Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-08 / 133. szám
XXXIV. évfolyam, 133. szám ÁRA: 1,40 Ft 1984. június 8., péntek Mai számunkból ........játszani IS ENGEDD .. (3. old.) MÁR CSAK A HÖGYÉSZ VERETLEN (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT MADÄRVÄRTA DOMBÓVÁRON (3. old.) KGST-csúcstalálkozó A közeli napokban kezdődik a KGST-országok vezetőinek csúcstalálkozója Moszkvában. Hasonló csúcstalálkozóra legutóbb a hatvanas évek végén, a Komplex Program elfogadásakor került sor. Az akkori magas szintű megbeszélések — méltán állíthatjuk — mérföldkövet jelentettek a szocialista országok integrációjának történetében, amit egyebek között az is bizonyít, hogy a Komplex Program legfontosabb megállapításai ma sem vesztették érvényüket. Az elmúlt évtizedben azonban sok minden megváltozott a világban. A hetvenes évek voltak azok az esztendők, amikor a KGST-ben együttműködő legtöbb szocialista ország gazdaságépítő munkájában, fejlődése során a legnagyobb változást élte át: miután az előrelépés extenzív tartalékai kimerültek, a továbblépésnek a korábbihoz képest egy sokkal bonyolultabb, s mi tagadás, gyakorta sokkalta fájdalmasabb útjára kellett ráállniuk, nevezetesen az intenzív fejlesztés útjára. Történelmi példák bizonyítják, hogy e váltás önmagában sem ró kis feladatokat egy-egy gazdaságra, hiszen a gazdaság átalakítása olykor keserves társadalmi változásokkal is jár. A szocialista országok számára az átállást tovább nehezítette, hogy minderre akkor került sor, amikor a korábbihoz képest alaposan megnehezültek a világ- ■ gazdasági feltételek. — A tőkés országok — amelyek közül nem egy fontos kereskedelmi, gazdasági partnere a KGST-államoknak is — a háború utáni történelmük legmélyebb válságát élték át. Ez akadályozta a korábbi normális kereskedelmi gyakorlat folytatását, ráadásul a váság nem egy helyütt korábban nem tapasztalt protekcionista intézkedéseket szült — nem egyszer nem is gazdasági, hanem kimondottan politikai indokokból. Mindezeket a körülményeket figyelembe véve értékelhetjük csak igazán azokat az eredményeket, amelyeket a szocialista országok ezekben á nehéz években elértek. Ha némiképp lassult is fejlődésük üteme, az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy gazdasági növekedésük még mindig meghaladja a tőkés országokét. Mégpedig nem egy helyen úgy, hogy nemcsak sikerült megőrizniük az életszínvonal korábbi években elért eredményeit, hanem ezeket, ha szerény mértékben is, de továbbfejleszteni is sikerült. A nehézségekkel való birkózás, az újszerű, korábban nem ismert feladatok a szocialista országokban külön- külön és a KGST-ben együttesen is új követelményeket támasztottak. Azt pedig, hogy a KGST-országok milyen hamar felismerték az új helyzet teremtette kihívást, egyebek között bizonyítják azok a — kezdetben szakértői szintén — kibontakozó viták, amelyeket később mind magasabb szintű politikai megbeszélések követtek, s amelyeknek célja az volt, hogy a szocialista országok együttműködését a kor követelményeihez igazítsák. E viták, megbeszélések, érdekegyeztetések során néhány fontos kérdésben kikristályosodtak a nézetek. Megerősödött az az alapvető felismerés, hogy a nehéz körülmények közepette még inkább szükség van a szocialista országok együttműködésének elmélyítésére. Hiszen csak ez adhat a közösségnek, és minden egyes tagországnak is olyan mozgásteret, amelyben saját fejlődési útját a korábbinál eredményesebben járhatja végig. Az is világossá vált, hogy az együttműködés bővítése hem jelenti a bezárkózást, hanem éppenséggel azt célozza, hogy — a szocialista országok közös eredményeikre támaszkodva — az eddigieknél hatékonyabban legyenek képesek bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek érdekében pedig tovább kell tökéletesíteniük, a korábbinál rugalmasabbá tenniük a munka összehangolásának eszközeit, a tervek egyeztetésétől a gazdaságok strukturális korszerűsítésén keresztül a kooperációk bővítéséig, az építőmunka valamennyi területén. Mások persze a módszerek az ipar, s megint mások a mezőgazdaság fejlesztésében. Áz iparban célszerűnek látszik már az elhatározásnál kezdődő fejlesztések összehangolása — s erre napjaink technikai-tudományos forradalmának korában nem egy példa kínálkozik a távközléstől a számítástechnikáig, sok iparágban. A mezőgazdaságban viszont aligha alakítható ki az iparban már megszokott szakosodás. A népgazdaság e területén az együttműködés fejlesztésének útja elsősorban a már bevált termesztési módszerek, a közös kutatási eredmények mind szélesebb körben való hasznosítása lehet — természetesen a helyi feltételek és sajátosságok messzemenő figyelembevételével. Nyilvánvaló azonban, hogy a szocialista országok gazdaságainak és integrációs szervezetének hozzáigazítása a nyolcvanas évek követelményeihez, korántsem csak gazdasági kérdés. Mint annak idején, a Komplex Program kidolgozásakor, az új utak és irányok kijelölése a szocialista országok együttműködésének egyszersmind legfontosabb politikai kérdése is. S ez a körülmény indokolja a mostanihoz hasonló csúcstalálkozók összehívását, az olyan legmagasabb szintű tanácskozásokat, amelyen a politika szintjén beszélik meg a résztvevők a feladatokat, s jelölnek ki új utakat a közös munka számára. Mindebből adódóan a mostani találkozó jelentőségét nem a konkrét egyezmények, megállapodások fémjelzik, hanem az olyan általános érvényű útmutatások, amelyek nyomán a nyolcvanas években tovább fejlődhet a KGST-országok együttműködése, elvezetve később a megváltozott körülményekhez igazodó megállapodásokhoz, egyezményekhez. K. NYÍRÓ JÓZSEF Kim ir Szén Budapestre érkezett Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások I Kim ír Szén és Kádár János az Országház előtti ünnepélyes fogadáson. (Telefotó) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának meghívására párt- és állami küldöttség élén csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke. A több szocialista országot érintő körútja során most hazánkat felkereső delegáció különvonata a délelőtti órákban gördült be a Keleti pályaudvarra. Kim Ír Szent, valamint a küldöttség tagjait Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke üdvözölték. Ezután a vendégek és a vendéglátók gépkocsikba szálltak, s a Kossuth Lajos térre hajtattak. Az Országház előtt a Koreai Népi Demokratikus Köztáf- saság és a Magyar Népköz- társaság zászlóival fellobogózott téren a díszmotorosok kíséretében érkező koreai párt- és állami küldöttséget katonai tiszteletadással fogadták; felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. Több ezer budapesti dolgozó és fiatal gyűlt össze a téren, s üdvözölte a Kádár János és Losonczi Pál társaságában érkező Kim ír Szent — aki 28 esztendővel ezelőtt már járt hazánkban —, valamint a delegáció tagjait, közöttük Kang Szong Szánt, a KNDK minisztertanácsának elnökét, Li Dzong Okot, a KNDK alelnökét, Kim Jong Nam miniszterelnök-helyettest és külügyminisztert és Jón Hjong Műkőt, a Koreai Munkapárt titkárát, a KB Politikai Bizottságának tagjait. Fogadtatásukra megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a KB titkára, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Borbándi János, a Minisztertanács elnök- helyettese, valamint a kormány több tagja — köztük Várkonyi Péter külügyminiszter —, továbá párt-, állami és társadalmi életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt Étre Sándor, hazánk phenjani és Ju Jong Goi, a KNDK budapesti nagykövete. Ott volt az ünnepélyes fogadtatáson több, Budapesten akkreditált diplomáciai képviselet vezetője és tagja is. Kürtszó harsant, s a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a KNDK legmagasabb rangú párt- és állami vezetőjének. Felcsendült a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság Himnusza, majd Kim ír Szén, Kádár Jánossal együtt, ellépett a díszzászlóalj előtt. Úttörők szaladtak az Országház elé, s virágcsokorral köszöntötték a népi Korea vezetőjét. Ezután a vendéglátók és a vendégek kölcsönösen bemutatták egymásnak Magyarország és a KNDK jelenlévő közéleti személyiségeit, s Kim ír Szén megismerkedett a budapesti diplomáciai testület megjelent képviselőivel is. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult. A koreai párt- és állami küldöttség magyarországi programja délután tisztelet- adással folytatódott: Kim ír Szén és a delegáció tagjai a Hősök terén koszorút helyeztek el a Magyar Hősök Emlékművén. (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződtek a magyar-szovjet barátsági napok Tegnap délután Dombóváron befejeződtek a Tolna megyei magyar-—szovjet barátsági napok. A Hazafias Népfront megyei bizottsága szervezésében négy napon át többféle rendezvényen találkozhattak a megye dolgozói és a fiatalok a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza vezetőivel és munkatársaival. A MÁV kultúrtermében tegnap délután Anatolij Vik- torovics Kovalenko filmosztályvezető tartott előadást a szovjet filmművészetről, a MÁV MSZBT-tagcsoportja számára. A városi művelődési központban, Anatolij Leonyido- vics Szomov, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza munkatársa beszélgetett a dombóvári középiskolásokkal a szovjet fiatalók életéről és az ifjúságpolitikáról. Az Unió Ipari Szövetkezetben Mihail Szergejevics Kupcsenkót, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igazgatóhelyettesét Brunner Vince, a városi pártbizottság titkára fogadta. Az üzem ebédlőjében munkásgyűlésre került sor, ahol az SZKTH igazgatóhelyettese a Nagy Honvédő Háború világtörténelmi jelentőségéről tartott előadást. A programokat követően Csaj bók Kálmán, a HNF megyei titkára részvételével röviden értékelték a barátsági hét rendezvényeit, majd gunarasi kiránduláson vettek részt a vendégek. Munkásgyűlés az Unió szövetkezetben Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának saját munkájáról és a megye településfejlesztéséről szóló beszámolóját. Elismeréssel állapította meg, hogy a tanács és végrehajtó szervei tevékenységükkel eredményesen hozzájárultak a megye társadalmi-gazdasági fejlődésének előmozdításához, a központi és a területi érdekek összehangolásához, a lakosság életkörülményeinek javításához. A Minisztertanács helyeslőén tudomásul vette az irányító munka színvonalának növelését szolgáló elgondolásokat, egyidejűleg felszólította a minisztériumok és a főhatóságok vezetőit, hogy a népgazdasági tervek kidolgozásakor hasznosítsák a végrehajtó bizottság javaslatait. A kormány a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének előterjesztése alapján megvitatta az energiagazdálkodási program végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Megállapítottá, hogy a termelő és a kommunális ágazatokban egyaránt jobban, a korábbinál takarékosabban gazdálkodtak az energiával. Az irányító szerveket kötelezte a vizsgálat tanulságainak hasznosítására és arra, hogy tegyenek további1 intézkedéseket az energiafogyasztást mérséklő megoldások kidolgozásának és széles körű elterjesztésének gyorsítására. A Minisztertanács jóváhagyta a közlekedési miniszter előterjesztését a vasúti hatósági és gazdálkodási tevékenységek szervezeti különválasztásáról. Eszerint a vasút fenntartását, korszerűsítését és üzembiztonságának növelését szolgáló feladatok egy részét közvetlenül a vasutat üzemeltető gazdálkodó szervezetek irányításával oldják meg. Losonczi Pál fogadta a kambodzsai képviselődet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Országház Nándorfehérvár termében fogadta a kambodzsai parlamenti küldöttséget, amely Chea Símnek, a Kambodzsai Népköz- társaság nemzetgyűlése elnökének vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Cser- venka Ferencné, az Ország- gyűlés alelnöke. Jelen volt Kao Samreth, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is.
