Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-10 / 108. szám

2 "KÉPÚJSÁG 1984. május 10. Nicaragua felett lelőttek egy behatoló helikoptert Választás a hátsó udvarban Szerda esti kommentárunk. Bár hivatalos végeredmény még nincs, minden jel arra mutat, hogy Salvadorban, az USA sokat emlegetett „hátsó udvarában” ezúttal olyasmi történt, amit a nagy patrónus akart. Az előzmények közismertek: a választások első for­dulója március végén gyakorlatilag patthelyzetet eredmé­nyezett, a gerillák által ellenőrzött meglehetősen nagy te­rületen pedig a lakosság egyszerűen bojkottálta a szavazást. Végül olyan megállapodás született, hogy az első menetben legjobban szerepelt két jelöltet újra szavazásra kell bocsá­tani. A kettő közül az egyik vitathatatlanul már akkor Wa­shington emberének számított: Jósé Napoleon Duarte, a Ke­reszténydemokrata Párt jelöltje, aki vetélytársához képest valóban mérsékeltnek tekinthető. Ennek a megállapításnak az értékéből azonban sokat levon a másik jelölt személye: Roberto D'Aubuisson, a Nacionalista Köztársasági Szövet­ség (ARENA) vezére ugyanis közismerten szélsőséges poli­tikus, akiről az amerikai sajtó is megírta, hogy vitathatat­lanul ő a hírhedt halálbrigádok egyik vezetője. Hozzá ké­pest mérsékeltnek lenni így igazán nem nagy teljesítmény... Ráadásul, ha Duarte a Reagan-kabinet embereként jelle­mezhető, akkor D’Aubuisson, „az angyalarcú mészáros” más körökhöz kötődik: a Christian Science Monitor legutóbbi száma szerint a halálbrigádok igazi irányítója ugyanis a Cl A volt és maradt. A hivatalos Washington józanabb po­litikai köreiben felismerték: az ARENA-vezér győzelme ese­tén nehéz, vagy talán lehetetlen lenne megkapni az amúgy is vonakodó kongresszustól a Salvadornak szánt amerikai kormánysegélyeket. Mivel szinte a teljes baloldal most is távol maradt az urnáktól, a két jobboldali vetélytárs közül a szalonképesebb nyert, de — Reaganék várakozásával el­lentétben — nem elsöprő arányban, hanem csak néhány százalékkal. A számok azt mutatják, hogy Duartét a fővá­ros és környéke juttatta győzelemhez. Vidéken, a szinte kor­látlan hatalmú helyi kiskirályok földjén (tizennégy tarto­mány közül kilencben!) továbbra is döntő az ARENA be­folyása, megakadályozva a leendő kormányfőt, hogy komo­lyan tárgyaljon a gerillákkal, vagy netán visszaszorítsa a gátlástalan szélsőjobboldali terrorosztagokat. Mivel Duarte egyedül semmilyen jelentős döntéshez nem elég erős, nem nehéz megjósolni, hogy a választások után végül is mi változik Salvadorban: valószínűleg semmi. Vagy­is a fő politikai frontvonal nem a parlamentben, hanem to­vábbra is az őserdőben húzódik. HARMAT ENDRE YB-ülés Szekszárdon Kedden reggel a qicara- guai légvédelem lelőtte a hondurasi hadsereg egyik helikopterét, amely beha­tolt Nicaragua légterébe. A nicaraguai területe« lezu­hant helikopter legénysége életét * vesztette — közölte Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter. Walter Lopez tábornok, a hondurasi fegyveres erők fő- parancsnoka Tegucigalpában megerősítette a hírt. Állítá­sa szerint a helikopter a hondurasi Amapala kikötő katonai létesítményei felett tett „sezmleutat”. A hondu­rasi kormány tiltakozott a nicaraguai hatóságoknál a helikopter lelövése miatt. Magyar-svéd szakszervezeti megbeszélések Gáspár Sándor, a SZOT elnöke szerdán fogadta a svéd Szakszervezeti Szövet­ség (LO) küldöttségét, amely Stig Maim elnök vezetésé­vel a SZOT meghívása alap­ján látogatott Magyarország­ra. , A svéd és a magyar szak- szervezetek képviselői tájé­koztatták egymást országaik politikai, gazdasági helyzeté­ről, a szakszervezeti moz­galom munkájáról. Véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről, és a magyar—svéd szak- szervezeti kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről is. A nicaraguai hatóságok közleménye szerint az erede­tileg hondurasinak vélt he­likopteren „US Army Com­mander” feliratot talál­tak. Washingtonban a Pen-* tagon szóvivője kijelen­tette, hogy a helikop­ter amerikai gyártmányú, de nem volt az amerikai hadse­reg tulajdonában. Nicaragua Franciaországtól kér segítséget kikötőinek ak­náktól való megtisztításá­hoz. A kérés Dániel Ortega, a kormányzótanács koordi­nátora Reigs Debrayvel, a francia elnök tanácsadójával folytatott hétfői megbeszé­lésén hangzott el. A nicara­guai külügyminisztérium egy Kedden este az ABC ame­rikai televíziós társaság „Nightline” című vitaműso­rának vendége volt Georgij Arbatov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának tagja, a moszkvai Amerikakutató In­tézet igazgatója. Elmondta: a Szovjetunió Olimpiai Bi­zottsága nyilatkozata azzal függ össze, hogy az amerikai fél nem volt hajlandó biz­tosítani a szovjet sportolók biztonságát a Los Angeles-i olimpián. Az amerikai kor­mányzat nyíltan készül köz­reműködni az úgynevezett „rab nemzetek hetének” ese­ményeiben is, amelyet az olimpia idejére időzítettek. A műsorban szereplő Ri­chard Bugt, amerikai kül­ügyi államtitkár arrogáns hangnemben közölte, hogy a Szovjetunió által kifogásolt problémákat az amerikai kormány nem óhajtja meg­jelenleg Londonban ülésező nemzetközi hajózási szerve­zetet is felkért az ellenfor- radalmárok és a CIA által lerakott aknák eltávolításá­hoz szükséges segítségre. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának latin­amerikai ügyekkel foglalkozó vezető diplomatája kedden „az önvédelem jogos formá­jának” minősítette a nicara­guai kikötők elaknásítását. Langhorne Motley külügyi államtitkár nemcsak a CIA Amerikában is széles körben elítélt aknásítási műveletét vette védelmébe, hanem a nicaraguai „ontrák” mellett is határozottan kiállt. oldani. „Igenis megtartjuk a rab nemzetek hetét” — je­lentette ki, s ugyanilyen nyíltan foglalt állást a szov­jetellenes csoportok „szabad tevékenysége” mellett. Georgij Arbatov válaszá­ban kiemelte, hogy pontosan a Búrt által mutatott maga­tartás, s az övéhez hasonló vélemények és cselekedetek kényszerítették rá a Szov­jetuniót arra, hogy vizsgálja felül a részvétel kérdését. A Reagan-kormányzat a spor­tolók fizikai biztonságára tett intézkedések mellett megtagadta a szélesebb ér­telemben vett biztonsági in­tézkedéseket. Például azt, hogy megóvja a felelősség- teljes versenyekre készülő és az azokon résztvevő spor­tolókat a személyes és cso­portos zaklatásoktól — hang­súlyozta az ABC vitaműso­rában az SZKP Központi Bizottságának tagja. PANORAMA BUDAPEST Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán küldöttség élén Athénba utazott, ahol részt vesz a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) csü­törtökön megnyíló I. kong­resszusán. A küldöttség tag­ja Lábody László, a KB munkatársa. Búcsúztatásuk­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Pantelis Econo- mou, a Görög Köztársaság magyarországi nagykövete. * Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke Jacques Chiracnak, Párizs polgár- mesterének meghívására, küldöttség élén, hivatalos lá­togatásra szerdán Párizsba utazott. NEW YORK New Yorkban, az ENSZ Leszerelési Bizottságának ülésén szerdán délelőtt fel­szólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-kép- viselője. Ismertette a Varsói Szerződés tagállamainak fel­hívását, a katonai erő alkal­mazásáról való kölcsönös le­mondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról szó­ló szerződéssel összefüggő állásfoglalást, amelyet a Ma­gyar Népköztársaság kül­ügyminisztériuma hétfőn adott át a NATO-tagállamok Budapesten akkreditált nagy­követeinek. MOSZKVA A felek kölcsönös megál­lapodása alapján, Ivan Ar­hipov, a Szovjetunió minisz­tertanácsa első elnökhelyet­tesének kínai látogatását, amelyet ez év május köze­pére terveztek, bizonyos idő­re elhalasztják. PRÄGA A lehető legrövidebb időn belül visszatérhetnek hazá­jukba az UNITA elnevezésű angolai kormányellenes szer­vezet által tavaly március óta még fogva tartott cseh­szlovák állampolgárok. A szekszárdi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tegnap délután megtartott ülésén megtárgyalták, hogy az új nevelési és oktatási tervek bevezetésének milyen tapasztalatai vannak az álta­lános iskolákban. Ezt köve­tően az igazgatási osztály népességnyilvántartó cso­portjának tevékenységéről hangzott el beszámoló, majd pedig a cigány lakosság hely­zetének javítására hozott in­tézkedési terv időarányos végrehajtásáról tárgyaltak. Az ülés bejelentésekkel ért véget. Arbatov nyilatkozata az ABC televíziónak Magyar-bolgár kapcsolatok Egy emlékezetes találkozó: Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség tett látogatást 1979 júniu­sában Bulgáriában. Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára köszöntötte az MSZMP KB első titkárát. A Balkán-félsziget délke­leti részén 111 ezer négyzet- kilométeren fekvő, csaknem kétharmadrászt hegyvidék­kel borított Bulgáriának 9 millió lakosat van. A szo­cializmust építő testvéri or­szágban a politikai, a tár­sadalmi élet vezető ereje a Bolgár Kommunista Párt. A Hazafias Frontban együtt­működik vele a Bolgár Né­pi Földműves Szövetség és sok társadalmi szervezet. Bulgária társadalmi, gaz­dasági és politikai fejlődése a nyolcvanas években is di­namikus. A belső helyzet ki­egyensúlyozott, a néphata­lom szilárd. A BKP 1981 ta­vaszán megtartott XII. kong­resszusán a legfontosabb fel­adatok közé sorolta a fej­lett szocialista társadalom építését, anyagi-műszaki bá­zisának megteremtését. A Bolgár Kommunista Párt társadalmi vezető szerepe érvényesül, tömegkapcsolata széles körű. A XII. kong­resszus óta tagjainak száma 892 ezerre nőtt; 53 százalé­kuk közvetlen termelőmun­kát végez. A BKP 1984. március 22— 23-i országos értekezletén a munka minőségének javítá­sát az élet minden terüle­tén a további fejlődés alap­vető feltételének nevezték. A minőség javítása érdeké­ben tökéletesítik és a jövő­ben az élet minden területén következetesen érvényesítik az 1979 óta fokozatosan be­vezetett új gazdasági szem­léletet és mechanizmust. Folytatják a termelési szer­kezet átalakítását, meggyor­sítják a műszaki-tudomá­nyos haladás eredményeinek gyakorlati alkalmazását. A beruházási eszközök 70—75 százalékát a működő terme­lési kapacitások korszerűsí­tésére és felújítására fordít­ják. Nagyobb teret adnak a viszonylag kis beruházást igénylő, de a legmagasabb műszaki szinten dolgozó kis- és középvállalatok tevékeny­ségének, hogy ily módon gaz­daságosabbá és folyamato­sabbá tegyék a nagyobb termelési egységek munká­ját, javítsák a lakosság áru­ellátását. Növelik a dolgo­zók és a kollektívák anyagi és erkölcsi érdekeltségét, a munka és a termékek minő­sége alapján differenciált bérezésre törekszenek. A Bolgár Népköztársaság nemzetközi tevékenységében minden fő kérdésben követ­kezetesen képviseli a szo­cialista közösség országainak egyeztetett irányvonalát. A Varsói Szerződés és a KGST tagjaként hozzájárul a tag­államok sokoldalú együtt­működésének elmélyítéséhez. Bulgária érthetően megkü­lönböztetett jelentőséget tu­lajdonít balkáni szomszédai­hoz fűződő kapcsolatainak. Todor Zsivkov 1981 októ­berében javaslatot tett a Balkán-félsziget atomfegy- vnr-mpntes övezetté alakítá­sára. Buleária aktívan részt vesz a balkáni államok egvps szakterületeken meg­valósuló sokoldalú együtt­működésében. A magyar—bolgár kapcso­latok minden területen ki- esyensúlvnzottan, eredmé- nvesen fejlődünk, teljes össz­hangban az MSZMP és a BKP politikájával, a közös érdekekkel és célokkal. Az utóbbi években kőlesönösen megnőtt az érdeklődés eev- má® erpdménvei és a szo­cialista énftéshen szerzett tapasztalatai iránt, minde­nekelőtt a gazdaságirányí­tásban. A két ország közötti kap­csolatok sorából kiemelke­dik Kádár János 1979. évi szófiai, illetve Todor Zsiv­kov tavalyi budapesti láto­gatása. Államközi kapcso­lataink széles körűek. A kormányfői találkozók is rendszeresek. A bolgár mi­niszterelnök hivatalos láto­gatást legutóbb 1982. novem­ber 1—3. között tett hazánk­ban, viszonozva Lázár György 1981 februári, bulgá­riai látogatását. 1983-ban a bolgár párt- és állami kül­döttség budapesti tárgyalásai során kormányfőink aláírták az együttműködésünk to­vábbfejlesztését célzó és an­nak fő irányait meghatáro­zó dokumentumot. A parlamentek kapcsolata rendszeres; Az országgyűlés elnöke, Apró Antal vezette küldöttségünk 1980. évi bul­gáriai látogatását 1984. má­jus 3—10. között viszonozta a bolgár nemzetgyűlés Sztan­ko Todorov elnök vezette küldöttsége. 1983-ban 7 mi­niszteri és négy államtitkári szintű találkozóra került sor. Gazdasági kapcsolataink dinamikusan fejlődnek, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság legutób­bi, 19. ülésszakát a múlt hé­ten tartották meg Budapes­ten. Az 1986—1990-es idő­szakra szóló tervkoordiná­ciós munkálatok során a központi tervező szervek el­nökei befejezték a tervegyez­tetés első szakaszát. Gazda­sági kapcsolatainkban az árucsereforgalom meghatá­rozó jelentőségű. Az 1981— 85 évi időszak előirányzata 1,45 milliárd rubel. A jelen­legi ötéves tervidőszak első három évében a forgalom jelentősen bővült, 1983-ban 20,5 százalékkal haladta meg az előző évit, és 410 millió rubelt tett ki. A kölcsönös áruszállítások mintegy 35 százalékát — főleg gépipari és vegyipari megállapodások alapján — a szakosított és kooperációban gyártott ter­mékek teszik ki. A gépipari és elektronikai termékek to­vábbra is meghatározó he­lyet foglalnak el, az összfor­galom több mint 60 százalé­kát képezik. Nagy volumenű megálla­podásokat kötöttünk belső anyagmozgató gépek, jármű­vek, számítástechnikai, hír­adástechnikai berendezések és alkatrészek kölcsönös szállítására. A belkereskedel­mi választékcsere kielégítően fejlődik, az idei terv 35,4 millió rubel értékű áru szál­lítását irányozza elő, ami 26 százalékkal több, mint a ta­valyi forgalom. Népeink barátságának ápo­lásában, egymás jobb meg­ismerésében fontos küldetést teljesít az a 11—11 testvér­megye és 6—6 testvérváros, amelyek közvetlen kapcso­latban állnak egymással. Kulturális kapcsolataink eredményesen fejlődnek. A kulturális, oktatási és tu­dományos együttműködésünk fő céljait és elveit az 1979- ben külügyminiszteri szinten aláírt, 10 évre szóló állam­közi egyezmény szabja meg. Megvalósítására' konkrét fel­adatokat tartalmazó ötéves munkatervet dolgoztunk ki. Kapcsolatainkat a kulturális és tudományos együttműkö­dési vegyes bizottság jól koor­dinálja; 10., jubileumi ülés­szakát tavaly Szófiában tar­tották meg. Nagy népszerű­ségnek örvendenek a két fő­városban működő kulturális központok rendezvényei. Ta­valy tanúi lehettünk a bol­gár főváros budapesti bemu­tatkozásának, évente száz­ezrek látogatnak el egymás hazájába. Grisa Filipov, a bolgár mini sztertanács elnöke 1982-ben tett hazánkban hivatalos, baráti látogatást. Többek között felkereste a dunavarsányi P etőfi Tsz-t is, ahol a kukori­caszárító üzemrész működését ismertette meg vendégé­vel a tsz elnöke. (Archív felvételeink)

Next

/
Thumbnails
Contents