Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-10 / 108. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 108. szám ARA: 1,40 Ft 1984. május 10., csütörtök Mai számunkból magyar—bolgár KAPCSOLATOK (2. old.) EGY KITÜNTETETT BRIGÁD (3. old.) KÖNYVEK A VAROSKÖZPONTBAN (5. old.) I OLDALHALÓ *84 BARÁTOK KÖZÖTT (6- old.) (4. old.) A béke- és barátsági hónap Tolna megyei megnyitója A győzelem napja Budapesti felhívás, nyugati fogadtatás Jószerével még el sem olvasták a Varsói Szerződés tagállamainak Budapesten kiadott felhívását Brüsszelben, az Atlanti Szövetség központjában, Washingtonban és jó néhány más NATO-tagállam fővárosában, máris megszületet a visszautasítás. Igaz, lassan már rutineljárásról van szó: bármilyen nemzetközi fórumon terjesszenek is elő új kezdeményezést, az enyhülést szolgáló javaslatot a szocialista országok, az elutasítás, a lekezelés szinte automatikusan következik rá — még akor is, ha ezek a javaslatok sokszor magukba foglalják a korábbi nyugati javaslatok egyes elemeit is. Genf, Bécs — sőt korábban Helsinki is — nem egy példát mutatott erre. Ha azonban a NATO-válasz ilyen formában szinte előre kiszámítható, mi értelme van az új és újabb javaslatoknak? Miért folytatják következetesen ezt a kezdeményezés-sorozatot a Varsói Szerződés tagjai? A válasz tulajdonképpen igen egyszerű: azért, mert meggyőződésük, hogy a világpolitikában előbb-utóbb győzedelmeskedniük kell a realitásoknak, a józan észen alapuló megfontolásoknak. Emellett, s ez is igen fontos elem, az új javaslatok nem egyszer olyan új elképzelésekkel bővítik ki a korábbi elképzeléseket, amelyek az időközben bekövetkezett fejleményeket, az újabb tapasztalatokat is magukba foglalják. A Varsói Szerződés tagjai a Budapesten kiadott felhívásba is belevettek ilyen új elemeket. Abból kiindulva például, hogy az adott nemzetközi helyzetben a kétoldalú tárgyalások — Washington magatartása következtében — nem sok jót ígérnek, javasolják a kollektív konzultációt a két katonai-politikai csoportosulás képviselői között, feltételezve, hogy így nagyobb az esélye egy közös álláspont létrejöttének. Az 1983 januári prágai nyilatkozathoz képest viszonylag nagyobb hangsúlyt kapott most, hogy az esetleges szerződés nyitva áll minden csatlakozni kívánó állam előtt — bár ezt az elvet annak idején a Politikai Tanácskozó Testület már a csehszlovák fővárosban is leszögezte. Ugyancsak hangsúlyos a mostani javaslatban az az elképzelés is, hogy a tárgyalások többféle módon is megkezdhetők, akár mindjárt az érdemi kérdések vitájával is. Egyszóval a Budapesten közzétett tervezet figyelembe vett néhány, a prágai tanácskozás óta szerzett tapasztalatot. Kétségkívül azért is lényeges a budapesti felhívás, mert megmutatja a világ közvéleményének, sőt a NATO-államok vezetőinek is, hogy a szocialista országok nem tekintik reménytelennek a jelenlegi nemzetközi helyzetet, megvan bennük a jó szándék arra, hogy valamilyen formában javítsák a nemzetközi légkört. Közismert tény, hogy a nyugat-európai politikusok közül többen szívesen látnának valamiféle lépést, amely ebbe az irányba hat, hiszen a feszültség fenntartása számukra sem kedvező, s még inkább alárendelt szerepre kárhoztatja őket Washington előtt. Ezek a politikusok — és főként az enyhülést követelő mozgalmak — ösztönzést kaphatnak a Varsói Szerződés tagállamainak ilyen formában demonstrált jóakarata láttán. S ha ma még Washington kézlegyintéssel intézheti is el saját partnerei óvatosan megfogalmazott ellenvéleméI nyét, korántsem biztos, hogy ezt a helyzetet képes tartósan fenntartani. Végül a felhívás azért is fontos, mert ismét megmutatja, hogy a vitás kérdések megoldását nem maximalista követelésekkel lehet megkezdeni, hanem józan, a lehetőségek keretei között maradó lépésekkel. A javaslatok kétségkívül elsősorban általános jellegű bizalomnövelő intézkedéseket irányoznak elő. De aligha hihető, hogy a jelenlegi körülmények között ennél többet lehetne tenni. Ha viszont az általános bizalom megerősödnék, akkor már hozzá lehetne fogni a részletes, nemegyszer igen bonyolult — és az egyes országok katonai biztonságát közvetlenül érintő — témák megvitatásához és rendezéséhez is. Üres kifogásnak tűnik az a nyugati „érvelés”, hogy a javaslatokban foglalt elvek szerepelnek az ENSZ alapokmányában, vagy a Helsinkiben aláírt záróokmányban. Sem az egyik, sem a másik nem jelent szerződéses kötelezettséget a lemondásra az erőszakról, kötelezettséget a békés kapcsolatok fenntartására — a Prágában előterjesztett, majd most, a Budapesten megismételt tervek viszont ilyen nemzetközi jogi érvényű biztosítékokat is adnának elfogadásuk esetén. Nem régi javaslatok puszta felmelegítéséről, egyszer már elutasított tervek megismétléséről van tehát szó a Budapesten kiadott felhívásban, hanem jelentős békekezdeményezésről. Mindaddig, amíg a válasz a másik fél részéről csupán az elutasítás, nem pedig a megfontolás, szükség van az ilyen javaslatok megismétlésére, állandó korszerűsítésére, bővítésére. KIS CSABA M agyar-lengyel baráti találkozó Pakson A béke- és barátsági hónap ünnepélyes megnyitóját tegnap Pakson szervezte meg a Hazafias Népfront. A városi munkásművelődési központban került sor a megyei megnyitó ünnepségre. Az ünnepélyes megnyitót megelőzően Szekszárdon fogadta Edward Debickit, a Lengyel Népköztársaság nagykövetségének kulturális tanácsosát Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára. Ezután Paksra látogatott a lengyel küldöttség, ahol Nándori Lajosnak, a helyi népfrontbizottság titkárának kíséretében városlátogatáson vettek részt. A lengyel vendégek és magyar kísérőik megkoszorúzták a szovjet hősök paksi emlékművét. A munkásművelődési központban Bordás István, a paksi közművelődési intézmények igazgatója mutatta be az intézményt, majd délután 6 órakor nagygyűlésre került sor. A magyar—lengyel barátsági nagygyűlés vendége volt — többek között — Edward Debicki attasé és Szta- niszlav Szalvinyinszki, a Pakson dolgozó lengyel vendégmunkások párttitkára. A nagygyűlést Nándori Lajos nyitotta meg, majd Czank József, a szolidaritási bizottság megyei elnöke üdvözölte a megjelenteket. Ünnepi beszédet Edward Debicki, a Lengyel Népköz- társaság nagykövetségének I----------------------------------------• ■ A lengyel nagykövetség tanácsosa megkoszorúzza a paksi szovjet hősi emlékművet kulturális tanácsosa, a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ igazgatója mondott. Szólt a két nép hagyományos barátságáról, a béke megőrzésének fontosságáról, arról, hogy a népek összefogása megteremtheti a harmadik világháború elkerülését. Az ünnepség keretében Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára az Országos Béketanács által adományozott emléklapot nyújtotta át Kern Ferencnek, a helybeli termelőszövetkezet elnökének és a konzervgyár MSZBT-tagcsoportjának. Koszornzási ünnepségek A fasizmus felett aratott győzelem 39. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak szerdán a Gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. A szovjet és magyar himnusz elhangzása után a Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében Vlagyimir Bazovszkij nagykövet, Ivan Aboimov követtanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját az emlékmű talapzatán. A győzelem napja alkalmából az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport részéről Konsz- tantyin Kocsetov vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka és Nyikolaj Sevkun. valamint Szagadat Nurmagambetov altáborna- gyok, a katonai tanács tagjai koszorúzták meg az emlékművét. A kegyelet virágait helyezték a budapesti szovjet kolónia tagjai is. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival fejeződött be. * Május 9-e, a győzelem napja alkalmából Szekszárdon, a Felszabadulás téri szovjet hősi emlékműnél koszorúzás volt. A megye és a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői helyezték el az emlékmű talapzatán a kegyelet virágait. A helyszínen Németh Imre, a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja mondott megemlékező beszédet. Ismerkedés a VT—20—A-val Számítógép a mezőgazdaság szolgálatában A mezőgazdasági üzemekben dolgozó agronómusok, növényvédő szakemberek, és üzemgazdászok ismerkedtek tegnap Szekszárdon a számítástechnika legújabb módszereivel, amely a talajerőgazdálkodásban és a növény- termesztésben egyaránt megkönnyíti munkájukat. Ezen a tanácskozáson előadást tartott Akócsi Benjamin a MÉM NAK osztályvezetője arról, hogy milyen jelentősebb információk szerezhetők be a táblaszintű ökológiai és agrotechnikai adatok elemzésével. Az adatlapok számítógépes feldolgozásának problémáiról Csákvári Ferenc, az állomás csoportvezetője beszélt. Az Agrokémiai Információs Irányítórendszer keretében, tavaly júliusban állítottak be a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson is egy VT— 20—A típusú kisszámítógé- pet, amely eddig több mint 200 ezer adatot dolgozott föl. Az üzemeltetésére létrehozott csoport feladata a megye növényvédelmi és agrokémiai helyzetével kapcsolatos adatok előkészítése, rögzítése és feldolgozása. Az adatok — melyek a megyei és országos adatbázis részét képezik — három fő területről származnak: a megye üzemi tábláinak törzsadataiból, a 3 évenként ismételt talajvizsgálat eredményeiből, valamint az évenként ismétlődő technológiai adatokból, melyek egy-egy termelési év tevékenységét és eredményeit is rögzítik. A termőhelyi adottságok, a talajvizsgálat és az előző évek terméseredményei, az üzem által tervezett termés figyelembevételével a számítógéppel műtrágyázási javaslatot is adnak. A számítógép megkönnyíti a kártevők előrejelzését, a védekezési időpontok pontos meghatározását. A Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás a kísérleti eredmények és a növénytermesztési technológiák számítógépes elemzésével és értékelésével nyert információkkal segítséget nyújt a mezőgazdasági üzemek eredményesebb növény- termesztéséhez, s a gazdaságok vezetői idejében — akkor, amikor a több és jobb termés érdekében még nagyon sok mindent lehet tenni — kapnak adatokat az operatív irányításhoz. A mezőgazdasági szakemberek megnézik a számítógép munkáját
