Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
a népújság 1984. június 16. Az élet folyója Kérdések: 1. Lengyelország legfőbb nyersanyagkincse a kőszén. Mennyit termelnek belőle évente? 1. 50 millió tonnát, x. 100 millió tonnát. 2. Mintegy 200 millió tonnát. II. Mikor vezették be Lengyelországban a gazdaság- irányítási rendszer általános reformját? 1. 1975-ben. x. 1982-ben. 2. 1965-ben. Jibilál a Kara-Kim csatorna A prágai metró Alighanem összeomlott volna a prágai tömegközlekedés, ha éppen tíz évvel ezelőtt nem indulnak útjukra az első metróvonatok a főváros központja és a dél felé terjeszkedő új lakótelepek egyike, a Kacerov között. Az eltelt tíz év alatt jócskán tovább fejlesztett metróhálózat ma már naponta háromrtegyed millió utast szállít az 1,2 milliós lakosú Prágában. A forgalom csaknem egynegyedétől mentesíti a felszíni tömegközlekedést, ami különösen a központi városmag középkori szűk utcáira elképesztő túlterhelést és nyomást jelentene. Az időközben újabb, mintegy öt kilométeres szakasz- szal meghosszabbított észak— déli irányú első metróvonal gyors összeköttetést teremtett az utóbbi tíz évben felépült déli városrész, valamint a Vencel tér, a prágai főpálya- udvar és a legnagyobb távolsági autóbuszpályaudvar között. . Idén észak felé újabb 2,4 kilométeres szakasszal hosz- szabbítják meg, amely nemcsak a budapesti Városliget szerepét betöltő Fucik-parkig nyúitja meg a mélyvasút vonalát, hanem az északi városnegyedek lakói számára is közelebb hozza a városközpontot. A kelet—nyugati metróvonal, amely először haladt át a Moldva medre alatt, és a híres prágai vár, a lábánál elterülő ugyancsak történelmi és igen hangulatos kisoldal, valamint a keleti városrész között teremtett kapcsolatot, 1980-ban adták át. Ez a Vencel tér felső végén a nemzeti múzeumnál, keresztezi az észak—déli vonalat. Türkmenisztán nyugati részében sokezer hektárnyi területen újabb oázis van születőben: földjét az 1100 kilométer hosszú Kara-Kum csatorna vizével öntözik. Negyed évszázad múlt el azóta, hogy a csatorna hömpölyögni kezdte az Amu- Darja vizét a Kara-Kum sivatag forróságtól tikkadt pusztaságaira. Huszonöt év alatt ezen a területen mintegy másfél millió hektárnyi terméketlen földet vontak művelés alá, kilenc mezőgazdasági település kelt életre, tizenhárom óriási gyapottermelő gazdaságot alapítottak, többmillió hektár legelő öntözését szervezték meg. Itt, a köztársaság nyugati részében terem a türkmenisztáni gyapot fele. Kétszáz gazdaság kap a csatorna vizéből. Amerre a csatorna elhalad, ötven város és városias jellegű település épült, de ezekben lakik Türkmenisztán lakosságának körülbelül a fele. Már régen megtérültek a csatorna építésébe fektetett költségek és rentábilisan üzemel. „A Kara-Kum csatorna, melynek építése 1954 tavaszán kezdődött el, egyedülálló vízügyi létesítmény — mondotta Annamurad Hodzsamurad, Türkmenisztán meliorációs és vízgazdálkodási minisztere. — A leghosszabb csatorna a világon: már most tizenháromszor hosszabb, mint a Panamacsatorna, több mint másfélszer hosszabb, mint a Felső- Gangesz csatorna Indiában”. A csatorna építése során a problémák egész sorát oldották meg. Ilyen volt például az új területek megművelése, a lakosság ivóvízellátása, a halgazdaságok kialakítása és fejlesztése, a hajózás a csatornán, pihenésre, üdülésre alkalmas területek kialakítása. A Kara-Kum csatornát ma az élet folyójának nevezik. Évszázadok óta hömpölygő vízről, nagy folyamról álmodoztak Türkmenisztán lakói, hiszen az ország területének négyötöde — sivatagi pusztaság. Ez az álom azonban csak az 1917. évi szocialista forradalom után valósulhatott meg a Szovjetunió népeinek összefogásával. A Kara-Kum csatorna ma is az egész ország büszkesége. A türkménekkel együtt 36 nemzetiség képviselői dolgoznak a csatorna további építésén, szélesítésén, korszerűsítésén. A Szovjetunió több mint 250 városából szállítják ide a különféle gépeket, berendezéseket. A Kara-Kum csatorna egy része madártávlatból A népi Lengyelország 40 éve (I.) A népi Lengyelország az elmúlt négy évtizedben elért eredményeit az utóbbi esztendőkben felmerült nehézségek ellenére sem vonhatja kétségbe senki. Visszavonhatatlanul a múlté már a krónikus munkanélküliség és a falusi lakosság nyomora, a kirívó szociális különbségek sora. Már csak az idősebb nemzedéknek vannak személyes emlékei a hatmillió emberáldozatot követelő és mérhetetlen pusztításokat okozó második Világháborúról, valamint az ország újjáépítéséről. Lengyelországban az elmúlt 40 esztendőben több mint 500 nagy, és több ezer kisebb ipari üzem épült, a nagyobbak gépparkját a 70- es években felújították és korszerűsítették. Űj ásványi nyersanyag-lelőhelyek egész sorát tárták fel: az ország keleti részében, Lublin környékén a szénmedencét, az alsó-sziléziai Lubin és Glo- gow körzetében a rézbányáikat, és még sorolhatnánk a példákat. A kőszénbányákból ma évi mintegy 200 millió tonna szenet hoznak felszínre, barnaszénből kb. 45 millió tonnát, a villamosenergiatermelés 130 milliárd kilowatt (most épül az első atomerőmű Zarnowiecben). Nyersacélból 18—20 millió tonna, tiszta rézből több mint 360 ezer tonna, gépkocsiból (személy- és tehergépkocsi, valamint autóbusz együtt) mintegy 400 ezer darab az éves termelés. Az elmúlt 40 esztendő során Lengyelországban számos új iparág jött létre. Ezek évente több mint 400 ezer magnetofont, kb. 600 ezer televíziót (ezen belül 200 ezer színes tv-t), több mint 2,1 millió rádiót, továbbá számítógépeket és számítógép-kiegészítő berendezéseket, 1982 óta pedig mikroprocesszorokat állítanak elő. Aránylag magas fejlettségű a lengyel szerszámgépipar. Ami Lengyelország élelmiszer-gazdasági potenciálját illeti, erről is szemléltetésképpen néhány adat. Az országban jelenleg évente több mint 22 millió tonna gabonát takarítanak be. A gyümölcstermés nagyságát tekintve (ami pl. almából 2— 2,5 millió tonna) Lengyelország az európai országok élvonalába tartozik, s ugyancsak fejlett a zöldségtermesztés. A Lengyel Népköztársaság gazdasági életének a fellendítésében fontos szerepe van a vállalatok önállóságára, önfinanszírozására és önigazgatására épülő gazdaságirányítási rendszer általános reformjának, amelyet 1982-ben vezettek be. Ugyancsak fontos a szerepe a szocialista közösség országaival folytatott, mindinkább szorosabbá váló gazdasági együttműködésnek és árucserének. A feladatok, amelyek a lengyel nép előtt állnak, természetesen, még nagyok. Valóra váltásuk sok éves munkát és komoly ráfordításokat igényel.. A katowicei kohómű a 70-es években létesült. Százéves a haiphongi kikötő A természet nem volt tekintettel a jubileumra: néhány hete kemény szélvihar pusztított a fennállásának századik évébe lépett haiphongi kikötőben. Mára ismét normális mederben folyik a munka a Hanoitól körülbelül száz kilométerre nyugatra fekvő kikötővárosban. Az ország legnagyobb tengeri kapujának százéves, eseményekben bővelkedő története során egy valami maradt változatlan: az, hogy a haiphongi kikötőben fordul meg Vietnam tengeri áruforgalmának körülbelül a fele. Viszont csak a legöregebbek emlékeznek ma már a kicsi famólókra, s a mindössze hat deszkatákolmányra, amelyek 1955-ig kényszerűségből hét évtizedet szolgáltak kikötői áruraktárként. Azóta szüntelenül folyik a modernizálás, főként szovjet segítséggel. A mostani tizennégy masszív betonmóló térközeiben ugyanennyi hajó rakhatja ki egyenkénti tíz-húszezer tonna áruját. A korszerű és biztonságos raktárakban nyolcvanezer tonna várhatja további elszállítását. A rakodást, aminek nagyját harminc daru — közöttük száztonnás úszódaruk — végzi, a kikötő irányítói számítógéppel és televíziós terminálokkal szervezik meg. Csak így válhatott áttekinthetővé az- itt dolgozó nyolc és fél ezer ember munkája. A szervezés javítására annál is nagyobb szükség volt, mert néhány éve még két-három hónapot is vesztegelt egy balszerencsésebb hajó, hasztalanul várva a rakodásra. Volt áru, amely egy álló évig hányódott valahol a kikötőben, több tízezer tonnának pedig már nem jutott hely a raktárakban. 1979-ben a torlódás mintegy kétmillió rubel veszteséget okozott a kikötőnek. A tavalyi év fordulópontot jelentett. Ekkor 450 teherhajó ki-, és berakását végezték el — egy hajóval ez a munka átlagosan tizenhat napig tart —, két és egynegyedmillió tonna árut mozgattak meg, s végre még üres hely is maradt a raktárakban. A kikötő történetében először nyereséget, s rögtön nem is keveset, huszonegymillió dongot könyvelhettek el. (Egy dong = 1,50 forint.) Ebben bizonyára közrejátszott az, hogy ekkorra helyezték üzembe a munkát megkönnyítő gépeket és berendezéseket. A javulás fő okául mégis egy általánosítható tanulságot kínáló változtatást említenek az itteniek. A rakodómunkások és mások számára ugyanis tavaly igen ösztönző teljesítmény szerinti bérezést vezettek be. A kötelezőn felül túlmunkát lehetett vállalni — rakodást, karbantartást, stb. — s a munkán, meg persze annak bevételén saját belátásuk szerint osztozkodhattak. Növelte a kikötői munka vonzerejét a munkakörülmények javítása, is. Tavaly végre garantálni tudták a kemény fizikai munkát végzőknek a többletfejadagot is az alapvető élelmiszerekből. (Viet- : namban minden állami alkalmazott kedvezményes áron ' rizs- és húsfejadagot kap, ami a legalapvetőbb szük- ' ségleteket fedezi.) Mindezek alapján reális volt a követelmények nö- • velése is. A nagyobb teljesítményben érdekelt munkáskollektívák jószerivel maguk intézték el a fegyelmi ügyeket, a lógósoknak egyszerűen nem volt maradásuk. S hogy az érdekeltségen nyugvó munkafegyelem milyen konkrét gazdasági haszonnal jár, azt ékesen mutatták a tavalyi év eredményei, amelyek túlszárnyalására jó esélyek vannak 1984-ben. I __,______" K NDK Ötmillióin az iskolapadokban A KNDK területén a fel- szabadulás előtt csaknem 2,5 millió volt az analfabéták száma. Északon alig egynéhány középiskola működött,' s mindössze egy felsőoktatási intézmény fogadta a kiváltságos helyzetben lévő hallgatókat. A felszabadulás után az egyik legfontosabb feladat az egész országra kiterjedő oktatási hálózat megszervezése volt. A következetesen megvalósuló" oktatáspolitikának köszönhetően jelenleg ötmillió diák ül az iskolapadokban, s milliószámra tanulnak a felnőttek. Ma 10 ezer általános és középiskola, valamint 183 főiskola és egyetem működik az országban. Az oktatás minden szinten ingyenes, az egyetemeken és a főiskolákon a hallgatók ösztöndíjat kapnak. Eredményeket értek el a felnőttoktatásban is. A gyári, üzemi iskolákban évről évre gyarapíthatják szakmai tudásukat és általános műveltségüket a dolgozók. A „Tanulj munka mellett” mozgalom keretein belül különféle hasznos tanfolyamokat indítottak. Nőtt az oktatók, tanárok, főiskolai előadók száma. Jelenleg mintegy 1,2 millió értelmiségi él a KNDK-ban. Hogy van az újszíves? Mint ismeretes, Csehszlovákiában az idén januárban sikeres szívátültetést hajtottak végre a prágai Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Intézetben. Josef Divin 44 éves ostravai hivatalnok mellkasába egy agyvérzésben elhalálozott férfi szívét helyezték be. Divin ma már otthon tartózkodik, s a vitkovicei Üzemegészségügyi Intézet kardiológusa, dr. Miroslav Rubácek állandó felügyelete alatt él. Az orvos heti két alkalommal keresi fel páciensét. Ázsia legrégibb barlangrajzai A kőkorszakból származó ősi falfestményeket fedeztek fel mongol és szovjet régészek a föld alatti sziklaüregekben a nyugat-mongóliai Kövd ajmak területén, a Cenker folyó völgyében. A vadállatokat megjelenítő képek a tudósok megállapítása szerint Ázsia legrégibb barlangrajzai, illetve freskói. A mongol—szovjet régészeti expedíció ezenkívül számos más, tudományos szenzációnak tekinthető felfedezésre is szert tett. Potenciál és táviatok Csehszlovákia Mongólia
