Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-21 / 144. szám

’H* , ^ w;.; *:“ ,. ** *;*** ‘ h ;■ .. Világ proletárjai, ifj 4 MM lkTilWl3l m ■ ■ V' -/ |hH| ■ ■ . . ' mHRHHhM Mai számunkból TÖBBLETJÖVEDELMEK TÖBBLETMUNKÁVAL (3. old.) A PÉNZ RABSZOLGÁI -w (5. old) AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KÉNYELMESEN . . . XXXIV. évfolyam, 144. szám ÁRA: 1,40 Ft 1984. június 21., csütörtök (5. old) ÉPÍTŐTÁBOR 1984. (4. old.) fiz Országgyűlés nyeri ülésszaka Napirenden a költségvetés és a külkereskedelem Szerdán délélőtt 10 órakor a Parlament üléstermében megkezdődött az Ország- gyűlés nyári ülésszaka. Legfelső törvény­hozó testületünk fórumán megjelent Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az Ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Boza József kép­viselőről, a Bács-Kiskun megyei képviselő- csoport vezetőjéről, az Állampusztai Cél­gazdaság igazgatójáról, aki 1975. óta volt az Országgyűlés tagja. Emlékét az Ország­gyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma fel­állással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az Országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak jelentését a tavaszi ülésszak óta vég­zett munkáról, és döntött a mostani ta­nácskozás napirendjéről: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat; 2. A külkereskedelmi miniszter beszá­molója a külkereskedelemről szóló, 1974. évi III. törvény végrehajtásáról. Ezután az elfogadott napirendnek meg­felelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Hetényi István pénzügyminiszter beszéde A költségvetési politika céljait a gazdaságpolitiká­ban megfogalmazott közös nemzeti gazdasági célok: az egyensúlyi viszonyok erősí­tése és az életkörülmények megőrzése, lehető javítása határozta meg. A zárszám­adó törvényjavaslat azt mu­tatja, hogy tavalyi munkánk eredménnyel zárult, jócskán van azonban tanulság, javí­tanivaló — mondotta beve­zetőjében a pénzügyminisz­ter. Az elmúlt évben elért gaz­dasági fejlődés számszarűsé- gét tekintve nem volt lát­ványos, de az adott nemzet­közi politikai és gazdasági környezetben — amikor tu­catjával találhatók országok, ahol magas a munkanélkü­liség, széles tömegek élnek létbizonytalanságban, adós­ságok átütemezését kellett kérni — a mi politikánk méltán kapott nemzetközi el­ismerést és belső támoga­tást itthon, a legszélesebb tömegek részéről. A nemzet­közi pénzpiaci helyzet ked­vezőtlen maradt, és a pro­tekcionizmus. a diszkriminá­ció nem csökkent. Ezek a feltételek és saját munkánk gyengeségei egyaránt hozzá­járultak ahhoz, hogy bár a két alapvető célt elértük, az ezt alátámasztó gazdasági folyamatban nem tudtuk a tervezett teljesítményt min­denütt elérni. Az export pél­dául elmaradt az előirány­zattól. A nemzeti jövedelem, amelyre kihatott a tavalyi súlyos aszály, alig növeke­dett. Ilyen aszályt és természe­ti csapást az ország még a 70-es években sem tudott volna — a termelés globális visszaesése nélkül — átvé­szelni. Tavaly ennek ellenére növekedett a nemzeti jöve­delem. Arra azonban szükség volt, hogy előre nem terve­zett intézkedésekkel is bizto­sítsuk a nyugati adósságállo­mány csökkentését és a bel­ső egyensúly fenntartását. A cserearányok romlása, kötelezettségeink teljesítése nem tette és teszi elkerülhe­tővé a nemzeti jövedelem bel­földi felhasználásának mér­séklését. A lakosság összes fogyasztása szerény mérték­ben növekedett, és megha­ladta a tervezett színvonalat is. Az egy főre jutó reáljö­vedelem egy százalékkal, a névleges jövedelem nyolc százalékkal növekedett. A fogyasztói árszínvonal kisebb mértékben nőtt, mint aho­gyan azt terveztük. 1983-ban a költségvetés összes bevétele 543,7 milliárd forint, kiadása pedig 549,8 milliárd forint volt. A hiány így 6,1 milliárd forint. Ez 4,1 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyit terveztünk. A költségvetési hiányt úgy sikerült csökkenteni, hogy az életkörülményekre ható ki­adásokat nem kellett menet közben korlátozni. Az egész­ségügy, a szociálpolitika, az oktatás és a művelődés te­rén — a szerény lehetőségek ellenére — a kiadások tavaly 7,2 százalékkal növekedtek, ami meghaladja a nemzeti jövedelem növekedését és a tervezett színvonalat is — mondotta Hetényi István. Az állami költségvetés az intézményi és társadalombiz­tosítási feladatokra összesen 280 milliárd forintot fordí­tott, tehát az összes kiadá­soknak mintegy a felét. A lakosságnak nyújtott pénz­beli társadalmi juttatások 10 százalékkal nőttek. A nyug­díjkiadás 75 milliárd forint volt, elérte a nemzeti jöve­delem 10 százalékát. Szep­tembertől emelkedett a ré­gebben megállapított igen alacsony nyugdíjak összege. Kiterjesztettük a családi pót­lék rendszerét az egygyerme­kes családokra, a gyermek hatéves koráig. Fejlődött az egészségügyi ellátás, a kör­zeti orvosi és ügyeleti szolgá­lat. Közel 500 ággyal bővült a kórházi hálózat. A társa­dalmi összefogásnak is kö­szönhetően közel 2000 új böl­csődei hely létesült, és az óvodaépítés lehetővé tette, hogy a tavaly előtti 84 szá­zalékkal szemben tavaly már az óvodás korú gyermekek 87 százalékát lehetett óvodába járatni. Az általános iskolákra ta­valy 14 milliárd forintot fordítottunk az állami költ­ségvetésből. A tantermek szá­ma közel 1300-zal gyarapo­dott, ebből 770 tanterem új iskolában létesült. így sike­rült elérni, hogy a növekvő gyermeklétszám ellenére nem rosszabbodtak az oktatás kö­rülményei. A lakásgazdálkodás új rendszere nyomán érzékel­hetően nőtt a lakosság érdek­lődése a saját lakásépítés iránt — állapította meg a mi­niszter. Ezt a folyamatot fo­kozott állami segítségnyúj­tással támogatjuk. Szociálpo­litikai kedvezményként 1,8 milliárd forinttal, kedvezmé­nyes állami és bankkölcsön útján 8,2 milliárd forinttal folyósítottunk többet tavaly, mint az ezt megelőző évben. A tanácsok igen elismerésre méltó munkát végeztek a magánlakásépítés segítésé­ben, mindenekelőtt a telek- ellátás biztosításával. A vál­lalatok növelték lakásépítési alapjukat, és az 1982. évi 17 000-rel szemben már 27 000 lakás építéséhez adtak mun­káltatói támogatást. További következetes intézkedésekre és jelentős erőfeszítésekre van szükség, és a kormány ezt a kérdést továbbra is na­pirenden tartja. A miniszter kiemelte: az életkörülmények alakulásá­ban elért eredményeinkre büszkék vagyunk még akkor is, ha ezek kétségtelenül el­maradnak számos jogos igénytől. Látni kell azonban, hogy mindaz, amit e téren tettünk, nagy terhet ró a gaz­daságra, és azzal a hatással jár, hogy mérsékli a munká­ból származó jövedelmek arányát az összjövedelmen belül, és fékezi a teljesítmé­nyek ösztönzésének lehetősé­gét. Ennek alapján indokolt a juttatási rendszer folyama­tos korszerűsítése, amely jobban biztosítja az összhan­got a gazdasági lehetőségek és a társadalom igazságérze­te között. Tavaly is kitűnt, hogy a vállalatok gazdálkodási szín­vonala különböző; a tartósan az átlagot meghaladó jöve­delmezőségű, vagy a szépen javuló eredményeket felmu­tató vállalatok sokasága mel­lett hosszabb ideje nem ke­vés gyenge teljesítményű vállalat is akad. A jól dol­gozók között említhető pél­dául a Taurus Gumiipari Vállalat, a Szigetvári Cipő­gyár, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. Nem új keletű gondokkal küszködik néhány más vál­lalat, mint például az Iroda- gépipari Vállalat, a Finom- mechanikai Vállalat, a Ganz- MÁVAG és a Veszprém me­gyei Építőipari Vállalat. Ezért a vállalati nyereség ál- * talános növekedése ellenére több a veszteséges és alaphiá­nyos vállalat. Az esetek dön­tő többségében a változó pia­ci igények lassú követése, termelésszervezési és vezeté­si problémák vezettek az alaphiányhoz. Fontosnak tartjuk — mon­dotta Hetényi István —, hogy a vállalatok mindenek­előtt saját maguk, saját ere­jükből rendezzék pénzügyi hiányaikat. Néhány vállalat­nál nagyon felhalmozódtak a gondok: itt a kormány részben már tett és a jövő­ben is tenni kíván intézke­déseket. A nehéz helyzetbe került vállalatok között sze­rencsére a töbség saját ere­jéből tesz lépéseket az alap­hiány megelőzésére vagy megszüntetésére. A Bajai Fi­nomposztó Vállalat például, hogy megelőzze fejlesztési alaphiányát, egyik gyáregy­ségét értékesítette; az Asz­faltútépítő Vállalat pedig mérsékelte fejlesztéseit. Eze­ket igen határozott, egészsé­ges lépéseknek tartjuk. A mezőgazdasági dolgozók helytállása, az időben hozott szervezési, pénzügyi intéz­kedések egyaránt hozzájá­rultak ahhoz, hogy az aszály­kár kedvezőtlen hatásait az üzemek többségében sike­rült erőteljesen mérsékelni. Az alaphiányos mezőgazda- sági üzemek száma az előző évhez képest még így is több mint százzal nőtt, az alaphiány is emelkedett. Nem csupán az aszály oko­zott gondot, hanem a mező- gazdasági termékek export­árai is: 1983-ban 8 százalék­kal csökkentek, és a csökke­nés várhatóan az idén sem lesz kevesebb. Tisztában vagyunk azzal, hogy e súlyos körülmények és a nemzeti jövedelemben mutatkozó elmaradás nyo­mán kényszerűen bekövet­kező kisebb forrás és az összhangot elősegítő évközi központi intézkedések csök­kentik a teljesítményüket nem, vagy csak lassan növe­lő gazdálkodók mozgásterét. A miniszter szólt a válla­lati szabályozásról, amellyel egyidejűleg bővítettük és fo­lyamatosan bővítjük az erő- (Folytatás a 2. oldalon.) Diplomaosztás a tanítóképző főiskolán A Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelye­zett tagozatán tegnap dél­előtt negyedik alkalommal került sor ünnepélyes dip­lomaosztásra. Ünneplőbe öltözött, immár államvizsgázott „egykori diá­kok”, meghatódott szülők és nagyszülők, barátok.és isme­rősök gyülekeztek a főiskola aulájában, majd a Himnusz közös éneklésével kezdődött meg az ünnepély. Dr. Deli István, a Kapos­vári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tago­zatának tagozatvezetője kö­szöntötte a vendégeket, a vá­ros és a megye társadalmi és állami szerveinek képvise­lőit. A díszelnökségben Ki­rály Ernő, az MSZMP Tolna megyei bizottságának titkára és dr. Várkonyi Imre, a Ka­posvári Tanítóképző Főiskola főigazgatója is helyet fog­lalt. Deli István ünnepi be­szédében elmondta, hogy az idei évben végzett friss dip­lomások évfolyamátlaga 3,53 század volt, és ötvenötén tet­tek sikeres államvizsgát. A negyedik csoportból hatan jeles eredményt értek el, a három év tanulmányi ered­ménye alapján Katzenberger Éva jeles tanítói oklevelet szerzett. A tagozatvezető útravalóul elmondta, hogy most már jogosan kijár a tanítói meg­szólítás, és a diplomához a főiskola minden olyan isme­retet megadott, amit a to­vábbi eredményes, jó munka feltételei közé sorolhatunk. A pedagóguspálya nehéz, de csodálatosan szép munkájá­hoz sok sikert kívánt, majd az ünnepélyes fogadalomté­telre került sor. Ezt követően dr. Várkonyi Imre főigazgató a „Tanítóvá fogadom” szavakkal, kézfogás kíséretében átadta a diplo­mát az ifjú tanítóknak. Kö­zülük ötvennégynek már van állása, Tolna megyében har­minckilencen oktatják majd a nebulókat betűvetésre és számolásra. Lányi Péter adjunktus zon­gorajátékát a meghirdetett „jó tanító, jó tanuló” verseny eredményhirdetése, és a jó KISZ-munkát végzett főisko­lások jutalmazása követte. A diplomaosztó ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Tanítók diplomaközeiben Vadász Ágnes átveszi a diplomát dr. Várkonyi Imrétől

Next

/
Thumbnails
Contents