek a szemben­álló felet elmarasztaló közlések az újabb és újabb kato­nai erőfeszítésekre, a csapásokat megtorló ellencsapá­sokra. A diplomáciai erőfeszítések a háború mielőbbi befe­jezésére egyelőre eredményteleneknek mutatkoznak, le­gyen szó bár algériai, szaúd-arábiai vagy szír akciókról. Ami azonban a világot a héten növekvő nyugtalanság­gal töltötte el: kiterjedtek az ellenségeskedések az Arab- (Perzsa)-öböl légterére is. A szaúd-arábiai légierő zsol­dosok vezette harci repülőgépei lelőttek két iráni gépet. Közben az iraki légierő újabb tartályhajókat lőtt, Irán viszont bejelentette, hogy ellenőrizni fogja a Hormuzi- szoros forgalmát, megakadályozza az iraki kikötők felé tartó hajók továbbhaladását, elkobozza az Iraknak szánt árukat. Mindezt eszkalációnak lehet minősíteni, a háború lép­csőzetes kiterjesztésének. Az Iránnal szemben kirajzoló­dó frontban ott sejthető az Egyesült Államok is, amely például az iráni—szaúd-arábiai' légi incidens hírére se­tett bejelenteni, hogy további új AWACS felderítő és légierőirányító repülőgépeket küld a térségbe. Ilyen AWACS-ok fedélzetéről irányították az iráni-gépek ellen a szaúd-arábiai Phantomokat. Az „America” repülőgép- anyahajónak most kell megérkeznie a Hormuzi-szoros közelébe ... Ott van még egy amerikai anyahajó, a „Kitty Hawk”. A hivatalos indoklás szerint az „America” tulaj­donképpen csak felváltani akarja a „Kitty Hawk”-ot. Az iraki—iráni háború kérdése minden bizonnyal ott szerepel az ENSZ főtitkárának, Pérez de Cuellarnak a tárgyalási témái között, aki Kairó és Damaszkusz után — mint ezt egy nyilatkozatában kijelentette —, akár á há­borús térségbe is hajlandó ellátogatni. PÁLFY JÓZSEF Továbbra is feszült a helyzet az Öbölben Szíria meg akarja akadá­lyozni az iraki—iráni háború továbbterjedését és védel­mezni fogja az arab országo­kat a külső agresszióval szemben — így nyilatkozott Jászin Radzsó szíriai tájé­koztatási miniszter egy liba­noni újságnak. Szombaton megjelent interjújában ki­fejtette: „Ha arab területet ér bárhol támadás, az olyan, mintha Szíriát támadnák. Szíria nem fog sajnálni sem­milyen erőfeszítést bármely arab ország megvédésére, ha úgy érzi, hogy az ellen ag­ressziót követtek el”. A tájékoztatási miniszter nyilatkozata — az öbölbeli szaúdi—iráni légiharc után feltűnést keltett, mert Szíria eddig egyértelműen Irán szö­vetségesének számított. A szíriai—iráni vi'ázony 1982 ta­vasza óta erősödött meg, ami­kor Szíria lezárta a szíriai területen át a Földközi-ten­ger partjára tartó iraki olaj­vezetéket, ugyanakkor meg­állapodást kötött Iránnal ar­ról, hogy Irán kedvezményes áron, illetve részben ingyen gondoskodik Szíria olajellá­tásáról. Közben Hamenei iráni el­nök pénteki beszédében is­mét figyelmeztette az Öböl menti arab országokat, hogy ne támogassák Irakot. A bahreini külügyminiszter ugyanakkor lapnyilatkozat­ban közölte, hogy az Öböl­országok „minden eszközzel megvédik térségüket, még ha ez háborút jelent is”. Az iraki—iráni határon pénteken is folytatódtak a korlátozott összecsapások és a tüzérségi párbaj. Mindkét fél polgári körzetek elleni tá­madással vádolta az ellenfe­let. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár pénteken elé­gedetten nyugtázta, hogy a szíriai kormány támogatja a világszervezet diplomáciai kezdeményezéseit és erőfeszí­téseit az izraeli csapatoknak Dél-Libanonból való kivoná­sára, a libanoni kormány helyzetének megkönnyítésére és a közel-keleti konfliktus tárgyalásos rendezésére. Az ENSZ főtitkára újság­íróknak nyilatkozott, miután meglátogatta a Golan-fennsí- kon szolgálatot teljesítő ENSZ-erőket, majd Damasz- kuszban ismét tárgyalt a szí­riai vezetőkkel, köztük Abdel Halim Haddam politikai és nemzetközi ügyekkel megbí­zott alelnökkel. Delfin-kamikázék? Aknákkal felszerelt „delfin- kamikázékat” akar bevetni a Pentagon Nicaragua partjai­nál. A TASSZ szemleírója a The New York Times érte­sülésének ismertetése után emlékeztet rá, hogy a Penta­gon már régóta folytat kísér­leteket a rendkívül „értel­mesnek” tartott állatokkal. 1976-ban nagy feltűnést keltő per zajlott a Hawaii-szigete­ken, Honoluluban. Két vég­zős egyetemistát, akik elsze­gődtek a helybeli delfinári- umba állatgondozónak, kato­nai titok kiszolgáltatásával vádoltak. A katonai titok és a delfin­gondozás azért került egy­más mellé a bírósági akták­ban, mert a fiatalemberek szabadon eresztettek két ál­latot, tudomást szerezvén ar­ról, hogy élő torpedókként akarják felhasználni az álla­tokat. A delfineknek hajókat kellett volna úgy megrongál­niuk Havanna kikötőjében, hogy — amint arra idomítot­ták őket — aknaövvel a tes­tükön nekicsapódtak volna a hajótestnek. A per után úgy tűnt, hogy a Pentagonnak félre kellett tennie a delfinek katonai „kiképzésének” programját. A The New York Times érte­sülése azonban éppen az, el­lenkezőjéről tanúskodik — írja a szovjet hírügynökség. PANORÁMA BUDAPEST Portugália nemzeti ünne­pe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tá­viratban üdvözölte Antonio Ramalho Eanest, a Portugál Köztársaság elnökét. BELGRAD Belgrádban befejeződött a jugoszláv politológusok két­napos kongresszusa, amely­nek központi témája a szo­cialista önigazgatás politikai rendszerében jelentkező el­lentmondások elemzése volt. A tanácskozáson megállapí­tották. hogy a jugoszláv tár­sadalom legnagyobb ellent­mondásai közé tartozik az. hogy a politikai szféra a gazdasági fölé kerekedett és ellentmondások vannak az állam és az önigazgatás kö­zött. A vita legtöbb résztve­vője a’t hangoztatta, hogy a szocialista önigazgatási demokrácia fejlődésének előfeltétele a párt demokra­tizálódása. Ezzel összefüg­gésben bírálták azt a tényt, hoev a pártvezetőségek az utóbbi években erőteljesen epvbeforrtak a hatalmi szer­epűvel. és rámutattak, hogy a demokratikus centralizmus aian°lvrinek megkerülése sok fogyatékosságnak az oi-s Szorgalmazták a gazda- oócn órv£­nv°sít*sét és olyan káderek kiválasztását a kulcsfontos­ságú posztokra, akik bizto­sítani tudnák a bonyolult gazdasági problémák megol­dását. BUENOS AIRES Isabel Perón volt argentin elnök Buenos Airesben tett több hetes látogatásának be­fejeztével — egy kellemetlen incidens után — visszauta­zott Madridba. A menet- rendszerű gép fedélzetén ugyanis még a felszállás előtt nagy erejű pokolgépet ta­láltak. A tűzszerészek eltá­volították a szerkezetet és a repülőtér mellett felrob­bantották. Isabel Perón egy másik gépen indult vissza Madridba. Raul Alfonsin ar­gentin elnök és Raul Borras hadügyminiszter rendkívüli tanácskozáson vitatta meg a tervezett merénylet ügyét. LONDON A hét vezető tőkés ország állam- és kormányfői szom­baton három nyilatkozatot adtak ki — éppoly kevés tar­talmi újdonsággal, mint 24 órával korábban. A „kelet— nyugati viszonyról és a fegy- verzetkorlátozásról” szóló do­kumentum a nyugati maga­tartás megmerevedését il­lusztrálta. Üjabb felhívást intézett a Szovjetunióhoz, bogy „térjen vissza a tár­gyalóasztalhoz” — de semmi­lyen kezdeményezést nem tet­tek ennek érdekében. A kö­vetkező nyilatkozat — a brit elnökség nevében — az iraki —iráni háborúval foglalko­zott. Brit kezdeményezésre nyilatkozat jelent meg a nemzetközi terrorizmusról”. Ez fokozott konzultációt és együttműködést sürgetett a terrorizmus megfékezésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents