Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
XXXIV. évfolyam, 140. szám ÄRA: 1,80 Ft 1984. június 16., szombat Mai számunkból LÄDA és ládafia (4. old.) MEGÁLLT A KÉT RAKODÖ (7. old.) KATONAÉLET A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN (11. old.) VESZÉLYES ERDŐTÜZEK (12. old.) AZ ŰJ BÜZA ELÉ (5. old.) A moszkvai csúcs után 1 Két hét leforgása alatt két csúcstalálkozónak is tanúja lehetett a világ: előbb a hét legfejlettebb tőkés ország vezetője találkozott Londonban, hogy valamiféle politikai, gazdasági megoldást próbáljon találni a tőkés világ gondjaira. Az elmúlt héten pedig a KGST- tagországok felső szintű gazdásági értekezletére került sor. Amint az első reagálásokból, kommentárokból kitetszik, a két csúcstalálkozó közül a moszkvait kísérte a nagyobb nemzetközi figyelem. Ezt több tény is indokolja. Már a moszkvai csúcs előtt nyilvánvaló volt, hogy a KGST-országok vezetőinek értekezletén korántsem csak a tagországok belső eredményeiről, gondjairól lesz szó. Számítani lehetett arra, hogy a szocialista közösség vezetői hallatják majd szavukat a nemzetközi politikát érintő legfontosabb kérdésekben is. Így történt: a nemzetközi enyhülést és az együttműködés fejlődését szorgalmazó deklaráció nyilvánosságra hozatala igazolta is ezeket a várakozásokat. E dokumentum világosan tükrözi a szocialista országok ama meggyőződését, hogy még a legbonyolultabb helyzetekben is Van kiút, eredményesek a tárgyalások, ha a felek kölcsönösen figyelembe veszik egymás érdekeit, s azt a korántsem elhanyagolható tényt, hogy a két tábor egyformán érdekelt a béke megőrzésében. E deklaráció önmagában is bizonyítja, hogy a szocialista országok integrációs szervezete, a KGST a következő években sem a befelé fordulásra törekszik, hanem a maga eszközeivel azon munkálkodik, hogy a világon béke legyen, csökkenjen a nemzetközi politikában az a feszültség, amely — mint a dokumentum rámutat — elsősorban az Egyesült Államok agresszív politikájának következménye. A szocialista országoknak békére van szükségük — s ez is elhangzott számtalan formában az elmúlt héten Moszkvában —, • mert meggyőződésük, hogy a szocialista és a kapitalista társadalmi rendszer történelmi vitáját békés eszközökkel kell és lehet csupán eldönteni. A KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezlete világosan leszögezte azt is, hogy a szocialista országoknak a kapitalista rendszerrel szembeni fölényébe vetett hite gazdasági tényeken, eredményeken alapszik. A tanácskozás ugyanis jó alkalmat adott- arra is, hogy a résztvevők áttekintsék országaik, s a közösség azon eredményeit mégpedig ma már megfelelő távlatból —, amelyeket a tizenöt évvel ezelőtti hasonló szintű találkozó óta elértek. Joggal állapították meg egyebek között, hogy a másfél évtizede elfogadott elvek — amelyeknek megfogalmazását a komplex program adta — a mai napig megállják a helyüket. Az akkor kijelölt úton haladva a szocialista országok jelentős eredményeket értek el gazdaságuk fejlesztésében. S még a legutóbbi években is, amikor a tőkés világot a háború óta soha nem tapasztalt válság sújtotta — s sok helyütt sújtja ma is — a szocialista országok tisztes gazdasági gyarapodást mondhatnak magukénak. A moszkvai tanácskozás ahhoz adott útmutatást, hogy a bonyolultabbá vált külső és belső körülmények között, hogyan lehet és kell magasabb szintre emelni a szocialista országok gazdasági együttműködését. S mint a közlemény is hangsúlyozza, csak akkor növelhető a szocialista országok gazdasági integrációjának hatékonysága, ha az eddiginél célratörőbb, tudatosabb lesz az a munka, amely az egyes tagországok népgazdasági terveinek, fejlesztési elképzeléseinek összehangolására irányul. Bizonyos értelemben ez a tudatosság a gazdaságfejlesztés szélesebb és mélyebb területét fogja át, mint az elmúlt években, hiszen vonatkozik ez a nyers- és fűtőanyag, az energia- források jobb kihasználására, az energiatakarékos gépek, berendezések gyártására éppúgy, mint a számítástechnika, az automatizáció fejlesztésére, a gazdaság minden területén. A következő évek közös munkájának a mostani tanácskozás persze csak a keretét szabta meg. S ez érthető is, hiszen a KGST-országok gazdasági feladatainak megoldása időt kíván. A tanácskozás középpontjában a szocialista országok hosszú távú közös stratégiájának kidolgozása állt. E tekintetben nagy jelentőségű az a megállapodás, hogy a következő időszakban a szocialista országok hosszú távú, 15—20 évre szóló közös fejlesztési programot dolgaznak ki, s ennek álapján határozzák majd meg a népgazdaság egyes ágazatainak fejlesztési irányait. S mint a tanácskozás után a moszkvában tartott sajtóértekezleten elmondták, e fejlesztések között is kiemelt helyen szerepel a gépipari termékek gyártásának fejlesztése, a szerszámgépektől a mikroprocesszorokig, a fpgyasztási cikkek és az élelmiszerek termelésének bővítése, minőségük javítása. Joggal hangsúlyozták az első kommentárok: a moszkvai tanácskozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, megfelelt azoknak a várakozásoknak, amelyek megelőzték. A szocialista országok vezetői teljes egységben jelölték meg a' szocialista gazdasági integráció elmélyítésének, továbbfejlesztésének útját, s foglaltak állást a továbbhaladás legfontosabb részkérdéseiben. K. NYÍRÓ JÓZSEF Nyilatkozat a KGST-tagországok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól AZ ORSZÁGOK kommunista és munkáspártjainak a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén részt vett vezetői és kormányfői egyhangúlag arra a megegyezésre jutottak, hogy a testvéri országok gazdasági együttműködése méreteinek további bővítése és hatékonyságának növelése szükséges és időszerű. Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a KGST-tagországok megnövekedett gazdasági ereje a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a többi állammal történő kölcsönösen előnyös együttműködésért folytatott politikájuk anyagi alapjává vált. Az értekezlet résztvevői kiemelték az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó Komplex Program, a hosz- szú távú sok- és kétoldalú együttműködési programok időszerűségét, amelyek rendelkezései valóra válnak a gyakorlatban. A KGST-tagországok népgazdaságának és kölcsönös együttműködésének tervszerű fejlesztése lehetővé tette, hogy számos területen lényegesen mérsékeljék a tőkés világban kitört gazdasági válság gazdaságukra gyakorolt hatását, szembeszállja- nak az imperialista körök agresszív irányvonalával, az. USA és néhány szövetségese azon kísérleteivel, hogy a gazdasági nyomás és a diszkrimináció politikáját folytassák. Az értekezlet résztvevői ezzel együtt megállapították, hogy még jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a kölcsönös együttműködés bővítéséhez. Abban állapodtak meg, hogy megbízzák országaik tervező és gazdálkodó szerveit, hogy a folyó ötéves tervidőszak hátralévő éveire szóló népgazdasági terveik kidolgozása és az éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek egyeztetése során tárják fel, a KGST-tagországokkal folytatott kereskedelem kölcsönösen előnyös bővítésének lehetőségeit az érvényes hosszú lejáratú megállapodásokban szereplő mennyiségeken felül is. Egyöntetű véleményük, hogy a jelenlegi szakaszban a KGST-tagországok legfontosabb feladatai a gazdasági és a kölcsönös együttműködés területén az alábbiak: A GAZDASÁG intenzív fejlődési pályára történő gyorsított átállítása; a társadalmi termelés további növelése, a termékek műszaki színvonalának, megbízhatóságának, élettartamának és minőségének javítása; az export-potenciál fejlesztése; a termelőerők ésszerűbb elhelyezése, valamint a KGST- tagországok gazdasági fejlettségi színvonalai és elsősorban Vietnam, Kuba és Mongólia gazdasági fejlettségi színvonalának az európai KGST-tagországok színvonalával való fokozatos kiegyenlítődési folyamatánák meggyorsítása. Az értekezlet úgy határozott, új lépést kell tenni a gazdaságpolitika KGST-tagországok közötti egyeztetésének elmélyítésére a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken, az érdekelt országoknak pedig a társadalmi-gazdasági fejlődés más területein is, abban a mértékben, amilyen mértékben azt az országok szükségesnek tartják. Az ilyen egyeztetésen a KGST-tagországok azt értik, hogy kollektív alapon munkálják ki az olyan nagy horderejű gazdasági problémák megoldásához vezető utakat, amelyek kölcsönös érdekűek, és nagy jelentőséggel bírnak a hosz- szú távú gazdasági fejlődés és együttműködés fő irányainak minden egyes baráti ország által történő meghatározása szempontjából. Célszerűnek tartották, hogy a párt- és állami vezetés felső szintjén rendszeres találkozókat tartsanak a KGST- tagországok hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája, a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítése elvi irányainak egyeztetése céljából. Az értekezlet résztvevői abból indulnak ki, hogy a nép- gazdasági tervkoordináció a gazdaságpolitika egyeztetésének, a KGST-tagországok közötti tartós gazdasági és .tudományos-műszaki kapcsolatok kialakításának fő eszköze lesz: alapul fog szolgálni az országok nemzeti tervei kölcsönös együttműködés érintette részeinek kidolgozásához. AZ ÉRTEKEZLET résztvevői az együttműködés gazdasági mechanizmusának tökéletesítése, hatékonyságának fokozása szempontjából fontos iránynak tekintik a termelési kooperáció széles körű fejlesztését és közvetlen kapcsolatok létesítését az egyesülések, a vállalatok és szervezetek között. Intézkedéseket tesznek, hogy megadják a szervezeteknek a szükséges felhatalmazást és megfelelő együttműködési feltételeket teremtsenek. Kedvező feltételeket fognak teremteni továbbá közös cégek, vállalatok és egyéb nemzetközi gazdálkodó szervezetek önálló gazdasági elszámolás alapján történő létesítéséhez is. Az értekezlet résztvevői különösen időszerűnek tekintik a tudományos-műszaki haladás mindenoldalú gyorsítását, ezért megállapodtak, hogy a -nemzeti programok alapján közösen 15—20 évre szóló komplex tudományos-műszaki haladási programot dolgoznak ki. Egyeztették, hogy a gépiparban az együttműködés komplex jellegű lesz, és főleg a termelés kulcságazatainak kiváló minőségű és műszakilag világszínvonalú gépekkel és berendezésekkel való ellátására fog irányulni. Különös figyelmet fognak fordítani az elektronika, a mikroprocesszoros ' és a robottechnika fejlesztésére. Az értekezlet résztvevői úgy vélik, saját erőforrásaik mozgósításával és a kölcsönös együttműködés erősítésével biztosítható valamennyi KGST-tagország által a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaprobléma megoldása. Ennek érdekében a KGST- tagországok komplex intézkedéseket tesznek, amelyek elsősorban az energiahordozók és a -nyersanyagok takarékos és ésszerű felhasználására, a termelés energia- és anyagigényességének csökkentésére irányulnak. Ugyanakkor megfelelő intézkedéseket hoznak a fűtőanyag-, energia- és nyersanyag-termelés és a kölcsönös szállítások terén való együttműködés fejlesztésére. AZOKNAK a gazdasági feltételeknek a megteremtése érdekében, amelyek biztosítják több nyersanyag-fajta és energiahordozó Szovjetunióból történő szállításának megvalósítását és folytatását az importszükségletek olyan mértékig való kielégítése céljából, amilyenben a terv- koordináció és a hosszú lejáratú egyezmények alapján megállapodnak, az érdekelt KGST-tagországok az egyeztetett gazdaságpolitika keretében fokozatosan és következetesen fejleszteni fogják termelési és export-szerkezetüket, és megteszik az ehhez szükséges intézkedéseket a beruházások, iparuk rekonstrukciója és ésszerűsítése terén, a Szovjetunió számára szükséges termékek, többek között élelmiszerek, ipari közfogyasztási cikkek, bizonyos szerkezeti anyagok, kiváló minőségű, illetőleg világszínvonalú gépek és berendezések rendelkezésre bocsátása céljából. Az e kérdésekkel kapcsolatos kölcsönösen elfogadható megoldásokat a Szovjetunió és a többi KGST-tagország objektív gazdasági adottságainak, valamint ezen országok termelési és kölcsönös áruesereforgalmi szerkezetének figyelembevételével fogják kidolgozni. Ez biztosítja az eszközölt ráfordítások kölcsönösen előnyös kompenzálását és teszi lehetővé a szocialista közösség keretében a tartós, hosszú távú gyártásszákosítás további elmélyítését. Célszerűnek tartják az energiatermelés szerkezetének módosítását, közösen ki fogják dolgozni az atomerőművek és az atomfűtőművek 2000-ig szóló építési programját. A KGST-tagországok erőfeszítéseiket és a kölcsönös együttműködést a kohászati termelés szerkezetének tökéletesítésére fordítják. Megállapodás született arról, hogy az egymás közötti együttműködés, a szakosítás és a kooperáció alapján már az elkövetkező években jelentősen növelik a vegyipari termékek kibocsátását. Az értekezlet résztvevői elsődleges feladatnak tekintik az agráripari komplexum ágazatai és az e területen folyó együttműködés sokirányú fejlesztését. A KGST- tagcrrszágok — korszerű technológiák bevezetése, a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar anyagi-műszaki bázisának fejlesztése és tökéletesítése alapján — erőfeszítéseket tesznek az élelmiszer- termelés, valamint az élelmiszerek és a kölcsönös élelmiszer-szállítások növelésére a célból, hogy javítsák a lakosság ellátását és a fogyasztás szerkezetét. MEGFELELŐ intézkedéseket fognak tenni, beleértve az érdekelt országok részvételét a beruházásokban és abban, hogy az érdekelt országok két- és sokoldalú alapon biztosítsák az exportőrországok számára az ösztönzés egyéb gazdasági feltételeit. A KGST-tagországok szükségesnek tartják, hogy hat- hatósabbá tegyék a mai körülmények között a KGST keretében folyó együttműködés mechanizmusát, hogy az eleget tegyen azoknak a feladatoknak, amelyeket a szocialista nemzetközi munka- megosztás tökéletesítése és hatékonyságának fokozása, a megérett problémák kellő időben történő megoldása, valamint a KGST-országok abban való érdekeltségének növelése támaszt, hogy elsősorban az egymás közötti együttműködést fejlesszék. Továbbra is időszerű az a feladat, hogy a tervezési együttműködést szervesen kapcsolják össze az áru- és pénzviszonyok aktív alkalmazásával. Tovább fogják tökéletesíteni az egymás közötti kereskedelemben érvényes árképzési rendszert és az együttműködés valutáris- pénzügyi eszközeit, erősítik a kollektív valutát — a transzferábilis rubelt. Az együttműködési mechanizmus fejlesztését és tökéletesítését elő kell segíteniük a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kidolgozásra kerülő, a KGST-tagországok gazdasági mechanizmusai szerkezetének közelítését célzó javaslatoknak azokon a területeken is, amelyek a legfontosabbak a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztése szempontjából. A kommunista és munkáspártok vezetői és a KGST- tagországok kormányfői a jövőben is szükségesnek tartják a gazdasági együttműködés fejlesztését más, a KGST-n kívüli szocialista országokkal, abból a meggondolásból, hogy ennek az együttműködésnek fontos szerepe van minden egyes ország gazdasági fejlődésében, és hogy a szocializmus pozíciói erősödjenek a világon. A jövőben is szélesíteni fogják az együttműködést a fejlődő országokkal, abból kiindulva, hogy az elő fogja segíteni az említett országok nemzetgazdaságainak fellendítését és gazdasági függetlenségének erősítését, a velük folytatott kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődését. Továbbra is készek arra, hogy fejlesszék a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és tudományosműszaki kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal, a világ válamennyi államával. Megerősödött azon meggyőződésük, hogy e kapcsolatok fejlesztése elő fogja segíteni a népek közötti kölcsönös megértés erősítését (Folytatás a 2. oldalon.) w
