Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-24 / 147. szám
1984. június 24. ( TOLNA '' _ u népújság ON KÉRD EZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Egyfajta áru háromféle áron? Honda 400-as kerti-kistrak- torhoz vásárolt ékszíjat Lend- vai Ferenc szekszárdi olvasónk. Különös módon: három darabot, mindhármat különböző helyen, háromféle áron. Először a szekszárdi kertészeti ABC-ben 204, majd Budapesten, a Mária utcai üzletben 107. aztán az AGRO- KER Vállalatnál Szekszárdon 54 forintért vásárolt egyet. Kérdése: Hogyan és miért lehetséges az. hogy ugyanazt a fajta és minőségű árut három helyen, háromféle áron adják? A kérdésre Andrási Imre, a Tolna megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője válaszolt: — A panasz tárgyát képező, különböző forrásból beszerzett BX 900-as ékszíj csak méretben azonos, de mindegyik más-más minőségű és eltérő igénybevételre készül. A szekszárdi kertészeti ABC- ből beszerzett ékszíj tőkés importból származik és az érvényes árképzési szabályok figyelembevételével kialakított 204 forintos fogyasztói ár helyes. A Vas-edény Kereskedelmi Vállalat által forgalmazott ékszíj nagykereskedelmi vállalaton keresztül szállított magyar gyártmányú áru fogyasztói ára is helyesen 107 forintban lett megálIaDÍt- va. Az AGROKER Vállalat által forgalmazott, termelői beszerzésből származó áru szintén magyar, de minőségben gyengébb, mint az előzőek. Ezen termék ára is helyes. Megjegyezzük, hoav a kérdéses termék szabadáras kategóriába tartozik, és ennélfogva lehetséges. hogy azonos minőségű áruk fogyasztói ára eltérhet. A téesztag kötelezhető-e 12 órai munkavégzésre ? Több téeszszel kapcsolatos kérdést kaptunk. Ezek: A téesztagoknál van-e valami jogszabály, amely szabályozza a 310 forintos bérkiegészítés fizetését? Ha a téesz- ben bekövetkezik az idényjellegű munka, a téesztag köT elefonszámunk: 16-211 telezhető-e 12 órai munkavégzésre? A délutános- és éjszakai műszakra jár-e műszakpótlék, ha igen, mennyi? Az elrendelt vasárnapi munkát hogyan kell elszámolni és fizetni? A kérdéscsokorra a választ a Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségétől Horváth József titkártól kaptuk meg: — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közgyűlési határozat alapján a 22/1976. (VII. 4.) MT számú rendeletre figyelemmel 60 forint munkabérkiegészítést fizethetnek. A 25/1979. (VII. 21.) MT számú rendelet 5. bekezdése értelmében 140 forint bérkiegészítést kötelesek fizetni. — Egyes szövetkezetek ezeknek a bérpótlékoknak a fizetését — önkormányzati hatáskörben, belső szabályzatukban — meghatározott (szövetkezetenként eltérő) munkavégzéshez kötötték, és csak az esetben fizették ki, ha az előírt munkamennyiséget a tag ledolgozta. 1984 január 1-től kezdődőleg a szövetkezetek a fenti bérpótlékot a munkavégzéstől függetlenül minden termelőszövetkezeti tagnak kötelesek fizetni, akik a bérjegyzéken szerepelnek, illetve táppénzre, baleseti táppénzre jogosultak. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet 77. paragrafusának 1., 2. bekezdése értelmében a munkaidő tartamát megfelelő napi, heti vagy havi ’bontásban a jogszabályok keretei között minden dolgozóra kötelező jelleggel a termelőszövetkezet vezetősége állapítja meg. A napi munka befejezése és a másnapi muka kezdése között egybefüggő 11 órai pihenőidőt kell biztosítani. A munkaügyi szabályzat kivételes esetben ennél rövidebb. de legalább 8 óra pihenőidőt megállapíthat. — A szövetkezetek belső szabályozásuktól függően éjszakai munkavégzés esetén 10 százalék éjszakai pótlékot fizethetnek. Huzamosabb ilyen munkavégzés esetén ennél magasabb mértékű pótlék is megállapítható. A többműszakos munkaidő-beosztásban, valamint folyamatos munkarendben foglalkoztatott dolgozók műszakpótlékra a belső szabályzat rendelkezései alapján jogosultak. — Ha a termelőszövetkezet a dolgozót heti pihenőnapján vagy munkaszüneti napon munkára igénybe vette, részére másik pihenőnapot kell biztosítani. Ha a szabad idő biztosítása nem lehetséges a dolgozót munkadíján felül, tag esetében 25—100 százalék pótlék is megilleti. A termelőszövetkezet a jogszabály keretei között szabadon állapítja meg a téesztagok pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon végzett munkájáért járó díjazás szabályait. Konkrét eset ismeretének hiányában a feltett kérdésekre általánosságban ezeket a válaszokat tudtuk adni. Hárman fizessenek egy föld után? Marx Károly Kajdacsról írt szerkesztőségünknek. Levelében az áll, hogy hárman örököltek egy darab földet. Mivel a föld nincs megosztva, a tanács mindhármójuktól kérte a 300 forintos községfejlesztési hozzájárulást. Azt kérdezi, • hogy jogos-e, hogy hárman is fizessenek egy darab föld után. Dr. Deák Konrád a következőket válaszolta: — Rendkívül szűkszavú, mindössze öt soros leveléből arra kell következtetnünk, hogv a szóban forgó 300 forint községfejlesztési hozzájárulást az osztatlan közös tulajdont képező ingatlan után állapították meg és vetették ki, nyilvánvalóan a tulajdonostársakra együttesen. Az ingatlan után fizetendő tehát a 300 forint és azt kivető tanácsi szerv részéről közömbös, hogy azt a tulajdonostársak közül ki fizeti be, és hogyan osztják meg egymás között. A tanács tehát törvénysértés nélkül járt el, amikor valamennyi tulajdonostársat értesítette a befizetendő 300 forint községfejlesztési hozzájárulásról, de ha ezt az összeget bármelyikük befizette, a többi tulajdonostárstól a tanács azt már nem fogja követelni, a befizető követelje az arányos részt a többiektől. Miért nincs Corinfán? Dombóvárról kereste meg szerkesztőségünket levelével Darabos Nándor. A Corinfán nevű gyógyszer beszerzésének nehézségeiről ír. „1984. április 27. Corinfán nincs egyik gyógyszertárban sem. 1984. május 22. Kaptam kettőt az összekötő úti gyógyszertárban, amiből az egyiket másnak kellett adnom. Később. Azt az értesítést kaptam, hogy június 7-én érkezik gyógyszerküldemény. El voltam mindkét gyógyszertárban, de egyik helyen sem kaptam meg a gyógyszert.” ' „Azt írják és mondják, ne tartalékoljuk a gyógyszert. Hát ne tartalékoljuk? Egy hónapra két dobozzal szükséges, és azt sem kapja meg a beteg.” A levélre a választ Papp Ferenc, a megyei főgyógyszerész küldte meg a Tolna megyei Tanács V. B. egészség- ügyi osztályáról: — A Corinfán drg. 50 x gyógyszerkülönlegességet az NDK gyártja — importként kerül Magyarországra. 1984. január 1-től az ellátás akadozik — január hónapban 30 százalékos, februárban 80 százalékos, március, április hónapban 20 százalékos, május—június hónapban pedig nulla százalékos volt a szállítás a Gyógyáruértékesítő Vállalattól a Tolna megyei Tanács Gyógyszertári Központ részére. Az eddigi előrejelzés szerint a nevezett gyógyszert július hónapban is osztani fogja a Gyógyáruértékesítő Vállalat a gyógyszertári központok részére. A gyógyszertári központ a beérkezett mennyiségeket azonnal kiszállítja közforgalmú gyógyszertáraiba — figyelembe véve a települések nagyságát, az ellátási körzetet stb. Ml VÁLASZOLUNK ~ Az egészségügyi f törvénynek a halotf\ takkal kapcsolatos-endelkezései vég- J -ehajtását szabá——— lyozza az egészségügyi miniszter 5/1984. (V. 27.) EüM számú rendelete, amely szerint a halál bekövetkezését orvosi halottvizsgálattal kell megállapítani. A jogszabály részletesen előírja a követendő eljárást arra az esetre, ha a halál a lakásban, szálláshelyen, munkahelyen, bölcsődében, óvodában, iskolában, illetőleg orvost foglalkoztató szociális vagy egyéb intézményben, kórház-rendelőintézetben, vagy éppen közterületen, illetve járművön következett be. Tudni kell, hogy ha a halálesetet elsőként az elhunyt kezelőorvosa észleli, köteles szolgálati idején kívül is a halottvizsgálattal kapcsolatos feladatokat ellátni, a halottvizsgálatot pedig az arra illetékes orvosnak mielőbb, de legkésőbb a halálesetről való értesülésétől számított hat órán belül el kell végeznie. A halál okának mikénti megállapítása körében kimondja a jogszabály, természetes módon bekövetkezett halál esetében is a halál okát a holttest megvizsgálása alapján, valamint a kórelőzményi adatok figyelembevételével kell azt megállapítani, részletezi, hogy mely esetekben kell a halottvizsgálatot végző orvosnak a holttest kórbonctani vizsgálatát javasolnia. Kihangsúlyozandó, hogy — a rendelet előírásai szerint — a halottat, valamint a halvaszületett magzatot csak a halál bekövetkezését megállapító halottvizsgálat után szabad kórbonctani vizsgálat, eltemetés vagy elhamvasztás céljából a halál bekövetkezésének helyéről elszállítani. A kórházon kívül meghalt személy holttestének a halál bekövetkezése helyéről történő, legkésőbb 16 órán belüli elszállításáról a halottvizsgálatot végző orvos intézkedik. A rendelet kihirdetése napján — 1984. évi május 27-én — hatályba lépett. A közlekedési miniszter és a pénzügyminiszter 8/1984. (V. 27.) KM—PM számú rendeletéből — amely a közlekedési vállalatok pénzkezeléséről szól — itt csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a közlekedési vállalatok vezetői az üzleti pénztárak és a speciális pénztárak működésére vonatkozó belső szabályzataikat kötelesek felülvizsgálni, a rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően módosítani, illetőleg kiegészíteni és a pénzkezelő szervezeti egységek részére kiadni. Ez a jogszabály is 1984. május 27-én lépett hatályba. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 10/1984. (V. 27.) ÁBMH számú rendelkezése a sportmunkatársi munkakörben dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szól, kimondja, hogy a munkáltató — kivéve a magánmunkáltatót — a nemzeti bajnokság I. és II. osztályában szereplő, sportegyesületenként legfeljebb húsz labdarúgóval, valamint a nemzetközi osztályú minősítéssel rendelkező sportolóval sportmunkatársi munkakörre szólóan munkaviszonyt létesíthet. A sportmunkatársi munkaviszony legfeljebb ötéves határozott időtartamra létesíthető. A munkáltató, ha az nem a sportoló sportegyesülete, a sportmunkatársat a sportegyesülettel kötött megállapodásnak megfelelően a sportegyesülethez rendeli ki, a munkáltatói jogokat a sportegyesület gyakorolja. A rendelkezés előírja a sportmunkatárs személyi alapbérét, és kimondja, hogy a sportmunkatárs az előírt személyi alapbéren felül a munkáltatótól semmiféle egyéb díjazásban — ideértve az év végi részesedést és a jutalmat is — nem részesülhet, második munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, és kereső foglalkozást nem folytathat. E korlátozás nem vonatkozik a sportegyesület által külön jogszabály alapján a sporttevékenységre tekintettel adható juttatásokra. A rendelkezés 1984. július hó 1. napján lép hatályba. A gépjárműadóról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter 20/1984. (V. 27.) PM számú rendelete, amely szerint külföldi rendszámú tehergépjármű és pótkocsija után rakott állapotban az ön- és raksúlyának, üres állapotban a gépjármű és pótkocsija önsúlyának minden megkezdett tonnája után kilométerenként 30 fillér gépjárműadót kell fizetni. Módosult a gépjárműadó összege a szomszédos államban nyilvántartott olyan gépjármű esetében is, amelynek tulajdonosa a határsávforgalomban történő határ- átlépésre jogosító igazolványnyal rendelkezik. Valamennyi említett jogszabály a Magyar Közlöny idei 21. számában olvasható. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárd városi szervezetének elnöke „Sok az eszkimó, kevés a fóka” Segíts magadon, ha halat akarsz fogni Amit nem adott meg a természet, megteremthetjük magunk A címben hivatkozott eszkimóknak fslkopna az álluk, ha abból a halból kellene megélniük, amelyet a Tolna megyei természetes vizekben fognak. Szerencsére a horgászoknak nem eszkimók, és nemcsak fajtájukra nézve nem azok, hanem mindőjüknek van valamilyen kenyérkereső foglalatossága — vagy nyudgíja, vagy eltartója —, így a horgászat során szerzett zsákmány csak az egészséges szórakozást szolgálja. Netán sikerélményt jelent, de azt is a kellemes időtöltés keretében. Igen ám, de hogy ez elérhető legyen, ahhoz hal kell, amit meg lehet fogni — nem a halüzletben vagy a piacon —, ahhoz pedig, hogy hal legyen, víz szükségeltetik. Természetes vizünk annyi, aménnyi. Van a Duna, a Sió, a Kapos, a Koppány, a Sárvíz (Nádor-csatorna) úgy van, hogy tulajdonképpen nincs, akad még néhány horgászható patak, s a természetes vizek között a leg- nagyob a faddi holt Duna- ág. Melyik milyen horgászszempontból, jól tudják a horgászok, igazán sok dicse- kednivalónk nincs velük kapcsolatban. Aztán van jó néhány mesterséges horgászvíz, amelyet használatra „nemzeti ajándékként” kaptak a horgászok, ezek más kategóriába tartoznak, nem ebbe az írásba — hadd ne beszéljek most egyikről se. Mielőtt a másik kategóriára rátérnék, arra, amelyről a továbbiakban ez az írás szól, elmondom, elfogult vagyok mellettük. Elfogult több okból is. Legelőbb, mert a most felsorolandó vizeken horgászok tartoznak a „hátrányos helyzetűek” közé. Vagyis ők vannak távol a természetes vizektől, nekik jelent súlyos anyagi megterhelést fölkeresni a fél-, vagy egészszáz kilométerre található horgász- vizet s ott napijegyet váltani súlyos forintokért. ök még abban sem reménykedhetnek, hogy egyszer rájuk szakad az állami rokonszenv, pláne az állami tőke, marad tehát számukra a „magad uram, ha...” Másodjára elfogult vagyok, mert meggyőződésem, hogy a legnehezebb helyzetben lévőt kell (kellene!) leginkább segíteni. Nos ami őket illeti, tapasztaltam, hogy nem tartoznak a kivételezettek közé. Harmadjára és leginkább azért vagyok elfogult mellettük, mert ők nemcsak siránkoznak, hanem tesznek is valamit helyzetük jobbítása érdekében. Ha már a s'iránkozás kifejezést használtam, nem hallgatom el azt sem, hogy sokszor jogos a panasz. Jogos azok részéről is, akiknek „van” horgászvizük, és ázok részéről is, akiknek „nincs”. Az előbbiek panaszolják, hogy kevés a fogási lehetőség, az engedély pedig évről évre drágább lesz. Igazuk van, ellenérvként legfeljebb annyit mondhatok — tudom ezzel a jogosan pa- naszkodókat nem nyugtatom meg —, hogy a horgászat hobbi, játék, ha akarom még sport is, semmi esetre sem kenyérkereső foglalkozás és nagyot téved, aki a ráfordított költségeket a várható „hozam” vetületében méri, vagy éppen tervezi meg. Magyarán arról van szó, hogy bele kell nyugodni, ha nekünk kevés „fóka” jut. Ezek után most már tényleg azokról beszéljünk, akik nemcsak követelőznek, hanem tenni sem restek annak érdekében, hogy hódolhassanak kedvelt szórakozásuknak. Azokról az egyesületekről lesz szó, amelyek maguk csináltak horgászvizet önmaguknak. Saját erőből, A legújabb a decsi Homokbánya-tó, amelyet mindjárt horgászversennyel avattak esetleg a termelőszövetkezet szíves hozzájárulásával. Egyik legújabb horgászvi- zünk a decsi homokbánya helyén létesített tó. A felsőnyékiek vize körülbelül egy hektáros, a kisszékelyie- ké 4,6 hektár. De az eddigieken kívül rendelkeznek horgásztóval — saját munkájuk eredményeképpen a bátaiak, a mőcsényiek, a szárazdiak és a szakcsiak. Regölyben és Miszlán nemrég létesítettek tavat a helybéli horgászok — természetesen segítséggel —, ezekre még nincs meg a halászati jog, de folynak a tárgyalások. összesen mintegy 150 hektárra tehető az ilyen önerőből létesített tavak vízfelülete és a megye horgászlétszámának kölübelül felét érintik. Letenyei György Fotó: Czakó Sándor
