Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
1984. június 16. Képújság 9 Körösi Csorna nyomában I. Nemrégiben ünnepeltük Körösi Csorna Sándor születésének kétszázadik évfordulóját. A hazai és a romániai ünnepségekkel egy időben Indiában, Japánban is megemlékeztek az első tibeti—angol nagyszótár, a tibeti nyelvtan megalkotójáról. A megemlékezések láncolatába illeszkedett az az utazás is, amelyet az IBUSZ rendezett Körösi Csorna erdélyi emlékhelyeire: Csomakő- rösre, Kovásznára, Nagy- enyedre, valamint az erdélyi tudományos, kulturális élet olyan központjaiba, mint Kolozsvár, Marosvásárhely. A Körösi Csorna emléktúra szervezői nem a szokásos útvonalon vittek bennünket körül Erdélyen és a Barcar Ságban. Csomakőrös, Nagy- enyed volt a legfontosabb úticél, de nem kerültük ki sem Nagyváradot, sem Kolozsvárt. A Királyhágón természetesen megálltunk egy pillanatra. Híres hely ez és nagyon szép a kilátás a távolban feltünedező havasokra. Csúcsán áthaladva, Ady Endre és Boncza Berta nászi idilliének színhelyét éppen csak láthattuk, Nagyváradra sem sok idő jutott, de a Körös-part és néhány utcai kép megmaradt emlékezetemben. A nagyszerűen felkészült helyi útikalauzunk elmondta, hogy Kolozsvár nagyvárossá nőtte ki magát: 320 ezer lakosa van, hatalmas iparral, s egyetemein, főiskoláiban 24 ezer diák tanul. Magyar színháza és operatársulata van. Kolozsvár itt a magyar kulturális élet központja. Következő útiállomásunk Marosvásárhely, ahol a Telekitékát alapítója, Teleki Sámuel nyilvános könyvtárnak szánta. A könyvtár mindent tartalmaz, ami a tizennyolcadik századi enciklopédikus tudáshoz szükséges: 25 országból, negyvenezer kötetet gyűjtöttek össze. Itt őrzik az 1410-ből származó Magyar szavak és glosszák egy példányát, Galeotti Marzio 66 antikváját, Körösi Csorna Sándor 1837-ből származó tibeti angol szótárát — egyet a kiadott ötszázból. Az épület másik részében a Bolyai Múzeum fogadja a látogatókat. A Rózsák terén épült Kultúrpalota csodálatos akusztikájú koncerttermét, az emeleten elhelyezett tükörtermet, főként az üvegre festett székely népballadák miatt érdemes felkeresni. Farkaslakán szinte a tava- sziasan vibráló délutáni verőfényből bukkant elénk a falu szélén szerénykedő kis református temető. Csoport- vezetőnk figyelmes ajándékaként eltölthettünk néhány percet a tizennyolc éve májusban elhunyt Tamási Áron sírjánál, amelynél egy kopjafa és a Szervativsz Jenő és Tibor által alkotott emlékmű őrzi az író örök álmát. Brassóban a huszadik század mai valósága ragadja meg az utazót. A híres Fekete-templom, a Városháza, a Fellegvár a fő idegenforgalmi attrakció, de a város lakosságát inkább a közelmúlt évtizedek történelme, a mai élet sokrétű gondjai foglalkoztatják. Brassó nagyváros, de ha arra gondol az ember, hogy ottlétünkkor — május elején síelni mentek a fiatalok, hogy a sífelvonókon félóra alatt megközelíthető síterepek várják a vendégeket —, akkor egy kicsit mégis irigylem őket napi gondjaikkal együtt. Bármerre is jártunk Erdélyben, útikalauzunk mindig ismertette az apró székely falvak, virágos, tiszta erdélyi városok mai életét, fejlődését a felszabadulás óta. Azt például, hogy ezrével létesültek lakótelepek, iskolák, gyárak, üzemek, kul- túrházak, színházak, köztük több magyar nyelvű is az elmúlt évtizedek alatt, közben a történelmi múlt szellemi és tárgyi emlékei is minduntalan előtérbe nyomakodtak. Kézdivásárhelyen például Gábor Áron alakja köré font jelképes koszorút az utódok emlékezete. A legendás székely — voltaképpen afféle ezermesterként ígérte meg Bem tábornoknak a haditanács sepsiszentgyörgyi ülésén, hogy „lészen ágyú”. A vásárhelyi múzeumban az első ágyú másolata mellett kiállították a derék asztalos- mester által készített íróasztalt is, ami bizonyítja, hogy Gábor Áron asztalosnak is kiváló volt, de ágyúöntő vállalkozása halhatatlanná tette. Kököst, ahol Gábor Áron elesett, szabadságharcos emlékhelyként tiszteli a székely- ség, ahogyan Petőfi hősi halálának színhelyét, a segesvári csatateret is. A segesvári Petőfi-múzeumot éppen most tatarozzák. A Petőfi tiszteletére emelt emlékmű obeliszkje előtt van a népi demokratikus Románia által adományozott emléktábla, rajta Petőfi soraival: „Gyertek ki síromhoz — Mondjatok éljent a respublikára.” A székelyföldi gyógyfürdők messze földön hírek és szinte minden bajra gyógyírt jelentenek. Szovátán, Tusnádon ottjártunkkor már népesek voltak a zöldvendéglők, ahol a szakszervezeti beutaltak az egész napos gyógykezelés után szívesen töltik pihenőidejüket. Ezen a vidéken valóságos kultusza van a különböző ízű és hatású borvizeknek, amelyek bőven bu- gyoknak fel az útmenti szépen rendbentartott forrásokból. Kovásznán a város közepén a híres pokolsár fortyogó katlanjától ötven méternyire tör fel egy és éjjelnappal bőséges forrásvízzel látja el a várost. Itt kóstoltuk meg a híres kürtőkalácsot is és tulajdonképpen itt találkoztunk először a Körösi Csorna kultusz tárgyi emlékével, a kovásznai Körösi Csorna szoborral. Kissé keletiesre stilizálta ugyan alkotója, de mégis a nagy világutazó emlékét idézi, alig néhány kilométerre szülőfalujától. VASVÁRI FERENC (Jövő szombaton: A szülőföld fenyőfái). Valeriana betakarító kombájn Szovjet gyógyszervegyészek megrendelésére Rjazanyban kidolgozták és gyártani kezdték azokat a kombájnokat, amelyek az értékes gyógynövény, a valeriána gyűjtésére alkalmasak. Az új gép több mint 70 százalékban egyedi elemekből és alkatrészekből áll. Háromsoros, vontatásos rendszerű, műszakonként 2,5 hektárról gyűjti be a termést, és továbbítja a szállítóeszközökre. A kombájn negyven- szeresére emeli a betakarítási munka termelékenységét, s bármilyen időben, mindenféle talajon lehet dolgozni vele. Az új kombájn alkalmazásával a szovjet gyógyszer- ipar nagyobb mennyiségű, értékes valeriana-alapanyag- hoz jut. Bulgária Yarsec, az egészség városa Évente több mint 300 ezren keresik fel ezt a bolgár városkát. Mi ennek a nagy érdeklődésnek az oka? Elsősorban a gyógyvizeit kell megemlítenünk. A fizikoterápiás, gyógytornás és diétás kúrákkal igen eredményesen gyógyíthatók, kezelhetők, az idegrendszeri, a szív- és érrendszeri bántal- mak, valamint a cukorbaj. A Balkán-hegység nyugati nyúlványaiban rejtőzködő Varsec mellett van az ország legnagyobb fenyőerdője. A kirándulók is szívesen kereshetik fel a környéket: a vízesést, a kilszurai kolostort, a „Todorini kuli” legendás hegycsúcsot. Az üdülők számára autóbusz-kirándulásokat is szerveznek a Magura- ta cseppkőbarlanghoz, ahol a kőkorszaki alkotásokban gyönyörködhetnek; a Belograd- csiki sziklákhoz, a legnagyobb szobrász, a természet által létrehozott csodálatos szobortárlat megtekintésére. Az egészség városa, ahogy a helybeliek nevezik, egyre népszerűbb: sokasodnak a külföldi vendégek is. S közben tovább épül-szé- pül a város. A meglévő stadion mellett újabb üdülő- és sporttelep létesül, ahol sportpályák, úszómedencék és játszóterek állnak majd rendellzp7pcrp DIMITAR KOLEV Gyógyüdülő Varsecben Kutatási együttműködés a KGST-országokkal A KGST országok közös erőfeszítésekkel gyor_________________2— sitjak az uj technológiák, k orszerű termékek bevezetését, amelyet összehangolt, tudományos kutatómunkával alapoznak meg. Így a nehéz gazdasági viszonyok ellenére hazánknak is reális lehetősége van arra, hogy nagyobb lépésekkel haladjon előre jelentős szellemi és anyagi tőkét igénylő ágazatok fejlesztésében, mint például a mikroelektronika, a robottechnika és a biotechnológia meghonosításában, ugyanakkor felgyorsuljon a műszaki fejlődés más területeken is, ahol hagyományainknál, vagy adottságainknál fogva jó eredményekre számíthatunk. Magyar vállalatok és intézmények az utóbbi időben tovább bővítették műszaki-tudományos együttműködésüket más KGST-országokbeli partnereikkel, az ilyen megállapodások száma túlhaladta a kétezret, és ezek eredményei a népgazdaságnak szinte valamennyi ágazatában érzékelhetőek. Szakemberek tapasztalatai szerint a leggyorsabban azokat a közös eredményeket tudják hasznosítani a gyakorlatban, amelyek szerződéses együttműködési formák alapján jöttek létre. Ilyen esetekben ugyanis a szerződésben vállalt kötelezettség és a meghatározott konkrét feladat együttesen ösztönzi az együttműködő partnereket a célnak legjobban megfelelő műszaki-tudományos eredmények elérésére. Ez a módszer az utóbbi időben a korábbinál gyorsabban terjed, s a jelek szerint vállalatok, intézmények a jövőben is a2 együttműködésnek ezt a formáját igyekeznek alkalmazni. Széles körű együttműködés segíti hazánkban az atommag- és atomfizikai alapkutatásokat, ennek egyik legfontosabb eszköze, a Debrecenben szovjet közreműködéssel épülő Ciklotron-laboratórium is épül. A berendezéseket a leningrádi Jefromov Intézetben gyártják, s jelzéseik szerint az alkatrészek szállítását ez év őszén kezdik meg. A program értelmében a Ciklotron-laboratórium a jövő év második felében kezdheti meg üzemét. Az itt előállított izotópok segítségével ipari anyagok vizsgálatára, mezőgazdasági termények besugárzására is alkalmas lesz, s orvosi részleget is kialakítanak, amelyben a Debreceni Orvostudományi Egyetem klinikáival együttműködve diagnosztikai vizsgálatokat végeznek. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépgyártástechnológiai tanszéke — a moszkvai Petrolkémiai és Gázipari Egyetemmel közösen — a nagykiterjedésű megmunkált fémdarabok mérésének, s ezzel a minőség jelentős javulásának fontos eszközét készítette el. Olyan berendezést fejlesztettek ki, amely a megmunkált fémdarabról háromdimenziós képet készít, mégpedig tízezred milliméter pontosságú beállítással, s ehhez a moszkvai egyetemen kialakított, lézersugárral működő mérőeszközöket használják fel. A műszerrel akár több tonnás acéltest legkülönbözőbb síkokban elhelyezkedő felületeit is tízezred milliméter pontossággal lehet mérni. Segítségével teljesen megbízhatóan ellenőrizhetők például a sokszögesztergával megmunkált szerkezetek méretei. A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet szovjet, NDK-beli és csehszlovák intézetekkel közösen újszerű adalékanyagok kidolgozása révén fokról-fokra javítja a kenőolajok tulajdonságait, ezzel jobban védik a gépek, járművek alkatrészeit. Az együttműködés eredményeként a minőséget olyan nagy mértékben sikerült javítani, hogy az újabb hazai kenőolajokat már elegendő tízezer kilométerenként cserélni, de kidolgozták már az újabb adalékanyagokat is, amelyek segítségével 20—25 ezer kilométerre terjesztheti ki az olajcsere. Közös kutatási eredményként jöttek létre azok az adalékanyagok is, amelyek lényegesen csökkentik az olajok dermedéspontját. A szegedi József Attila Tudományegyetem Növénytani Intézete a KGST-országok fotoszintézis-kutatásaiba kapcsolódott be, s közösen azt vizsgálják, hogy a fényenergia a növényekben hogyan alakul át gyarapodást elősegítő kémiai energiává, vagyis hogyan serkenthető emberi beavatkozással a növények fejlődése. A kísérletek során sikerült kiválasztaniuk olyan tulajdonságú növényeket, amelyek az átlagosnál gyorsabban alakítják át a fényt energiává, s további kísérletek bizonyítják majd be, hogy továbbszaporítás után ezeknek a növényeknek utódai is megőrzik-e elődeik jó tulajdonságát. < A Magyar Tudományos Akadémia Marvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében a kukorica- nemesítési együttműködés hozott jelentős eredményt. Az NDK-beli partnerekkel például 1966 óta 11-féle közös hibridkukoricát sikerült előállítaniuk. Az NDK vetésterületének 60 százalékán ma már kooperációs hibridet termesztenek. A vetőmag-utánpótlásról Magyar- országon gondoskodnak, a magyar fél szállít vetőmagot az-NDK-n kívül a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Lengyelországba is. A kukoricanemesítésben az együttműködést tovább akarják bővíteni, és ezeket szántóföldi összehasonlító kísérletekkel is. kiegészítik. Mar- tonvásáron hozták létre a KGST Kukoricanemesítési Koordinációs Központját, amelynek összehangoló munkájával jelenleg már hét ország 21 kísérleti állomásán végeznek ökológiai kísérleteket. Ezek adatait a mar- tonvásári tudományos intézmény számítógép-központjában értékelik. A kísérletekben eredményesen vizsgázó hibridek a tagországok fajtaválasztékát gazdagítják. Múlt és felon Erdélyben A városi tanács egykori háza Brassóban Körösi Csorna Sándor kovásznál szobra Tamási Áron síremléke Farkaslakán
