Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-24 / 147. szám
1984. június 24. TOLNA ' , liÉPÜJSÁG 5 lfírcagzo erkelylada Bélyeggyűjtőknek Korea Érdekes, színekben gazdag, keleti ornamentikával díszített bélyeg ad keresztmetszetet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság életéről. Megismerhetjük az ország múltját, különleges viseleteket, népi játékokat, a növény- és állatvilág jellegzetes képviselőit. Bélyegek szólnak áz ország szocialista átalakulásáról, a felszabadító háborúról, a békéért küzdő újságírók konferenciájáról. A bélyegek zömén — a korábbiaktól eltérően — angol feliratok is olvashatók, így az európai filatelisták jól eligazodhatnak a koreai sorozatokon. Az erkélyt tavasztól őszig a lakás hasznos terévé lehet varázsolni. Ne lomtárnak használjuk, inkább színes, tarka virágokkal tegyük vonzóvá az ott-tartózkodást, s így emeljük lakóhelyünk, környezetünk szépségét. Az erkélyek-loggiák nagy részét, ha már rászánják magukat a virágosításra, sokan azt muskátlival ültetik tele. Ez kétségkívül szép és mutatós virág, azonban vannak olyan tájolású erkélyek, ahol a leggondosabb ápolás mellett sem lesznek szépek. Mellettük szól viszont, hogy egy kis gondossággal, hozzáértéssel átteleltethetők, különösen, ha pincébe, vagy más félhomályos és fagymentes helyre menekíthetjük őket. De más, ugyancsak dekoratív, szép és olcsó egynyári virágok közül is válogathatunk. Virágültetésre még ma is legmegfelelőbb a nagyjából másfél méter hosszú, 25—30 cm mélységű faláda. Ha olajfestékkel átkenjük, egy-két évvel meghosszabbíthatjuk az élettartamukat. Az ilyen kis felületre zsúfolt virágok nagyon hamar felélik a föld tápanyagkészletét, ezért legjobb a földet évente cserélni bennük. De ha erre nincs mód, legalább a meg- kérgesedett felső réteget hántsuk le, és a ládát töltsük fel az ismert Florasca C földkeverékkel. Mielőtt elhatároznánk, milyen növényt ültetünk ki, figyeljük meg erkélyünk „mikroklímáját”. Északi tájolású helyre felesleges napimádó növényt ültetni, nem lesz belőle semmi. A nagyon szeles helyre kitett ládába nem lehet futó petúniát tenni, vagy sarkantyúkét, mert a szél rendre összetöri a lebegő hajtásait. Napos helyen igen hálás — egész nyáron virít — a piros paprikavirág. Jól mutat mellette a kék Agerátum, a bojtocska, apró pamacsszerű virágaival. Kedvelt a már említett Petunia, változatos, tarka színeivel, és bódító illatával, akárcsak a nagyon virulens tátika. Azonban ezekből és minden másfajta virágból, ha erkélyre ültetjük, az alacsony, bokrosodó változatot keressük. Nem kényes, a napi öntözést igencsak meghálálja a Tagetes — bársonyvirágnak, büdöskének is nevezik — szép rozettás sárga-barna virágait. Ugyancsak az erkélyládánk dísze lehet a porcsinrózsa, fehértől sárgán át a piros minden árnyalatában borítják a földet, ötforintnyi nagyságú szimpla, vagy telt virágai. A magjait a földbe szórja, a következő évben vetés nélkül ismét kikel. A gyengébb megvilágítású helyekre inkább Begóniát — közismertebb nevén jégvirágot ültessünk, amely szintén egész nyáron virít, akárcsak a már említett bojtocska, ami félárnyékban is meghozza a maga virágait. Hogy jobban bokrosodjon, az új hajtásait csípjük vissza. Egynyári virág a sarkantyu- ka, s ha a szél nem töri, meghozza az élénksárga virágait. A virágok megválasztásánál fontos a színek egymásra hatása. A fehér mindenhez illik, azonban a kétféle piros már üti egymást, zavaró a kétféle rózsaszín vagy világos sárga egymás mellett. Hogyan gondozzuk az er- kélxjádába ültetett növényeket? Túl sok teendőnk nincs velük. Ha nagyon napos helyen állnak, a kánikulában reggel-este locsoljuk őket, máskülönben elég a napi egyszeri öntözés. Az elvirág- zott részeket időnként szedjük le, nemcsak azért, mert nem szépek, hanem a növényt ily módon további viru- lásra késztetjük. Ha a tő körül a föld a locsolástól el- kérgesedett, kis fadarabkával lazítsuk fel, s időnként tápsó- oldattal locsoljuk. KOMÁROMI MAGDA Széles nyári öv - hevederből Vásároljunk (a Röltex-boltokban kapható) keskeny és széles hevedert. A rajz szerint, vagy annak nyomán, a saját ötleteinktől vezérelve, mutatós és egyéni övét varrhatunk. A széles hevedercsíkot a derékbőségünk szerint levágjuk, és szétnyit- hatós cipzárat varrunk a két végére. Ezzel csukódik. A keskeny hevedereket díszítésként öltjük az övre, kulcskarikákkal, esetleg egy-két kulcsot is hordhatunk ilyen módon rajta. Miután tizenöt centis összecsukható cipzárral még nem találkoztunk, a cippről levágott fél fogazatokkal az öv elejét díszíthetjük. Az öv drapp, homok — vagy kekiszínű, szafari stílusú ruhához illik. Bábu a falon Szabadtéri tálalóeszközök Régtől kedvelt játékszere a gyermekeknek a mozgatható bohóc. Nagyszüleink gyermekkorában is ismert volt. Minden elvégzendő feladatot érdemes a tervezéssel kezdeni. Gondoljuk át jól, milyen figurát szeretnénk és mekkorát. Ezután készítsük a kezünk ügyébe a következő anyagokat: egy dekorációs karton, négy darab Mil- ton-kapocs , vízfesték vagy színes filctollak, vékony spárga és olló. Mielőtt kiszabnánk a bábu alkotórészeit, válasszuk ki a legjobban sikerült vázlatot, ezt vágjuk ki, helyezzük a kartonlapra, és rajzoljuk körül. A mi ábránkon látható, hogy a fej és törzs egybeszabott, a két kéz és két láb külön-külön elemek. Tehát összesen öt részt kell kivágni. Színezhetjük vagy a kiszabást követően, vagy miután körberajzoltuk. Mivel a bohóc a falon lóg majd, elég az egyik oldalát színezni. Most fordítsuk színes oldalával lefelé az öt részt és helyezzük a rajzon látható módon egymásra a darabokat. Erősítsük egymáshoz Milton- kapoccsal, és az utolsó képen látható módon fűzzük bele a vékony spárgát. A madzag lelógó végére csomózzunk egy hurkot, vagy kössünk egy függönykarikát nehezéknek. A bohóc kalapjának felső részére külön hur- kocskát kell fölragasztani, ennél fogva lehet a falra helyezni. Tartósabb lesz a játék, ha az egészet furnérlemezből készítjük el Ahogyan a díszesen megterített asztalra, ünnepi vacsorához nem való a papírtányér, a kerti tűzhelyen sütött kolbászt, szalonnát sem tálalhatjuk díszes porcelán étkészletben. Ilyen alkalomra kitűnően megfelelnek a falapokból, lécekből összeállított találódeszkák, rekeszek, alátétek. A paprikát, paradicsomot, retket, hagymát, a gyümölcsöket 30x20 cm-es farekeszekben (1) kínálhatjuk. Készítéséhez egy 30x20x0,5 cm- es fenéklap, 4 db 30 és 4 db 20 cm-es, 3x1 cm keresztmetszetű léc, valamint egy négy részre fűrészelt, kb. 6 cm átmérőjű, 8 cm hosszú farúd (a sarkok merevítéséhez) szükséges. A lefűrészelt darabokat szegekkel erősítsük ösz- sze. Sajt, felszeletelt kenyér, szalonna tárolására való egy lécekből összeállított, lábakon álló falap (2). Készítésekor két, hosszában elhelyezett kb. 35—40 cm-es lécre szegel- jünk sűrűn egymás mellé 25 cm-es lécdarabokat. Az így kialakított lapra 2—2 felülről beütött szeggel erősítsünk négy darab, 4x4 cm-es fahasáb lábat. A megsült hús, kolbász, burgonya stb. egy lábakon álló deszkán (3) található. A lábasdeszka egy 30x25 cm-es A PIZZA-TÉSZTA KÉSZÍTÉSE Hozzávalók: 40 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 1 csésze tej, 1 kávéskanál cukor, 5 evőkanál olaj. Az élesztőt két evőkanál tejjel és a cukorral elkeverfalapból és a lap négy sarkára alulról felszegeit négy fahasábból áll. A deszka felületét ne lakkozzuk vagy fessük, esetleg alufóliadarabot terítsünk rá, ha sült húst vagy kolbászdarabokat helyezünk el rajta. A sütés, főzés nélkül fogyasztható felvágottak, kolbászfélék, szalámi stb. egy fatörzs-szeletből készült, és egy „fogassal” ellátott állványon (4) található. Egy kb. 20 cm átmérőjű fatörzssze- letbe marjunk vagy faragjunk 2 cm-nyi átmérőjű mélyedést. Abba üssünk egy 25 cm-es, a lyukba illő vastagságú farudat. A rúd felső végébe fúrjunk 4 db, egymásra merőleges irányú fél centiméter átmérőjű lyukat. A jük, liszttel megszórjuk a tetejét, és letakarva 10 percig állni hagyjuk, langyos helyen. Ugyanígy langyos helyre tesszük a lisztet, és a tejet is kicsit langyosítjuk. Mély tálba tett liszt közepébe öntjük a megkelt élesztőt, az egy csésze langyos telyukakba ragasszunk rövid keményfacsapokat, vagy ragasztás nélkül, szorosan illesztve négy csaprúddarab- kát. A négy „fogasra” akaszthatjuk majd a páros kolbászt, szalámit, esetleg a zsinegen függő szalonnadarabot. Evőeszközöket, szalvétát, szívószálat stb. helyezhetünk a kerti asztalra egy négyre- keszes tartóban (5). Ugyanúgy készül, mint a zöldséggyümölcs kínáló, csak az oldalfalak magasabbak, belsejét pedig két válaszlap négy részre osztja. A fenéklap és a válaszlapok azonos vastagságú (kb. 8 mm-es) falemezből készülhetnek. Az alacsonyabb válaszlap fele magasságáig fűrészeljünk bevágást. Hosszát mérjük meg, és egy ugyanilyen méretűt alakítsunk ki a magasabb válaszlapon is. Az egész tartó felemelhető és szállítható lesz a válaszlapba vágott nyílásnál fogva. A kéz számára fűrészeljünk ki a falapból egy 10x3 cm-es részt. A válaszlapokat szegekkel kapcsoljuk az oldalakhoz, majd 2—2 facsavarral a fenéklaphoz is. A tálalóeszközöket ne fessük be, s a felületeket ne is lakkozzuk. Szebb a természetes színű faanyag, melyet — ha szükségek — mosogató- szerrel, kefével tisztíthatunk. jet, és hozzáadjuk az öt evőkanál olajat; a turmixgép tésztagyúró tartozékával addig keverjük az anyagot, míg teljesen összeáll, illetve elválik a táltól. Ezután még 2—3 percig szintén dagasztjuk a tésztát, hogy jó sok levegő kerüljön bele. Lisztezett tálban, letakarva a tésztát, langyos helyen keleszt- jük. A kelesztés kezdetekor bekapcsoljuk a sütőt. Forró sütőben sütjük. A pizzát süthetjük egybe is, és az asztalnál adagoljuk. Még nem késő... A rendőrök a megmondhatói, és sajnos a mentők is, hogyan emelkedik ugrásszerűen a közúti gyermekbalesetek statisztikája szünidő beköszöntővel. A gyerekek nagy része csak a nyári szünidő néhány hetét tölti szüleivel, nagyszüleivel, iskolai úttörőtáborban — egyszóval felnőtt-felügyelet alatt. Azok a gyerekek — elsősorban a városi gyerekek —, akiket nem íratnak be a nyári napközibe, bizony a nap nagy részén utcán, tereken töltik idejüket. A forgalom pedig nagy, mindig nagyobb, megérkeznek a külföldi turisták is és a gyerekre — ha nem készítjük fel jól, nap mint nap őt — ezernyi veszély leselkedik. A szülő dolga, hogy a gyereket rendszeresen figyelmeztesse az utcai közlekedés óvatosságot követelő szabályaira, de ez még nem elég. Tenni elsősorban a felnőtt társadalomnak kell. Az utcán közlekedő gyalogosnak bizony rá kell szólni a „más gyerekére” is, ha az ész nélkül rohan át a forgalomban, de még ennél is fontosabb, hogy a járművezetők óvatosak legyenek, többet tartsanak be még az írott szabályoknál is, hiszen ha egy gyerek az úttest szélén rohan vagy akárcsak álldogál, akkor sem lehet tudni, mikor jut eszébe lelépni róla. Tanítjuk a gyerekeket, hogy álló jármű előtt ne lépjenek az úttestre, mégis talán ebből származik a legtöbb, nagyon súlyos, olykor „sajnos halálos gyermekbaleset. Ha felnőtt áll két autó között, azt a közlekedő járművezető rendszerint látja, és módja van óvatosabban vezetni, de a gyerek kicsi, őt takarhatja az autó. Bizony ilyen esetben olyan baleset is történhet, ami kivédhetetlen a vezető részére. Csak a leggondosabb felkészítéssel lehet védeni a gyereket. Előkerülnek a biciklik is. Sok gyerek most ül először saját kerékpárja nyergébe. Talán éppen azért kapta, mert jó «volt a bizonyítvány, mert az egész tanévben becsületesen dolgozott. Jó dolog a kerékpár, de nem forgalmas városi utcákra való! Alig kezdődik meg az iskolai szünet, máris hajmeresztő mutatványokat látunk: autók, autóbuszok között cikázó kis kerékpárosokat. Egyik oldalról óvjuk őket, de a másik oldalról — és ez a szülő feladata — csak olyan helyen engedjük őket kerékpározni, ahol nincsenek veszélynek kitéve. Engedjük őket a közlekedési parkokba, ha lehet, vigyük magunkkal a kerékpárt a nyaralásra, vagy a lakótelepeknek azon a részén kerékpározzanak a gyerekek, ahol nincs nagy 'forgalom. És amire harmadszorra, de talán legjobban hangsúlyozva szeretnénk felhívni a figyelmet: egy-egy nyár több száz vízi balesetére, melynek áldozatai jórészt gyerekek, a kis- és nagykamaszok sorából kerülnek ki. A gyereket tanítsuk meg úszni, és tanítsuk meg arra is, hogy a vízzel nem szabad könnyelműs- ködni még annak sem, aki tud úszni. Ne üljön csónakba — még felnőtt kísérettel sem az a gyerek — aki nem úszik biztonságosan. Ne evezzen gumimatracon a Balatonba mélyen még az sem, aki úszni tud, hiszen pillanatok alatt támadhat olyan vihar, ami terhével együtt piheként kapja fel a gumimatracot. A vakáció legyen jó, kellemes, nem tiltó táblák szegélyezte néhány hónap, de éppen ezért időben tegyünk meg mindent a gyermekek biztonsága érdekében. S. M.
