Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-24 / 147. szám
/ TOLNÁÉ 2 NÉPÚJSÁG 1984. június 24. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Moszkvában Konsztantyin Csernyenko fogadja Dániel Ortegát — A lengyel tanácsválasztásokon kudarcot vall a földalatti ellenzék bojkottfelhívása — A kormányon levő pártok visszaesése az Európa-parlament újraválasztása során — A csehszlovák kormányfő Damasz- kuszban. Kedd: Irak és Irán egymást vádolja a korlátozott tűzszünet megsértésével — Haladó vezetők letartóztatása Uruguay-ban ás Dominikában. Szerda: Szovjet—francia csúcstalálkozó, Mitterrand elnök Moszkvába érkezik — Indiában változatlanul feszült a helyzet a szikh területeken — Az amerikai külügyminiszter és a szovje nagykövet megbeszélése. Csütörtök: A kolumbiai Cartagenában megkezdődik a latin-amerikai adós országok értekezlete — Luns búcsú- sajtóértekezlete Brüsszelben, mielőtt átadná Carrington- nak a NATO főtitkári posztját. Péntek: Kádár János és Helmut Kohl találkozója Budapesten — Kiszabadulnak az UNITA által elhurcolt csehszlovák túszok — Mondale Bradley Los Angeles-i főpolgármesterrel tárgyal, demokrata alelnökjelölt-ke- resés. Szombat: Bejrutban a hét folyamán többször kiújulnak a harcok, Szíria próbál közreműködni egy tartós fegyvernyugvás megvalósításában. A hét 3 kérdése 1. Hogyan alakultak a héten a kelet-nyugati tárgyalások? Sok lényeges kérdésben természetesen nincs egyetértés, például arra vonatkozólag sem, hogy ki a felelős a feszültség kiéleződéséért. De egyetértés nyilvánult meg a tekintetben, hogy közös erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi helyzet további romlásának megakadályozása érdekében. Ez a párhuzamos gondolatsor Budapesten is, Moszkvában is megfogalmazódott, két jelentős kelet-nyugati csúcstalálkozó kapcsán. Moszkva volt a színhelye a héten a szovjet—francia csúcstalálkozónak. A tárgyaló küldöttségeket Francois Mitterrand és Konsztantyin Csernyenko vezette. (Telefotó) Kohl kancellár magyarországi látogatása jelentős eseménye kétoldalú kapcsolatainknak, elég utalni a hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodás továbi érvényesítésének szándékára, a beruházások területén előirányzott közös munkára, a kulturális kontaktusok bővítésére. De kifejezésre jutott a két ország érdekeltsége a normális, rendezett európai viszonyok kialakításában és fenntartásában is. (Igaz, ennek egyik, ha nem a legfőbb, akadálya az amerikai rakétatelepítés Nyugat-Európában, amely elsősorban az NSZK-ban történik.) A nemzetközi és európai helyzet bonyolult képletének megfelelő volt a moszkvai szovjet—francia csúcstalálkozó is. A két ország szoros kapcsolatait mi sem jellemezte jobban, minthogy a hatvanas évek kezdetétől több, mint tucatnyi csúcstalálkozót tartottak. De 1980 óta szünet keletkezett a legmagasabb szintű párbeszédben, s a szocialista Mitterrand kétségkívül nehezebben határozta el magát a moszkvai utazásra, mint korábban akár De Gaulle, Pompidou vagy Giscard d'Estaing. Az újabb találkozó mindenképpen pozitív jelzés, még akkor is, ha a szovjet fővárosban nemcsak érdekazonosságokról, de szembetűnő nézetkülönbségekről is szó esett. A kelet-nyugati kapcsolatok területén érdeklődést keltett a bejelentés, miszerint Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter nemsokára Moszkvába látogat, s ezzel követi kollégáinak, Andreotti olasz és Genscher nyugatnémet külügyminiszternek látogatásait a szovjet fővárosban. Aligha véletlen e három ország diplomáciájának aktivitása, hiszen e három fő „rakéta-befogadó ország” nyilván saját bőrén érezheti, milyen veszélyeket és biztonság- koékázatokat vett magára az amerikai elképzelések igenlésével. Február és június között e három ország kormányfője járt egyébként hazánk fővárosában is. A csúcstalálkozók haszna kézenfekvő, de a csúcsok csúcsa, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti legmagasabb szintű találkozó továbbra is várat magára. Nem keveset beszélnek róla, de aligha kerülhet rá sor a közeljövőben. Reagan ugyan — nyilván az elnökválasztások közeledtével — nagy általánosságban találkozási készségét hangoztatja, de szavait nem hitelesítik a tettek. Elég arra utalni, hogy folytatódik a rakétatelepítés; egy híján háromszázmilliárdos, 299 milliárd dollár összegű katonai költségvetést fogadtak el az USA-ban; a fegyverkezési verseny új fordulóját szeretnék kierőszakolni az űrben; nincs válasz a Szovjetunió és a Varsói Szerződés által előterjesztett konstruktív javaslatok' egész sorára. A francia elnöki látogatás alkalmából tartott moszkyai sajtóértekezleten Zamjatyint egy szovjet^-amerikai csúcs lehetősége felől is kérdezték. A Szovjetunió komolyan veszi a csúcstalálkozók kérdését, a jelenlegi tárgyalások is ezt igazolják — hangzott a'válasz. — Az Egyesült Államok álláspontjában viszont nincs olyan változás, amely arra utalna, hogy az óhaj általános hangoztatásán túl Washington igazi készséget mutatna a csúcstalálkozót igénylő kérdések felvetésére és megoldására. Előrelépés ezen a területen sem lehetetlen, de ahhoz az Egyesült Államoknak tettekben is megnyilvánuló valódi tárgyalási szándékot kell mutatnia... Mintegy 15 ezren tüntettek New Yorkban a Reagan-kor- mányzat közép-amerikai politikája ellen 2. Mit jelentett a szavazás a tíz közös piaci országban? Jelentéktelen választásnak ritkán tulajdonítottak akkora jelentőséget, mint az Európa-parlament képviselőire leadott voksoknak. A Strasbourgban székelő európai törvényhozás 434 képviselője csak ajánlási joggal rendelkezik, de még ezek az indítványaik is sorra elsüllyedtek a Közös Piac gépezetének útvesztőiben. Az ötévenként tartott választás (1979 után ez most a második szavazás a tíz országban) azonban belpolitikai hőmérőzés lehet. Sokkal megbízhatóbb formában, mint a közvéleménykutatások, de számításba kell venni, hogy meglehetősen nagy a tartózkodás: az országok többségében a szavazásra jogosultak fele sem élt e lehetőséggel. Így is tanulságos lehetett a választások végeredménye, Görögországon kívül ugyanis szinte mindenütt visszaestek a kormányon levő politikai erők. Nagy-Britanniában a konzervatívok, Olaszországban a kereszténydemokraták, az NSZK-ban a CDU, és különösképpen a szabad demokraták, akik a parlamenti részvételhez szükséges öt- százalékos küszöböt sem tudták átlépni. Franciaországban viszont a szocialisták és a kommunisták. Nehéz lenne tehát balra vagy jobbratolódásról szólni, inkább a gazdasági nehézségek érződtek a választópolgárok tartózkodásában, illetve állásfoglalásában. (Rendkívül jó eredményt ért el az Olasz Kommunista Párt, első ízben megelőzte a kereszténydemokratákat. A jobboldali sajtó „Berlinguer-részvétszavazatokról” cikkezett, pedig mindenekelőtt arról volt szó, hogy az urnák előtt egyre többen tették magukévá a kommunisták helyzetértékelését. Bejutottak az Európa-parlamentbe a Zöldek is, sokként hatott viszont a francia szélsőjobboldal előretörése...) A választás nem hat ki közvetlenül a hatalmi viszonyokra, hiszen a közeli jövőben nem esedékesek általános választások a közös piaci országok egyikében sem. Kétségtelen átgondolásra és felülvizsgálatra késztethet azonban, s ebben a bonyolult helyzetben ül össze a most kezdődő héten a közös piaci tízek csúcsértekezlete. Legutóbb Athénban gyakorlatilag kudarcot könyveltek el, s most sem ígérkezik könnyebnek a kompromisszum, hiszen számot lehet vetni a belső elégedetlenséggel. A kör négyszögesítése sohasem könnyű... 3. Milyen eredményeket hoztak a lengyel tanácsválasztások? Egy-egy ország helyi képviseleti választásai nem képeznek nemzetközi méretű eseményt, a lengyel tanácsválasztásokra azonban odafigyeltek Európában s a kontinensen kívül is. Ennek oka a földalatti ellenzék kihívása volt: felhívással fordult a lakossághoz, hogy bojkottálja az urnákat, s így jelezze: a konszolidáció nem halad előre. A felszólítás kudarcot vallott, s a lengyelek háromnegyede szavazott az új törvény alapján, amely mindenütt kötelezővé tette a kettős jelölést. A távolmaradók jó része sem bojkottal élt: nem szavazhattak a lakóhelyüktől távol levők (külföldi út, üdülés, kórház, szolgálat stb.), sokan pedig általában minden közéleti megnyilvánulástól visz- szavonultak. A területi megoszlás természetesen eltért, egyes vajdaságokban 50—60 százalékos részvételről adhattak számot, másutt csaknem 90 százalékosról. Politikai erőpróba volt, s a konszolidáció fontos csatája lett. A lengyel vezetés messzemenő realitásérzékét mutatja ugyanakkor, hogy nem fújták meg a győzelmi harsonákat. Hangsúlyozták: bizonyára sok szavazónak is vannak még fenntartásai, míg a távolmaradókat sem lehet általában „ellenségnek” nyilvánítani. A küzdelem tehát folyatódik, s a tanácsválasztás jelentős állomást jelentett a folyamatban: hozzájárul a földalatti ellenzék teljes elszigeteléséhez, s nehezíti a kívülről szervezett lengyel-ellenes kampányokat. RÉTI ERVIN Törökország bécsi nagykövetségének épülete előtt pokolgép robbant szerdán egy gépkocsiban Helmut Kohl befejezte magyarországi lálogalásál (Folytatás az 1. oldalról.) kancellárját, feleségét és a kíséretében lévő személyiségeket. Az ünnepélyes búcsúztatásra megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, és felesége, Marjai József, Vár- konyi Péter külügyminiszter, továbbá a politikai és gazdasági élet több más vezető személyisége; ott volt Kővári Péter, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete. A díszszázad parancsnoka jelentést tett az NSZK kormányfőjének, majd felcsendültek a két ország Himnuszának hangjai. Ezután a magyar és az NSZK-beli vezetők — a házigazdák és vendégeik — elköszöntek egymástól. A kü- löngépnél úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a szövetségi kancellárnak és feleségének. Lázár György és Helmut Kohl — akinek személyében Helmut Schmidt 1979. évi útja után most második alkalommal látogatott Magyarországra szövetségi kancellár az NSZK-ból — még néhány szíves szót váltva, kézfogással búcsúzott egymástól. A repülőgép néhány perccel 17 óra előtt elindult Budapestről. Ortega Varsóban Daniel Ortegának, a nica- raguai Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezető Tanácsa tagjának, a Nemzeti Üjjászületés Kormánya Kormányzó Tanácsa koordinátorának vezetésével nicaraguai párt- és állami küldöttség kezdett tárgyalásokat szombaton a lengyel fővárosban. A küldöttséget Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel kormány elnöke hívta meg lengyelországi munkalátogatásra. Dániel Ortega megkoszorúzta a varsói Ismeretlen Katona sírját, majd találkozott Wojciech Jaruzelskivel. Ezután három munkabizottságban megkezdődtek a lengyel —nicaraguai tárgyalások. A kormányülés előtt lőtték a kormánypalotát A libanoni nemzeti egységkormány sorsdöntőnek mondott szombati ülése előtt Ra- sid Karami miniszterelnök nyugat-bejrúti hivatalát vette célba a szíriai kezdeményezésre épülő rendezési tervet elutasító jobboldali milíciák tüzérsége. A kormánypalota és a tájékoztatási minisztérium őrizetével megbízott katonák közül három megsebesült. A reggeli órákban 14 polgári lakos sebesült meg a bejrúti zöld vonal nyugati oldalán. A több napja tartó tűzszünetet felborító tüzérségi ösz- szecsapások új hulláma pénteken este kezdődött, röviddel azután, hogy Amin Dzse- majel elnök és Karami kormányfő egyaránt derűlátóan nyilatkozott a „visszafordíthatatlannak ítélt megbékélés esélyeiről. Szíria ragaszkodik az Abdel Halim Haddam alelnök részvételével kidolgozott libanoni biztonsági terv végrehajtásához, még akkor is, ha ez közvetlen beavatkozást tenne szükségessé részéről — idézte Háfez Asszad államfőt az An-Nahar című bejrúti napilap. Szíria nem engedheti meg a rendezési terv bukását, mert Izrael saját politikai és katonai céljaira használná ki a kudarcot — hangsúlyozta Asszad. A libanoni kormány — Amin Dzsemajel elnökletével — a kiújult harcok ellenére megtartotta szombati ülését a bikfajai elnöki palotában. PANORÁMA BUDAPEST Borisz Balmont, a Szovjetunió szerszámgépgyártási és szerszámipari minisztere, aki Kapolyi László ipari miniszter meghívására látogatott hazánkba, szombaton elutazott Budapestről, ahol tárgyalásokat folytatott a magyar és a szovjet szerszámgépipari együttműködés fejlesztésének további lehetőségéről. * Szombaton elutazott hazánkból a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi bíróságának dr. Sztojan Gyuranovics elnök által vezetett küldöttsége, amely dr. Szilbereky Jenőnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének meghívására június 18. óta tartózkodott hazánkban. * Pullai Árpád közlekedési miniszter meghívására Kari Lausecker osztrák szövetségi közlekedési miniszter június 21—23. között hivatalos, baráti látogatáson Budapesten tartózkodott. PRÁGA Szombaton délelőtt hazaérkezett az UNITA elnevezésű angolai ellenforradalmi szervezet által tavaly márciusban foglyul ejtett csehszlovák túszok utolsó, húszfőnyi csoportja. A csehszlovák légitársaság IL 62-es különgé- pe 9 óra után néhány perccel szállt le Prága ruzynei repülőterén. VARSÓ Lengyel—Magyar Baráti Társaságot hoztak létre Krakkóban a Jagelló Egyetem tanárainak kezdeményezésére. A társaság a két nép hagyományos barátságát felolvasóestek, filmvetítések, találkozók, kirándulások szervezésével fogja propagálni. Ősztől magyar nyelvi lektorátus is működik majd Krakkóban. MOSZKVA Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Sir Geof. frey Howe brit külügyminiszter július elején a szovjet kormány meghívásán látogatást tesz a Szovjetunióban. MÜNCHEN Autóbalesetet szenvedett é: életét vesztette Marianm Strauss, Bajorország minisz terelnökének, a CSU vezé rének felesége. A balese körülményeit még nem tisz tázták; annyi ismeretes, hog; a kocsit Marianne Straus maga vezette. A jugoszlávia látogatáson tartózkodó Fran Josef Strauss Ljubljanábc azonnal hazautazott.
