Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-04 / 103. szám

1984. május 4. 2 IvÉPÜJSÁG Közel-keleti jelentések Dzsumblatt és Damaszkuszban Abdel Halim Haddam Szí­riái alelnök kitartó erőfeszí­téseket tesz a Rasid Karami miniszterelnök vezetésével megalakult libanoni nemzeti egységkormány megmentésé­re. Több egymást követő megbeszélést folytatott Va­lid Dzsumblattal, a Haladó Szocialista Párt és Nabih Berrivel, a siita Amal moz­galom elnökével, akik egy­előre nem foglalták el helyü­ket az új kabinetben. Ez ügyben telefonon érintke­zésbe lépett Amin Dzsema- jel elnökkel és Karami kor­mányfővel is. Minthogy Berri elégedet­len a neki felajánlott igaz­ságügyi, vízügyi és energia­ügyi tárcával, a kompro­misszumos megoldás valószí­nűleg a kormány kibővítése lesz. Karami hírek szerint kedvezően fogadta azt a Bér­Paraszttiintetés Rómában Hatalmas méretű paraszt­tüntetés zajlott le csütörtö­kön az olasz fővárosban. A tüntetők felszólították a mezőgazdasági kormányzatot, hogy ne ismerje el a Közös Piac márciusban hozott ter­melési korlátozásait, ame­lyek egyebek között az 1983- as szinten tartanák az olasz mezőgazdaságot. Enrico Berlinguer, a tün­tetés alkalmából szolidaritá­sáról biztosította az elége­detlen parasztokat. Az OKP főtitkára szerint a Közös Pi­ac korlátozó intézkedései mellett a kormány nem kel­lő módon értékeli, amit a mezőgazdaság nyújthat az országnak, a foglalkoztatás révén is. ritől származó javaslatot, hogy hozzanak létre két to­vábbi minisztériumot, ame­lyek közül az egyik az izra­eli megszállás alatt lévő Dél- Libanonért lenne felelős, a másik pedig az ország újjá­építését kapná feladatul. A Szovjetunió következe­tesen síkraszáll a közel-ke­leti helyzettel foglalkozó nemzetközi konferencia ösz- szehívásáért — hangsúlyoz­ta Oleg Trojanovszkij abban a levélben, amelyet Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kárhoz intézett. A BT négy nyugati tagja, így az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág és Hollandia elutasítot­ta a konferencia megtartá­sát. A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője levelében rámutatott: Washington min­Csütörtökön tartották Ja­pánban az alkotmány napját. Az 1947-ben törvényerőre emelkedett alaptörvény béke­alkotmányként került be a köztudatba, mivel Japán szá­mára tiltja a hadviselés jo­gát. Az alkotmány életbe lépé­sének 37. évfordulója alkal­mából Tokióban nagygyűlé­seket rendeztek az alaptör­vény védelméért küzdő erők, valamint ellenfeleik, a reví­zió hívei isi Ez utóbbiak, a hatalmon lévő konzervatív LDP legjobboldalibb körei — élükön a ma is befolyásos Kisi Noboszuke egykori mi­niszterelnökkel — az alkot­mány felülvizsgálatát köve­Berri tárgyal dént elkövet azért, hogy megakadályozza egy közel- keleti konferencia összehí­vását. Kamal Hasszán Ali egyip­tomi külügyminiszter a vi­lágszervezet főtitkárához in­tézett levelében úgy véleke­dett, hogy a konferencia összehívása „fordulópontot jelentene a közel-keleti hely­zet útján”. A szóban forgó konferen­cia összehívásának gondolata 1983-ban is felvetődött a térség helyzetével foglalko­zó genfi tanácskozáson. Pé­rez de Cuellar főtitkár ja­vasolta, hogy a konferencián a Biztonsági Tanács mind a tizenöt tagja, továbbá a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet, valamint Izrael és köz­vetlen szomszédai: neveze­tesen Jordánia, Libanon és Szíria vegyen részt. telték. Ez magában foglalja a békecikkely eltörlésének, a korlátlan fegyverkezésnek, nemkülönben az oktatás tar­talmát meghatározó álapel- vek megváltoztatásának a követelését. A revízióval kapcsolatos törekvések nem újkeletűek, de ösztönzést kaptak a Naka- szone-kormáhy hatalomra ju­tásával. A miniszterelnök ugyanis leszögezte, hogy az alkotmány felülvizsgálata — noha nem szerepel politikai programjában — „nem tabu” számára. Az ellenzéki pártok több­sége csütörtökön nyilatkozat­ban szállt síkra az alkotmány védelméért, a revíziós törek­vések ellen. II. János Pál Dél-Koreában II. János Pál pápa csütör­tökön reggel távol-keleti kör­útja első állomására, Szöul­ba érkezett. Az egyházfő öt napot tölt Dél-Koreában, ahol vasárnap 103, túlnyomó- részt koreai vértanút avat szentté. A római katolikus egyház fejét a szöuli repülőtéren Csőn Tu Hvan köztársasági elnök üdvözölte. A pápa vá­laszbeszédében „emberibb társadalom” megteremtését sürgette Dél-Koreában, és azt mondta, hogy „imádkozik a Koreai-félsziget újraegyesíté­séért”. II. János Pál látogatása előtt a dél-koreai fővárosban rendkívüli biztonsági intéz­kedéseket léptettek életbe. A repülőtérről szálláshelyére vezető út mentén ötméteren- ként állig félfegyverzett ren­dőrök álltak, a város utcáin pedig motoros rendőrök cir­káltak. öszesen mintegy száz­ezer főnyi rendfenntartó erőt mozgósítottak a pápa látoga­tásának napjaira. Hu Jao-pang a KHDK-ba utazott Hu Jao-pang, a KKP ' KB főtitkára csütörtökön külön- vonaton, hivatalos látoga­tásra a Koreai NDK-ba uta­zott. Hu Jao-pang Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára meghívásának tesz eleget. Phenjanban, ahova Hu Jao-pang pénte­ken érkezik meg, véleményt fognak cserélni a nemzetközi helyzetről, ázsiai problémák­ról, különös tekintettel, a Koreai-félszigeten kialakult helyzetre, és kétoldalú té­mákról is. Hu Jao-pang lá­togatására Nakaszone japán kormányfő és Reagan ameri­kai elnök kínai útja után közvetlenül kerül sor, Kim ír Szén pedig még ebben a hónapban a Szovjetunióban tesz látogatást. Viták a japán alkotmányról A kozmikus háború megszallotta;i Az utóbbi időben feltűnő­en megszaporodtak az Egye­sült Államok űrhadviselési előkészületeiről szóló hír­adások. Mind több jel vall arra, hogy Reagan elnök múlt év márciusában körvo­nalazott nagyravágyó prog­ramja egyre inkább a meg­valósítás szakaszába lép, jól­lehet a kutatásokra, egyes technikai problémák megol­dására és bizonyos kozmikus fegyverrendszerek kikísérle­tezésére több éves határidő­ket szabtak meg. Azok az in­tézkedések és tervek, ame­lyekről a nagy nyilvánosság is tudomást szerezhetett, ar­ról tanúskodnak, hogy az amerikai politikai és kato­nai vezetés újabb és újabb lépéseket tesz a világűr mi- litarizálására a két vezető nukleáris hatalom között ki­alakult hadászati egyensúly felborítására, s ezzel az ál­talános biztonság destabili- zálására. A NASA MILITARIZÁLÁSA Az előzmények ismertek. A stratégiai légierő aláren­deltségében már 1982 végén megkezdte tevékenységét a világűrhadviselési parancs­nokság, majd röviddel utána a vele szorosan együttműkö­dő speciális technológiai központ. A vezérkari főnö­kök egyesített bizottsága 1983 novemberében azt ja­vasolta, hogy mielőbb állít­sák fel a valamennyi had­erőnemet felölelő közös koz­mikus parancsnokságot. A széles körű szervezeti felké­szüléshez sorolható Wein­berger hadügyminiszternek az a legutóbbi döntése, hogy James Abrahamsont, az űr­repülőgép-kísérletek irányí­tóját nevezte ki Reagan imént említett nagyszabású programjának igazgatójává. Ez a személyi kiválasztás még egyértelműbbé teszi a Pentagon és a NASA (az amerikai űrhajózási hivatal) szoros kapcsolatát, hogy ezt a hivatalt egyre inkább a katonai célok szolgálatába állítják. Reagan elnök már az Unió helyzetéről szóló januári üze­netében jelezte, a legköze­lebbi öt évben a NASA ki­egészítésképpen további hat­milliárd dollárt kap majd a költségvetésből. Arról az el­nöki döntésről is januárban szerzett tudomást a világ, hogy a belátható jövőben meg kell építeni és Föld kö­rüli pályára kell állítani azo­kat az orbitális állomásokat, amelyek alkalmasak lesznek lézer- és egyéb fegyverek elhelyezésére. KÉTÉLŰ ELKÉPZELÉSEK Az űrben elhelyezendő fegyverek alaprendeltetése a potenciális ellenfél mestersé­ges holdjainak elnémítása és az esetleges megtorló visszavágásra indított raké­táinak megsemmisítése, még mielőtt célba érnének. Vagy­is tulajdonképpen az lenne a legfőbb cél, hogy az Egye­sült Államok a maga számá­ra b'ztosítsa az első csapás képességét — az öngyilkos­ság kockázata nélkül. Más kérdés, persze, hogy ilyesmi egyáltalán lehetséges-e egy olyan hatalommal szemben, amely a kozmikus és a ra­kétatechnikában legalább olyan teljesítményekre ké­pes, mint az USA. A Reagan-kormányzat, mitsem törődve űrfegyverke­zési elképzeléseinek roppant kétélűségével, nem akar megállni félúton. Idén janu­ár végén például nagy siet­ve végrehajtották az első repülési kísérletet a műhold­romboló fegyverrendszer egyik megsemmisítő eszkö­zével, az ASAT-rakétával. A rakéta indítására egy több mint 20 ezer méter magas­ságban haladó F—15-ös va­dászgépet használtak fel, amely a mintegy ezer kilo­méter hatótávolságú fegyvert a kijelölt cél-műhold felé lőtte ki. Üev hírlik, többszö­ri kipróbálás után 1988—89 táján állítják majd szolgá­latba az első ASAT-okat. Az amerikai kozmikus ter­vek hatalmas összegeket emésztenek fel. A Fehér Házba még 1983 októberé­ben eljuttatott tájékoztató jelentésből tudjuk, hogy a rakétaelhárító rendszer leg­kevesebb 50 milliárd, a mű­holdelhárító rendszer pedig legalább 10 milliárd dollár­ba kerülne. SZOVJET INDÍTVÁNY Bármelyik oldalról néz­zük is, az Egyesült Államok gyakorlatilag kívül akarja magát helyezni a szovjet— amerikai SALT-szerződések korlátozásain, igyekszik megszabadulni mindenféle megkötöttségtől. A reálisan gondolkodó nyugati szakér­tők úgy vélik, hogy az Egye­sült Államoknak semmi esé­lye nincs a Szovjetunióval "szembeni fölény kiharcolá­sára, i A szovjet fél már nem egyszer kifejezésre juttatta: a fegyverkezést nem szabad kiterjeszteni a világűrre, kölcsönösen le kell mondani arról, hogy bárki erőszakot alkalmazzon a kozmoszban, vagy a kozmoszból. A Szov­jetunió az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán előterjesztett részletes javaslatában is a tárgyalásos megoldás mellett szállt síkra. Egyoldalúan kö­telezettséget vállalt arra, hogy elsőnek nem juttat földközeli térségbe semmifé­le műholdromboló fegyvert, s mindaddig tartja magát ehhez, amíg a másik fél ezt meg nem teszi. Még nincs túl későn, még lenne mód a mindkét fél ér­dekeit kielégítő megegyezés­re. Csak hát — amint azt mondani szokás —, kettőn áll a vásár. Ehhez nemcsak az egyik partner hajlandó­sága, hanem a másik — az Egyesült Államok kormá­nyának — politikai akarata is szükséges... Serfőző László alezredes Az ASAT indításának vázlata Remények és esélyek Csádban Csütörtök esti kommentárunk: A csádi eseményekből, az abban egymás ellen hada­kozó erőkből a fel- és eltűnő, a hatalmat egymás kezé­ből gyakran kiragadó politikusokból a külvilág szá­mára kirajzolódó kép leginkább egy sűrű, áttekinthe- teilen dzsungelre emlékeztet. Az Afrika közepén elte­rülő jókora ország ezért aztán újra és újra feladja a leckét a hírmagyarázóknak. Mint most is, amikor jó néhány hónap .,helyben háborúzás” után új reménye­ket keltő nyilatkozatok hangzottak el a rendezés lehet, séges útjairól. Nos, az egyszerűsített csádi képlet ma így fest: egyfelől Hisséne Habré kormánya a fővárosból irányítja az or szág — egy részének — ügyeit, mind jelentősebb fran­cia támogatással, s francia, valamint zairei katonaság segítségével. Vele szemben áll az előző elnök, Gukuni Veddei hadereje — és kormánya, máig törvényes ve­zetőnek tekintve magát, mert pár éve Habré nyílt szu- dáni támogatással üldözte el a fővárosból. Veddeit és társait ma a szomszédos Líbia segíti. A harc a két tá­bor között pillanatnyilag döntetlenre áll. A kezdet­ben sikeresen előrenyomuló Veddei-féle hadsereget in. tenzív francia katonai támogatással sikerült megállíta­niuk Habrééknak. Veddeié ma az ország északi része, Habréé a többi, de még ez sem ilyen egyértelmű, mert Csád megannyi nemzetiségi, törzsi, politikai csoportja közül jó néhány az egyik nagy harcolót sem fogadja el, sőt küzd ellene. Ezek az állapotok persze már jó évti­zede a csádi mindennapok jellemzői, mostanában, azaz az elmúlt egy-két évben csak azért lettek veszedelme­sebbek, mert többször is közvetlen francia-líbiai ösz- szecsapással fenyegettek. A közvetlen támogatók és az Afrikai Egységszerve­zet ezért is igyekszik megfelelő rendezési megoldást ta­lálni. És a minap Líbia valóban kecsegtető javaslattal állt elő. Azt ajánlotta Párizsnak, hogy hajlandó meg­szüntetni jelenlétét Csádban, s Veddei közvetlen, ható. sós támogatását, ha Franciaország maga is ezt teszi Habré oldalán. Az indítvány értelmében tehát mindkét nagy támogató visszavonulna, s politikai eszközökkel kompromisszumos rendezést segítene elő Csádban, Veddei és Habré helyett egy harmadik politikus állna az ország élére, aki talán el tudná csitítani az ellenié, teket. Veddei másnap sietett bejelenteni, hogy la maga részéről egyetért a líbiai javaslattal, s adott esetben hajlandó visszavonulni. Habré viszont szokás szerint kemény maradt, s közölte: ő nem távozik. Csakhogy, ha a franciák jónak látnának egy effajta megoldást, egykönnyen ejthetik Habrét, aki aligha létezhet támo­gatásuk nélkül. Az új kezdeményezés ezért tűnik való­ban reményt keltőnek. AVAR KAROLY Bolgár képviselők érkeztek hazánkba Az országgyűlés meghívá­sára csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra bolgár par­lamenti küldöttség érkezett hazánkba. A delgációt Sztan- ko Todorov, a Bolgár Népköz- társaság Nemzetgyűlésének elnöke, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja vezeti. A vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren Apró An­tal, az országgyűlés elnöke fogadta. Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete. Délután a magyar és a bol­gár parlamenti küldöttség Apró Antal és Sztanko Todo­rov vezetésével megbeszélést folytatott az Országházban. A delegációk tájékoztatták egymást országaik gazdasági, politikai helyzetéről, idősze­rű feladatairól, és áttekintet­ték a két ország törvényhozó testületének tevékenységét. A megbeszélésen jelen volt Boncso Mitev. RANfflÁMA BUDAPEST Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának elnöke csü­törtökön Kispestre látogatott. Meglátogatta a Landler Je­nő gimnáziumot és a Rába MVG Vörös Csillag Gépgyá­rat. Látogatásának befejezé­seként a kerületi pártbizott­ság aktívaértekezletén idő­szerű politikai kérdésekről adott tájékoztatást. * Godért Willem de Vos van Steenwijk, a Holland Király­ság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe al­kalmából csütörtökön foga­dást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Heté- nyi István pénzügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter­helyettes, Melega Tibor kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes, valamint gazdasági, tár­sadalmi és kulturális életünk számos neves képviselője. Ott volt a budapesti diplo­máciai képviseletek több ve­zetője és tagja. MOSZKVA Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa együttes ha­tározatot hozott a tanulók munkára nevelésének és szakmai képzésének javítá­sáról, a pályaválasztás meg­alapozottabbá tételéről. A határozat meghozatalára a múlt hónapban elfogadott oktatási reform előírásaival összhangban került sor. HANOI Vietnam békét akar Kíná­val, de felkészült arra, hogy visszaverjen minden ellene irányuló kínai fegyveres ak­ciót, amelyek az utóbbi na­pokban mind fenyegetőbb méreteket öltenek — mutat­tak rá a Hanoiban csütörtö­kön megtartott sajtóértekez­leten. A vietnami nemzetvé­delmi minisztérium szóvivő­je szerint április hatodikán és tizennyolcadikén, vala­mint április utolsó napjai­ban, illetve május elsején kínai gyalogsági erők is tá­madást intéztek vietnami te­rületek ellen. Vietnami rész­ről a harcokb.^ a területvé­delmi erők és a népi milí­ciák vesznek részt, a nép­hadsereg reguláris alakula­tainak bevetésére eddig nem volt szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents