Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-14 / 138. szám
2 NÉPÚJSÁG 1984. június 14. Egymillió gyászoló Rómában Enrico Berlingner temetésén Szerdán délután Rómában eltemették Enrico Berlin- guert, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát, aki 62 éves korában, hétfőn délután halt meg a padovai kórházban, agyvérzés következtében. Noha a gyászmenet délután 3 órakor indult az Olasz Kommunista Párt székháza elől, az országos zarándoklat már kedden megkezdődött, százezrek indultak a fővárosba, hogy végső búcsút ve- - gyenek a párt főtitkárától. Berlinguert az OKP székházában ravatalozták fel. Hétfőn estétől kedden két óráig, amikor a kapukat lezárták, több. mint százezer ember vonult el a vörös és nemzetiszínű zászlókkal letakart ravatal előtt. A koporsónál a párt vezetői, a szakszervezetek képviselői, üzemi munkások, az olasz irodalom és művészet kiemelkedő személyiségei álltak díszőrséget. Lerótták kegyeletüket a temetésre érkezett mintegy fél száz külföldi delegáció vezetői és tagjai. Az SZKP küldöttségét Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagia, a KB titkára vezette. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vett részt Enrico Berlinguer búcsúztatásán. A magyar küldöttség. amelynek tagja volt Szita János római nagykövet is, délelőtt díszőrséget állt, a ravatalnál. A szocialista országok állami. pártküldöttségein kívül küldöttséggel képviseltették magukat a nyugat-európai kommunista pártok, köztük a francia delegációt Georges Marchais. a spanyolt G°rar- do Iglesias vezette. Részt vettek a temetésen a kormányon levő szocialista és szociáldemokrata pártok képviselői, jelen volt Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, továbbá a felszabadító mozgalmak számos küldötte. Az OKP főtitkárának koporsóját lassú gyászmenetben vitték a Piazza San Giovanni térre, ahol, becslések szerint egymillió ember előtt az ifjúsági szövetség, a szak- szervezetek, az Olasz Katolikus Dolgozók Szövetsége, a strasbourgi Európai Parlament nevében búcsúztatták az OKP főtitkárát. A pártvezetőség nevében Giancar- lo Pajetta, az OKP Titkárságának tagja mondott beszédet. A gyászünnepségen részt vett Sandro Pertini köztársasági elnök. Bettino Craxi miniszterelnök, a kormány több tagja és a politikai pártok vezetői. Enrico Berlinguert Róma egyik kisebb temetőjében, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. * Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága nyilatkozatot tett közzé Enrico Berlinguer elhunyta alkalmából. A nyilatkozat megállapítja, hogy a főtitkár halálával súlyos veszteség érte az olasz munkásmozgalmat, a nártot, az országot, a felszabadító és szabadságmozgalmakat. Aláhúzza: Berlinguer. aki a nagy átalakulások és megrázkódtatások időszakában állt az Olasz KP élén. igyekezett felismerni az Olaszországban és világszerte keletkező új problémákat, és — széles körű tudománvos és ideológiai felkészültségének köszönhetően — e problémák megoldására irányította a párt tevékenységét. arra törekedett, hogy a párt aktívan és eredeti módon foglaljon állást a nemzetközi helyzet kérdéseiben, a népek felszabadításának és a szocializmus felé történő haladásának ügyében. Az Olaszországban kialakult bonyolult helyzetben Enrico Berlinguer következetesen fáradozott azon, hogy a munkásmozgalom, valamint az ország más demokratikus és népi rétegei közötti egyetértés keresésében az egységet helyezze előtérbe. A súlyos olasz helyzetben, amelyet ma is a kommunistaellenes megkülönböztetés jellemez, és amelyben a kormányok, illetve az uralkodó osztályok képtelenek arra, hogy a gazdaság és a társadalom fejlődését a követelményeknek és a szükségleteknek megfelelően biztosítsák, Berlinguer következetes egységpolitikát folytatott. A munkásmozgalom és az ország demokratikus és népi erői közötti- megértés erősítésén fáradozott. Felismerte, hogy teljes nyitottsággal kell közeledni a társadalom új jelenségeihez. Azok közé a politikai vezetők közé tartozott, akik a legnagyobb tisztánlátással vetették fel a folyamatban lévő gazdasági-társadalmi átalakulásoknak megfelelő új, baloldali politika szükségességét. Emiatt került középpontba a hagyományos munkásosztály és a számban gyorsan növekvő technikai, és értelmiségi dolgozók közötti szövetség problémája. Ez az egységre való törekvés vezette el a főtitkárt a demokratikus alternatíva megteremtéséért elindított nagy küzdelemhez is — állapítja meg az olasz pártnyilatkozat. NSZK válasz a magyar felszála ásra A stockholmi konferencián a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségének vezetője reagált Nagy János kü- lügyminisztériumi államtitkár legutóbbi felszólalására. Mint a DPA nyugatnémet hírügynökség jelentette, a biztonsági és bizalomerősítő, valamint leszerelési kérdésekkel foglalkozó tanácskozás keddi ülésén Klaus Citron üdvözölte azt a magyar álláspontot, hogy minden nemzetközi vitás kérdés tárgyalások útján rendezhető. Mint ismeretes, Nagy János államtitkár az elmúlt héten — felszólalva a stockholmi konferencián — egyebek között a helsinki záróokmányt aláíró 35 ország közötti párbeszéd folytatása mellett szállt síkra. Az ügynök vallott John Wood amerikai ügynök, aki korábban „John Paul Gardiner” álnéven is szerepelt, rendőrségi kihallgatáson beismerte, hogy azért tárolt lakókocsijában egy belga légitámaszpontról ellopott tüzérségi lövedékeket a holland béketüntetők táborában, hogy lejárassa a békemozgalmat. Azt is beismerte: nemcsak az amerikai CIA-nek dolgozott, hanem a holland állambiztonsági szerveknek is. Az ügynököt hadianyagok tiltott tárolása és birtoklása miatt állítják bíróság elé. A „hetek” Londonban Egy unalmas csúcstalálkozó A londoni csúcs résztvevői A külsőségek szempontjából- a mostani csúcstalálkozó szegényesebb volt a tavalyi williamsburginél. Margaret Thatcher asszony, a házigazda nyomatékosan aláhúzta a rendezés vezérlő elvét, a takarékosságot. A hét vezető tőkés ország állam- és kormányfőinek hétvégi londoni találkozója azonban így is a legnagyobb társadalmi esemény volt a brit fővárosban Károly trónörökös és Diana harcegnő három évvel ezelőtti 'látványos esküvője óta. VÁLASZTÁSI MEGFONTOLÁSOK „Meglehetősen unalmas csúcstalálkozóra számítunk, a korábbi ellentéteket sikerült ugyanis elsimítanunk” — mondta jó két hete a Fehér Ház szóvivője. Több lap úgy vélekedett, hogy voltaképpen „nagyszabású, nemzetek feletti választási gyűlést” tartanak, amelynek résztvevőit főként saját maguk és kollégáik újraválasztási esélyei foglalkoztatják. Voltak, akik a londoni összejövetelt jó előre „a fellendülés csúcsértekezletének” kiáltották ki, jóllehet a fellendülés jelenleg inkább csak az USÁ-ra és Japánra korlátozódik. Viszont tény, hogy a hét vezető tőkés ország növekedési üteme az idén elérheti a 4,5 százalékot, viszonylag alacsony, hat százalék körüli infláció mellett, és a munkanélküliség növekedésének az üteme is mérséklődött valamelyest. Ami a résztvevők közötti ellentéteket illeti, Williamsburg óta az Egyesült Államok és szövetségesei közötti konfliktusok némiképp enyhültek, és a protekcionizmus valóban nem lett az első számú téma a találkozón. A világgazdaság és a világ- politika időszerű problémáit azonban a legszigorúbb rendőrkordon sem tudta kirekeszteni a Lancaster House-ból. A kialakult gyakorlat szerint a tárgyalóasztalnál az állam- és kormányfők idejüket zömmel a gaz- gasági témáknak szentelték, a világpolitikáról pedig főként terített asztalnál tárgyaltak. Sőt, folytatódott az az 1980 óta megfigyelhető tendencia is, hogy a politikai kérdések mindinkább fölébe kerekednek a gazdaságiaknak. A csúcstalálkozó résztvevői a „demokratikus elvekről” szóló nyilatkozatukban lényegében általánosságok keretei között mozogva ecsetelgették a liberális polgári demokrácia előnyeit. Jóval nagyobb jelentőségű volt a kelet— nyugati viszonnyal és a fegyverzetkorlátozással foglalkozó állásfoglalásuk. Ez Reagan elnök június elejei, dublini beszéde szellemében arra hívja fel a Szovjetuniót, hogy „térjen vissza a tárgyalóasztalhoz”. A dokumentum azonban még csak nem is utal a nyugat-európai rakétatelepítésekre, amelyek — mint a Szovjetunió világosan leszögezte — értelmetlenné tették a genfi tárgyalások folytatását. A nyilatkozat megszövegezői azt sem mu- lasztoták el, hogy kiemeljék a nyugati szövetségesek közötti szolidaritás és mindenekelőtt a Nyugat „politikai eltökéltsége” fontosságát. Külön dokumentumban foglalkoztak a csúcstalálkozó résztvevői az iraki—iráni háborúval is, aggodalmuknak adva hangot a konfliktus terjedése miatt. KAMATLÁBAK, DEFICIT A csúcstalálkozó tulajdonképpeni témájával foglalkozó gazdasági nyilatkozat, ha tompított formában is, de tükrözi, hogy — a Fehér Ház várakozásával ellentétben — nem sikerült teljesen elsimítani az amerikai gazdaság- politikával szembeni fenntartásokat és ellenérzéseket. A résztvevők véleménye a jelek szerint továbbra is megoszlik arról, milyen mértékben fenyegetik a magas kamatlábak és a rekord-deficit reagani gazdaságpolitikája a nemzetközi gazdasági stabilitást. A szakértőknek mindenesetre sikerült kidolgozniuk egy olyan dokumentumot, amely a brit szóvivő szavai szerint „meglehetősen elfogadható” volt mindenki számára. Ebben az állam- és kormányfők azt ígérik, hogy fokozottan érvényt szereznek az infláció és a kamatlábak leszorítását célzó gazdaság- politikának, és „ahol szükséges”, csökkentik a költségvetési hiányt. ígéretet tettek a munkaalkalmak szaporítására is, de a jelek szerint nem az állami költségvetés eszközeinek felhasználásával. ADÓSSÁG-GONDOK A csúcstalálkozó légkörét talán a leginkább meghatározó tényező a harmadik világ eladósodottsága volt. Erre külön is felhívta a figyelmet a latin-amerikai adós országoknak a csúcstalálkozóhoz intézett levele, amely érdemi párbeszédet sürgetett a fejlett és a fejlődő országok között e témáról. A gazdasági nyilatkozat „megfelelő gazdasági és pénzügyi reformokra” szólította fel az eladósodott országokat — a találkozón gyakran emlegették pozitív példaként Mexikót —, és ha az erőfeszítések eredménnyel járnak, az adós országok számíthatnak az adósságok hosszú távú átütemezésére. A tőkés hitelezők tehát Londonban nem nyújtottak mást adósaiknak, mint útmutatást, jó tanácsot. Nyilatkozatuk nem jelzi azt, hogy tisztában lennének vele, milyen hatékony intézkedést sürget a kialakult helyzet. Mert a fejlődő országok eladósodása hovatovább nem kisebb problémává dagad, nem kevésbé fenyegeti a nemzetközi gazdasági és politikai stabilitást, mint a tőkés piac működési zavarai, vagy a kereskedelmi ellentétek. SZASZI JÓZSEF Kádár János találkozója Konsztantyin Csernyenkóval (Folytatás az X. oldalról.) Szerdán délelőtt és délután az értekezleten felszólalt Jumdzságin Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Nicolae Ceau- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Gus- táv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. A tanácskozás délelőtti ülésén Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitkára, a délutánin Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtitkára, az Államtanács elnöke elnökölt. A tanácskozás ma folytatja munkáját. Holtpont, holtakkal Szerda esti kommentárunk: Managuában hivatalosan közölték, hogy a sandinista hadsereg harcban áll az északi és déli határvidéken betört ellenforradalmi csoportokkal. A közlés szerint mintegy ötezer „kontra” (így nevezik spanyol rövidítéssel a forradalom fegyveres ellenségeit) küzd Nicaragua területén, ugyanennyi pedig Honduras és Costa Rica felől szinte szabályos időközökben támadja a határvidéket. A kép sajnos nem változott. Az az amerikai kormányzat, amely minden baj forrását (például a gyarmati múlt, az északi gyámkodás közismert latin-amerikai politikai és szociális következményeit) keresetlen egyszerűséggel „Moszkva és Havanna kezében” látja, önmaga minden eszközzel beavatkozik a kis karibi ország életébe. Méghozzá jéghideg tudatossággal és — sajnos — hatékony kártékonysággal. A cél egyértelmű: lélektanilag, gazdaságilag, lehetőleg katonailag is felőrölni Nicaragua népének és kormányának ellenállóképességét. A fegyveres betörések ebben az esztendőben 200 millió dollárnyi kárt okoztak az országnak. Nicaraguái méretekben ez irdatlan összeget jelent. És ez csak a konkrét veszteség, nincsenek benne azok az elkerülhetetlen újabb összegek, amiket ez a kis ország az elemi életösztön parancsára kénytelen védelmi célokra fordítani. Ennek az egész „kivéreztető háborúnak” egyetlen „ideológiai alapja” van: az a washingtoni állítás, hogy Nicaragua a térség forradalmi mozgalmainak erjesztője, fegyverszállítója. Emellett a Fehér Ház gyakorta emlegeti, hogy a krízist „párbeszéd” útján kellene rendezni. Nos, a nicaraguai vezetők szintén a tárgyalások beindításában látják a megoldást, — de csak akkor, ha a másik fél a dialógust a valós problémák valós rendezésére és nem a kivéreztetés propagan- disztikus ellensúlyozására, vagyis leplezésére használja fel. Létezik egy csoport a térségben — Kolumbia, Mexikó, Panama, Venezuela —, amely immár tizennyolc hosszú hónapja kísérletezik az igazi, a konstruktív párbeszéd feltételeinek megteremtésével. A Contadora-csoport külügyminiszterei most ismét végigjárták a közép-amerikai válságban legközvetlenebbül érintett országokat és új tervezetet dolgoztak ki egy regionális megállapodáshoz. Nem nehéz megjósolni, hogy a terv megvalósulása ezúttal sem Nicaraguán múlik. Pedig nagyon fontos lenne a közép-amerikai helyzetet kimozdítani a holtpontról. Többek között azért, mert ez a holtpont naponta új holtakat követel. HARMAT ENDRE PANORÁMA BUDAPEST Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta a szocialista országok UNESCO- bizottságainak Budapesten folyó, XXII. koordinációs értekezletén résztvevő delegációk vezetőit. Tájékoztatta őket a magyar külpolitika időszerű kérdéseiről, valamint a Magyar Népköztársaság és az UNESCO kapcsolatairól. * Horváth István, belügyminiszter meghívására június 11. és 13. között — belügyi delegáció élén — hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodott Kari Blecha, az Osztrák Köztársaság szövetségi belügyminisztere. KAPOSVÁR Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Somogy megyében. Felkereste a Kaposvári Húskombinátot. Ezután tanácsi vezetőkkel találkozott, s tájékozódott a járási átszervezések tapasztalatairól. A kétnapos látogatás megyei aktívaüléssel ért véget, amelyen politikai kérdésekről adott tájékoztatást. MOSZKVA Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke szerdán Moszkvában találkozott Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettessel, az Állami Tervbizottság elnökével. Áttekintették az 1986— 1990-es időszak tervkoordinációs munkájának menetét, s az ezzel összefüggő soron levő feladatokat. MADRID Újabb tengeri incidens robbant ki francia és spanyol hajók között. Egy spanyol őrhajó a Gascogne-i- öbölben feltartóztatott egy francia halászhajót, majd egy közeli spanyol kikötőbe vontatta. A spanyol hatóságok szerint a francia hajó spanyol felségvizeken halászott. WELLINGTON Franciaország szerdán újabb kísérleti atomrobbantást hajtott végre a csendesóceáni Mururoa korallszige- ten. Az idén ez volt a franciák harmadik atomkísérlete. SAN SALVADOR A hazafiak rádióadójának, a Venceremosnak jelentése szerint a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front egyik alakulata La Unión megyében egy szállító konvojra támadt. Az akcióban az FMLN harcosai negyvenöt kormánykatonát tettek harcképtelenné. Elfoglalták El Paisan települést is, mely mindössze harminc kilométerre van a fővárostól.
