Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
1984. május 12. I TOLNÁIN _ üfePŰJSAG Q A KGST keretében Vietnam Szibériai cellulóz Magyarországon A KGST-program keretében a Szovjetunióban felépült legnagyobb vállalat az uszty-ilimszki cellulózgyár. A papíripar számára nélkülözhetetlen számos nyersanyaggal, cellulózzal teli vagon érkezik az építkezésben résztvevő országokba. Csak az idén, 90 ezer tonna cellulózt szállítanak azokba az országokba, amelyek az építkezésben részt vesznek. A KGST hat országnak, —. Magyarország mellett Bulgáriának, az NDK-nak, Lengyelországnak, Romániának és a Szovjetuniónak — „kollektív gyermeke” nemcsak közös pénzből, hanem közös erőfeszítéssel épült fel. Volt olyan nap, amikor egymillió rubel értékű munkát végeztek az építkezésen. A 12 négyzetkilométeres területen hét év alatt épültek fel a cellulózgyár, a hőerőmű, a javítóüzem, a faelőkészítő üzem és a gépkocsi telephely hatalmas épületei. A közös munka eredménye, hogy a baráti országok építői közötti szilárd baráti kapcsolatok is kialakulnak. Az uszty-ilimszki cellulózgyár a Szovjetunió legjelentősebb faipari-kémiai vállalatává, az ilyen rendszerű vállalatok elvileg új sorozatának első tagjává válik. A komplexum egyes részei világszínvonalon állnak. A technológiai sorokon egyedülálló berendezéseket szereltek fel. A fa hófehér papírrá átalakulásának bonyolult folyamatát elektronikus berendezés irányítja. Mint ismeretes, az erdőtartalékokban a Szovjetunió az első helyet foglalja el a világon. Az ország azonban nemcsak saját gazdag készleteinek kitermelésével vonzza a partnereket. Mivel sok tapasztalattal rendelkezik a papíripari berendezések létrehozásában, a papíripari technológia tökéletesítésében, aktív segítséget nyújt több ország papíriparának létrehozásában. Ezekben szovjet tervek alapján és szovjet berendezésekkel épülnek a cellulóz-, papír- és kartongyárak. Három év gazdasági eredményei A számos gond ellenére 1981 és 1983 között stabilizálódott és némely vonatkozásban előrelépett a VSZK népgazdasága. A legnagyobb eredmények a mezőgazdaságban születtek. Az élelmiszer- termelés mennyisége évi egymillió tonnával növekedett. Ennek jelentősége azzal mérhető le, hogy 1976 és 1980 között az élelmiszertermelés éves növekménye alig haladta meg a 200 ezer tonnát. Egyenletesen fejlődnek a mezőgazdaság más ágazatai is. Sikereket értek el az állattenyésztésben. elsősorban a sertés- és bivalytartásban. S mivel tengerparti országról van szó, érdemes megemlíteni, hogy a három év alatt 15 százalékos növekedés mutatkozott a halászatban és a halászati feldolgozó iparban. Az ipari termelés 1984 eleiéig — az 1978-as adatokhoz viszonyítva — 25 százalékkal nőtt. A fejlődés éves átlaga az előző 5 évben számon tartott 0.6 százalékról 11 8 százalékra emelkedett 1981 és 1983 között. Az eddiginél nagyobb ősz- szegeket fordítottak a népgazdaság erősödését biztosító beruházásokra, s javultak a dolgozók életkörülményei. Ez a folyamat elsősorban a parasztcsaládok gyarapodásában mutatkozott meg. A gazdasági sikerekhez sokban hozzájárult a Szovjetunió és a többi szocialista ország. A biztos gazdasági alapokról indulva és a további segítségnyújtásban, együttműködésben bízva tervezték meg a VSZK-ban az 1984-re és 1985-re szóló terveket. A tervidőszak utolsó két esztendejében a fő cél a mezőgazdaság további fejlesztése mellett a fogyasztási javak termelésének növelése, a könnyűipar föllendítése és az életszínvonal további javítása a lehetőségekhez mérten. A terv az idén megcélozza a 18, jövőre pedig a 20 millió tonnás élelmiszertermelést. Nő a rizsültetvények területe, s az eddiginél több hektáron termesztenek ipari növényeket. Mintegy 80 ezer hektáron erdősítenek, s az ipari fafeldolgozás mellett növelik az egyéb építőanyagok gyártását is. Cementből az idén már 6,5 millió tonnát állítanak elő. Fából 1984- ben 1,4, 1985-ben 1,5 millió köbmétert biztosítanak az építkezésekhez. A könnyűipari üzemekben ebben az évben 320, a következő esztendőben 380 millió méter selymet és szövetet gyártanak. Románia „Én csak ennyit tudtam tenni” Egy erdélyi autószerelő Kór ősi Csorna Sándor nyomában Nemrégiben jelent meg a bukaresti Kriterion kiadónál Jakabos Ödön Indiai útinapló című könyve. A szerző, foglalkozása szerint autószerelő és vasúti technikus, három éven át céltudatosan és alaposan készült indiai zarándokútjára, arra, hogy személyesen is fejet hajtson Körösi Csorna Sándor Dar- dzsilingben található sírja előtt. Jakabos megtanult angolul, németül, belekóstolt a keleti nyelvekbe is. Ellátogatott Kelet- és Nyugat- Európa több országába, s mintegy 300 tagú levelező hálózatot alakított ki. Tudta, hogy pénze kevés lesz, s célját csak ismerősei, barátai támogatásával érheti el. S a barátok segítettek is: ki szállást adott, ki élelemmel, vonatjeggyel, pénzzel vagy csak értékes információval látta el őt. Útja közben segítségére voltak azok a magánszemélyek és intézmények, akik ma is tisztelik az első tibeti-angol szótár és a tibeti nyelvtan megalkotójának, Körösi Csornának az életművét. Jakabos Ödön 1972. október 15-én Erdélyből indult el. Kázdivásárhelytől Dar- dzsilingig 128 napig tartott az útja. 1979. február 20-án érkezett meg a városkába, felkereste az úgynevezett Angol temetőt, ahol Körösi Csorna síremléke „a bejárattól a harmadik, az út felől a második. 2x2 méteres betonlapján kettős öntött vaskorlát van. A négy sarkán virágtartók betonból”. Jakabos rendbe tette a sír környékét, maga készítette virág- koszorút helyezett el a síremlékre és a virágtartókban elhintette azt a maréknyi földet, melyet a háromszéki szülőfalu, Csomakőrös vén diófái alól hozott magával. Néhány napos tartózkodás után Jakabos visszaindult Erdélybe, hátizsákjában ismét egy marék földdel, ezúttal a dardzsilingi sírról, hogy több hónapos, viszontagságos, kalandos út után elszórja azt a csomakőrösi diófák alatt, ahol egvkor a Csorna család háza állott. Jakabos Ödön a több mint nyolchónapos utazása alatt naplót írt, jegyzeteket készített. s ebből született meg az Indiai útinapló. Rendhagyó ez a könyv, ahogy az volt az utazás is. A szerző autóstoppal, zsúfolt vasúti kocsikon, rozoga buszokon, tengerjáró hajókon és sokat gyalogolva érte el célját. Ezért aztán a könyvben Indiát „alulnézetből” látjuk, az egyszerű emberek szemszögéből ismerhetjük meg a világrésznyi országot. Az író sajnos nem érhette meg műve kinyomtatását. 1979-ben — tüdőbetegségben — elhunyt. Könyvében Jakabos Ödön sajnálattal említi, hogyha lett volna pénze, egy emléktáblát is elhelyezett volna Körösi Csorna sírján. Emléktáblára nem tellett, de az Indiai útinapló többet ér egy márványtáblánál. Kínai könyvek Moszkvában Nagy érdeklődést keltett a könyvbarátok körében a moszkvai Druzsba Könyvesboltban megnyílt kínai könyvkiállítás. Ezzel megújult a két ország könyvkereskedelmi egyezményének jegyében zajló munka. A részleg széles körben bemutatja a marxizmus—leniniz- mus klasszikusainak műveit kínai fordításban, az utóbbi években Kínában kiadott kínai, orosz és szovjet műveket, olyan híres írók alkotásait, mint Ba Izin, Lu Szin, M. Gorkij, L. Tolsztoj. Nagymértékben felkeltik a vásárlók érdeklődését a klasszikus kínai festészet műveinek reprodukcióit tartalmazó albumok, valamint a nagy orosz—kínai szótár. Lézer a bőrbetegségek ellen Sikeresen gyógyítanak veszélyes bőrbetegségeket, közöttük évekig be nem gyógyuló sebeket lézersugár segítségével a szovjet orvosok. A módszert moszkvai fizikusok és orvosok együttesen kísérletezték ki. Azt tapasztalták, hogy a besugárzás nyomán aktivizálódik a szövetek védekezőképessége. A Szovjetunió a világon elsők között alkalmazta a lézert a gyógyításban. Ma már sikerrel dolgoznak vele a sebészek, a belgyógyászok és a szemészek. A „kis gazdasági csoda” országa — így jellemezte az egyik tekintélyes nyugati lap gazdasági szakírója Bulgáriát, a fél évtizede megkezdett gazdasági reform eredményeit elemezve. A gazdasági növekedés mutatószámai — ha csodát nem is, de azt bizonyítják, hogy Bulgária figyelemreméltó gazdasági eredményeket ért el az utóbbi években. Általános megítélés szerint ez jelentős mértékben a hetvenes évek vége óta fokozatosan érvényesülő új gazdasági szemléletnek köszönhető. Már a 60-as évek közepén napirendre került Bulgáriában a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítésének kérdése, a népgazdaság működési mechanizmusának a megváltozott körülményekhez való igazítása. Gazdasági elemzők általában két tényt emelnek ki a bolgár gazdasági növekedés vizsgálatánál: az egyik, hogy Bulgária viszonylag alacsonyabb fejlettségi szintről, elmaradottabb ipari háttérrel kezdte meg a szocializmus alapjainak lerakását, s a fejlődés extenzív tényezőinek döntő súlya biztosította évtizedekig a növekedés magas ütemét. Jól példázza ezt az ipari termelés alakulása: 1982-ben több mint 80-szoro- sa volt az 1939-es évinek. A másik tényező — Bulgária meghatározott szerepe a nemzetközi munkamegosztásban. Évtizedek óta a KGST-tagországok, elsősorban a Szovjetunió a legfőbb kereskedelmi-gazdasági partnerei. Az 1983-as bolgár külkereskedelmi áruforgalom több mint 75 százaléka a KGST-tagországokkal, 57 százaléka a Szovjetunióval bonyolódott. A bolgár népgazdaság így bizonyos mértévben jobhan védve volt a világgazdasági hullám völgyek következményeitől. Szerződései biztos piacot garantáltak termékei számára. A 70-es évek elejétől Bulgária jelentősen növelte a fejlődő országokkal alakított gazdasági kapcsolatait. Volt olyan év is. hogy külkereskedelmi mérlegében a fejlődő országokba irányuló exporttöbblete ellensúlyozta a szocialista és tőkés viszonylatban mutatkozó passzivu- mot. A 70-es évek végétől — a növekedés extenzív forrásainak csökkenésével — Bulgáriában is előtérbe kerültek a belső tartalékok feltárásának és kiaknázásának, a hatékonyság és a termelékenység növelésének feladatai. 1979-ben a mezőgazdaságban, 1982. január 1-től pedig a népgazdaság valamennyi ágazatában „új gazdasági szemléletnek” nevezett gazdasági reformot indítottak. Az agráripari komplexumok rendszerére épülő nagyüzemi gazdálkodás mellett a települések önellátásának megoldására — ha megszorításokkal is — engedélyezték a háztáji gazdaságok működését. Hozzákezdtek a kisegítő gazdaságok (termelő vállalatok. intézmények, hivatalok mezőgazdasági termelésre való társulása) rendszerének kiépítéséhez. Az áruellátás mennyiségi és minőségi javulása bizonyítja e döntések helyességét. Az új irányítási rendszernek megfelelően az iparban és a szolgáltatások területén is fokozottabban érvényesül a gazdálkodó egységek önállósága. A központilag előírt tervmutatók számának csökkentése mellett megnőtt a vállalatok szerepe a tervezésben is. Fokozottabban alkaimo/zék az ellenterve- zé= médpze"ét. azaz a gazdálkodó egysének az állami Bulgária: fokozatos reformok tervvel „szemben” — lehetőségeik jobb ismeretében — ellentervezik a központi előírásokat, s a saját eszközeikkel elért többletmunka nyereségének egy részével önállóan rendelkeznek. A gazdasági vezetés külön figyelmet fordít arra, hogy az ellentervekben feltárt tartalékokat a felügyeleti szervek teljesen ne központosíthassák. Továbbra is kiemelt feladat az állami dotációk csökkentése, — a gazdaságosság, a -termelékenység fokozása. A gazdaságirányítás az adó-, a kamat- és a hitelpolitika differenciálásával törekszik arra, hogy a gazdálkodó egységeket a népgazdasági tervekben előírt feladatok leghatékonyabb megoldására ösztönözze. A decentralizá- lási törekvések mellett jelen vannak az . irányítás centralizálásának jelei is. 1983-ban több minisztériumot is összevontak azzal a céllal, hogy a felügyeleti jogköröket ágazati szinten gyakorolják, hosszabb távra és komplexebb módon dolgozzák ki a gazdasági programokat, s nagyobb teret kapjanak a vállalatok az önálló kezdeményezéshez. A fél évtized tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a bolgár gazdaságirányítási rendszer reformja alapjaiban beváltotta a hozzáfűzött reményeket, állandó korszerűsítése azonban továbbra is napirenden marad. Napjaink legfontosabb feladata a minőség, a hatékonyság és a termelékenység növelése — fogalmazta meg egyik legutóbbi értékelésében a BKP Központi Bizottsága. A belső tartalékok nagyságát jelzi, hogy 1983-ban a nemzeti jövedelem növekedésének 90 százaléka a munka termelékenységének javulásából származott. Keiler Tivadar mmmmmmam A cellulózgyár készáruraktárában Az uszty-ilimszki cellulózgyár
