Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

XXXIV. évfolyam, 140. szám ÄRA: 1,80 Ft 1984. június 16., szombat Mai számunkból LÄDA és ládafia (4. old.) MEGÁLLT A KÉT RAKODÖ (7. old.) KATONAÉLET A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN (11. old.) VESZÉLYES ERDŐTÜZEK (12. old.) AZ ŰJ BÜZA ELÉ (5. old.) A moszkvai csúcs után 1 Két hét leforgása alatt két csúcstalálkozónak is ta­núja lehetett a világ: előbb a hét legfejlettebb tőkés ország vezetője találkozott Londonban, hogy valami­féle politikai, gazdasági megoldást próbáljon találni a tőkés világ gondjaira. Az elmúlt héten pedig a KGST- tagországok felső szintű gazdásági értekezletére került sor. Amint az első reagálásokból, kommentárokból ki­tetszik, a két csúcstalálkozó közül a moszkvait kísérte a nagyobb nemzetközi figyelem. Ezt több tény is indokolja. Már a moszkvai csúcs előtt nyilvánvaló volt, hogy a KGST-országok veze­tőinek értekezletén korántsem csak a tagországok belső eredményeiről, gondjairól lesz szó. Számítani le­hetett arra, hogy a szocialista közösség vezetői hal­latják majd szavukat a nemzetközi politikát érintő legfontosabb kérdésekben is. Így történt: a nemzet­közi enyhülést és az együttműködés fejlődését szorgal­mazó deklaráció nyilvánosságra hozatala igazolta is ezeket a várakozásokat. E dokumentum világosan tük­rözi a szocialista országok ama meggyőződését, hogy még a legbonyolultabb helyzetekben is Van kiút, eredményesek a tárgyalások, ha a felek kölcsönösen figyelembe veszik egymás érdekeit, s azt a koránt­sem elhanyagolható tényt, hogy a két tábor egyformán érdekelt a béke megőrzésében. E deklaráció önmagában is bizonyítja, hogy a szo­cialista országok integrációs szervezete, a KGST a kö­vetkező években sem a befelé fordulásra törekszik, ha­nem a maga eszközeivel azon munkálkodik, hogy a világon béke legyen, csökkenjen a nemzetközi poli­tikában az a feszültség, amely — mint a dokumen­tum rámutat — elsősorban az Egyesült Államok ag­resszív politikájának következménye. A szocialista or­szágoknak békére van szükségük — s ez is elhang­zott számtalan formában az elmúlt héten Moszkvá­ban —, • mert meggyőződésük, hogy a szocialista és a kapitalista társadalmi rendszer történelmi vitáját bé­kés eszközökkel kell és lehet csupán eldönteni. A KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekez­lete világosan leszögezte azt is, hogy a szocialista or­szágoknak a kapitalista rendszerrel szembeni fölényé­be vetett hite gazdasági tényeken, eredményeken alap­szik. A tanácskozás ugyanis jó alkalmat adott- arra is, hogy a résztvevők áttekintsék országaik, s a közösség azon eredményeit mégpedig ma már megfelelő táv­latból —, amelyeket a tizenöt évvel ezelőtti hasonló szintű találkozó óta elértek. Joggal állapították meg egyebek között, hogy a másfél évtizede elfogadott el­vek — amelyeknek megfogalmazását a komplex prog­ram adta — a mai napig megállják a helyüket. Az akkor kijelölt úton haladva a szocialista országok je­lentős eredményeket értek el gazdaságuk fejlesztésé­ben. S még a legutóbbi években is, amikor a tőkés világot a háború óta soha nem tapasztalt válság súj­totta — s sok helyütt sújtja ma is — a szocialista or­szágok tisztes gazdasági gyarapodást mondhatnak magukénak. A moszkvai tanácskozás ahhoz adott útmutatást, hogy a bonyolultabbá vált külső és belső körülmé­nyek között, hogyan lehet és kell magasabb szintre emelni a szocialista országok gazdasági együttműkö­dését. S mint a közlemény is hangsúlyozza, csak ak­kor növelhető a szocialista országok gazdasági integ­rációjának hatékonysága, ha az eddiginél célratörőbb, tudatosabb lesz az a munka, amely az egyes tagorszá­gok népgazdasági terveinek, fejlesztési elképzelései­nek összehangolására irányul. Bizonyos értelemben ez a tudatosság a gazdaságfejlesztés szélesebb és mé­lyebb területét fogja át, mint az elmúlt években, hi­szen vonatkozik ez a nyers- és fűtőanyag, az energia- források jobb kihasználására, az energiatakarékos gé­pek, berendezések gyártására éppúgy, mint a számí­tástechnika, az automatizáció fejlesztésére, a gazdaság minden területén. A következő évek közös munkájának a mostani ta­nácskozás persze csak a keretét szabta meg. S ez ért­hető is, hiszen a KGST-országok gazdasági feladatai­nak megoldása időt kíván. A tanácskozás középpont­jában a szocialista országok hosszú távú közös straté­giájának kidolgozása állt. E tekintetben nagy jelentő­ségű az a megállapodás, hogy a következő időszakban a szocialista országok hosszú távú, 15—20 évre szóló közös fejlesztési programot dolgaznak ki, s ennek álapján határozzák majd meg a népgazdaság egyes ágazatainak fejlesztési irányait. S mint a tanácskozás után a moszkvában tartott sajtóértekezleten elmond­ták, e fejlesztések között is kiemelt helyen szerepel a gépipari termékek gyártásának fejlesztése, a szerszám­gépektől a mikroprocesszorokig, a fpgyasztási cikkek és az élelmiszerek termelésének bővítése, minőségük javítása. Joggal hangsúlyozták az első kommentárok: a moszkvai tanácskozás beváltotta a hozzá fűzött remé­nyeket, megfelelt azoknak a várakozásoknak, amelyek megelőzték. A szocialista országok vezetői teljes egy­ségben jelölték meg a' szocialista gazdasági integrá­ció elmélyítésének, továbbfejlesztésének útját, s fog­laltak állást a továbbhaladás legfontosabb részkérdé­seiben. K. NYÍRÓ JÓZSEF Nyilatkozat a KGST-tagországok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól AZ ORSZÁGOK kommu­nista és munkáspártjainak a KGST-tagországok felső szin­tű gazdasági értekezletén részt vett vezetői és kor­mányfői egyhangúlag arra a megegyezésre jutottak, hogy a testvéri országok gazdasá­gi együttműködése méretei­nek további bővítése és ha­tékonyságának növelése szükséges és időszerű. Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a KGST-tagországok megnö­vekedett gazdasági ereje a békéért, a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért, a többi ál­lammal történő kölcsönösen előnyös együttműködésért folytatott politikájuk anyagi alapjává vált. Az értekezlet résztvevői kiemelték az együttműködés további elmé­lyítését és tökéletesítését, va­lamint a szocialista gazdasá­gi integráció fejlesztését cél­zó Komplex Program, a hosz- szú távú sok- és kétoldalú együttműködési programok időszerűségét, amelyek ren­delkezései valóra válnak a gyakorlatban. A KGST-tagországok nép­gazdaságának és kölcsönös együttműködésének tervsze­rű fejlesztése lehetővé tette, hogy számos területen lénye­gesen mérsékeljék a tőkés világban kitört gazdasági válság gazdaságukra gyako­rolt hatását, szembeszállja- nak az imperialista körök ag­resszív irányvonalával, az. USA és néhány szövetségese azon kísérleteivel, hogy a gazdasági nyomás és a diszkrimináció politikáját folytassák. Az értekezlet résztvevői ezzel együtt megállapították, hogy még jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a köl­csönös együttműködés bőví­téséhez. Abban állapodtak meg, hogy megbízzák országaik tervező és gazdálkodó szer­veit, hogy a folyó ötéves tervidőszak hátralévő éveire szóló népgazdasági terveik kidolgozása és az éves áru­csere-forgalmi jegyzőköny­vek egyeztetése során tárják fel, a KGST-tagországokkal folytatott kereskedelem köl­csönösen előnyös bővítésének lehetőségeit az érvényes hosszú lejáratú megállapodá­sokban szereplő mennyisége­ken felül is. Egyöntetű véleményük, hogy a jelenlegi szakaszban a KGST-tagországok legfon­tosabb feladatai a gazda­sági és a kölcsönös együtt­működés területén az aláb­biak: A GAZDASÁG intenzív fejlődési pályára történő gyorsított átállítása; a társa­dalmi termelés további nö­velése, a termékek műszaki színvonalának, megbízhatósá­gának, élettartamának és mi­nőségének javítása; az ex­port-potenciál fejlesztése; a termelőerők ésszerűbb elhe­lyezése, valamint a KGST- tagországok gazdasági fej­lettségi színvonalai és első­sorban Vietnam, Kuba és Mongólia gazdasági fejlettsé­gi színvonalának az európai KGST-tagországok színvona­lával való fokozatos kiegyen­lítődési folyamatánák meg­gyorsítása. Az értekezlet úgy határo­zott, új lépést kell tenni a gazdaságpolitika KGST-tag­országok közötti egyeztetésé­nek elmélyítésére a kölcsö­nös együttműködéssel össze­függő területeken, az érdekelt országoknak pedig a társa­dalmi-gazdasági fejlődés más területein is, abban a mértékben, amilyen mérték­ben azt az országok szüksé­gesnek tartják. Az ilyen egyeztetésen a KGST-tagor­szágok azt értik, hogy kollek­tív alapon munkálják ki az olyan nagy horderejű gaz­dasági problémák megoldásá­hoz vezető utakat, amelyek kölcsönös érdekűek, és nagy jelentőséggel bírnak a hosz- szú távú gazdasági fejlődés és együttműködés fő irányai­nak minden egyes baráti or­szág által történő meghatá­rozása szempontjából. Célszerűnek tartották, hogy a párt- és állami vezetés fel­ső szintjén rendszeres talál­kozókat tartsanak a KGST- tagországok hosszú távú gaz­daságfejlesztési stratégiája, a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás elmélyítése elvi irányainak egyeztetése céljá­ból. Az értekezlet résztvevői ab­ból indulnak ki, hogy a nép- gazdasági tervkoordináció a gazdaságpolitika egyezteté­sének, a KGST-tagországok közötti tartós gazdasági és .tudományos-műszaki kapcso­latok kialakításának fő esz­köze lesz: alapul fog szol­gálni az országok nemzeti tervei kölcsönös együttműkö­dés érintette részeinek ki­dolgozásához. AZ ÉRTEKEZLET résztve­vői az együttműködés gazda­sági mechanizmusának töké­letesítése, hatékonyságának fokozása szempontjából fon­tos iránynak tekintik a ter­melési kooperáció széles kö­rű fejlesztését és közvetlen kapcsolatok létesítését az egyesülések, a vállalatok és szervezetek között. Intézke­déseket tesznek, hogy meg­adják a szervezeteknek a szükséges felhatalmazást és megfelelő együttműködési feltételeket teremtsenek. Kedvező feltételeket fognak teremteni továbbá közös cé­gek, vállalatok és egyéb nemzetközi gazdálkodó szer­vezetek önálló gazdasági el­számolás alapján történő lé­tesítéséhez is. Az értekezlet résztvevői különösen időszerűnek tekin­tik a tudományos-műszaki haladás mindenoldalú gyor­sítását, ezért megállapodtak, hogy a -nemzeti programok alapján közösen 15—20 év­re szóló komplex tudomá­nyos-műszaki haladási prog­ramot dolgoznak ki. Egyeztették, hogy a gép­iparban az együttműködés komplex jellegű lesz, és fő­leg a termelés kulcságaza­tainak kiváló minőségű és műszakilag világszínvonalú gépekkel és berendezésekkel való ellátására fog irányul­ni. Különös figyelmet fog­nak fordítani az elektronika, a mikroprocesszoros ' és a robottechnika fejlesztésére. Az értekezlet résztvevői úgy vélik, saját erőforrásaik moz­gósításával és a kölcsönös együttműködés erősítésével biztosítható valamennyi KGST-tagország által a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaprobléma megoldása. Ennek érdekében a KGST- tagországok komplex intéz­kedéseket tesznek, amelyek elsősorban az energiahordo­zók és a -nyersanyagok ta­karékos és ésszerű felhasz­nálására, a termelés ener­gia- és anyagigényességének csökkentésére irányulnak. Ugyanakkor megfelelő in­tézkedéseket hoznak a fűtő­anyag-, energia- és nyers­anyag-termelés és a kölcsö­nös szállítások terén való együttműködés fejlesztésére. AZOKNAK a gazdasági feltételeknek a megteremté­se érdekében, amelyek bizto­sítják több nyersanyag-fajta és energiahordozó Szovjet­unióból történő szállításának megvalósítását és folytatását az importszükségletek olyan mértékig való kielégítése cél­jából, amilyenben a terv- koordináció és a hosszú le­járatú egyezmények alapján megállapodnak, az érdekelt KGST-tagországok az egyez­tetett gazdaságpolitika kere­tében fokozatosan és követ­kezetesen fejleszteni fogják termelési és export-szerke­zetüket, és megteszik az eh­hez szükséges intézkedése­ket a beruházások, iparuk rekonstrukciója és ésszerűsí­tése terén, a Szovjetunió szá­mára szükséges termékek, többek között élelmiszerek, ipari közfogyasztási cikkek, bizonyos szerkezeti anyagok, kiváló minőségű, illetőleg világszínvonalú gépek és be­rendezések rendelkezésre bocsátása céljából. Az e kérdésekkel kapcso­latos kölcsönösen elfogadha­tó megoldásokat a Szovjet­unió és a többi KGST-tag­ország objektív gazdasági adottságainak, valamint ezen országok termelési és köl­csönös áruesereforgalmi szer­kezetének figyelembevételé­vel fogják kidolgozni. Ez biz­tosítja az eszközölt ráfordí­tások kölcsönösen előnyös kompenzálását és teszi lehe­tővé a szocialista közösség keretében a tartós, hosszú távú gyártásszákosítás to­vábbi elmélyítését. Célszerűnek tartják az energiatermelés szerkezeté­nek módosítását, közösen ki fogják dolgozni az atomerő­művek és az atomfűtőművek 2000-ig szóló építési prog­ramját. A KGST-tagországok erő­feszítéseiket és a kölcsönös együttműködést a kohászati termelés szerkezetének töké­letesítésére fordítják. Megál­lapodás született arról, hogy az egymás közötti együtt­működés, a szakosítás és a kooperáció alapján már az elkövetkező években jelen­tősen növelik a vegyipari termékek kibocsátását. Az értekezlet résztvevői elsődleges feladatnak tekin­tik az agráripari komplexum ágazatai és az e területen folyó együttműködés sok­irányú fejlesztését. A KGST- tagcrrszágok — korszerű tech­nológiák bevezetése, a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar anyagi-műszaki bázisá­nak fejlesztése és tökélete­sítése alapján — erőfeszíté­seket tesznek az élelmiszer- termelés, valamint az élel­miszerek és a kölcsönös élel­miszer-szállítások növelésé­re a célból, hogy javítsák a lakosság ellátását és a fo­gyasztás szerkezetét. MEGFELELŐ intézkedé­seket fognak tenni, beleért­ve az érdekelt országok rész­vételét a beruházásokban és abban, hogy az érdekelt or­szágok két- és sokoldalú ala­pon biztosítsák az exportőr­országok számára az ösztön­zés egyéb gazdasági feltéte­leit. A KGST-tagországok szük­ségesnek tartják, hogy hat- hatósabbá tegyék a mai kö­rülmények között a KGST keretében folyó együttműkö­dés mechanizmusát, hogy az eleget tegyen azoknak a fel­adatoknak, amelyeket a szo­cialista nemzetközi munka- megosztás tökéletesítése és hatékonyságának fokozása, a megérett problémák kellő időben történő megoldása, valamint a KGST-országok abban való érdekeltségének növelése támaszt, hogy első­sorban az egymás közötti együttműködést fejlesszék. Továbbra is időszerű az a feladat, hogy a tervezési együttműködést szervesen kapcsolják össze az áru- és pénzviszonyok aktív alkal­mazásával. Tovább fogják tökéletesí­teni az egymás közötti ke­reskedelemben érvényes ár­képzési rendszert és az együttműködés valutáris- pénzügyi eszközeit, erősítik a kollektív valutát — a transzferábilis rubelt. Az együttműködési mecha­nizmus fejlesztését és töké­letesítését elő kell segíteniük a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában kidolgo­zásra kerülő, a KGST-tagor­szágok gazdasági mechaniz­musai szerkezetének közelí­tését célzó javaslatoknak azokon a területeken is, amelyek a legfontosabbak a kölcsönös gazdasági kapcso­latok fejlesztése szempontjá­ból. A kommunista és munkás­pártok vezetői és a KGST- tagországok kormányfői a jövőben is szükségesnek tartják a gazdasági együtt­működés fejlesztését más, a KGST-n kívüli szocialista országokkal, abból a meg­gondolásból, hogy ennek az együttműködésnek fontos szerepe van minden egyes ország gazdasági fejlődé­sében, és hogy a szocializ­mus pozíciói erősödjenek a világon. A jövőben is szélesíteni fogják az együttműködést a fejlődő országokkal, abból kiindulva, hogy az elő fog­ja segíteni az említett orszá­gok nemzetgazdaságainak fellendítését és gazdasági függetlenségének erősítését, a velük folytatott kölcsönö­sen előnyös gazdasági kap­csolatok fejlődését. Továbbra is készek arra, hogy fejlesszék a kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi, gazdasági és tudományos­műszaki kapcsolatokat a fej­lett tőkés országokkal, a vi­lág válamennyi államával. Megerősödött azon meg­győződésük, hogy e kapcso­latok fejlesztése elő fogja segíteni a népek közötti köl­csönös megértés erősítését (Folytatás a 2. oldalon.) w

Next

/
Thumbnails
Contents