Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-14 / 138. szám

2 NÉPÚJSÁG 1984. június 14. Egymillió gyászoló Rómában Enrico Berlingner temetésén Szerdán délután Rómában eltemették Enrico Berlin- guert, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát, aki 62 éves korában, hétfőn délután halt meg a padovai kórházban, agyvérzés következtében. Noha a gyászmenet dél­után 3 órakor indult az Olasz Kommunista Párt székháza elől, az országos zarándoklat már kedden megkezdődött, százezrek indultak a fővá­rosba, hogy végső búcsút ve- - gyenek a párt főtitkárától. Berlinguert az OKP szék­házában ravatalozták fel. Hétfőn estétől kedden két óráig, amikor a kapukat le­zárták, több. mint százezer ember vonult el a vörös és nemzetiszínű zászlókkal le­takart ravatal előtt. A ko­porsónál a párt vezetői, a szakszervezetek képviselői, üzemi munkások, az olasz irodalom és művészet ki­emelkedő személyiségei áll­tak díszőrséget. Lerótták kegyeletüket a temetésre érkezett mintegy fél száz külföldi delegáció vezetői és tagjai. Az SZKP küldöttségét Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagia, a KB titkára vezette. A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviseletében Óvá­ri Miklós, a Politikai Bizott­ság tagja, a KB titkára vett részt Enrico Berlinguer bú­csúztatásán. A magyar kül­döttség. amelynek tagja volt Szita János római nagykö­vet is, délelőtt díszőrséget állt, a ravatalnál. A szocialista országok ál­lami. pártküldöttségein kívül küldöttséggel képviseltették magukat a nyugat-európai kommunista pártok, köztük a francia delegációt Georges Marchais. a spanyolt G°rar- do Iglesias vezette. Részt vettek a temetésen a kor­mányon levő szocialista és szociáldemokrata pártok kép­viselői, jelen volt Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, továbbá a felszabadító moz­galmak számos küldötte. Az OKP főtitkárának ko­porsóját lassú gyászmenet­ben vitték a Piazza San Gio­vanni térre, ahol, becslések szerint egymillió ember előtt az ifjúsági szövetség, a szak- szervezetek, az Olasz Katoli­kus Dolgozók Szövetsége, a strasbourgi Európai Parla­ment nevében búcsúztatták az OKP főtitkárát. A párt­vezetőség nevében Giancar- lo Pajetta, az OKP Titkár­ságának tagja mondott be­szédet. A gyászünnepségen részt vett Sandro Pertini köztár­sasági elnök. Bettino Craxi miniszterelnök, a kormány több tagja és a politikai pártok vezetői. Enrico Berlinguert Róma egyik kisebb temetőjében, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. * Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága és Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága nyilatkozatot tett közzé Enri­co Berlinguer elhunyta alkal­mából. A nyilatkozat megállapítja, hogy a főtitkár halálával sú­lyos veszteség érte az olasz munkásmozgalmat, a nártot, az országot, a felszabadító és szabadságmozgalmakat. Alá­húzza: Berlinguer. aki a nagy átalakulások és megrázkódta­tások időszakában állt az Olasz KP élén. igyekezett felismerni az Olaszországban és világszerte keletkező új problémákat, és — széles kö­rű tudománvos és ideológiai felkészültségének köszönhe­tően — e problémák megol­dására irányította a párt te­vékenységét. arra törekedett, hogy a párt aktívan és ere­deti módon foglaljon állást a nemzetközi helyzet kérdé­seiben, a népek felszabadí­tásának és a szocializmus fe­lé történő haladásának ügyé­ben. Az Olaszországban kiala­kult bonyolult helyzetben Enrico Berlinguer következe­tesen fáradozott azon, hogy a munkásmozgalom, valamint az ország más demokratikus és népi rétegei közötti egyet­értés keresésében az egysé­get helyezze előtérbe. A súlyos olasz helyzetben, amelyet ma is a kommunista­ellenes megkülönböztetés jel­lemez, és amelyben a kormá­nyok, illetve az uralkodó osz­tályok képtelenek arra, hogy a gazdaság és a társadalom fejlődését a követelmények­nek és a szükségleteknek megfelelően biztosítsák, Ber­linguer következetes egység­politikát folytatott. A mun­kásmozgalom és az ország demokratikus és népi erői közötti- megértés erősítésén fáradozott. Felismerte, hogy teljes nyitottsággal kell kö­zeledni a társadalom új je­lenségeihez. Azok közé a po­litikai vezetők közé tartozott, akik a legnagyobb tisztánlá­tással vetették fel a folya­matban lévő gazdasági-társa­dalmi átalakulásoknak meg­felelő új, baloldali politika szükségességét. Emiatt került középpontba a hagyományos munkásosztály és a számban gyorsan növekvő technikai, és értelmiségi dolgozók kö­zötti szövetség problémája. Ez az egységre való törekvés vezette el a főtitkárt a de­mokratikus alternatíva meg­teremtéséért elindított nagy küzdelemhez is — állapítja meg az olasz pártnyilatkozat. NSZK válasz a magyar felszála ásra A stockholmi konferencián a Német Szövetségi Köztár­saság küldöttségének vezető­je reagált Nagy János kü- lügyminisztériumi államtitkár legutóbbi felszólalására. Mint a DPA nyugatnémet hírügynökség jelentette, a biztonsági és bizalomerősítő, valamint leszerelési kérdések­kel foglalkozó tanácskozás keddi ülésén Klaus Citron üdvözölte azt a magyar állás­pontot, hogy minden nemzet­közi vitás kérdés tárgyalások útján rendezhető. Mint ismeretes, Nagy Já­nos államtitkár az elmúlt hé­ten — felszólalva a stockhol­mi konferencián — egyebek között a helsinki záróok­mányt aláíró 35 ország közöt­ti párbeszéd folytatása mel­lett szállt síkra. Az ügynök vallott John Wood amerikai ügy­nök, aki korábban „John Pa­ul Gardiner” álnéven is sze­repelt, rendőrségi kihallgatá­son beismerte, hogy azért tá­rolt lakókocsijában egy bel­ga légitámaszpontról ellopott tüzérségi lövedékeket a hol­land béketüntetők táborában, hogy lejárassa a békemozgal­mat. Azt is beismerte: nem­csak az amerikai CIA-nek dolgozott, hanem a holland állambiztonsági szerveknek is. Az ügynököt hadianyagok tiltott tárolása és birtoklása miatt állítják bíróság elé. A „hetek” Londonban Egy unalmas csúcstalálkozó A londoni csúcs résztvevői A külsőségek szempontjá­ból- a mostani csúcstalálkozó szegényesebb volt a tavalyi williamsburginél. Margaret Thatcher asszony, a házigaz­da nyomatékosan aláhúzta a rendezés vezérlő elvét, a ta­karékosságot. A hét vezető tőkés ország állam- és kor­mányfőinek hétvégi londoni találkozója azonban így is a legnagyobb társadalmi ese­mény volt a brit fővárosban Károly trónörökös és Diana harcegnő három évvel ezelőt­ti 'látványos esküvője óta. VÁLASZTÁSI MEGFONTOLÁSOK „Meglehetősen unalmas csúcstalálkozóra számítunk, a korábbi ellentéteket sikerült ugyanis elsimítanunk” — mondta jó két hete a Fehér Ház szóvivője. Több lap úgy vélekedett, hogy voltaképpen „nagyszabású, nemzetek fe­letti választási gyűlést” tar­tanak, amelynek résztvevőit főként saját maguk és kol­légáik újraválasztási esélyei foglalkoztatják. Voltak, akik a londoni összejövetelt jó elő­re „a fellendülés csúcsérte­kezletének” kiáltották ki, jól­lehet a fellendülés jelenleg inkább csak az USÁ-ra és Japánra korlátozódik. Viszont tény, hogy a hét vezető tő­kés ország növekedési üteme az idén elérheti a 4,5 száza­lékot, viszonylag alacsony, hat százalék körüli infláció mellett, és a munkanélküli­ség növekedésének az üteme is mérséklődött valamelyest. Ami a résztvevők közötti el­lentéteket illeti, Williamsburg óta az Egyesült Államok és szövetségesei közötti konflik­tusok némiképp enyhültek, és a protekcionizmus valóban nem lett az első számú téma a találkozón. A világgazdaság és a világ- politika időszerű problémáit azonban a legszigorúbb rendőrkordon sem tudta ki­rekeszteni a Lancaster House-ból. A kialakult gya­korlat szerint a tárgyalóasz­talnál az állam- és kormány­fők idejüket zömmel a gaz- gasági témáknak szentelték, a világpolitikáról pedig fő­ként terített asztalnál tár­gyaltak. Sőt, folytatódott az az 1980 óta megfigyelhető tendencia is, hogy a politikai kérdések mindinkább fölébe kerekednek a gazdaságiak­nak. A csúcstalálkozó résztvevői a „demokratikus elvekről” szóló nyilatkozatukban lénye­gében általánosságok keretei között mozogva ecsetelgették a liberális polgári demokrá­cia előnyeit. Jóval nagyobb jelentőségű volt a kelet— nyugati viszonnyal és a fegy­verzetkorlátozással foglalkozó állásfoglalásuk. Ez Reagan elnök június elejei, dublini beszéde szellemében arra hívja fel a Szovjetuniót, hogy „térjen vissza a tárgyalóasz­talhoz”. A dokumentum azonban még csak nem is utal a nyugat-európai rakéta­telepítésekre, amelyek — mint a Szovjetunió világosan leszögezte — értelmetlenné tették a genfi tárgyalások folytatását. A nyilatkozat megszövegezői azt sem mu- lasztoták el, hogy kiemeljék a nyugati szövetségesek kö­zötti szolidaritás és minde­nekelőtt a Nyugat „politikai eltökéltsége” fontosságát. Kü­lön dokumentumban foglal­koztak a csúcstalálkozó részt­vevői az iraki—iráni háború­val is, aggodalmuknak adva hangot a konfliktus terjedése miatt. KAMATLÁBAK, DEFICIT A csúcstalálkozó tulajdon­képpeni témájával foglalkozó gazdasági nyilatkozat, ha tompított formában is, de tükrözi, hogy — a Fehér Ház várakozásával ellentétben — nem sikerült teljesen elsimí­tani az amerikai gazdaság- politikával szembeni fenn­tartásokat és ellenérzéseket. A résztvevők véleménye a jelek szerint továbbra is megoszlik arról, milyen mér­tékben fenyegetik a magas kamatlábak és a rekord-defi­cit reagani gazdaságpolitiká­ja a nemzetközi gazdasági stabilitást. A szakértőknek mindenesetre sikerült kidol­gozniuk egy olyan dokumen­tumot, amely a brit szóvivő szavai szerint „meglehetősen elfogadható” volt mindenki számára. Ebben az állam- és kor­mányfők azt ígérik, hogy fo­kozottan érvényt szereznek az infláció és a kamatlábak leszorítását célzó gazdaság- politikának, és „ahol szüksé­ges”, csökkentik a költségve­tési hiányt. ígéretet tettek a munkaalkalmak szaporításá­ra is, de a jelek szerint nem az állami költségvetés eszkö­zeinek felhasználásával. ADÓSSÁG-GONDOK A csúcstalálkozó légkörét talán a leginkább meghatá­rozó tényező a harmadik vi­lág eladósodottsága volt. Er­re külön is felhívta a figyel­met a latin-amerikai adós or­szágoknak a csúcstalálkozó­hoz intézett levele, amely ér­demi párbeszédet sürgetett a fejlett és a fejlődő országok között e témáról. A gazdasági nyilatkozat „megfelelő gazdasági és pénzügyi reformokra” szólí­totta fel az eladósodott or­szágokat — a találkozón gyakran emlegették pozitív példaként Mexikót —, és ha az erőfeszítések eredménnyel járnak, az adós országok szá­míthatnak az adósságok hosszú távú átütemezésére. A tőkés hitelezők tehát Londonban nem nyújtottak mást adósaiknak, mint út­mutatást, jó tanácsot. Nyilat­kozatuk nem jelzi azt, hogy tisztában lennének vele, mi­lyen hatékony intézkedést sürget a kialakult helyzet. Mert a fejlődő országok el­adósodása hovatovább nem kisebb problémává dagad, nem kevésbé fenyegeti a nemzetközi gazdasági és po­litikai stabilitást, mint a tő­kés piac működési zavarai, vagy a kereskedelmi ellen­tétek. SZASZI JÓZSEF Kádár János találkozója Konsztantyin Csernyenkóval (Folytatás az X. oldalról.) Szerdán délelőtt és délután az értekezleten felszólalt Jumdzságin Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének el­nöke, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Nicolae Ceau- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöke. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, Gus- táv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB fő­titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke. A tanácskozás délelőtti ülé­sén Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt KB főtit­kára, a délutánin Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtit­kára, az Államtanács elnöke elnökölt. A tanácskozás ma folytatja munkáját. Holtpont, holtakkal Szerda esti kommentárunk: Managuában hivatalosan közölték, hogy a sandinista had­sereg harcban áll az északi és déli határvidéken betört el­lenforradalmi csoportokkal. A közlés szerint mintegy öt­ezer „kontra” (így nevezik spanyol rövidítéssel a forradalom fegyveres ellenségeit) küzd Nicaragua területén, ugyanennyi pedig Honduras és Costa Rica felől szinte szabályos idő­közökben támadja a határvidéket. A kép sajnos nem változott. Az az amerikai kormányzat, amely minden baj forrását (például a gyarmati múlt, az északi gyámkodás közismert latin-amerikai politikai és szo­ciális következményeit) keresetlen egyszerűséggel „Moszkva és Havanna kezében” látja, önmaga minden eszközzel be­avatkozik a kis karibi ország életébe. Méghozzá jéghideg tudatossággal és — sajnos — hatékony kártékonysággal. A cél egyértelmű: lélektanilag, gazdaságilag, lehetőleg katonai­lag is felőrölni Nicaragua népének és kormányának ellenálló­képességét. A fegyveres betörések ebben az esztendőben 200 millió dollárnyi kárt okoztak az országnak. Nicaraguái mé­retekben ez irdatlan összeget jelent. És ez csak a konkrét veszteség, nincsenek benne azok az elkerülhetetlen újabb összegek, amiket ez a kis ország az elemi életösztön paran­csára kénytelen védelmi célokra fordítani. Ennek az egész „kivéreztető háborúnak” egyetlen „ideoló­giai alapja” van: az a washingtoni állítás, hogy Nicaragua a térség forradalmi mozgalmainak erjesztője, fegyverszállí­tója. Emellett a Fehér Ház gyakorta emlegeti, hogy a krízist „párbeszéd” útján kellene rendezni. Nos, a nicaraguai veze­tők szintén a tárgyalások beindításában látják a megoldást, — de csak akkor, ha a másik fél a dialógust a valós prob­lémák valós rendezésére és nem a kivéreztetés propagan- disztikus ellensúlyozására, vagyis leplezésére használja fel. Létezik egy csoport a térségben — Kolumbia, Mexikó, Panama, Venezuela —, amely immár tizennyolc hosszú hó­napja kísérletezik az igazi, a konstruktív párbeszéd felté­teleinek megteremtésével. A Contadora-csoport külügymi­niszterei most ismét végigjárták a közép-amerikai válság­ban legközvetlenebbül érintett országokat és új tervezetet dolgoztak ki egy regionális megállapodáshoz. Nem nehéz megjósolni, hogy a terv megvalósulása ezúttal sem Nicara­guán múlik. Pedig nagyon fontos lenne a közép-amerikai helyzetet ki­mozdítani a holtpontról. Többek között azért, mert ez a holtpont naponta új holtakat követel. HARMAT ENDRE PANORÁMA BUDAPEST Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter fogadta a szo­cialista országok UNESCO- bizottságainak Budapesten folyó, XXII. koordinációs ér­tekezletén résztvevő delegá­ciók vezetőit. Tájékoztatta őket a magyar külpolitika időszerű kérdéseiről, vala­mint a Magyar Népköztár­saság és az UNESCO kap­csolatairól. * Horváth István, belügymi­niszter meghívására június 11. és 13. között — belügyi delegáció élén — hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodott Kari Blecha, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi belügyminisztere. KAPOSVÁR Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára kétnapos látogatást tett Somogy megyében. Felkeres­te a Kaposvári Húskombiná­tot. Ezután tanácsi vezetők­kel találkozott, s tájékozó­dott a járási átszervezések tapasztalatairól. A kétnapos látogatás megyei aktíva­üléssel ért véget, amelyen politikai kérdésekről adott tájékoztatást. MOSZKVA Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke szerdán Moszkvában találko­zott Nyikolaj Bajbakov mi­niszterelnök-helyettessel, az Állami Tervbizottság elnöké­vel. Áttekintették az 1986— 1990-es időszak tervkoordi­nációs munkájának menetét, s az ezzel összefüggő soron levő feladatokat. MADRID Újabb tengeri incidens robbant ki francia és spa­nyol hajók között. Egy spa­nyol őrhajó a Gascogne-i- öbölben feltartóztatott egy francia halászhajót, majd egy közeli spanyol kikötőbe von­tatta. A spanyol hatóságok szerint a francia hajó spa­nyol felségvizeken halászott. WELLINGTON Franciaország szerdán újabb kísérleti atomrobban­tást hajtott végre a csendes­óceáni Mururoa korallszige- ten. Az idén ez volt a fran­ciák harmadik atomkísérlete. SAN SALVADOR A hazafiak rádióadójának, a Venceremosnak jelentése szerint a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front egyik alakulata La Unión megyében egy szállító kon­vojra támadt. Az akcióban az FMLN harcosai negyven­öt kormánykatonát tettek harcképtelenné. Elfoglalták El Paisan települést is, mely mindössze harminc ki­lométerre van a fővárostól.

Next

/
Thumbnails
Contents