Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-26 / 148. szám
1984. június 26. NÉPÚJSÁG 3 Erdőtelepítés Az idén mintegy hetven hektáron telepítenek tölgyet, bükköt és lucfenyőt a Balatonfelvidéki Erdőgazdaság farkasgyepűi erdészetében. A március közepén megkezdett munka során 600 ezer facsemetét ültetnek el az erdészet dolgozói részben kézzel, löszben nagy teljesítményű hidraulikus csemeteültető géppel. Több födémgerenda a magánházépítőknek A4/t kell tudniuk a külföldre utazóknak? Beszélgetés Varga Imre pénzügyőr századossal, a megyei parancsnok helyettesével Olvasóink közül is sokan készülnek külföldi utazásra. A felkészülés során jó néhány kérdést tisztáznunk kell magunkban, hogy tényleg nyugodtan, gondtalanul utazhassunk és térhessünk haza — váratlan „meglepetés” nélkül. Hogy megkönnyítsük olvasóink felkészülését, felkerestük Varga Imre pénzügyőr századost, a megyei parancsnok helyettesét és megkértük: válaszoljon néhány kérdésünkre. A Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai az év első öt hónapjában a múlt év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal növelték termelésüket. Ezen belül a magánlakás-építkezésekhez szükséges termékek gyártása több mint húsz százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Egyebek között 714 ezer méterrel több feszített vasbetonfödém-gerendát készítettek, s lágyvasas födémgerendából megkétszerezték a termelést. Ezenkívül az ablak- és ajtónyílások fölött áthidalógerendákból 66 ezer méterrel készítettek többet az egy évvel ezelőttinél, feszített födémpallóból és panelből pedig 43 százalékkal bővítették a termelést. A kínálat növelését segítette, hogy a szentendrei gyárban francia licenc alapján újfajta födémszerkezet gyártását kezdték meg, ebből az idén 600 ezer, a jövő évben pedig már egymillió métert vásárolhatnak a sajátházépítők. Nemcsak új beruházásokkal, hanem a meglévő berendezések korszerűsítésével is növelték a termelést. Különösen jelentős az a szabadalom, amely lehetővé tette, hogy a panelgyártáshoz használt acélformákban, úgynevezett sablonokban némi átalakítással — különböző betétek elhelyezésével — H-jelű födémgerendákat készítsenek. A födémgerendák iránti kereslet ugyanis jóval meghaladja a panelekét, ezért már több gyárban, egyebek között Szolnokon, Dunaújvárosban, Budapesten és Lábatlanban is áttértek a paneleket felváltó födémgerendák gyártására. Így ebből a termékből 50—60 ezer méterrel bővítették a termelést. A sajátházépítők jobb anyagellátásának feltételeit javították az anyagi érdekeltség növelésével is. A vállalat az idén tért át ugyanis a kísérleti jövedelemszabályozásra, amely- lyel a kötelezően előírtnál nagyobb teljesítmények elérésére ösztönöznek. Versenytárgyalások Egyre eredményesebben vesznek részt a magyar külkereskedelmi vállalatok a külföldi versenytárgyalásokon. Az élesedő nemzetközi verseny ellenére az elmúlt időszakban számos pályázatot nyertek. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat korábban Szíriá- bai három konzervgyárat, s az üzemeltetésükhöz szükséges vízműveket és víz-vissza- hűtőtornyokat szállított. A kedvező gyári tapasztalatok nagyban elősegítették, hogy a vállalat legutóbb egy paradicsom-feldolgozó üzem szállítására kiírt versenytárgyaláson elnyerhesse a megrendelést. A napi 250 tonna kapacitású új gyárban a közelmúltban megkezdték a termelést. A korábbi sikeres vállalkozások nyomán a Komplex Egyiptomban is nyert pályázatot. A magyar külkereskedelmi vállalat, amely több zsilipet exportált már az afrikai országba, legutóbb az egyiptomi öntözési minisztérium versenytárgyalásán a naga—hammadi zsilip elektromos berendezéseinek szállítására kapott megrendelést. A Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat, amely az elmúlt időszakban számos országban értékesített oktatás- technikai rendszereket, most két új piacon, Portugáliában és Görögországban vett részt az ilyen termékek vásárlására kiírt versenypályázaton. A magyar járművek külföldi elismerését jelzi, hogy a Mogürt a közelmúltban több versenytárgyalást nyert Európában, Afrikában és a tengerentúlon is. Görögországban, ahova eddig több mint ezer autóbuszt exportáltak, legutóbb 145 autóbusz szállítására kaptak megrendelést. Az Ikarusz-részegységeket a Steyer Hellas görög céggel együttműködve szerelik ösz- sze. Egy másik sikeres verseny- tárgyalás eredményeként 250 csuklós Ikarusz tuniszi értékesítésében állapodtak meg. A járműveket öt év alatt szállítják Tunéziába. Az Amerikai Egyesült Államokban — ahol már több mint 200 csuklós autóbuszt értékesítettek, s tucatnyi városban közlekednek amerikai főegységekkel felszerelt magyar járművek — újabb szerződéseket kötött a Mogürt. A közelmúltban két versenytárgyalást is nyertek; Hustonba 50 darab autóbuszt szállítanak, s további eladásáról tárgyalnak, Honoluluban pedig 8 csuklósbuszt értékesítenek. A ChemokomplexTüülkeres- kedelmi Vállalat Kuwaitban 65 kilométer hosszú, 400 milliméter átmérőjű gázvezeték építésére kötött szerződést, s ezzel alvállalkozóként bekapcsolódott egy finomítói vegyipari létesítmény beruházásába. — Mit kell tudni a külföldre utazó magyar állampolgárnak a kivihető fizető- eszközökkel, illetve árukkal kapcsolatban? — Ami a kérdés első részét illeti: minden magyar állampolgár (életkorra való tekintet nélkül) 2000 forintnak megfelelő külföldi fizetőeszközt tarthat birtokában, ezt utazás esetén Magyarország területéről szabadon, engedély nélkül kiviheti. A leggyakoribb — sajnos, hogy állampolgáraink forintért külföldiektől valutát vásárolnak a valutaellátásuk „kiegészítésére”. Ezt a jogszabályok . tiltják! A kiutazó magyar állampolgárok személyenként 200 forintot is vihetnek magukkal. Itt azonban tudni kell, hogy a kivihető legnagyobb címletű bankjegy az 50 forintos. Itt említem meg a „forintcsekket” mint lehetőséget. A külföldre utazó magyar állampolgároknak a hazatérésük alkalmával felmerülő szállodai, étkezési, üzemanyag stb. költségeik fedezésére lehetőségük van 100, 200 és 500 forintos címletű forintcsekk vásárlására a valutakiszolgáltató helyeken. Ezek a csekkek a visszaérkezéskor bármelyik beváltóhelyen, így határátkelőhelyeken is forin- tosíthatók. A fizetőeszközökkel kapcsolatban fontos tudni, hogy az illetékes valutakiszolgáltató helyeken megvásárolt külföldi fizetőeszközök a külföldi tartózkodás ideje alatt felmerülő ellátási költségek, valamint az utazással kapcsolatos egyéb kiadások és a szokásos vásárlások fedezésére szolgálnak. Más célra — például nagyobb arányú vásárlásra — nem használhatók fel. A kiváltott, de az utazás során fel nem használt és visszahozott külföldi fizetőeszközöket a hazatérést követő 8 napon belül az államnak vételre fel kell ajánlani. Ez alól kivételt képez az engedély nélkül birtokban tartható 2000 forintnak megfelelő külföldi fizetőeszköz. A ki nem vihető, de a vám- vizsgálat során bejelentett 200 forinton felüli, illetve 50 forintnál nagyobb címletű bankjegyeket a vámhivatal letétbe veszi. A letétbe vett forintösszegről az eljáró pénzügyőr nyugtát ad, mely alapján a hazatérés után 5000 forint összegig bármely OTP-fióknál ez felvehető. Az 5000 forintot meghaladó összegű letétet csak az OTP XI. kerületi fiókja fizeti vissza. Természetesen az önkéntes letét nem tévesztendő össze az eltitkolt összegekkel. A kérdés második felére kissé részletesebben kell kitérni a pontos megértés érdekében. A külföldre utazók az utazás céljának, időtartamának, valamint az időjárásnak megfelelő személyes használati tárgyakat (úti holmit) engedély nélkül vihetik magukkal. (A személyes használatra szolgáló tárgyak azok a -ruházati és egyéb cikkek, amelyekre az utasnak utazása során a saját részére indokoltan szüksége van, vagy szüksége lehet, és amelyek ajándékozási és kereskedelmi célokat nem szolgálnak.) Ha a személyes használatra szolgáló tárgyak között nagyobb értékű, vagy külföldi eredetű áru is van (óra. filmfelvevő, rádiós magnetofon, irhabunda stb.) a kiutazáskor kapott vagy bármely utazási irodánál, vámszervnél előre beszerezhető „Vámárunyilatkozat” e célra szolgáló rovataiba való bejegyzéssel, ajánlott — és kérhető — azok kivitelének igazolása a vámmentes visz- szahozatal érdekében. Külön kiemelném a kivihető élelmiszerre, italra és dohányárura vonatkozó előírásokat. Ezek szerint a kiutazó magyar állampolgárok személyenként 5 kg élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut (beleértendő a húskonzerv is, nyershús viszont nem vihető ki), továbbá 10 dkg őrölt kávét, vagy ugyanennyi nesca- fét vihetnek magukkal. A 16 éven felüli magyar állampolgárok kivihetnek magukkal 200 darab cigarettát vagy 50 darab szivart, vagy 200 gramm dohányt, két liter bort és egy liter más szeszes italt. Engedély nélkül vihető ki a járművek üzemben tartásához szükséges, és a járművek erre a célra szolgáló tartályaiban (tank) elhelyezett üzemanyag. Szólni kell bizonyos korlátozásokról is: tilos például kannában üzemanyagot kivinni, az élelmiszerek esetében pedig a kakaót említeném meg, melyet úti holmiként sem lehet kivinni az országból. — Mit vihetünk magunkkal ajándék címén? — Devizajogszabályaink a kiutazó magyar állampolgároknak személyenként 1000 forint belföldi forgalmi értéket (fogyasztói árat) meg nem haladó összértékű, szokásos mennyiségű ajándéktárgy kivitelét engedélyezik. Itt is van azonban korlátozás, sőt tiltás. Nem vihetők ajándék címén külföldre arany, platina, ezüst és az ezekből készült tárgyak, bélyegek, valamint a Magyar Nemzeti Bank közleményében (ún. tilalmi lista) felsorolt alábbi áruféleségek: valamennyi élelmiszer, (ideértve az alkoholtartalmú italokat, kávét, teát) cigaretta és egyéb dohányáru, gyógyszer, mosó- és mosogatószer, babaápolási termékek, autószifon- és habszifonkészülék, papírzsebkendő, egészség- ügyi papír, lego-játékok, kötött alsóruházati cikkek (női, férfi, gyermek), gyermek tréningruha, gyermek lábbeli (fiú 38-as, leányka 34-es számig), harisnya, zokni, harisnyanadrág, függöny, szőnyeg, csecsemőruházati cikkek) beleértve a pelenkát is), fényképezőgép, filmfelvevő és vetítőgép, barkács- gép, rozsdamentes evőeszköz. — És mi az, amit a magyar állampolgár behozhat hazautazáskor? — Külön engedély nélkül 25 ezer forint belföldi forgalmi értékű árut hozhat be a hazatérő magyar utas. Ha a behozott áruk együttes belföldi forgalmi értéke a 25 ezer forintot meghaladja, ezek vámkezeléséhez már a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. Nem kell vámot fizetni az utas által behozott, vagy általa külföldön feladott vámáruk után, ha azok együttes belföldi forgalmi értéke személyenként az 5 ezer forintot nem haladja meg. Ezt a vámmentességet azonban a 16 éven aluli és a szülő útlevelébe bejegyzett gyermek nem veheti igénybe. Fontos tudnivaló, hogy a személyenként megállapított vámkedvezmény értékkeretét (5000 Ft) ugyanazzal az áruval kapcsolatban összevontan még az együtt utazó családtagok esetében sem lehet alkalmazni. (például: egy 10 000 forint értékű fényképezőgépet egy házaspár nem hozhat be vámmentesen. Csak 5000 forint vámmentesség jár!) Az Utas Vámtarifa rendelkezései nem teszik lehetővé a szesz és a szeszes italok vámkezelését. Üti holmiként azonban 1 liter tömény szeszes ital és 2 liter bor vámmentes behozatalára jogosult minden 16 éven felüli magyar állampolgár. — Számítógépeket, aranytárgyakat szabad-e behozni? — Lehetőség van arra, hogy a személyi használatú számoló- és számítógépek behozatala esetében az egyébként járó 5000 forintos vámkedvezményen kívül újabb kedvezményt kapjanak az ilyen gépeket behozok. Ha a gépet saját használara (nem értékesítésre) hozza be az utas és a határon történt belépésekor erre vonatkozóan írásban nyilatkozik, akkor a kiszabásra kerülő vámot a vámhivatal 50 százalékkal mérsékli azzal a feltétellel, hogy az így vámkezelt gépet a vámkezeléstől számított 5 éven belül csak az elengedett vám előzetes megfizetése után idegenítheti el. Jogszabályi rendelkezések szerint a magyar állampolgárok által utasforgalomban behozott és az arra jogosult állami vállalat által felvásárolt nemesfémtárgyak után a vámfizetési kötelezettség a felvásárló vállalatot terheli. A vállalatok a teljes felvásárlási árat fizetik ki a behozott nemesfémtárgyak után és nem a vámmal csökkentett összeget. Ez azt jelenti, hogy állampolgáraink külföldről mennyiségi és értékmegkötöttség nélkül hozhatnak be nemesfémtárgyakat (arany, platina és ezüsttárgyakat) de azokat a határon történő belépéskor — az értékesítési szándékkal együtt — írásban kell bejelenteni. — Sok szó esett eddig a jogokról. Milyen kötelességeik vannak a külföldre utazó magyar utasoknak? — Az utasok kötelességeit így lehetne összefoglalni: az utas köteles a kiutazáskor felmutatni az utazásra jogosító okmányokat, a vámvizsgálatkor bejelenteni és bemutatni a magával vitt tárgyakat, úti csomagokat, azok tartalmát, továbbá a gépkocsi rakhelyeit, az ott elhelyezett csomagokat, bejelenteni és bemutatni a magával vitt belföldi és külföldi fizetőeszközöket (forintot, valutát, csekket) és a vonatkozó kiviteli engedélyeket. Végül külön fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az úgynevezett határ- átlépési engedéllyel utazókra más — ezektől eltérő — előírások vannak érvényben. Egyébként a külföldi utazással kapcsolatos vám- és devizaügyekben a vámszervek telefonon (Szekszárdon a 11-242-es számon), írásban (Szekszárdon a Széchenyi u. 54-58. szám alatt) készséggel adnak felvilágosítást és tájékoztatást minden érdeklődőnek. Inkubátor a süketszobában Hogyan befolyásolja a koraszülöttek fejlődését környezetük zajhatása? A MEDICOR Müvek megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Kutató Laboratóriumában, az úgynevezett süketszobában most azt vizsgálják, mekkora a zajszínt egy bekapcsolt inkubátorban.
