Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-24 / 147. szám
XXXIV. évfolyam, 147. szám ARA: 1,40 Ft 1984. június 24., vasárnap Mai számunkból A KÖZ TERÜLETE-E A KÖZTERÜLET? (3. old.) „SOK ESZKIMÓ, KEVÉS FÓKA” (4. old.) MÉG NEM KÉSŐ... (5. old.) AZ ÜTTÖRO-OLIMPIA SZÍNES FORGATAGA (6. old.) Integrált közművelődési intézmények A közművelődési intézmények integrálásának gondolata a hatvanas évek végén indult hódító útjára. Előbb — hazai példák nem lévén — a külföldi tapasztalatok alapján szűkebb szakmai körök népszerűsítették a közművelődés különböző intézményei összevonásának előnyeit. A hetvenes évek elején hivatalosan is megfogalmazták a gondolatot: „Integrált működésű komplex intézményként az alapellátást nyújtó községben vagy városok lakókörzeteiben területi tevékenységet nem végző helyi intézményeket célszerű építeni. Az ilyen komplex intézmény a körzet egyetlen művelődési intézményeként megvalósítja a legfontosabb közoktatási és közművelődési feladatokat.” A hetvenes évek végétől egyre több integrált intézmény jött létre az országban. Az integráció új lendületet kapott 1981-ben, amikor részletes jogi szabályozás jelent meg. Az országban jelenleg — pontos felmérés nincs — körülbelül 150 integrált intézmény van. Az intézmények integrálása elsősorban a szervezeti keretek megváltozásában jelentkezett. A tárgyi feltételek — kevés kivételtől eltekintve — nem változtak. Ugyanúgy külön működik a könyvtár, a művelődési ház, az iskola, az óvoda, a mozi, mint eddig. Korábban a helyi tanácsokhoz tartoztak, most a közös igazgató a felelős vezető. A gazdálkodásban a legtöbb helyen lényeges változás történt: önálló csoport végzi a pénzügyi tevékenységet. Ha a szervezeti felállást tekintjük, rendkívül heterogén képet kapunk: tulajdonképpen más és más szervezeti formát ismerhetünk meg intézményenként. Ezt a tarkaságot nem indokolhatja az sem, hogy településenként az integrációba bevont intézmé- 2 nyék köre is változó. Az integráció előnyei elsősorban a kistelepüléseken mutathatók ki. Mindehhez azonban nagyon sok feltételnek kell egybeesnie. A közös igazgató személye perdöntő: ha ismeri települését, a közművelődés gondjait, I szerepe, tevékenysége meghatározóvá lehet. Ha képes átfogni és átlátni a megnövekedett feladatokat, akkor az intézményegyüttes képes az elképzelt koncepciót I megvalósítani: a közművelődés magasabb színvonalú lesz. Az, hogy a gazdálkodási tevékenységtől, illetőleg az adminisztrálástól mentesülnek a tagintézmények vezeI tői, mindenképpen a tartalmi munka hatékonyságának javára válhat. Az összevont gazdálkodás a költségvetés átcsoportosítását is lehetővé teszi. A gondok ugyanarról a tőről fakadnak, mint az előnyök. Olyan községekben is létrehoztak integrációt, ahol a személyi, tárgyi feltételek nem indokolták az I összevonást. A nem megfelelő előkészítés, a szakmai irányító szervek véleményét figyelembe nem vevő helyi döntések nyomán felemás helyzet alakult ki. A komplex intézmények új vezetői (az iskolaigazgatók) kellő felkészítés, felkészülés nélkül csöppentek bele az új szerepkörbe. Munkájuk megsokszorozódott, olyan területeket is el kell látniuk, amelyekkel eddig csak laza kapcsolatban álltak. S az új vezetők szemlélete sem változhat meg egyik napról a másikra: az integrációba bevont intézmények elsősorban az iskolai nevelés, az oktatás kiszolgálóivá váltak. Kérdésessé vált az eddigi szakfelügyeleti rendszer gyakorlata, legalábbis a művelődési házakat és könyvtárakat tekintve. A két megyei központ (megyei könyv- L tár, megyei művelődési központ) módszertani munkájának hatékonysága szükségszerűen csökkent, hiszen az integrációba bevont könyvtárak, művelődési házak elsősorban a komplex intézménynek vannak alárendelve, így jól felfogott érdekükben előbb az ottani követelményrendszernek tesznek eleget. A tagintézmények vezetőinek felelőssége is csökkent saját munkaterületükön. Ez is a szakmai munka rovására mehet. Az összevonások után — a nagyobb településeken — a művelődési házakban, könyvtárakban dolgozók létszáma csökkent. A közös gazdálkodásnak sem csak előnyei vannak, hanem hátrányai is: a tagintézmények nem látják napra készen pénzügyi helyzetüket. Ez a legnagyobb gondot a művelődési házakban okozza, szükségszerűen az ő gazdálkodásuk a legmobilisabb. Általában elmondható az is: hosszabb lett a különböző kérdésekkel kapcsolatos döntések ideje. Az integrált intézmények létjogosultságát vitatni ma már nem érdemes. Egyelőre azonban nagyon sok a tisztázatlan kérdés. A Békés megyei Tanács a közelmúltban módszertani I munkacsoportot alakított, melyben az integrációban érintett intézmények felügyeleti szerveinek képviselői kaptak helyet. Feladatuk a további integráció jobb előkészítése, s a már meglévő intézmények tartalmi munkájának segítése. Szempontokat dolgoznak ki az intézmények részére egységes munkaterv készítéséhez. Továbbképzési tervet állítanak össze az integrációban tevékenykedők folyamatos képzésére. Kidolgozzák az egységes szakfelügyelet szempontjait. Gyors eredményekre ugyan nem számíthatunk, de hosszas, kitartó munkával mindenképpen elérhető a szemléletváltoztatás, a tartalmi munka javulása az integrált intézményekben — a formai-szervezeti keretekben meglévő feszültségek egyidejű feloldásával. PÉNZES FERENC I Mitterrand Volgográdbóí hazautazott Helmut Kohl befejezte magyarországi látogatását Debreceni városnézés, ünnepélyes búcsúztatás Záróeseményéhez érkezett szombaton az a háromnapos program, amelynek során Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja hivatalos látogatást tett Magyarországon. Délelőtt Hajdú-Bihar megyében vendégeskedett a kormányfő, feleségével és több más NSZK-beli személyiséggel együtt. A vidéki látogatásra a vendégeket elkísérte Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes és Kővári Péter, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete is. A program a reggeli órákban a megyeszékhely, Debrecen régi és újabb nevezetességeinek megtekintésével kezdődött. A szövetségi kancellár a városnézés során — Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára és Szabó Imre megyei tanácselnök kalauzolásával — felkereste a történelmi múltú Nagytemplomot, az oratóriumot, majd betért az egyik üzlet- központba. Benyomásairól elismerőleg nyilatkozott, mert — mint mondta —, alkalma nyílott megcsodálni a régmúlt és a legújabbkori történelem emlékhelyeit, valamint közeli személyes tapasztalatokat szerezni a debreceni emberek életéről. Miután elköszönt az NSZK kancellárja a debreceni program házigazdáitól a Református Kollégium Oratóriumában — köztük dr. Bartha Tibor püspöktől, a Magyar- országi Református Egyház lelkész-elnökétől, a Magyar- országi Egyházak ökomeni- kus Tanácsa elnökétől — a Hortobágy volt a látogás következő állomása. Itt Polgár Sándor, a Hortobágyi Állami Gazdaság igazgatója fogadta Helmut Kohlt, akinek a métái lovaspályán látványos lovasprogram során bemutatták a messzi földön is híres magyar paripák legjobbjait, majd a ménest és a szürke gulyát. Nádudvarra látogattak ezután a vendégek. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Szabó István elnök volt a házigazda. A közös gazdaság nemrégiben épült új művelődési központjában tartott tájékoztatója után a vendégek megtekintették a gazdaság egyik üzemegységét és egy tsz-tag háztáji gazdaságát. A tsz-látogatást követően a kábái vasútállomásról indult vissza Budapestre a különvonat a véndégekkel, miután szívélyesen elköszöntek tőlük a megyei vezetők. Délután érkezett Helmut Kohl a Keleti pályaudvarra, majd — kíséretével együtt — a Ferihegyi repülőtérre. Magyar és NSZK lobogók lengtek a légikikötőben, csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada, amikor ünnepélyesen búcsúztatták a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi (Folytatás a 2. oldalon.) Francois Mitterrand hivatalos tárgyalásai befejeztével szombaton Volgográdba utazott. A francia államfő felkereste a hősi emlékművet és ott beszédet is mondott. Rövid volgográdi tartózkodás után a francia küldöttség még a nap folyamán visszaindult Párizsba. Francois Mitterrand francia köztársasági elnököt reggel elutazása előtt a nagy Kreml-palota előtti téren ünnepélyes keretek között búcsúztatta Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Szovjet és francia részről egyaránt úgy értékelték a csütörtöki és pénteki hivatalos megbeszéléseket, hogy azok nyíltak, építő jellegűek és hasznosak voltak, elősegítették egymás álláspontjának jobb megismerését, és a vélemények közelítését. A francia köztársasági elnök pénteki sajtóértekezletén megállapította, hogy a szovjet—francia csúcstalálkozón olyan alapokat sikerült lerakni, amelyek kedvező eredményeket ígérnek. Befejezés előtt a tízmilliós beruházás Faipari szerszámokat gyártanak Gyönkön A hazai faipari szerszám- gyártás bázisává fejlődik a gyönki Spirál Vegyesipari Szövetkezet azzal a tízmillió forintos — OKISZ—KISZÖV támogatásból megvalósuló — beruházással, ami 1982-ben kezdődött és rövidesen befejeződik. Eltekintve egy-két faipari nagyüzemtől, az ország minden tájára Gyönkről szállítják a fapiari szerszámokat. Ezután. Korábban ugyanis e nélkülözhetetlen termelőeszközökből tőkésimportra szorult az iparág. Ezért is kapott „zöld utat” a gyönki rekonstrukció, lévén itt már legalább két évtizedes hagyománya a szerszámkészítésnek. A termelés három-négyszeresére növelésével a hazai igények zömét innét lehet kielégíteni. A beruházás minimális építési munkát igényelt — meglévő épületeket alakítottak át — a tízmillió forintnak csaknem teljes egészét gépbeszerzésre fordították. A gépeket folyamatosan állították termelésbe, így sikerült elérni, hogy tavaly a korábbi évi 3 millió forintról ötmillióra nőtt. a termelés, az idei program tizenegymillió, egy észét a Gép- és Szerszámértékesítő Vállalat rendelte meg és juttatja el a felhasználó üzemekhez. A géppark — egy híján, a forrasztógépet most várják — komplett. Egyébként ez az egyetlen gép, amit tőkés országból hoznak be, a többi hazai gyártmány, vagy más szocialista ország iparának terméke. Az „utolsó simításokat” végzik az edzőműhely berendezésén. A beruházással, a korszerű, nagy termelékenységű gépek beállításával lehetővé válik — lényeges létszámnövelés nélkül — a termelés megtöbbszörözése, a minőség további javítása, amihez hozzájárulnak a nagy pontosságú műszerek is. A mágneses repedésvizsgáló a bolgár gépipar terméke A szovjet egyetemes szerszámmikroszkőp Az esztergagép hazai, a mögötte álló univerzális marógép lengyel gyártmány
