Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-15 / 139. szám

í TOLNA ~\ 2 NÉPÚJSÁG < 1984. június 15. Befejezte munkáját a KGST csúcstalálkozója Kádár János aláírja a KGST-tanácskozás doku mentumait. (Telefotó) Választások a Strasbourg! parlamentbe Csütörtök esti kommentárunk. Csütörtökön a britek, az írek, a dánok és a hollandok sza­vaztak, vasárnap pedig a Közös Piac többi hat tagállamá­nak (NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium, Luxem­burg, Görögország) választásra jogosult polgárai mennek az urnákhoz, hogy voksaikkal eldöntsék, kik üljenek a nyugat­európai gazdasági integráció parlamentjének padsoraiban. Voltaképpen szabályos választás ez, mintha a hazai képvi­selőházat alakítanák újra: a különböző országokban a kü­lönböző pártok jelölteket állítanak, s a több szavazatot szer­ző politikus ülhet majd be a franciaországi Strasbourgban az úgynevezett európai parlament padjaiba. Az EGK-tagálla- mok lakosságuk arányában rendelkeznek megfelelő kontin­genssel Strasbourgban, ott aztán persze a különböző orszá­gok pártjainak képviselői szövetkezhetnek, együttműködhet­nek. Szóval komoly parlamenti játéknak tűnik a dolog, csak­hogy ebben a meghatározásban főleg a játékon van a hang­súly. Mert hiába határozták el már régen, hogy a nyugat­európai országok gazdasági szövetségének nemzetek feletti parlamenttel kell rendelkeznie, ha ezt a célt egyszerűen nem tudják megvalósítani. Pedig 1979 óta már a szavazók közvetlenül választják a strasbourgi képviselőket. De hát hogyan is lehetne, ha a Közös Piac országai egy sor fontos kérdésben képtelenek közös nevezőre juni? Természetesen mindenki saját érdekeit tartja szem előtt, s ha komoly gaz­dasági gondok nyomasztják az egyes államokat, akkor bi­zony a közösségben is sűrűsödnek az ellentétek. Ha itt egy nemzetek feletti testület próbálna törvényeket-döntéseket hozni, mégpedig közös parlament adott erőviszonyai szerint, valószínűleg rövid idő alatt felrobbanna az Európai Gazda­sági Közösség. Hiszen így i^, amikor a kormányok képvise­lői döntenek, mégpedig teljes egyetértéssel (konszenzussal), mégis hónapokig nem tudnak megoldani létfontosságú problémákat. Szóval az európaiaknak nevezett nyugat-európai képvi­selőház inkább politikai fórum, hely, ahol a nézeteket ki lehet fejteni — mint valódi, pláne nemzetek fölötti, par­lament. Szerepe mégsem lebecsülendő, hiszen a padsoraiban ülő politikusok összetételéből jól lehet következetetni egy- egy választás után a legfontosabb nyugat-európai államok lakosságának hangulatára, a meghatározó politikai áramla­tok irányára. Ezért is helyeztek az egyes országok pártjai nagy súlyt a választásokra a megelőző korteshadjáratokon. AVAR KAROLY Csao Ce-jang Olaszországban (Folytatás az 1. oldalról.) szágok egységét és egybefor- rottságát. Nagy lépést tettünk előre a gazdasági politika egyezte­tésében. Fontos program-do­kumentumokat írtunk alá és hosszú távra meghatároztuk a testvérországok gazdasági együttműködésének irányait — mutatott rá pohárköszön­tőjében Csernyenko. — En­nek lehetővé kell tennie, hogy népeink javára jobban kihasználjuk a szocialista integráció előnyeit és meg­teremtsük a feltételeket a termelés intenzívebbé tételé­vel kapcsolatos feladatok hatékonyabb megoldásához, a KGST-tagországok fejlett­ségi szintjének további ki- egyenlítéséhez. Persze még a jó döntések sem hoznak önmagukban eredményt, ha nem követi őket aktív és céltudatos végrehajtás. A továbiakban Konsztan- tyin Csernyenko szólt arról, hogy az értekezlet résztvevői reális cselekvési programot dolgoztak ki a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak a világ országainak többsége által kívánt egészségesebbé tételére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácskozás résztve­vői tudatában vannak, mi­lyen felelősséggel tartoznak a világ sorsáért, a nukleá­ris háború elhárításáért. A szocialista országok nem ma­guk választották a veszélyes erőpróbát, amelyet az impe­rializmus és elsősorban az Egyesült Államok legreakció- sabb körei kényszerítenék rájuk. Abban azonban a legkevésbé se kételkedjen senki sem, hogy képesek megvédeni magukat. A KGST tagországai ugyanakkor megfelelő alter­natívát javasolnak a hábo­rús veszély fokozásával szemben: a béke megszilár­dítását és a nemzetközi fe­szültség csökkentését, vala­mennyi szuverén állam konstruktív együttműködé­sét többek között gazdasági téren. Együttműködésre szólítják fel ennek érdekében mind­azokat az országokat, ame­Wojciech Jaruzelski a gaz­dasági értekezleten részt vett küldöttségek nevében mondott válaszában gyümöl­csözőnek nevezte a tanács­kozást s hangsúlyozta, hogy az itt született határozatok­nak óriási-történelmi jelen­tősége van a KGST-tagor­szágok további gazdasági fejlődése, együttműködésük elmélyítése, valamint egysé­gük és egybeforrottságuk megszilárdítása szempontjá­ból. A dokumentumok jó ala­pot nyújtanak a tagországok együttműködése fejlesztésé­nek felgyorsításához, s a szocialista közösség államai gazdasági biztonságának ga­rantálásához. Ez ma fonto­sabb, mint eddig bármikor — mondotta Wojciech Jaru­zelski, -s rámutatott: az ér­tekezlet résztvevői deklará­ciójukban hangsúlyozták a béke, a népek biztonsága és az egészséges alapon való nemzetközi együttműködés fejlődése közötti szoros köl­csönös kapcsolatot. Ennek megvalósulását az Egyesült Államok agresszív körei aka­dályozzák, amelyek a béke megőrzése szempontjából alapvető erőegyensúly meg­bontására törekszenek, s eh­hez minden eszközt igénybe vesznek, a fegyverkezési lyek érdekeltek az enyhülés­ben. Ez a felhívás szól azok­hoz a szocialista országok­hoz is, amelyek nem vettek részt az értekezleten. Az új társadalmi rend természeté­ből ugyanis objektíve követ­kezik, hogy egyesített erőfe­szítéseket kell tenni a bé­ke megóvása érdekében. A felhívás szól a fejlődő orszá­gokhoz, az el nem kötelezet­tek mozgalmának tagjaihoz. További társadalmi és gaz­dasági haladásuknak ugyanis elengedhetetlen feltétele a béke és a biztonság, a ha­talmas terhekkel járó fegy­verkezési hajsza megállítása. Szól ez a felhívás a nyugati államokhoz is. Az értekezlet résztvevői a békés egymás mellett élés becsületes felté­teleit javasolják nekik. A szocializmusnak nem kell a háború, mert fölényét bé­kés versenyben is be tudja bizonyítani. Jóleső érzés megállapíta­ni. hogy az értekezlet baráti légkörben végezte munkáját és az az őszinte törekvés iellemezte, hogy jobban meg­értsük egymás érdekeit és szükségleteit, még szorosab­bá és hatékonyabbá tegyük együttműködésünket — mon­dotta befejezésül Konsztan- tyin Csernyenko. hajsza szításától a gazdasági és lélektani hadviselésig. Erősödnek a revansista erők, amelyek nem adták fel az európai területi-politikai rend aláásására számító tö­rekvéseiket. Ezek az okok egyre fon­tosabbá teszik a lenini bé­kepolitika folytatását, amely a szocializmus sajátja, s egy­ben védelmi pajzsunk, a Varsói Szövetség megszilár­dítását. A tanácskozás résztvevői ismételten, teljes határozott­sággal hangsúlyozták a Szov­jetunió és a többi szocialis­ta ország béke-kezdeménye­zéseinek aktualitását. E bé­kejavaslatokból álló prog­ram, konkrét dokumentumai teljesen világosan tartalmaz­zák a szocialista országok közös álláspontját: a felek egyenlősége és egyenlő biz­tonsága elvének elismerése, a fegyverkezési hajsza be­szüntetése az az út, amely az enyhülés újjáélesztéséhez, az európai és az általános béke biztosításához vezet. Erre törekszünk a jövőben is töretlenül és kitartóan — ezt meggyőzően bizonyítja a most lezajlott értekezlet is — mondotta Jaruzelski. Emlékeztetett a további­akban arra, hogy idén szá­mos testvéri ország ünnepli felszabadulásának, az új élet kezdetének 40. évfordulóját. A szocializmus hihetetlenül gyorsan számolta fel a há­ború pusztításait, s az el­maradottságot. s ehhez rend­1984. június 14-én Moszk­vában megtartották a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVIII. (rendkí­vüli) ülésszakát. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagállamok kommu­nista és munkáspártjainak vezetői, a felső szintű gazda­sági értekezleten részt vett országok küldöttségeinek ve­zetői. A tanács ülésszaka meg­tárgyalta a gazdasági érte­kezlet határozatainak megva­lósítására vonatkozó intézke­déseket. A tanács ülésszakán részt vevő küldöttségeket kormányfők vezették^ Az ülésszakon Nyikolaj Tyiho- nov, a Szovjetunió küldöttsé­gének vezetője elnökölt. A KGST ülésszakának munká­jában részt vett a tanács tit­kára. Az ülésszak nagyra érté­kelte a KGST-tagállamok felső szintű gazdasági érte­kezletének eredményeit, és Hazaérkezett a magyar Csütörtökön délután eluta­zott Moszkvából a magyar küldöttség, amely Kádár Já­nosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai legfelsőbb szintű gazdasági értekezletén. A küldöttséget a repülőté­ren Dmitrij Usztyinov mar­sall, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter, Vla­gyimir Dolgih, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, és Gurij Marcsuk, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese búcsúztatta. Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete veze­tésével jelen voltak a kül­döttség búcsúztatásánál a moszkvai magyar nagykövet­ség vezető diplomatái, va­lamint a moszkvai magyar kolónia képviselői. A Kádár János vezette küldöttség csütörtökön az es­ti órákban hazaérkezett. A küldöttség tagjai voltak: Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titká­ra, a Politikai Bizottság tagjai; Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, kívül nagy mértékben hoz­zájárult a világ első mun­kás-paraszt államának, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének testvé­ri segítsége. hangsúlyozta, hogy különö­sen fontosak a szocialista nemzetközi munkamegosztás további elmélyítésének az ér­tekezlet által kitűzött irá­nyai, a fejlődés belső és kül­ső feltételeinek változásából eredő új feladatok megoldása szempontjából. Az üléssza­kon kifejezésre jutott az or­szágok abbeli meggyőződése, hogy a felső szintű értekezlet határozatainak valóra váltá­sa a kölcsönös együttműkö­dést minőségileg új szintre emeli, fokozza szerepét a KGST-tagállamok társadal­mi-gazdasági fejlődésében, tovább erősíti egységüket és összeforrottságukat. Az ülésszak jóváhagyta a gazdasági értekezlet határoza­tainak teljesítését célzó in­tézkedéseket. A KGST Vég­rehajtó Bizottsága megbízást kapott arra, hogy irányítsa a tanács szerveinek ezen in­tézkedések teljesítésével ösz- szefüggő munkáját. Moszkvából küldöttség Faluvégi Lajos és Marja; Jó- 'zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettesei, a Központi Bizottság tagjai. Az értekezlet munkájában szakértőként részt vett: Raj­nai Sándor, a Központi Bi­zottság tagja, hazánk szov­jetunióbeli nagykövete, Bal- lai László, a KB gazdaság- politikai osztályának veze­tője, Kótai Géza, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnök­helyettese és Melega Tibor külkereskedelmi miniszter- helyettes. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelentek: Németh Károly, Aczél György, Korom Mi­hály, Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Sar­lós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Horváth Ist­ván, belügy-, Pullai Árpád, közlekedési, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának vezetője. Jelen volt Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Csao Ce-jang kínai mi­niszterelnök csütörtökön folytatta szerdán este meg­kezdett római tárgyalásait. Az első két és fél órás meg­beszélésen, a nemzetközi helyzet áttekintése során a kínai kormányfő, Bettino Craxi előtt ismét felvetette korábbi javaslatát: Peking reményeket fűz a nukleáris fegyverekkel rendelkező or­szágok értekezletének össze­hívásához. Szavaiból azon­ban kitűnt, hogy a kínai kor­mány a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti megállapodást szabná e kon­ferencia előfeltételéül. Tegnap megtartott ülésén több lényeges témát tárgyalt a bonyhádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A kö­telező, a lejárt határidejű vb-határozatokról szóló ta­nácselnöki jelentést követő­en dr. Vasas István a Bony­hádi Zománcárugyárból szá­molt be a gyár dolgozóinak szociális, kulturális, egész­ségügyi, valamint munkavé­delmi helyzetéről. A kisajá­títási jogszabályok érvényre jutását elemző előterjesztést Csao Ce-jang elismerés­sel nyilatkozott a kelet-nyu­gati kapcsolatok javítását célzó olasz kezdeményezé­sekről, Craxi budapesti, Andreotti moszkvai tárgyalá­sairól és ebbe a keretbe fog­lalta az olasz kormány elnö­kének tervezett, berlini lá­togatását is. Ugyanakkor „megértést” tanúsított az amerikai rakéták nyugat­európai telepítése iránt. A kínai miniszterelnököt — aki Giovanni Spadolini hadügy- és Giulio Andreotti külügyminiszterrel is talál­kozott — csütörtökön fogad­ta Sandro Pertini köztársasá­gi elnök. — és kiegészítést — követő­en a grábóci szociális otthon működéséről számolt be a testületnek, Seres István ott­honvezető. A bejelentések között ha­tároztak az elmúlt évi taná­csi pénzmaradvány felosztá­sáról, a költségvetési elő­irányzatok átcsoportosításá­ról, valamint döntöttek a tanácsi szakigazgatási szer­vek feladatairól az önerős gázhálózat fejlesztésének, építésének munkáiban. Wojciech Jaruzelski: Jó alap az együttműködés fejlesztésének felgyorsításához Megtartották a KGST XXXVIII. ülésszakát A kínai és az olasz kormányfő kézfogása (Telefotó) YB-ülés Bonyhádon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents