Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-15 / 112. szám
■M A Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 112. szám ARA: 1,40 Ft 1984. május 15., kedd Mai számunkból MAGYAR—BOLGÁR KAPCSOLATOK (2. old.) OTTHON (3. old.) KRITIKUSOK A SAROKBAN (4. old.) MÁJUS: LENGYELEN MÁR VAN A KUPADÖNTŐK HAVA TÚLJELENTKEZÉS (6. old.) (3. old.) Öntözni érdemes Országos szakszervezeti tanácskozás Szekszárrion A városlakók és a mezőgazdaságban dolgozók egyaránt sokat aggódtak az elmúlt nyáron. Szinte az egész ország lakossága idegesen kémlelte az eget, vár- , ta, mikor nyílnak meg az ég csatornái. Aggódtunk, j mert az élelmünket féltettük. Az eső ugyanis elkerülte ; a mezőgazdasági nagyüzemek határát. Az ország túlnyomó részén mindössze 50—75 százaléka hullott le a nyári csapadék sokéves átlagának. Ezt tetézte a magas napi középhőmérséklet, így a talaj nedvességtar- j talma rendkívül megcsappant. A gazdaságokban mégsem öntöztek. A statisztika j szerint 292 ezer hektárra adtak ki vízjogi engedélyt az elmúlt esztendőben, de ebből csak 175 ezer hektá- í ron pótolták mesterségesen a csapadékot. Sokan érthetetlennek tartották a mezőgazdasági nagyüzemek magatartását. Pedig nagyon is követke- i zetesen jártak el. A gazdaságoknak ugyanis nem volt érdeke az öntözés. Az elmúlt öt esztendőben lényegesen megváltoztak az öntözéses gazdálkodás feltéte- ; lei. Drágább lett az energia, megkétszereződött az ön- j tözőgépek ára. A vízdíj ugyancsak 8—12 százaléka I az összes költségnek, de az is tízszeresére emelkedett. A számítások szerint egy hektár öntözése mintegy két és félszer annyiba került tavaly, mint 1978-ban. Az öntözéssel előállított hozamtöbblet értéke pedig mindössze 20 százalékkal nőtt. Könnyen számoltak a gazdaságok. Egy hektár ön- i tözése hatezer forintba került átlagosan, s hogy a kiadásokat fedezze a bevétel, másfél tonnával több ga- ! bonát kell termelniük. Az öntözéses gazdálkodás ré- ! vén ekkora hozamtöbbletet pedig nem mindenütt tudtak elérni. Így aztán érthető a magatartásuk is, hogy nem nyitották meg az öntözővíz csapját. A közvélemény azonban nem így értékelte a helyzetet. Sokan csak arra gondoltak, hogy a szárazság miatt kókadoznak a növények, az öntözőgépek pedig állnak. Azzal már kevesen számoltak, hogy jelenleg a mezőgazdasági területeknek csak öt százalékát lehet öntözni, tehát a tavalyi aszálytól semmiképpen nem lehetett volna megvédeni a szántóterületet. Sőt, az előrejelzések szerint belátható időn belül nem tudjuk a szántóterület tíz százalékának nagyobb részét öntözni. Ezért a jövőben is a csapadékmegőrző agrotechnika, a termőhelyi feltételekhez igazított termőföldhasznosítás lehet az aszály elleni védekezés legfontosabb módszere. Az öntözéses gazdálkodásról azonban nem lehet lemondani. Ezt egyfelől indokolja, hogy az öntözhető területeken átlagos időjárású esztendőkben is terméstöbblet érhető el, aszályos években pedig a termés megmentésének egyetlen eszköze az öntözés. Másfelől jelentős értéket képviselnek a meglévő öntözőberendezések, s ezek kihasználásáról sem szabad lemondani. Egyebek között ezért is hozott kedvező döntést a kormány gazdasági bizottsága a közelmúltban az öntözés fejlesztésére. Az új intézkedések megteremtették az érdekeltséget. A gazdasági bizottság döntése értelmében nem kell alap- és változó-vízdíjat fizetni a gazdaságoknak, a gépek, berendezések vásárlásához 60—70 százalékos ártámogatást kapnak. Mivel az öntözés munkaigényes művelet, az öntöző gazdaságok mentesülnek a többlet- munkadíj-adótól is. Az intézkedések mintegy 250 millió forintos állami támogatást juttatnak a gazdaságoknak. Ezzel gyökeresen megváltozik az érdekeltség. Míg az öntözés korábban a termelés veszteségeit gyarapította, ezentúl más ágazatokhoz hasonló nyereséget biztosít. Az öntözhető területeken a csapadékhiány mesterséges pótlása az egész országnak érdeke. Számítások szerint ugyanis az idén mintegy kétmilliárd forintba kerül az öntözés, de ezzel 500—600 ezer tonna gabona értéké- - nek megfelelő terméstöbbletet érhetnek el. Ennek értéke ugyancsak megközelíti a kétmilliárd forintot. A józan mérlegelés szerint tehát feltétlenül szükséges öntözni, hiszen a több mint félmillió tonna termés mindenképpen gyarapítja az agrárágazatok árualapját. Az öntözés támogatása megváltoztatja a gazdaságok érdekeltségét, de ezzel együtt magatartásuknak is változnia kell. A tapasztalatok szerint ugyanis korábban az öntözéses termesztés nem párosult magasabb színvonalú agrotechnikával, fokozottabb tápanyagvisszapótlással, hatékonyabb növényvédelemmel. Enélkül pedig hiába pótolják a hiányzó csapadékot, nem érhetnek el lényegesen nagyobb termést az üzemek, s közvetve az öntözés jövedelmezősége sem lesz kielégítő. A gazdaságok viszont azt várják, hogy az öntözést jobban megháláló, nagy termőképességű növényfajták között válogathassanak. A kedvező döntéseket tehát a következő hetekben ki kell egészíteni a termelés más feltételeinek javításával is. Az érdekeltség megteremtése ugyanis csak akkor jelenthet teljes sikert, ha mindenütt, mindent megtesznek a több és jobb minőségű termésért. F. J. A gazdaságirányítás és a szocialista munkamozgalmak továbbfejlesztése Tizenkilenc megye és a főváros képviselői vettek részt a vitában Tegnap Szekszárdon, a szakszervezeti székházban, országos szakszervezeti tanácskozásra került sor a gazdaságirányítás és a szocialista munkamozgalmak továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról. A tanácskozás munkájában részt vett Gál László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese és Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára is. Jelen voltak a szakszervezetek megyei tanácsainak közgazdasági titkárai, az ágazati szakszervezetek központi vezetőségeinek közgazdasági titkárai és a SZOT közgazdasági osztályának dolgozói. A tanácskozást Horváth József, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának vezető titkára nyitotta meg, aki felhasználta az alkalmat, hogy vázlatos áttekintést adjon megyénkről. A tanácskozás alapgondolata: hogyan lehet a szocialista munkamozgalmakat, azok szerepét növelni a gazdasági építőmunkában, különös tekintettel a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztésére. Vitaindítót Halmos Csaba, „ 070T ilot. színvonalpolitikai osztályának helyettes vezetője tartott. A tanácskozás vitaindítója az MSZMP Központi Bizottságának 1983. október 12-i állásfoglalásából indult ki. A tanácskozásnak aktualitást adott, hogy a szakszervezeti munka fejlesztéséről szóló állásfoglalás feldolgozása most folyik. A tanácskozáson különös hangsúllyal szerepelt a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésére nemrégiben hozott határozat megvalósítása. Egyértelműen megerősítést nyert, hogy a munkaversenyre vonatkozó közös határozat kedvező mozgásteret, jó feltételeket teremt a szocialista munkaverseny gazdaságirányítással öszehangolt továbbfejlesztéséhez. Növekedett a vállalatok önállósága, rugalmasabbá vált az irányítási, értékelési, elismerési rendszer. A vállalatok a korábbiakhoz képest lényegesen nagyobb lehetőséget kaptak ahhoz, hogy a szocialista munkaversenyt a változó gazdasági feltételekhez és a helyi sajátosságokhoz igazítsák. A vállalatoknál eddig elkészült munkaversenyszabályzatok alapvetően megerősítik a közös határozat fő irányvonalát. Erőteljes törekvés nyilvánul meg az új szabályozásokban a munkahely és munkaverseny szorosabb összhangjának megteremtésére. Kedvező, hogy a vállalatok fokozottabb elismerési lehetőségeket kívánnak biztosítani a kiemelkedő munkát végző műszaki-gazdasági értelmiségnek. Ugyancsak kedvező vonás, hogy egyes nagyvállalatok fokozottabb önállóságot biztosítanak gyáregységeik számára az elismerési rendszert illetően. Különös hangsúllyal vetődött fel a tanácskozáson, hogy az új közös határozat önmagában még nem jelenti a szocialista munkaverseny hatékonyabb megvalósulását. Fontos, hogy a dolgozók megismerjék és megértsék a változások lényegét. A szak- szervezeti testületekre fokozott felelősség hárul abban, hogy a vállalati munkaver- seny-szabályzatok tükrözzék a munkaverseny-határozat szellemét, rugalmasan igazodjanak a helyi sajátosságokhoz. Különösen fontos a (Folytatás a 2. oldalon.) Horváth József meg nyitja a tanácskozást Magyarország az én hazám Szakmunkástanulók műveltségi versenye Magyar felszólalás Az Egészségügyi Világ- szervezet általános vitájában felszólalt Dr. Schulthe- isz Emil egészségügyi miniszter. Beszédében hagsú- lyozta, hogy ma a legfontosabb feladat a háborús veszély elhárítása, a béke megőrzése. Sürgette, hogy az egyes országok egészségügyi dolgozói az eddigieknél is szervezettebben és fokozott aktivitással vegyenek részt az enyhültebb nemzetközi légkör megteremtéséért vívott küzdelemben. Elismeréssel szólt az ENSZ közép- és hosszú távú szakmai programjairól, amelyeknek kimunkálásában és végrehajtásában a szocialista országok élenjáró szerepet játszottak. Rámutatott arra, hogy a fejlett országokban az egészségügyi helyzet javításának alapfeltétele az egyének és az egész társadalom tudatos és aktív részvétele az egészségkárosító környezeti hatások leküzdésében, az egészséges életmód kialakításában. Szombaton, Szekszárdon az 505-ös Szakmunkásképző Intézet volt a házigazdája a Magyarország az én hazám elnevezésű műveltségi versenynek, amelyet a szakmunkásképző intézetek számára hirdettek meg. A verseny a Panoráma útikönyvek anyagára épült és három egymást követő évben került meghirdetésre. Az idén a Dunántúl volt a téma, jövőre az Alföld, majd a Duna-kanyar következik Budapesttel együtt. Még az utolsó, 22. helyen végzett csapat is igen sok pontot szedett össze, tehát itt már csak győztesek voltak. A vetélkedőt három helyszínen bonyolították le, mindhárom külön verseny volt, összesített eredményt nem hirdettek, de a pontszámok alapján az első helyezett csapatok igen közel álltak egymáshoz. A múzeumban került sor az érettségizettek és a szakközépiskolások versenyére, ahol két első helyezett volt, a 360-as veszprémi és 327-es székesfehérvári szakmunkás- képző intézet csapata. Az SZMT-székházban nyolc csapat vetélkedett, közülük 101- es számú miskolci intézet tanulói nyertek. A zeneiskolában 9 csapat közül a kazincbarcikai 105-ös szakmunkásképzősök lettek az elsők. Valamennyi győztes NDK- beli jutalomútban részesült, felkészítő tanáraikkal együtt, a többi csapat tagjai pénzjutalmat kaptak. A zsűrik a verseny színvonalát igen magasnak ítélték meg, s a fiatalok jól felkészültek Dunántúl nevezetességeiből. Vetélkedő után kirándulás Gemencbe ■■
