Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-21 / 144. szám

1984. június 21. NÉPÚJSÁG 3 Többletjövedelmek többletmunkával Kisvállalkozók Tolna megyében Az új KRESZ-röl (III.) Gyalogosok, kerékpárosok, mozgáskorlátozottak A gyalogosok és a kerékpá­rosok a közlekedés legjobban veszélyeztetett résztvevői. Biztonságuk fokozása érde­kében a KRESZ-módosítás több új rendelkezést hozott. Ezek zöme a járművezetők­re vonatkozik. Erről a for­galmi szabályok változásánál már szóltunk. Most csak a gyalogosok és a kerékpáro­sok közlekedésére vonatkozó módosításokat és kiegészíté­seket ismertetjük. A gyalogosoknak a járdán, vagy ha járda nincs, akkor a leállósávon, az útpadkán, vagy a kerékpárúton kell közlekedniük. Ha az úton nincsenek ilyen közúti léte­sítmények, akkor az úttesten közlekedhetnek, de csak az úttest szélén egy sorban. A jobb észlelhetőség érdekében lakott területen belül léhe- tőleg, lakott területen kívül pedig kötelezően a bal olda­lon, a járműforgalommal szemben. A lakó-pihenőövezetekben — ha járda nincs — a gya­logosok az úttestet teljes szé­lességében igénybe vehetik. (Egyedüli eset, hogy itt az úttesten „tartózkodhatnak”, pl. beszélgethetnek, játszhat­nak is!) A „Gyalogút” kizárólag a gyalogosok, a „Gyalog- és kerékpárút” pedig gyalogo­sok, kerékpárosok és segéd- motoros kerékpárok közleke­désére szolgál. Ez utóbbiak legfeljebb 20 km/óra sebes­séggel haladhatnak. A módosítás kötelezővé te­szi a gyalogosok részére épí­A szekszárdi városi tanács tegnap délután megtartott ülésén egyebek között a Szekszárd Város Tanácsa végrehajtó bizottsága és a KISZ Városi Bizottsága együttműködési megállapodá­sából, illetve annak eddigi végrehajtásáról tárgyalt. A napirendi pontot Kovács Já­nos tanácselnök és Knopf At­tila, a KISZ Városi Bizott­ságának titkára terjesztette elő. Az együttműködési meg­állapodásban — melyet 1982- ben kötöttek — kitűzött célok két fő témakörre bonthatók, de egymástól szét nem vá­laszhatók. Az egyik oldalon áll az ifjúság életkörülmé­nyeinek javítása, közéleti emberré válásuk elősegítése, a másik oldal pedig az, hogy a fiatalok szélesebb körben vegyenek részt a közéletben, a közügyek intézésében, a városfejlesztésben. A köz­tett alul- vagy felüljárók igénybevételét. Az ilyen lé­tesítményeket a „Gyalogos alul- vagy felüljáró” tábla jelzi. Közismert a vasúti pályán való közlekedés nagyfokú ve­szélyessége. A balesetek meg­előzése érdekében született az az új rendelkezés, hogy a vasúti átjáróban vagy az át­kelőhelyeken a gyalogos is csak akkor haladhat át, ha vasúti jármű nem közlekedik. Tilos az áthaladás, ha a jel­zőberendezés (teljes sorom­pó, félsorompó, vagy a fény­sorompó) az áthaladás tilal­mát jelzi. A kerékpárosok részére az úttest szélén folyamatos sár­ga vonallal kerékpársávot le­het kijelölni. Ezen a sávon csak a kerékpárosok közle­kedhetnek a menetiránynak megfelelően. A kerékpársáv­ról az útkereszteződésben balra kanyaradó kerékpáros köteles a kerékpárról leszáll- ni, és azt az útkereszteződé­sen áttolni. A kerékpárhoz kerékpár­utánfutó kapcsolható. Az utánfutó egytengelyű, kétnyo- mon haladó, legfeljebb 0,7 méter széles és 70 kg össztö- megű lehet. Fel kell szerel­ni egy háromszög alakú — a pótkocsikra előírt — fény­visszaverővel és a kerékpár­ra előírt hátsó helyzetjelző­lámpával. A mozgáskorlátozottak a lakóhely szerinti egészségügyi hatóságtól ' kaphatnak enge­délyt a KRESZ-ben megha­tározott külön jogosultságuk életi szerepvállalás feltétele a fiatalok megfelelő részvé­tele a tanács választott tes­tületéiben. Az elmúlt válasz­tások óta 32 fiatal a tanács és bizottságai, közülük egy pedig a végrehajtó bizottság tagja. A fiatalok jóval szé­lesebb körét érinti, hogy a tanács tisztségviselői fórumo­kon rendszeresen találkoznak a fiatalokkal. Az együttmű­ködés fontos területe a KISZ érdekvédelmi szerepének, és az e körbe eső jogainak biz­tosítása. A tanács hatásköré­be tartozó döntések előkészí­tésében biztosítják a KISZ részvételét. A lakásügyekkel kapcsolatos tanácsi munká­ban is tevékenyen részt vesz a KISZ. A fiatalok lakás­gondján enyhít — ha átme­neti megoldásként is — gar­zonlakáshoz való juttatásuk. Az elmúlt időszakban1 két ilyen ház épült, jelenleg 213 lakás áll a fiatalok rendelke­igénybevételére. Az enge­délyre utaló (kék alapszínű, négyszögletes alakú, fehér színű ábrájú) jelzést a jár­művön, vagy az őket szállító járművön el kell helyezni. Az ilyen járművel a mozgás- korlátozott személy (vagy az őt szállitó jármű vezetője be­hajthat a: — „Mindkét irányból be­hajtani tilos!” — „Gépjárművel, mező- gazdasági vontatóval és las­sú járművel behajtani tilos!” — A „motorkerékpárral behajtani tilos!” — „Járműszerelvénnyel be­hajtani tilos!” — „Segédmotoros kerék­párral behatjani tilos!” jelzőtáblával megjelölt útra, ha úticélja ezen az úton van, vagy másként megközelíteni nem tudja. Külön feltétel, hogy ilyen esetekben legfel­jebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni. A mozgáskorlátozott, ille­tőleg az őt szállító jármű vezetője járművével a „Vá­rakozni tilos!” jelzőtábla ha­tálya alatt lévő úttesten is várakozhat. A kijelölt rako­dóhelyre vonatkozó rendelke­zéseket azonban köteles meg­tartani. Az említett jelzéssel ellá­tott gépjárművel a mozgás- korlátozottak részére fenn­tartott várakozóhelyet igény­be lehet venni. (Folytatjuk) Következik: IV. Vasúti át­járóban. zésére. A következő három évben kétszer negyven gar­zonlakás építését tervezik. A tanács kiemelt feladatként kezeli a fiatalok lakásgond­jának enyhítését: 1983-ban 92 fiatal házaspár jutott la­káshoz, ami a megépült la­kások 40 százaléka. A meg­állapodás fontos része még: a fiatalok szabad idejének tartalmas eltöltésével kap­csolatos. Jelenleg a művelő­dési központban 60 klub, szakkör, művészeti csoport és a városban 15 ifjúsági klub működik, s utóbbiak munká­ját segíti a klubtanács. A végrehajtó bizottság évente egyszer tart úgyneve­zett részben kihelyezett ülést, amelyen a bizottság tagjai egy-egy vállalattal, annak munkájával ismerkednek. Tegnap délután két fontos létesítményt tekintettek meg: ellátogattak a Bútoripari Vál­lalathoz és a Szekszárdi Nyomdába. Több, mint kétezren dol­goznak a megyében a kü­lönböző kisvállalkozói szer­vezetekben. A közvélemény kezdettől fogva élénk figye­lemmel kíséri szereplésüket. Néha túlzó, a végzett mun­kát és a ténylegesen meg­szerzett jövedelmeket nem ismerő megállapítások fogal­mazódnak mag. A bírálókat nem ritkán az a körülmény motiválja, hogy munkakö­rük, képzettségük folytán ők maguk nem tudnak bekap­csolódni valamelyik vállal­kozási formába. 1982 elején léptek hatály­ba azok a jogszabályok, ame­lyek tágabb teret nyitottak az egyéni kezdeményezések­nek, a vállalkozó szellem ér­vényesülésének. Az ötleteket kívánó, képességeket próbá­ló társulások legfőbb vonz­erejének a magasabb kereset lehetősége bizonyult. A na­gyobb jövedelem intenzí­vebb munkát, sokszor a sza­badnapok feláldozását kö­veteli. Az ipari termelő és szolgáltató társulásokat álta­lában a legjobb, legfegyel- mezettebb munkások alkot­ják. A magas követelmé­nyeknek megfelelni nem tu­dó dolgozók kirekednek a kisvállalkozásokból, ami — emberileg egyébként érthe­tő módon — ellenérzést vált ki belőlük. Kétségtelenül vannak azonban olyan kér­dések is, amelyek megoldá­sa igényli a jogi szabályozás finomítását (netán egyszerű- sitését), az eddig felgyülem­lett tapasztalatok alapos át­gondolását. Az új vállalkozási formák megalakulásának első hullá­ma 1982-bsn lezajlott. Az év végén 23 önálló gazdasági munkaközösség. 65 vállalati gazdasági munka- közösség, 25 ipari-szolgáltató szakcsoport és 4 kiskereske­dő polgári jogi társaság mű­ködött megyénkben. Ezek a vállalkozások együttesen 782 tagot foglalkoztattak. Már az első évben több­ségben voltak a vállalathoz, illetve szövetkezethez kötő­dő formák (vállalati gmk-k, szakcsoportok), ami jelzi, hogy a gazdasági vezetők felismerték az új kezdemé­nyezésekben rejlő lehetősé­geket: a munkaközösségek javíthatják a vállalati jöve­delmezőséget, elősegítik a jó szakemberek megtartását. Különösen az ipari és épí­tőipari vállalatok támogat­ták határozottan dolgozóik vállalkozási törekvését. Az önálló gmk-k eleinte jobbára szellemi munkákra alakultak, hamarosan bebi­zonyosodott azonban, hogy az ipar számukra is nyújt működési lehetőséget. 1982 végén a 23 gmk közül 7 munkaközösség szellemi munkát, 8 társaság pedig ipari tevékenységet folyta­tott. 1983-ban a kisvállalkozá­sok száma tovább gyarapo­dott a megyében. A vállal­kozói kedv erősödése mel­lett némi szerepet játszott ebben az is, hogy a közre­működő állami szervek idő­közben megszerezték a kellő jártasságot — a kisvállalko­zások megalakulása, műkö­désük megindítása gyorsab­bá, kevésbé bürokratikussá vált. Az év végén 271 egy­ségben már 2089 tag és 29 alkalmazott képezte a me­gyénkben kisvállalkozók tá­borát. A szakcsoportok szá­ma megduplázódott, a vál­lalati gmk-k száma 2,4-sze- resére, az önálló gmk-k szá­ma pedig 2,7-szeresére nőtt. Az előző évben nyilvántar­tott négy kiskereskedő pol­gári jogi társaságból már csak egy működött 1983 vé­gén is. A kisvállalkozások térhó­dítása társadalmi, gazdasági jelentőségük növekedését jelzi. Kedvező vonás, hogy működésük fő területe az ipar, a szerkezeti arányok az ipari termékelőállítás, il­letve termelés-szolgáltatás javára alakul. Munkájukban nagyob a rend, a fegyelem, a minőségi ’ követelmények mércéje is magasabb, ez jó­tékonyan hát a főállású munkahely, az anyavállalat munkastílusára is. 1983-ban a különböző tár­saságok összesen mintegy 122 millió Ft árbevételt ér­tek el. Elvégzett munkájuk nagyságrendje feltétlenül fi­gyelemre méltó, s az sem el­hanyagolható szempont, hogy a bevételek jó része — le­vonva a termelési költsége­ket — az állam részére be­vételt képező társasági adó alapjául szolgál. A szemé­lyes jövedelem után pedig általános jövedelemadót is fizetnek. A kisvállalkozások tagjai 60,3 millió Ft nettó jövedelemhez jutottak az el­múlt évben. Az egyes jöve­delmek igen széles skálán szóródtak. A legjobban ke­reső önálló munkaközösség­ben a tagok havi jövedelme valamelyest meghaladta a húszezer Ft-ot, ugyanakkor volt olyan főfoglalkozásban gyakorolt vállalkozás, mely­ben a tagok átlagos havi ke­resete csak kettőezer—há­romezer Ft-ot ért el. A mel- lékfoglalkozásúak között (ilyenek a vállalati gmk-k, szakcsoportok) a legjobb ke­resetek nyolc- és kilencezer Ft körül alakultak. A kis­vállalkozásokban szerzett jö­vedelmeknek egyre nagyobb súlya van mind a társadal­mi jövedelemelosztásban, mind pedig a vásárlóerő ki­áramlásában. S mivel a társaságok zö­me év közben jött létre. 1984- ben a keletkező jövedelmek növekedésével lehet számol­ni. Óvakodni kell azonban a kisvállalkozói szféra gazda­sági jelentőségének túlbecsü­lésétől! Ha a hasonló muta­tókat a vállalati, szövetke­zeti szektor egészének ár­bevételéhez. vasv bérkiáram­lásához viszonyítjuk, akkor szinte tizedszázalékokban is alig kifejezhető arányokat kapunk. A bevezetőben említett fo­gadtatás, a felmerült aggá­lyok nem kis részben a munkaerőhelyzettel voltak kapcsolatban. A várakozá­sokkal ellentétben az új szervezeti formák nem te­remtettek igazi keresletet a munkaerőpiacon, nem jött létre verseny a vállalatok és a kisvállalkozások között. Ez év elején is mindössze 138 főfoglalkozású tag tevé­kenykedett a társaságokban, a vállalkozók többsége első­sorban a munkaidőn túli ke­resetszerzés lehetőségét talál­ja meg az új szervezeti for­mákban. A főfoglalkozás és a ki­egészítő tevékenységben folytatott kisvállalkozói munka között esetenként ér­dekellentétek húzódhatnak meg. Elhangzik nemegyszer olyan megjegyzés, hogy a vgmk-k tagjai főmunkaide­jükben is foglalkoznak a kis­vállalkozói munkák előkészí­tésével, megszervezésével. Nincsenek kellően meggyő­ző érvek arra, hogy azonos feladatok végzésével miért lehet három-négyszeres ke­resethez jutni a főmunkaidő után. A vezetői állásúak részvétele a kisvállalkozá­sokban az összeférhetetlen­ség kérdését vetheti fel. A társaságok Vagyonkimutatása igen eltérő működési feltéte­lekről árulkodik. Az önálló munkaközössé­gek általában nagyobb tőke- befektetés kockázatát vise­lik, míg a vgmk-k, szakcso­portok részére zömmel az anyavállalat gondoskodik a munkafeltételekről. A vál­lalatok, szövetkezetek a kis­vállalkozások támogatásával dolgozóik jövedelmének emelését és egyfajta diffe­renciálását kívánják megol­dani. Mindez úgy történhet, hogy a kiáramló többletjö­vedelem a bérszínvonalat nem érinti. Jelenleg az elért többletjövedelmek valós többletteljesítményt takar­nak, félő azonban, hogy a vállalatok költségérzéketlen­sége miatt ez az összhang könnyen megbomlik. Meg­maradását a kisvállalkozá­sok szaporodása, a társasá­gok közötti verseny kibonta­kozása garantálhatja. E kisszervezetek munká­jának tartósan helye van a megye gazdasági életében. A már kirajzolódó háttéripari funkciókon kívül még bőven adódnak számukra felada­tok a szogáltatások terüle­tén, a lakosság szükségletei­nek jobb kielégítésében. Az eredményes vállalkozói kez­deményezések, vagyoni- és munkabefektetések joggal tartanak igényt a megfelelő anyagi elismerésre. SCHWEMMER LÁSZLÓ (PM Ellenőrzési Főigazgatóságának Tolna megyei Igazgatósága) V Vb-ülés Szekszárdon A szekszárdi Csörge-tó: — téma. Nemcsak számunkra, akik régóta kisebb-nagyobb ütemben és ugyanilyen lelkesedéssel foglalkozunk sorsával, hanem olvasóink körében is. Legutóbb például dr. Erményi Zoltán olvasónktól kaptunk kisebb ta­nulmánnyal felérő levelet, melyben változásokat sürget. Változások tagadhatatlanul vannak. Ezelőtt több mint húsz esztendővel e sorok írója többedmagával vidáman úszott a Csörgében, melynek mélye — A Csörgető című Garay János vers szerint — akár egy valóban elsüllyedt falu lidérces éjszakákon megcsendülő, csörgő harangját is rejthette volna. Ezután jött az enyészet, majd részben sok sürgető cikkünk nyomán a környék meglepően szép rendbehozatala. Ez im­már ismét múlt időbe tehető, a parkosítást felverte a gyom, és sejthetőleg a Gemenc-szálló kedve is éppúgy elment az időnkénti kivonulástól, mint a Voláné, mely nemrég még hétvégi járatokat üzemeltetett a városhoz legközelebb fekvő, tehát- kispénzűek számára is elérhető kirándulóhelyre. Azóta a víztükör nagyobb pocsolyányi szintre süllyedt. Utána jár­tunk a várható és remélhetőleg pozitív irányú változások esélyeinek. Olvasóink mérsékelt megnyugtatására egyelőre csak annyit közölhetünk, hogy a Csörgét az illetékesek nem felejtették el, víz-utánpótlásának biztosítására — ami az egész „Csörge-kérdés” alfája és ómegája — azonban ebben az ötéves tervben nem lesz fedezet. A következőben minden valószínűség szerint igen. O. 1. Fotó: K. A. A Csörge: — májusi esők után Iigy fölösleges tábla Csönd cs Csöraen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents