Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

XXXIV. évfolyam, 147. szám ARA: 1,40 Ft 1984. június 24., vasárnap Mai számunkból A KÖZ TERÜLETE-E A KÖZTERÜLET? (3. old.) „SOK ESZKIMÓ, KEVÉS FÓKA” (4. old.) MÉG NEM KÉSŐ... (5. old.) AZ ÜTTÖRO-OLIMPIA SZÍNES FORGATAGA (6. old.) Integrált közművelődési intézmények A közművelődési intézmények integrálásának gon­dolata a hatvanas évek végén indult hódító útjára. Előbb — hazai példák nem lévén — a külföldi tapasz­talatok alapján szűkebb szakmai körök népszerűsítették a közművelődés különböző intézményei összevonásának előnyeit. A hetvenes évek elején hivatalosan is meg­fogalmazták a gondolatot: „Integrált működésű komp­lex intézményként az alapellátást nyújtó községben vagy városok lakókörzeteiben területi tevékenységet nem végző helyi intézményeket célszerű építeni. Az ilyen komplex intézmény a körzet egyetlen művelődési intézményeként megvalósítja a legfontosabb közokta­tási és közművelődési feladatokat.” A hetvenes évek végétől egyre több integrált intéz­mény jött létre az országban. Az integráció új lendületet kapott 1981-ben, amikor részletes jogi szabályozás je­lent meg. Az országban jelenleg — pontos felmérés nincs — körülbelül 150 integrált intézmény van. Az intézmények integrálása elsősorban a szervezeti keretek megváltozásában jelentkezett. A tárgyi felté­telek — kevés kivételtől eltekintve — nem változtak. Ugyanúgy külön működik a könyvtár, a művelődési ház, az iskola, az óvoda, a mozi, mint eddig. Korábban a helyi tanácsokhoz tartoztak, most a közös igazgató a felelős vezető. A gazdálkodásban a legtöbb helyen lé­nyeges változás történt: önálló csoport végzi a pénz­ügyi tevékenységet. Ha a szervezeti felállást tekintjük, rendkívül heterogén képet kapunk: tulajdonképpen más és más szervezeti formát ismerhetünk meg intéz­ményenként. Ezt a tarkaságot nem indokolhatja az sem, hogy településenként az integrációba bevont intézmé- 2 nyék köre is változó. Az integráció előnyei elsősorban a kistelepüléseken mutathatók ki. Mindehhez azonban nagyon sok felté­telnek kell egybeesnie. A közös igazgató személye per­döntő: ha ismeri települését, a közművelődés gondjait, I szerepe, tevékenysége meghatározóvá lehet. Ha képes átfogni és átlátni a megnövekedett feladatokat, akkor az intézményegyüttes képes az elképzelt koncepciót I megvalósítani: a közművelődés magasabb színvonalú lesz. Az, hogy a gazdálkodási tevékenységtől, illetőleg az adminisztrálástól mentesülnek a tagintézmények veze­I tői, mindenképpen a tartalmi munka hatékonyságának javára válhat. Az összevont gazdálkodás a költségvetés átcsoportosítását is lehetővé teszi. A gondok ugyanarról a tőről fakadnak, mint az előnyök. Olyan községekben is létrehoztak integrációt, ahol a személyi, tárgyi feltételek nem indokolták az I összevonást. A nem megfelelő előkészítés, a szakmai irányító szervek véleményét figyelembe nem vevő helyi döntések nyomán felemás helyzet alakult ki. A komp­lex intézmények új vezetői (az iskolaigazgatók) kellő felkészítés, felkészülés nélkül csöppentek bele az új szerepkörbe. Munkájuk megsokszorozódott, olyan terü­leteket is el kell látniuk, amelyekkel eddig csak laza kapcsolatban álltak. S az új vezetők szemlélete sem változhat meg egyik napról a másikra: az integrációba bevont intézmények elsősorban az iskolai nevelés, az oktatás kiszolgálóivá váltak. Kérdésessé vált az eddigi szakfelügyeleti rendszer gyakorlata, legalábbis a művelődési házakat és könyv­tárakat tekintve. A két megyei központ (megyei könyv- L tár, megyei művelődési központ) módszertani munká­jának hatékonysága szükségszerűen csökkent, hiszen az integrációba bevont könyvtárak, művelődési házak elsősorban a komplex intézménynek vannak aláren­delve, így jól felfogott érdekükben előbb az ottani kö­vetelményrendszernek tesznek eleget. A tagintézmények vezetőinek felelőssége is csökkent saját munkaterületü­kön. Ez is a szakmai munka rovására mehet. Az összevonások után — a nagyobb településeken — a művelődési házakban, könyvtárakban dolgozók lét­száma csökkent. A közös gazdálkodásnak sem csak előnyei vannak, hanem hátrányai is: a tagintézmények nem látják napra készen pénzügyi helyzetüket. Ez a legnagyobb gondot a művelődési házakban okozza, szükségszerűen az ő gazdálkodásuk a legmobilisabb. Általában elmondható az is: hosszabb lett a különböző kérdésekkel kapcsolatos döntések ideje. Az integrált intézmények létjogosultságát vitatni ma már nem érdemes. Egyelőre azonban nagyon sok a tisztázatlan kérdés. A Békés megyei Tanács a közelmúltban módszertani I munkacsoportot alakított, melyben az integrációban érintett intézmények felügyeleti szerveinek képviselői kaptak helyet. Feladatuk a további integráció jobb előkészítése, s a már meglévő intézmények tartalmi munkájának segítése. Szempontokat dolgoznak ki az intézmények részére egységes munkaterv készítéséhez. Továbbképzési tervet állítanak össze az integrációban tevékenykedők folyamatos képzésére. Kidolgozzák az egységes szakfelügyelet szempontjait. Gyors eredményekre ugyan nem számíthatunk, de hosszas, kitartó munkával mindenképpen elérhető a szemléletváltoztatás, a tartalmi munka javulása az integrált intézményekben — a formai-szervezeti kere­tekben meglévő feszültségek egyidejű feloldásával. PÉNZES FERENC I Mitterrand Volgográdbóí hazautazott Helmut Kohl befejezte magyarországi látogatását Debreceni városnézés, ünnepélyes búcsúztatás Záróeseményéhez érkezett szombaton az a háromnapos program, amelynek során Helmut Kohl, a Német Szö­vetségi Köztársaság szövetsé­gi kancellárja hivatalos láto­gatást tett Magyarországon. Délelőtt Hajdú-Bihar me­gyében vendégeskedett a kormányfő, feleségével és több más NSZK-beli szemé­lyiséggel együtt. A vidéki lá­togatásra a vendégeket elkí­sérte Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár, Esz­tergályos Ferenc külügymi­niszter-helyettes és Kővári Péter, a Magyar Népköztár­saság bonni nagykövete is. A program a reggeli órák­ban a megyeszékhely, Debre­cen régi és újabb nevezetes­ségeinek megtekintésével kezdődött. A szövetségi kancellár a városnézés során — Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizott­ságának első titkára és Sza­bó Imre megyei tanácselnök kalauzolásával — felkereste a történelmi múltú Nagy­templomot, az oratóriumot, majd betért az egyik üzlet- központba. Benyomásairól el­ismerőleg nyilatkozott, mert — mint mondta —, alkalma nyílott megcsodálni a régmúlt és a legújabbkori történelem emlékhelyeit, valamint köze­li személyes tapasztalatokat szerezni a debreceni embe­rek életéről. Miután elköszönt az NSZK kancellárja a debreceni prog­ram házigazdáitól a Refor­mátus Kollégium Oratóriu­mában — köztük dr. Bartha Tibor püspöktől, a Magyar- országi Református Egyház lelkész-elnökétől, a Magyar- országi Egyházak ökomeni- kus Tanácsa elnökétől — a Hortobágy volt a látogás kö­vetkező állomása. Itt Polgár Sándor, a Hortobágyi Állami Gazdaság igazgatója fogadta Helmut Kohlt, akinek a mé­tái lovaspályán látványos lo­vasprogram során bemutat­ták a messzi földön is híres magyar paripák legjobbjait, majd a ménest és a szürke gulyát. Nádudvarra látogattak ez­után a vendégek. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben Szabó István elnök volt a házigazda. A közös gaz­daság nemrégiben épült új művelődési központjában tar­tott tájékoztatója után a ven­dégek megtekintették a gaz­daság egyik üzemegységét és egy tsz-tag háztáji gazdasá­gát. A tsz-látogatást követően a kábái vasútállomásról in­dult vissza Budapestre a kü­lönvonat a véndégekkel, mi­után szívélyesen elköszöntek tőlük a megyei vezetők. Dél­után érkezett Helmut Kohl a Keleti pályaudvarra, majd — kíséretével együtt — a Feri­hegyi repülőtérre. Magyar és NSZK lobogók lengtek a légikikötőben, csa­patzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszá­zada, amikor ünnepélyesen búcsúztatták a Német Szövet­ségi Köztársaság szövetségi (Folytatás a 2. oldalon.) Francois Mitterrand hiva­talos tárgyalásai befejezté­vel szombaton Volgográdba utazott. A francia államfő felkereste a hősi emlékművet és ott beszédet is mondott. Rövid volgográdi tartózkodás után a francia küldöttség még a nap folyamán vissza­indult Párizsba. Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnököt reg­gel elutazása előtt a nagy Kreml-palota előtti téren ün­nepélyes keretek között bú­csúztatta Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB főtit­kára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Szovjet és francia részről egyaránt úgy értékelték a csütörtöki és pénteki hiva­talos megbeszéléseket, hogy azok nyíltak, építő jellegűek és hasznosak voltak, elősegí­tették egymás álláspontjának jobb megismerését, és a vé­lemények közelítését. A francia köztársasági elnök pénteki sajtóértekezletén megállapította, hogy a szov­jet—francia csúcstalálkozón olyan alapokat sikerült le­rakni, amelyek kedvező eredményeket ígérnek. Befejezés előtt a tízmilliós beruházás Faipari szerszámokat gyártanak Gyönkön A hazai faipari szerszám- gyártás bázisává fejlődik a gyönki Spirál Vegyesipari Szövetkezet azzal a tízmillió forintos — OKISZ—KISZÖV támogatásból megvalósuló — beruházással, ami 1982-ben kezdődött és rövidesen be­fejeződik. Eltekintve egy-két faipari nagyüzemtől, az or­szág minden tájára Gyönkről szállítják a fapiari szerszá­mokat. Ezután. Korábban ugyanis e nélkülözhetetlen termelőeszközökből tőkés­importra szorult az iparág. Ezért is kapott „zöld utat” a gyönki rekonstrukció, lévén itt már legalább két évtize­des hagyománya a szerszám­készítésnek. A termelés há­rom-négyszeresére növelésé­vel a hazai igények zömét in­nét lehet kielégíteni. A beruházás minimális építési munkát igényelt — meglévő épületeket alakítot­tak át — a tízmillió forint­nak csaknem teljes egészét gépbeszerzésre fordították. A gépeket folyamatosan állítot­ták termelésbe, így sikerült elérni, hogy tavaly a korábbi évi 3 millió forintról ötmil­lióra nőtt. a termelés, az idei program tizenegymillió, egy észét a Gép- és Szerszámér­tékesítő Vállalat rendelte meg és juttatja el a felhasz­náló üzemekhez. A géppark — egy híján, a forrasztógépet most várják — komplett. Egyébként ez az egyetlen gép, amit tőkés or­szágból hoznak be, a többi hazai gyártmány, vagy más szocialista ország iparának terméke. Az „utolsó simítá­sokat” végzik az edzőműhely berendezésén. A beruházás­sal, a korszerű, nagy terme­lékenységű gépek beállításá­val lehetővé válik — lénye­ges létszámnövelés nélkül — a termelés megtöbbszörözé­se, a minőség további javí­tása, amihez hozzájárulnak a nagy pontosságú műszerek is. A mágneses repedésvizsgáló a bolgár gépipar terméke A szovjet egyetemes szerszámmikroszkőp Az esztergagép hazai, a mögötte álló univerzális maró­gép lengyel gyártmány

Next

/
Thumbnails
Contents