Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
1984. június 21. 2 ÜÉPÜJSÁG Az Országgyűlés nyári ülésszaka Szavazás: a képviselők jóvá hagyják az 1983. évi költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényt lekvési irányok alapján a konkrét intézkedéseket kidolgozzák, bevezetésüket időAz expozé vitája A miniszteri expozét követő vitában elsőként felszólaló Klabuzai Miklós (Somogy megye 6. vk.) a siófoki November 7. Tsz elnökhelyettese, a törvényjavaslat bizottsági előadója az egyes országgyűlési bizottságok véleményét tolmácsolta. Elsőként az ipari bizottságét, amely szerint az eddiginél alaposabban kell foglalkozni az ipar- exportérdekeltségével. Jobb adózási rendszerre és a vállalatoknál maradt nyereség szabadabb felhasználására lenne szükség. Fontos, hogy a vállalati gazdálkodás az eredményességen alapuljon. A mezőgazdasági bizottság úgy vélekedett: az idén a mezőgazdaság talán még a múlt évinél is nehezebb helyzetben van, ezt a körülményt a szabályozók érvényesítésénél, továbbfejlesztésénél — amennyire lehetséges — figyelembe kellene venni. A kereskedelmi bizottság javasolta: a veszteségesen exportáló cégeknél vizsgálatot kellene indítani, s ennek eredményéről tájékoztatni a közvéleményt. A bizottság ajánlotta a kormánynak: vizsgálják meg a készletező vállalatok helyzetét. Az egészségügyi és szociális bizottság arra figyelmeztetett, hogy a gyógyítást néha megnehezíti, hogy egyes importcikkek behozatala akadályokba ütközik. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság szerint javult a tanácsok társadalmi szervező ereje, minden eddiginél gyorsabb ütemben bővültek az általános iskolák, s a tanácsok 58 ezer lakás építéséhez szükséges telekről gondoskodtak. A kulturális bizottság tagjai arra figyelmeztettek, hogy az oktatásban igen gyakori a pályaelhagyás, csekély a pálya presztízse. A terv- és költségvetési bizottság megállapította: az állami költségvetés 1983-ban a maga eszközeivel kellő hatást gyakorolt a gazdálkodásra a fő célok elérése érdekében. Kangyalka Antal (Csong- rád m. 15. vk.), a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Vállalat igazgatója szőkébb pátriája, Makó fejlődéséről szólt. Ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén a lakosság A külkereskedelmi törvény végrehajtásának tapasztalatai ben előkészítsék — mondotta befejezésül Hetényi István. életkörülméryei fokozatosan tovább javulhatnak. Megemlítette, hogy Makón a művelődés „fellegvára” az ötven évvel ezelőtt épült, úgynevezett Hagyma-ház műszaki állapota miatt nem felel meg a növekvő követelményeknek. Kérte: ha mód van rá, 1990-ig javítsák Makón a művelődés tárgyi feltételeit. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára emlékeztetett arra, hogy az eltelt évtizedek során komoly fejlődésen ment át a költségvetés rendszere és 1968 óta egyre inkább a bankok és a vállalatok rendelkezésében valósul meg a bruttó beruházások döntő része. Véleménye szerint indokolt lenne például különválasztani a költségvetés úgynevezett klasszikus funkcióit a gazdaságon belüli újraelosztás funkcióitól. Jávorkai István, (Komárom m., 2. vk.), a Tatabányai Szénbányák Vállalat főaknásza beszámolt Komárom, az ország legkisebb megyéiének eredményeiről, fejlődéséről. Kadlecsik Miklós, (Fejér m., 11. vk.), a Kálozi Vörös Lobogó Tsz növényvédelmi szakirányítója hangsúlyozta: a mezőgazdasági vállalatok beruházásai tavaly — folyó áron számolva — 25 milliárd forintot tettek ki és csak egy százalékkal haladták meg a tervezettet. A Törvényjavaslathoz többen nem kívántak hozzászólni. Az elhangzottakra Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. Köszönetét mondott azoknak a képviselőknek, akik elismerőleg nyilatkoztak a pénzügyi kormányzat erőfeszítéseiről. A miniszter több képviselő észrevételére válaszolva bejelentette: ha a parlamenti bizottságok erre igényt tartanak, az egyes tárcáknak meg kell teremteniük a lehetőséget arra, hogy a testületek akár már őszi tanácskozásaikon véleményt mondhassanak a jövő évi tervekről. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. (Folytatás az 1. oldalról.) források mozgósítását, a tartalékok feltárását segítő lehetőségeket. Mint mondotta: 1983-ban kísérleteket kezdtünk mintegy 100 mezőgazdasági nagyüzemben és 117 ezer főt foglalkoztató 21 építőipari és 9 ipari vállalatnál olyan jövedelem- és kereset- szabályozásra, amely a mainál rugalmasabb és megfelelő adórendszer révén közvetlenebb kapcsolatot teremt a jövedelmek és a bérek között. A kísérletbe bevont szervezetek nagyobb része megfelelt a várakozásnak, az átlagosnál jobb eredményeket produkált, és fejlődött belső irányítási, érdekeltségi rendszerük is. Űjszerű intézkedésünk közül a legnagyobb érdeklődést a kisvállalkozások keltették. Az elmúlt két évben bevezetett új formában a résztvevők száma 1983 végén a foglalkoztatottak 5 százalékát tette ki. A résztvevők többsége főállása mellett, és nem önálló vállalkozóként dolgozik. Az új vállalkozási formák elsősorban a nagyvállalatok háttériparaként terjedtek el, jól kiegészítik a hagyományos szervezeti formákat. A vártnál kisebb az érdeklődés a lakossági szoláltatások iránt. A kormány szerint a kisvállalkozási formákkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok általában kedvezőek. de gazdasági és társadalmi szerepük erősödése megköveteli, hogy mielőbb következetesen megszüntessük a törvénysértő jelenségeket, az üzemek felszámolják az itt-ott megnyilvánuló összeférhetetlenséget. Megköveteljük az üzemektől a munkaviszonyban és a kisvállalkozásban nyújtott teljesítmény egyértelmű és világos szétválasztását, és ellenőrizzük az árképzési szabályok megtartását — hangsúlyozta Hetényi István. Eredményeink milliók aktív, feszített munkájával voltak csak elérhetők. A dolgozók emberpróbáló munkájuk mellett élesebben reagálnak a jogszabályok megsértésére. a környezetükben szembetűnő lazaságokra, pazarlásokra, elvárják a hatékony ellenőrzést és az ellenőrzés nyomán a hibák kijavítását. Tudjuk ugyanis, hogy a mulasztások vagy jogsértések kárvallottja — így vagy úgy — mindig a közösség. Elidegeníthetetlen felelősségünk ezért, hogy határozottan ás következetesen lépjünk fel minden olyan jelenséggel szemben, amely a jogszabályokat sérti, vagy a morális szabályok felrúgásával, hanyagsággal, pazarlással jogosulatlan anyagi előnyök szerzéséhez vezet. Nem oktalan szigor, ha azt hangsúlyozom, hogy senkinek sincs joga a törvényes előírások megtartásának egyéni mérlegelésével a közösség megkárosítására. A követelmények mindenkire vonatkoznak, a vállalatokra, az irányító szervekre, a beosztott dolgozókra, a vezetőkre egyaránt. A céltudatos, fegyelmezett munka és a következetes számonkérés éppúgy állampolgári kötelezettségünk, mint a közvagyon védelme vagy a pontos adófizetés. A hibák feltárásának alapja mindig a jobbító szándék legyen, ennek értelmét viszont csak az ellenőrzést követő intézkedések és tettek hitelesítik. A miniszter ezután időszerű feladatainkról szólt. Mint mondotta: a tavalyi év fontos és alapvető eredményei lehetővé, külső körülményeink pedig szükségessé tették, hogy nagyobb, de reálisan teljesíthető követelményeket állítsunk 1984-ben az ország, a gazdasá" elé. Így a nemzeti jövedelem tavalyi csökkenő mértékű növekedésével szemben idén másfél—két százalékos növekedést kell elérnünk. Az év eddig eltelt időszakában az ipar dinamikusan, több mint négy százalékkal emelte termelését, és ezt csökkenő létszámmal érte el. Nőtt a mezőgazdasági termékek felvásárlása is. Bővült a szocialista országokba irányuló export. Mindez kedvező jelenség, s arra utal, hogy van élénkülés a gazdaságban, de vannak komoly figyelmeztető jelek. A konvertibilis elszámolású exportbevétel eddig nem érte el az időarányosan tervezettet, és ebben nemcsak a tavalyi gyengébb mezőgazda- sági termelés játszik szerepet, hanem egy-két iparág nem kielégítő exportteljesítménye is. Ha fizetőképességünket meg akarjuk tartani, és el akarjuk kerülni az import adminisztratív korlátozását — amit mindenképpen el kell kerülni — akkor még tevőlegesebben kell minden területen segíteni az export növelését. A termelés bővítésében a belföldi értékesítés juthat nagyobb szerephez, amit a beruházási vásárlóerő és a lakossági pénzbevételek terven felüli növekedése tenne lehetővé. Ezért kell hangsúlyoznunk az exportösztönzés fontosságát. Ahhoz, hogy növekedhessen a társadalmi jólét, olyan eszközök kiépítésére, működtetésére van továbbra is szükség, amelyek a termelés súlypontját a jövedelemképződés növekedése irányába mozdítják. A gazdaság teljesítmé- nvét azzal is serkenteni kívánjuk, hogy a teljesítménykényszert gyengítő támogatásokat csökkentjük. Ez nehéz feladat, de mindenképpen előrevivőbb, mint tovább terhelni a jól dolgozó vállalatokat, vagy engedni az életszínvonal védelméből. Persze, amikor az életszínvonal védelmét első feladatunknak tartjuk, akkor arra is gondolnunk kell, hogy a lakossági bevételek terven felüli alakulása miatt a tervezett fogyasztói árszínvonal-növekedés idén sem lesz elkerülhető, vagy mérsékelhető. A kormány az első negyedévi tapasztalatok alapján több intézkedést hozott a gazdasági folyamatok befolyásolására, mindenekelőtt arra, hogy a beruházások a terv keretei között maradjanak. A vállalati beruházások alakulását az eddiginél szelektívebb hitelpolitikával kívánjuk befolyásolni, de éppen a szelekció jelzi azt, hogy az energiamegtakarítási célokra több hitelt biztosítunk, mint amit eredetileg a terv biztosított. Az ifjúság lakáshoz jutási lehetőségeinek javítására 300 millió forint többletjuttatásról született döntés. Hetényi István emlékeztetett rá, hogy az iparban idén lezajlik a 40 órás munkahétre való átállás. Szólt a műszakpótlékok és a melegüzemi pótlék emeléséről is. — Ezen túlmenően tervezzük — a szakszervezetek javaslatait figyelembe véve — az alsó- és középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok bérének idei 10 százalékos emelését, valamint néhány további központi bérintézkedést, amelyek együtt közel negyedmillió dolgozót fognak érinteni. Befejezésül felhívta a figyelmet építőmunkánk külső és hazai feltételei szempontjából egyaránt nagy fontosságú két eseményre. Külgazdasági kapcsolatainkban meghatározó jelentőségűek a szocialista gazdasági közösség tagállamaival fenntartott kapcsolataink. Ezek tudatos fejlesztése hozzájárul a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk eredményességéhez. Ezért a KGST- tagállamok közelmúltban lezajlott felsőszintű gazdasági értekezletén hozott határozatok hosszú időre meghatározzák a szocialista gazdasági közösség, így hazánk gazdasági fejlődésének kereteit is. A másik jelentős esemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának áprilisi ülése, illetve az azon hozott állásfoglalás a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről. Az állami szervek elsőrendű feladatuknak tekintik, hogy a kijelölt cseEzután Veress Péter külkereskedelmi miniszter tartotta meg expozéját. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy ez év októberében tízéves lesz a külkereskedelmi törvény. Tíz év alatt a világ- gazdaság és saját belső gazdaságunk helyzete is alapvető változásokon ment keresztül. A nemzetközi pénzügyi rendszer szétesésével párhuzamosan bekövetkezett robbanásszerű árváltozások következtében valamennyi energia-importőr ország érzékeny cserearány-veszteségeket szenvedett. Nemzetközi fizetőképességünk megőrzése már évek óta megköveteli, hogy konvertibilis elszámolású kereskedelmi mérlegünk jelentős bevételi többlettel zárjon. Ezt a követelményt gazdaságunk — nagy erőfeszítések árán — immár harmadik éve teljesíti. Míg 1978-ban nem rubel elszámolású kereskedelmi mérlegünk hiánya közel 1 200 millió dollár volt, 1982-ben már csak 445 millió, 1983-ban pedig 545 millió dollártöbbletünk volt határ- paritáson számolva. Ez önmagában jelentős és biztató eredmény. Ezután Veress Péter a külkereskedelem és a termelés összefüggéseiről beszélt. A külkereskedelmi törvény rögzíti a szak-külkereskedelmi vállalatok és a belföldi partnerek közötti szerződéses kapcsolatok alapelveit. E kapcsolatok tartalmában a leglényegesebb változások döntően az elmúlt három-négy évben következtek be. A külkereskedelmi és a termelő, illetőleg a felhasználó vállalatok közötti kapcsolatokban nőtt a közös érdekeltségen alapuló társasági szerződések aránya. Külkereskedelmi szervezetünkben más jelentős változások is történtek. Differenciálódott a vállalatok méret- nagysága, jogi formája és egyre növekvő súlyuk van a Budapesten kívüli székhelyű külkereskedelmi vállalatoknak. A külkereskedelmi vállalatok számos vidéki irodát nyitottak a helyi exportképes árualapok felkutatására és a határmenti áruforgalom előmozdítására. Ugyanazon a piacon több magyar vállalat azonos cikkel való megjelenésének tapasztalatai vegyesek. Pozitív hatásúak, mert aktívabb, színvonalasabb munkára ösztönzik a külkereskedelmi vállaltokat. Az 1984-es esztendőről szólva Veress Péter elmondta: a külső piaci körülmények számunkra lényegesen előnyös, új feltételeket nem ígérnek. A nyugati gazdaságokban helyenként észlelhető — visszaesésekkel tarkított — élénkülés nem jelez általános fellendülést. Ha ez még's bekövetkezne, mivel mindenki erre vár, még élesebb piaci versennyel találjuk szembe magunkat. — Már 1984-ben, de 1985- re mindenképp olyan szabályozást kell érvényesítenünk, amely gazdaságunkat az előző pontban megfogalmazott teljesítményre ösztönzi a termelés, a felhasználás minden területén. — Ehhez céltudatos, egységes cselekvésre van szükség. — Az új helyzetnek megfelelő kereskedelempolitikai és kereskedelemszervező programot kell kidolgozni valamennyi pénzpiac viszonylatában. — A külkereskedelmi szervezetet úgy kell továbbfejleszteni, hogy ezeket a célokat a legjobban szolgálja. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta: a külkereskedelmi törvény az elmúlt tíz évben betöltötte szerepét. Megfelel azoknak a kívánalmaknak is, amelyeket időközben a Központi Bizottság 1977. októberi határozata, illetőleg az MSZMP XII. kongresszusa a külkereskedelemmel szemben támasztott. A külkereskedelmi törvény alkalmas azoknak a feladatoknak a megoldására is, amelyeket a Központi Bizottság ez év április 17-i állásfoglalásában fogalmazott meg. Az összefoglalóban Veress Péter beszámolt arról, hogy a behozatali szabályozás ügye is napirenden van. A kialakításakor fel kívánják használni azokat a kedvező tapasztalatokat, amelyeket a referencia-szabályozás során szereztek. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a külkereskedelmi miniszter beszámolóját a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelyen Apró Antal, Péter János és Cser- venka Ferencné felváltva elnökölt — befejezte munkáját. (MTI) Dr. Helmut Kohl látogatása Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Dr. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság hatodik kancellárja, 1930. április 3-án született Lud- wigshafenben. Ifjú kora óta részt vett a kereszténydemokrata mozgalomban. Egyik alapító tagja volt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 1947-ben létrehozott ifjúsági szervezetének, a Junge Union-nak. 1954-ben az ifjúsági szervezet elnök- helyettese, két évvel később pedig Rajna-Pfalz tartományban a kereszténydemokraták vezetőségének tagja lett. 1959-ben Maimban beválasztották a tartományi gyűlésbe (Landtag), amelynek akkor ő volt a legfiatalabb tagja. Kohl a heidelbergi és a frankfurti egyetemeken tanult, doktori disszertációját 1958-ban írta meg Nyugat- Németország politikai pártjairól. Az országos politikában 1964. óta szerepel, ekkor választották be a CDU országos vezetőségébe. 1966- ban átvette Rajna-Pfalz tartomány CDU-szervezetének vezetését. Három évvel később, 1969-ben tartományi miniszterelnökké választották. 1969 és 73 között a CDU országos elnökhelyetteseként, majd 1973-tól elnökeként tevékenykedett. 1976 óta tagja a szövetségi parlamentnek, 1982-ig a CDU—CSU parlamenti frakciójának elnöke volt. 1982 óta szövetségi kancellár. Mitterrand Moszkvába érkezett Szerda este hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Francois Mitterrand francia köztársasági ' elnök. Kíséretében van Claude Cheysson külügy-, Charles Fiterman közlekedési, Edith Cresson külkereskedelmi miniszter, valamint több más politikai és közéleti személyiség. A Francia Köztársaság elnöke a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége meghívásának tesz eleget. A vendéget a repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter, Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese, és Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió kulturális minisztere fogadta. Az FKP vitát kezd a választásokról A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága kedden tartott ülésén megvizsgálta a vasárnapi közöspiaci választások nyomán kialakult helyzetet. Az ülésről kiadott nyilatkozat hangsúlyozza: a politikai bizottság szükségesnek tartja, hogy a párton belül széles körű és nyílt vita kezdődjön, s egyetlen problémát se kerüljenek meg. A központi bizottság június 26-án és 27- én tartandó ülésén részletesen elemezni fogják a választási eredményeket.
