Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-22 / 145. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam. 145. szám ÄRA: 1,40 Ft 1984. június 22., péntek Mai számunkból KGST: EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ENERGIA- GAZDÁLKODÁSBAN (2. old.) JEGYZETEK AZ ORSZÁGGYŰLÉSRŐL (3. old.) GAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A BONYHÁDI CIPŐGYÁRBAN (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT JUGOSZLÁV ÉPÍTŐIPARI KIÁLLÍTÁS (3. old.) Helmut Kohl Magyarországon Csúcstalálkozó Moszkvában Megkezdődtek a magyar-NSZK kormányfői tárgyalások Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatásra csütörtökön Magyarországra érkezett Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellár ja. Útjára elkísérte felesége, Hannelore Kohl is. Az NSZK kormányfőjének különgépe 13 órakor landolt Budapesten, a magyar és nyugatnémet zászlókkal feldíszített Ferihegyi repülőtéren. A vendég tiszteletére a légikikötő betonján csapat- zászlóval felsorakozott á Magyar Néphadsereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lázár György és felesége, Marjai József; a Miniszter- tanács elnökhelyettese, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, továbbá a politikai és a gazdasági élet több más vezető személyisége. Ott volt Kővári Péter, a Magyar Nép- köztársaság bonni, és Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A repülőgépnél elsőként Lázár György üdvözölte Helmut Kohlt, s köszöntötte ezután a szövetségi kancellár kíséretének tagjait is. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a szövetségi kancellárnak és feleségének, majd a díszszázad parancsnoka jelentést tett a magas rangú vendégnek. Elhangzott a kát ország himnusza, ezt követően a két kormányfő eltépett a díszszázad előtt. A magyar és az NSZK-beli személyiségek, mint háziDíszvacsora a Parlamentben Helmut Kohlt vendéglátója, Lázár György köszönti a tárgyalások kezdetén gazdák és vendégek, kölcsönösen üdvözölték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek — magyar vezetők társaságában — gépkocsival szálláshelyükre hajtattak. Délután az Országházban Lázár György és Helmut Kohl szűk körű megbeszélésével — amelyet a Minisztertanács elnökének dolgozó- szobájában tartottak — megkezdődtek a magyar—NSZK hivatalos tárgyalások. Ezek Lázár György és Helmut Kohl vezetésével a Parlament delegációs termében plenáris üléssel folytatódtak. A kormányfők társaságában a plenáris ülésen magyar részről Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi minszterhelyettes és Kővári Péter, az NSZK dele- gácójának képvseletében Peter Boenisch államtitkár, a szövetségi kormány Sajtó és Tájékoztatási Hivatalának vezetője, Andreas Meyer- Landrut külügyminisztériumi államtitkár és Norman (Folytatás a 2. oldalon.) Csernyenko és Mitterrand külpolitikai megbeszélése A tárgyaló feleket egyaránt nyugtalanítja a világhelyzet romlása, bár az okokat különbözőképp ítélik meg, de egyetértenek abban, hogy el kell kerülni a nemzetközi feszültség további növekedését — így jellemezhetők a csütörtökön Moszkvában megkezdődött szovjet—francia tárgyalások, amelyek első fordulóján Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöke és Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke mindenekelőtt a legfontosabb nemzetközi kérdéseket tekintette át. A tárgyalásokat a két ország közötti kapcsolatokat is jellemző tárgyszerű és építő jellegű légkörben tartották meg. Szovjet részről — mint legfontosabb feladatra — az atomháborús veszély elhárítására helyezték a fő hangsúlyt. Felhívták a figyelmet arra a javaslatra, hogy az atomhatalmak számára kötelező normáknak kellene tekinteni az atomháborús propagandájáról való lemondást és az olyan kötelezettségvállalást, hogy senki nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, és nem engedi bármely formában való elterjedésüket. A Szovjetunió és Francia- ország egyaránt fontosnak tartja, hogy a fegyverkezési hajsza ne terjedjen ki a világűrre. A tárgyaló felek kitérnek a vegyi fegyverek betiltásának és megsemmisítésének kérdésére is. Konsztantyin Csernyenko mint kulcsfontosságú kérdésről szólt a nukleáris fegyverzet korlátozásáról és betiltásáról. Kijelentette: a Szovjetunió ma is azt kívánja, hogy megállapodás szülessen ebben a kérdésben. Nem akar fegyverkezési hajszát az Egyesült Államokkal, még kevésbé Francia- országgal. Az Egyesült Államok részéről azonban sajnos még ma sem tapasztalható megállapodási készség. Válaszában Francois Mitterrand' megerősítette, hogy Franciaország is érdekelt a béke megőrzésében és abban, hogy mindent megtegyenek az atomháború kirobbanásának megakadályozásáért. A francia elnök ugyanakkor megismételte országa ismert álláspontját az atomfegyverekkel összefüggő olyan kérdésekről, amelyekben a Szovjetunió és a NATO tagországai egymástól eltérő véleményt vallanak. A tárgyalásokon hangsúlyozták, hogy folytatni kell az európai biztonsági és együttműködési folyamatot. Kinyilvánították arra irányuló készségüket, hogy erőfeszítéseikkel előmozdítsák — a többi között konzultációk útján — olyan politikai és katonai-műszaki intézkedések kidolgozását a stockholmi konferencián, amelyek erősíthetik az európai bizalmat, megszilárdíthatjuk a biztonságot. A megbeszélésen érintettek regionális kérdéseket is, így a közel-keleti helyzetet és az iraki—iráni háborút. Latin-Amerikáról szólva megállapították, hogy bizonyos hasonlóság van a térség helyzetének szovjet és francia megítélésében. Síkraszálltak azért, hogy ki kell használni a Szovjetunió és Franciaország nem(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatót hallgatott meg a KGST-tagor- szágok vezetőinek legfelsőbb szintű gazdasági értekezletéről, egyidejűleg jóváhagyólag tudomásul vette a KGST XXXVIII., rendkívüli ülésszakáról szóló jelentést. A kormány méltatva a szocialista országok együttműködésének fő irányait, hosszú időre meghatározó és a szocialista gazdasági integráció fejlődési útjait kijelölő okmányok nagy jelentőségét, állást foglalt a hazai tennivalók kidolgozásáról. A SZOT elnökségének tájékoztatója alapján a kormány megvitatta a munka- védelem 1983. évi alakulását. A tapasztalatok alapján az irányító szerveket arra kötelezte, hogy az üzemi balesetek csökkentése és a foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében folyamatosan ellenőrizzék a munka- védelmi szabályok betartását és szigorúbban lépjenek fel azok megsértőivel szemben. A kormány megtárgyalta a kisüzemi termelést és a kisegítő tevékenységeket végző vállalkozások működéséről szóló jelentést. Megállapította, hogy a kisvállalkozások — beilleszkednek a szocialista gazdálkodás rendszerébe — általában eredményesen működnek, hozzájárulnak a lakosság jobb ellátásához, s a vállalati gazdálkodás eredményeihez. Az alapvetően pozitív tapasztalatok mellett kedvezőtlen jelenségek is mutatkoznak. Ezért — a rendeltetésszerűen működő szervezetek hasznosságát elismerve — a Minisztertanács úgy foglalt állást, hogy intézkedéseket kell tenni a nem kívánatos jelenségek visszaszorítására. Ezek kialakulásának megelőzéséhez, illetve felszámolásához a kormány igényli a társadalmi ellenőrzés fokozását, az üzemi demokrácia fórumainak támogató közreműködését. A Minisztertanács módosította a növény- és állatfajták állami minősítéséről szóló rendeletet. Eszerint növelni kell a nemesítéssel és fajtafenntartásai foglalkozó intézetek anyagi érdekeltségét, és kedvezőbb lehetőséget kell teremteni tevékenységük szakmai színvonalának emeléséhez. A Minisztertanács jóváhagyta a saját, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1984. II. félévi munkatervét. Városiasodó Simontornya Három ház, tizennyolc lakás Simontornyáról már többször megírtuk, de talán nem árt ismét emlékeztetni rá, hogy ez Magyarország „leg- iparosodottabb” telepüdése. Ami annyit jelent, hogy a lakosság lélekszámához viszonyítva itt élnek a legmagasabb arányban az iparból. A bőrgyár, a bőr- és szőrmefeldolgozó vállalat, a Simo- vill legalább annyira „fémjelzik” Simontornyát, mint a hazai műemlékvédelem egyik fellegvára, a vár. Simontornya a szemünk láttára alakul, szépül és váro- siasodik is. A városiasodás egyik újabb lépcsőfokát jelenti az a 13 millió forintos tanácsi célcsoportos beruházás, melynek jóvoltából 3, egyenként 6—6 lakásos ház épül a költségvetési üzem munkájából a Mátyás király utcában. Ezzel gyakorlatilag lezárult egy utcasor. Az épületek földszintjén a Béke Ruházati Szövetkezet, a bőr- és szőrmefeldolgozó vállalat és a takarékszövetkezet kap helyiséget. I A földszintre üzletek kerülnek Shultz és Dobrinyin megbeszélése Háromórás megbeszélést tartott szerdán Washingtonban George Shultz amerikai külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete. A tárgyalás tartalmáról és eredményeiről egyik fél sem közölt részleteket. A külügyminisztériumból távozva a szovjet nagykövet amerikai újságírók előtt kijelentette: „Kiterjedt megbeszélést folytattunk az összes kétoldalú és többoldalú kérdésekről. Három teljes órát tárgyaltunk, sorra véve ösz- szes problémáinkat, nem oldottunk meg ugyan semmit, de minden kérdést érdemben tekintettünk át. A megbeszélés tartalmáról tájékoztatni fogom kormányomat”. Washingtoni megfigyelők számára az egyébként rutinjellegű találkozó időtartama annak feltételezéséhez nyújtott támpontot, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok áldatlan helyzete kényelmetlenné vált a választásokra készülő Fehér Ház számára. A jelek szerint az Egyesült Államok valamiféle kiutat keres, amely lehetővé teszi a „kemény vonal” alapjaiban való megerősítését is, de azt is, hogy kivédje a nemzetközi biztonság iránti közöny vádját. \
