Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

1984. május 9. ANÉPŰJSÁG fl felszabadulás 40. évfordulójának tiszteletére Táj és történelem vetélkedő A megyeszékhely állami, párt- és tömegszervezetei va­lamint a művelődési és kul­turális intézmények hazánk és megyeszékhelyünk felsza­badulásának közelgő 40. év­fordulójának tiszteletére múltunk és jelenünk jobb megismerésének érdekében Táj és történelem címmel vetélkedőt hirdetnek. E vetélkedőre olyan 5 ta­gú csapatok jelentkezhetnek, amelyeknek tagjai szívükön viselik helyi hagyományaink ápolását, valamint tovább­építését. A csapatok alakulhatnak lakóhelyi és munkahelyi kö­zösségekből, művelődési cso­portokból. szocialista brigá­dok, iskolák, ifjúsági szer­vezetek tagjaiból, de a ren­dező szervek elfogadják a családok, baráti körök, vala­mint alkalmi kollektívák je­lentkezését is. A vetélkedő három nagy témakörből áll. „Szekszárd története a kezdetektől 1944. november 30-ig”. ..Városunk 40 éve” valamint „Szekszárd a művészetben”. Az idén ismét ősbemutató­val jelentkezik a kőszegi Várszínház — ezúttal Nemes- kürty István: Hantjával ez takar című történelmi játé­kát mutatják be. A Várszín­ház élete 1982-ben a Juri- sics vár és várostrom 450. év­fordulóján kezdődött, ekKor Páskándi Géza: Az ígéret cí­mű drámáját játszották, ' ki­emelkedő sikerrel. A szín­ház társulata — amely a Magyar Színkörre épül —, a Vas megyei és a kőszegi ta­nács támogatását élvezi — azt tűzte célul, hogy új drá­mák írására ösztönözze a magyar írókat, olyan törté­nelmi drámák alkotására, amelyekben a nemzeti múlt és a kőszegi hagyományok tükröződnek. Az ostromdrá­ma után az elmúlt éviben így került színre II. Rákóczi Fe­renc és Lehmann kapitány A vetélkedő több fordulós. Az írásbeli fordulókban má­justól októberig a feladatla­pokat teszik közzé. A szóbe­liket októberben üzemekben, művelődési intézményekben valamint iskolákban rende­zik. A döntő novemberben lesz, a felszabadulási ünnep­sorozat egyik eseményeként. A legeredményesebben sze­replő csapatok értékes tárgy-, a döntő résztvevői pedig pénzjutalomban része­sülnek. A vetélkedőre jelentkezni a munkahelyeken, valamint a meghirdető szerveknél le­het a nevezési lap kitöltésé­vel május 15-ig. A meghirdető szervek az MSZMP Szekszárd városi Bizottsága, a Hazafias Nép­front városi bizottsága, a szakszervezetek városi szak­maközi bizottsága, a KISZ városi bizottsága. Szekszárd városi Tanács, megyei könyv­tár, az SZMT központi könyvtára, meevei levéltár. Béri Balogh Ádám megyei Múzeum és a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ. ■találkozásának története; az Isten csalétkei című darab írója is Pásikánd'i Géza volt. Az idei ősbemutató főhőse Kiss János altábornagy, az 1944-es katonai ellenállás egyik szervezője és mártírja, a függetlenség vértanúja, aki évekig Kőszegen állom áso_ zott. A színjáték életének sorsfordító eseményeit mu. tatja be. Kiss Jánost Oszter Sándor alakítja, a főbb sze­repekben Horváth Sándort, Kránitz Lajost, Deák Sán­dort láthatja a közönség, föllép a darabban Bencze Ferenc, Borbáth Ottilia, Dó- za László, Geréb Attila, Karsai István, Sáfár Anikó és Sunyovszky Szilvia. A premier július 19-én lesz a Jurisics vár belső udvarán. A tervek szerint kilenc alkalommal mutatják be a drámát. Bolmányi Ferenc 80 éves Bolmányi Ferenc festőmű­vész idén tölti be 80. élet­évét. 60 évet felölelő mű­vészi pályafutásának anya­gából április 21-én nyílt kiállítás az Ernst Múzeum­ban. Képünk a művész műtermében készült. Mongol írásbeliség A nomád törzsek, amelyek a mongol állam létrejötte előtt az ország területén lak­tak, eredeti kultúrával ren­delkeztek. Némelyik — pél­dául a szienpi és a tabgacs — saját írásbeliséget alakí­tott ki. Az ő irodalmuk csak hírben maradt fent, de a ki- tajoké — ha még mindig megfejtetlenül is — a mai mongol könyvtárak kincse. A kutatók egy része szerint a mandzsutunguzokhoz, má­sok szerint a mongolokhoz tartozó kitajok vagy kitanok a X—XI. században laktak a mai Mongólia területén. Ma­gas fokú kultúrájukat jel­lemzi, hogy már nyomtatott könyveik voltak. E kulturális hagyományok hatására alakult ki a XIII. században a mongol írásbeli­ség. Dzsingisz kán, a biroda­lomalapító vezette be az írást, s tette hivatalos nyelv­vé az ujgurt. Egyik későbbi utóda, Kubilaj kán Pagba tibeti szerzetessel kidolgoz­tatta a tibeti ábécé alapján álló mongol írást. így 1369- ben a birodalomban áttértek a mongol írásra. Marco Polo, a XIII. századi velencei uta­zó, aki hosszú éveket töltött a Kínát meghódító és a Jüan­dinasztiát megalapító Kubi­laj szolgálatában, visszaem­lékezéseiben részletesen be­számol a mongol könyv- nyomtatásról és a papírpénz kibocsátásáról. A mongolok tehát évszá­zadokkal Gutenberg előtt is­merték a könyvnyomtatást. A XIII—XIV. században a mongol szerzők művei mel­lett sorra készültek a tibeti, mandzsu, kínai és szanszkrit fordítások. Filozófiai, orvos- tudományi, csillagászati, épí­tészeti, természettudományi műveket nyomtattak. A Kí­nában működő mongol nyomdák ezres példányszám­ban bocsátották ki a fadúc­ról nyomott könyveket, de alapítottak műhelyeket Irán­ban és Turkesztánban is. Sok kolostori nvomda üzemelt Észak- és Dál-Mongóliában. Ezekben többféle nyomtatási eljárást alkalmaztak: dol­goztak metallográfiával — bronz- és réznynmótáblákkal —. litográfiával, fametszés­sel. A könyveket gazdagon illusztrálták. Kié a mű? Tegnapi lapszámunk 4. oldalán sajnálatos elírás tör­tént, ugyanis nem Lippai Ta­más műve a Lírai látomás, hanem Kemp Zsuzsáé. Elné­zést kérünk a „félrelátomá- sért”. TOTEM A Győri Balett Totem címmel mutatta be Markó Iván új koreográfiáját. Várszínház Kőszegen PETŐFI NÉPE Szekszárdon is árusítják már az úgynevezett tápru- dat, amit csak bele kell nyomni a cserepes virágok talajába és biztosítva van a tápanyag-utánpótlás. Ezeket a rudakat is Vas- kúton, a Bácska Termelőszö­vetkezet vegyi üzemében gyártják. Ebben a termelő- szövetkezetben kezdődött el négy évvel ezelőtt, az or­szágban elsőként, annak a folyékony tápanyagnak a gyártása, amelyet Fitohorm néven hoztak forgalomba. A széles választékú termékcsa­lád növényi hormonokat, mikro- és makroelemeket tartalmaz, amelyek elősegítik a gyorsabb növekedést, nö­velik a terméseredményeket. A Petőfi Népe tudósításá­ból azt is megtudtuk, hogy az ország minden részében kipróbálták ezt a sokoldalú hatóanyagot. Alkalmazása mindenütt kitűnő eredmé­nyeket hozott. A Hosszúhe­gyi Mezőgazdasági Kombi­nátban több termést adott a kukorica. A szakemberek vé­leménye szerint feltűnő volt a csövek nagyságának és a szemek számának a növeke­dése. Az izsáki Sárfehér Ter­melőszövetkezetben a kísér­letbe bevont búza 14 száza­lékkal termett többet. A bá­tyai Piros Paprika Termelő- szövetkezetben azt tanulmá­nyozták, hogy milyen hatás­sal van a tápanyag a fűszer- növényekre. A kezelés hatá­sára egyöntetűvé vált a pap­rika színesedése, és tíz nap­pal korábban fejezték be a betakarítást. Tavaly 50 millió forint volt a vaskúti tsz vegyi üzemé­nek termelési értéke. 1981- hez képest háromszorosára nőtt a termelésük. Idén töb­bet gyártanak és bővítik a választékot is. A Fitohorm iránt egyre nagyobb az ér­deklődés nemcsak itthon, ha­nem külföldön is. Felkészül­tek arra, hogy a jelenlegi mennyiségnek a többszörösét tudják gyártani az elkövet­kezendő években. Dunántúli napló Szekszárd is hasonló pin­cegondokkal küzd, mint Pécs. Reméljük, hogy a szek­szárdi pincék helyreállításá­nál is hasznosítják majd azt a módszert, amelyről a Du­nántúli Naplóban olvastunk tudósítást. A tudósítás lényege: Pé­csett helyreállítottak egy 350 négyzetméter alapterületű pincét. Egy nagy baj volt a helyreállítás után: vizesedett.. Néha 70—80 centi víz állt benne. A pince megerősíté­se képes volt ellenállni a víznyomásnak, de a talajvíz beszivárgásának nem. Ebben a pincében egy Pé­csett eddig ismeretlen szige­telési módot alkalmazott a helyi gmk. Ennek lényege az, hogy egy különleges cement­habarcs réteget hordanak fel szigetelésül, s ebben nem víz, hanem egy hazai alap­anyagból összeállított folyé­kony vegyszer az adalék, ami nem párolog el a kötés fo­lyamán, hanem megszilárdul, s ezáltal maga a vakolat lesz porozás, azaz vízáteresztő. Egy több mint harminc­éves találmány módosított változatának pécsi bemutat­kozásáról van szó. Az ere­deti találmánnyal mintegy negyven szigetelést végeztek. Ezek ma is tökéletesen funk­cionálnak. A módosításra azért volt szükség, mert a régi anyaggal — mivel ab­ban egészségkárosító gázok keletkeztek — csak gázálarc­ban lehetett dolgozni. Az új változat e tekintetben már teljesen közömbös. Az Etisol — ez a neve az új anyagnak — előnye az úgynevezett fe­kete (kátrányos, bitumenes) szigetelésekkel szemben, hogy kevésbé sérülékeny, te­hát tartós hagyományos épí­tőipari módszerekkel alkal­mazható és azoknál körülbe­lül negyven százalékkal ol­csóbb. A pince a három hét kö­tési idő letelte után „csont­száraz” lesz, ígérik, akkor a zsompot is lezárják (meg­szüntetik a vízszivattyúzást), s attól kezdve bármilyen cél­ra hasznosítható lesz. A szi­getelés eredményességét be­mutatják majd a szakembe­reknek is. Somogyi Néplap Olvasóink között is sokan vannak, akik a Balaton partján, nagy melegben Sió gyümölcslével oltották szóró­jukat. Tizenöt évvel ezelőtt kezdte el — az országban az elsők között — a Siófoki Ál­lami Gazdaság a különböző gyümölcs alapanyagú rostos ivólevek gyártását. Az indí­ték az volt, hogy a gazda­ságban termett gyümölcsöt minél gazdaságosabban hasz­nosítsák. A cél az elmúlt években sem változott, bár a konzervüzem kinőtte a gazdaságot. Saját gyümölcs­alapanyagon kívül a környe­ző termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól is vá­sárolnak. A feldolgozásra ke­rülő gyümölcsök mintegy hetven százalékát szerzik be ily módon, többek között kajszibarackot, meggyet és birsalmát. A megnövekedett hazai és külföldi kereslet indokolta azt is, hogy a hagyományos termékeket is feldolgozó kor­szerű gépekkel felszerelt üzemcsarnok mellett egy új üzemrészben kizárólag ros­tos gyümölcsnektárt készít­senek 2 deciliteres tasakok- ban és 7 deciliteres palac­kokban. Az új üzemben az elmúlt év végén indult meg a ter­melés és idén, az első ne­gyedévben már 2375 tonna ivólevet készítettek. Az év végéig összesen 12 050 ton­na, hatféle ízesítésű gyü­mölcsnektárt gyártanak. Ez a mennyiség lényegesen több mint a korábbi években volt. A Sió ivólevet külföldön is szívesen fogyasztják. Ka­nadai partnerükkel évek óta rendszeres a kapcsolatuk. Kanadába tasakban, az új partnereknek: az NDK-ba és Csehszlovákiába pedig 1983. decembere óta félliteres üve­gekben szállítják az ivóle­vet. A nyári kampánymunkák idején az üzem több mint száz dolgozóján kívül idény­munkások és az ország kü­lönböző közép- és felsőfokú iskoláiból — többek között Pécsről, Szekszárdról — ér­kező diákok segítenek a fel­dolgozásban. A rendszeresen visszatérő vendégek közé tartoznak a csehszlovákiai Galánta szakközépiskolalásai is. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az ipari szövetkezetek elő­nye a nagyvállalatokkal szemben az is, hogy a ki­sebb gazdálkodó egység szer­vezeti felépítése egyszerűbb, nagyobb a hatékonyságuk és gyorsan tudnak reagálni a piac igényeire. Ezek az elő­nyök még inkább jellemzőek a kisszövetkezetekre. Fejér megyében 1984. első negyedévéig összesen tíz kis­szövetkezet jött létre részben átalakulással, részben új ala­pítással. Az Ipari Szövetke­zetek Fejér megyei Szövet­sége legutóbbi elnökségi ülé­sén vizsgálta a kisszövetke­zetek működésével kapcsola­tos eddig tapasztalatokat. Megállapították: igen ked­vezően alakultak a rezsikölt­ségek. Ebben igen nagy sze­repet játszott a fizikai és nem fizikai dolgozók jó ará­nya. Szövetkezeti és népgazda­sági szempontból is kedve­zően értékelhető egyes kis­szövetkezetekben — mint például az Energetika, a Mikrokémia és a Lézer — az úgynevezett töredék mun­kaidőben foglalkoztatottak hatékony alkalmazása, ösz- szegzésként megállapítható, hogy továbbra is meghatá­rozó a hagyományos szövet­kezetek tevékenysége, de egyre nő a kisszövetkezetek szerepe is. Az új szervezeti formában dolgozók az el­múlt évben 167 milliós ter­melési értékkel és 50 millió forint nyereséggel járultak hozzá az ipari szövetkezetek termelésének bővítéséhez. Nyugat-Európa Érvágás a kultúrán London első tavaszi kultu­rális „csemegéje” a Brit Mű­vészeti Tanács ,jkeringője” lett. Mint az igazi, ez is há­romlépéses volt: . először új pénzügyi támogatásokról ter­jedtek el hírek, majd a ta­nács némán tűrte azoknak a színházaknak, zenekaroknak, múzeumoknak. tánocsopor. toknak és könyvkiadóknak a felháborodását, 'amelyek at­tól tartottak, hogy kimarad­nak, végül a „keringő” har­madik lépéseként nyilvános­ságra hozták a tanács tény­leges költségvetését, s na­gyon sokaknak tudomásul kellett venniük, hogy többé nem kapnak egy pennyt sem. Nem N'agy-Britannia az egyetlen nyugat-európai or­szág. ahol a művészetek mind több pénzügyi nehéz­séggel küzdenek. A tavasz- szal több száz holland művész tüntetett az aimsterdami Rijksmuseum előtt, tilta­kozva a festőknek és szob­rászoknak szánt állami tá­mogatás megnyirbálása mi­att. A nyugat-európai kultu­rális intézmények egész so­rában, a dublini Abbey Szín­háztól a koppenhágai Kirá­lyi Színházig, mindenütt ra- kétasebesteéggel nőnek a jegyárak. Milánó patináns operaháza, a Scala, legutóbb 8,75 millió dollárnyi kölcsönt volt kénytelen fölvenni egy nemzetközi bankcsoporttól, hogy kiadásait fedezni tudja. Ez már nem is volt megle­pő: az olasz színházak, ope­rák és zenekarok adósságai már majdnem elérik az egy_ milliárd dollárt. Csák kevés ország maradt — például Franciaország, az NSZK, vagy Ausztria —. ahol a kormányok még meghall, gatják a művészek panaszait. A miniszteriális köröket nem hatja meg az érv, hogy az „európai kulturális örökség” több milliárd dolláros idegen­forgalmi üzletet jelenthet. Arra akarják szorítani a mű­vészeteket, hogy éljenek meg saját „termékeikből”, vagy magánimecénásókhoz fordul­janak segítségért. Idén 25 londoni színház és zenei intézmény elveszítette az állami támogatást. Ve­szélybe kerültek a londoni parkok nyári ingyenes sza­badtéri előadásai. A könyv­kiadók szubvencióját a felére csökkentették. A színházak egy része úgy véli, baloldali műsorpolitikájuk miatt bün­teti őket a kormány. Má­soknak azonban még ilyen érveik sincsenek: egyszerűen csak becsukhatják a „boltot”.

Next

/
Thumbnails
Contents