Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
’H* , ^ w;.; *:“ ,. ** *;*** ‘ h ;■ .. Világ proletárjai, ifj 4 MM lkTilWl3l m ■ ■ V' -/ |hH| ■ ■ . . ' mHRHHhM Mai számunkból TÖBBLETJÖVEDELMEK TÖBBLETMUNKÁVAL (3. old.) A PÉNZ RABSZOLGÁI -w (5. old) AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KÉNYELMESEN . . . XXXIV. évfolyam, 144. szám ÁRA: 1,40 Ft 1984. június 21., csütörtök (5. old) ÉPÍTŐTÁBOR 1984. (4. old.) fiz Országgyűlés nyeri ülésszaka Napirenden a költségvetés és a külkereskedelem Szerdán délélőtt 10 órakor a Parlament üléstermében megkezdődött az Ország- gyűlés nyári ülésszaka. Legfelső törvényhozó testületünk fórumán megjelent Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az Ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Boza József képviselőről, a Bács-Kiskun megyei képviselő- csoport vezetőjéről, az Állampusztai Célgazdaság igazgatójáról, aki 1975. óta volt az Országgyűlés tagja. Emlékét az Országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az Országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a tavaszi ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A külkereskedelmi miniszter beszámolója a külkereskedelemről szóló, 1974. évi III. törvény végrehajtásáról. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Hetényi István pénzügyminiszter beszéde A költségvetési politika céljait a gazdaságpolitikában megfogalmazott közös nemzeti gazdasági célok: az egyensúlyi viszonyok erősítése és az életkörülmények megőrzése, lehető javítása határozta meg. A zárszámadó törvényjavaslat azt mutatja, hogy tavalyi munkánk eredménnyel zárult, jócskán van azonban tanulság, javítanivaló — mondotta bevezetőjében a pénzügyminiszter. Az elmúlt évben elért gazdasági fejlődés számszarűsé- gét tekintve nem volt látványos, de az adott nemzetközi politikai és gazdasági környezetben — amikor tucatjával találhatók országok, ahol magas a munkanélküliség, széles tömegek élnek létbizonytalanságban, adósságok átütemezését kellett kérni — a mi politikánk méltán kapott nemzetközi elismerést és belső támogatást itthon, a legszélesebb tömegek részéről. A nemzetközi pénzpiaci helyzet kedvezőtlen maradt, és a protekcionizmus. a diszkrimináció nem csökkent. Ezek a feltételek és saját munkánk gyengeségei egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy bár a két alapvető célt elértük, az ezt alátámasztó gazdasági folyamatban nem tudtuk a tervezett teljesítményt mindenütt elérni. Az export például elmaradt az előirányzattól. A nemzeti jövedelem, amelyre kihatott a tavalyi súlyos aszály, alig növekedett. Ilyen aszályt és természeti csapást az ország még a 70-es években sem tudott volna — a termelés globális visszaesése nélkül — átvészelni. Tavaly ennek ellenére növekedett a nemzeti jövedelem. Arra azonban szükség volt, hogy előre nem tervezett intézkedésekkel is biztosítsuk a nyugati adósságállomány csökkentését és a belső egyensúly fenntartását. A cserearányok romlása, kötelezettségeink teljesítése nem tette és teszi elkerülhetővé a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának mérséklését. A lakosság összes fogyasztása szerény mértékben növekedett, és meghaladta a tervezett színvonalat is. Az egy főre jutó reáljövedelem egy százalékkal, a névleges jövedelem nyolc százalékkal növekedett. A fogyasztói árszínvonal kisebb mértékben nőtt, mint ahogyan azt terveztük. 1983-ban a költségvetés összes bevétele 543,7 milliárd forint, kiadása pedig 549,8 milliárd forint volt. A hiány így 6,1 milliárd forint. Ez 4,1 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyit terveztünk. A költségvetési hiányt úgy sikerült csökkenteni, hogy az életkörülményekre ható kiadásokat nem kellett menet közben korlátozni. Az egészségügy, a szociálpolitika, az oktatás és a művelődés terén — a szerény lehetőségek ellenére — a kiadások tavaly 7,2 százalékkal növekedtek, ami meghaladja a nemzeti jövedelem növekedését és a tervezett színvonalat is — mondotta Hetényi István. Az állami költségvetés az intézményi és társadalombiztosítási feladatokra összesen 280 milliárd forintot fordított, tehát az összes kiadásoknak mintegy a felét. A lakosságnak nyújtott pénzbeli társadalmi juttatások 10 százalékkal nőttek. A nyugdíjkiadás 75 milliárd forint volt, elérte a nemzeti jövedelem 10 százalékát. Szeptembertől emelkedett a régebben megállapított igen alacsony nyugdíjak összege. Kiterjesztettük a családi pótlék rendszerét az egygyermekes családokra, a gyermek hatéves koráig. Fejlődött az egészségügyi ellátás, a körzeti orvosi és ügyeleti szolgálat. Közel 500 ággyal bővült a kórházi hálózat. A társadalmi összefogásnak is köszönhetően közel 2000 új bölcsődei hely létesült, és az óvodaépítés lehetővé tette, hogy a tavaly előtti 84 százalékkal szemben tavaly már az óvodás korú gyermekek 87 százalékát lehetett óvodába járatni. Az általános iskolákra tavaly 14 milliárd forintot fordítottunk az állami költségvetésből. A tantermek száma közel 1300-zal gyarapodott, ebből 770 tanterem új iskolában létesült. így sikerült elérni, hogy a növekvő gyermeklétszám ellenére nem rosszabbodtak az oktatás körülményei. A lakásgazdálkodás új rendszere nyomán érzékelhetően nőtt a lakosság érdeklődése a saját lakásépítés iránt — állapította meg a miniszter. Ezt a folyamatot fokozott állami segítségnyújtással támogatjuk. Szociálpolitikai kedvezményként 1,8 milliárd forinttal, kedvezményes állami és bankkölcsön útján 8,2 milliárd forinttal folyósítottunk többet tavaly, mint az ezt megelőző évben. A tanácsok igen elismerésre méltó munkát végeztek a magánlakásépítés segítésében, mindenekelőtt a telek- ellátás biztosításával. A vállalatok növelték lakásépítési alapjukat, és az 1982. évi 17 000-rel szemben már 27 000 lakás építéséhez adtak munkáltatói támogatást. További következetes intézkedésekre és jelentős erőfeszítésekre van szükség, és a kormány ezt a kérdést továbbra is napirenden tartja. A miniszter kiemelte: az életkörülmények alakulásában elért eredményeinkre büszkék vagyunk még akkor is, ha ezek kétségtelenül elmaradnak számos jogos igénytől. Látni kell azonban, hogy mindaz, amit e téren tettünk, nagy terhet ró a gazdaságra, és azzal a hatással jár, hogy mérsékli a munkából származó jövedelmek arányát az összjövedelmen belül, és fékezi a teljesítmények ösztönzésének lehetőségét. Ennek alapján indokolt a juttatási rendszer folyamatos korszerűsítése, amely jobban biztosítja az összhangot a gazdasági lehetőségek és a társadalom igazságérzete között. Tavaly is kitűnt, hogy a vállalatok gazdálkodási színvonala különböző; a tartósan az átlagot meghaladó jövedelmezőségű, vagy a szépen javuló eredményeket felmutató vállalatok sokasága mellett hosszabb ideje nem kevés gyenge teljesítményű vállalat is akad. A jól dolgozók között említhető például a Taurus Gumiipari Vállalat, a Szigetvári Cipőgyár, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. Nem új keletű gondokkal küszködik néhány más vállalat, mint például az Iroda- gépipari Vállalat, a Finom- mechanikai Vállalat, a Ganz- MÁVAG és a Veszprém megyei Építőipari Vállalat. Ezért a vállalati nyereség ál- * talános növekedése ellenére több a veszteséges és alaphiányos vállalat. Az esetek döntő többségében a változó piaci igények lassú követése, termelésszervezési és vezetési problémák vezettek az alaphiányhoz. Fontosnak tartjuk — mondotta Hetényi István —, hogy a vállalatok mindenekelőtt saját maguk, saját erejükből rendezzék pénzügyi hiányaikat. Néhány vállalatnál nagyon felhalmozódtak a gondok: itt a kormány részben már tett és a jövőben is tenni kíván intézkedéseket. A nehéz helyzetbe került vállalatok között szerencsére a töbség saját erejéből tesz lépéseket az alaphiány megelőzésére vagy megszüntetésére. A Bajai Finomposztó Vállalat például, hogy megelőzze fejlesztési alaphiányát, egyik gyáregységét értékesítette; az Aszfaltútépítő Vállalat pedig mérsékelte fejlesztéseit. Ezeket igen határozott, egészséges lépéseknek tartjuk. A mezőgazdasági dolgozók helytállása, az időben hozott szervezési, pénzügyi intézkedések egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az aszálykár kedvezőtlen hatásait az üzemek többségében sikerült erőteljesen mérsékelni. Az alaphiányos mezőgazda- sági üzemek száma az előző évhez képest még így is több mint százzal nőtt, az alaphiány is emelkedett. Nem csupán az aszály okozott gondot, hanem a mező- gazdasági termékek exportárai is: 1983-ban 8 százalékkal csökkentek, és a csökkenés várhatóan az idén sem lesz kevesebb. Tisztában vagyunk azzal, hogy e súlyos körülmények és a nemzeti jövedelemben mutatkozó elmaradás nyomán kényszerűen bekövetkező kisebb forrás és az összhangot elősegítő évközi központi intézkedések csökkentik a teljesítményüket nem, vagy csak lassan növelő gazdálkodók mozgásterét. A miniszter szólt a vállalati szabályozásról, amellyel egyidejűleg bővítettük és folyamatosan bővítjük az erő- (Folytatás a 2. oldalon.) Diplomaosztás a tanítóképző főiskolán A Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozatán tegnap délelőtt negyedik alkalommal került sor ünnepélyes diplomaosztásra. Ünneplőbe öltözött, immár államvizsgázott „egykori diákok”, meghatódott szülők és nagyszülők, barátok.és ismerősök gyülekeztek a főiskola aulájában, majd a Himnusz közös éneklésével kezdődött meg az ünnepély. Dr. Deli István, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozatának tagozatvezetője köszöntötte a vendégeket, a város és a megye társadalmi és állami szerveinek képviselőit. A díszelnökségben Király Ernő, az MSZMP Tolna megyei bizottságának titkára és dr. Várkonyi Imre, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola főigazgatója is helyet foglalt. Deli István ünnepi beszédében elmondta, hogy az idei évben végzett friss diplomások évfolyamátlaga 3,53 század volt, és ötvenötén tettek sikeres államvizsgát. A negyedik csoportból hatan jeles eredményt értek el, a három év tanulmányi eredménye alapján Katzenberger Éva jeles tanítói oklevelet szerzett. A tagozatvezető útravalóul elmondta, hogy most már jogosan kijár a tanítói megszólítás, és a diplomához a főiskola minden olyan ismeretet megadott, amit a további eredményes, jó munka feltételei közé sorolhatunk. A pedagóguspálya nehéz, de csodálatosan szép munkájához sok sikert kívánt, majd az ünnepélyes fogadalomtételre került sor. Ezt követően dr. Várkonyi Imre főigazgató a „Tanítóvá fogadom” szavakkal, kézfogás kíséretében átadta a diplomát az ifjú tanítóknak. Közülük ötvennégynek már van állása, Tolna megyében harminckilencen oktatják majd a nebulókat betűvetésre és számolásra. Lányi Péter adjunktus zongorajátékát a meghirdetett „jó tanító, jó tanuló” verseny eredményhirdetése, és a jó KISZ-munkát végzett főiskolások jutalmazása követte. A diplomaosztó ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Tanítók diplomaközeiben Vadász Ágnes átveszi a diplomát dr. Várkonyi Imrétől
