Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

1984. május 9. WÉPÜJSÁG 5 Körbejártuk az év lakóházát A konyha és étkező-együttes Valamennyien országjárók vagyunk, szemünk nyitva, fi­gyeljük a tájat, a városok, községek házait, tereit, egy- egy lakott település képe megragadja figyelmünket, el­ismerően bólintunk, másik pedig rossz emlékként tér vissza. Nem vagyok túlságosan el­ragadtatva a Tolna megyei települések értékelésekor. Nem találom az összhangot: a lakóház beilleszkedését a környezetbe, a ház hasznos voltát és a gazdaságos kivi­telezést. Mert e három té­nyező a legfontosabb egy ház építésének kezdésekor, azaz már a tervezői munka kiadá­sától. Ugyanis az építész- tervezői munka már több mint szakma, művészet is. Hiszen az anyagból létre­hozni az embert szolgáló la­kóházat lehet kiváló szinten, példaként is tervezni, de le­het elfuserálni is, mint más művészeti ágakban, amikor a „mű” rondán jelenik meg. Hogy kevesebb csúnya ház legyen, hogy gazdaságosab­ban építkezhessenek, hogy a ház ne szennyezze a környe­zetet létével — ez a célja annak a pályázatnak, ame­lyet az ÉVM írt ki. A Tolna megyei tervezők kis számmal vettek részt e pályázaton. Viszont, akik beküldték munkáikat, példát mutattak mind az egyedül álló, mind a társas családi házak épí­tész-tervezése és kivitelezé­se tekintetében. Arató Vil­mos pályamunkája kapta az év lakóháza címet, ezt az épületet jártuk körbe. Mindenekelőtt hangsú­lyozni kell, hogy a magán­erős építkezések száma egy- ra gyarapodik, csökken az állami lakásépítés, s ezért is fontos, hogy egy épület szép legyen, kedvet, s egy kicsit példát is adjon másoknak a jó ízléshez-, a gazdaságos munkához. A szóban forgó kitüntetett ház rögtön azzal az egyszerűségével ragadja meg az embert, amely célja volt a tervezőnek. Ne tűn­jék ki a település házai kö­zül, hanem illeszkedjen a környezethez. A falsíkok, homlokzatok egyszerűek. Az ablakok elhelyezése a sima fehér fal klinker téglás dí­szítése az ablakoknál, az er­kély praktikus megoldása, úgyszintén a padlásszoba belső elrendezése szinte azt juttatja az ember eszébe, hogy ez a ház egy réginek új változata, korszerű, mert külsejével is a „helyén” van, korszerű építése nem adott különösebben nagy fel­adatot az iparosoknak. Az épülethez felhasznált anyagok, a belsőépítész megoldások is azt bizonyít­ják, hogy ezt a házat érde­mes volt felépíteni. Nézzük kissé közelebbről a ház konyha-étkező együt­tesét. Világos, nagy ablakos, tágas — könnyen „használ­ható”. A konyha közvetlen kiszolgáló ablakkal és ajtó­val csatlakozik az étkezőhöz. Az egyszerűség és praktikus­ság figyelhető itt meg, s no az sem utolsó, hogy a tulaj­donosok jó véleménnyel van­nak a lakóház e részéről. Külön említésre méltó az a tény, hogy ebben az étke­zőben — nem fülke! —, a család kényelmesen elfér. A nyitottság egyben azt is pél­dául adja, hogy nem kell „agyondekorálni” egy lakó­helyül szolgáló helyiséget. Jó példa erre ugyancsak a ház fő része, a lakószoba. A tá­gas nappali-lakószoba meleg­sége, és jó illeszkedése a ház többi részével ugyancsak a tervező ötletét dicséri. Az ne tévesszen meg senkit, hogy a lakószoba e felvételen kis­sé üresnek tűnik, de érzékel­ni lehet a nyers tégla, a fal- nyi bútor együttes jó össz­hangját, azt pedig éppen ter­mészetesnek tartom, hogy nincs még csillár, csak egy szál villanykörte — a házat most építették... Tolna megye 108 települé­sén ezekben az években sok­kal több lakóházat építenek magánerőből, mint a meg­előző ötéves tervekben. Szek- szárd és Paks dinamikusan fejlődik, főleg városias jel­leggel, míg a többi település inkább kisvárosi, nagyközsé­gi szisztémákkal — alacso­nyabb épületek, nagyobb te­rek, kisebb házcsoportok — tervezi a fejlődést folytatni. Mert arról van szó, hogy nemcsak a városok, hanem a kisebb települések meg­tartó erejét növelni is a szép házakkal, a gazdaságo­san építhetőkkel, a tájba jól illeszkedőkkel lehet, s kell felújítani múltunkat a há­zak révén is áthozni a má­ba, korszerűbb formába. Mindezek után álljon itt Az év lakóháza pályázat zsű­rijének véleménye a kitün­tetett házról. A 2-es sorszámú pályamű értékelő jegyzőkönyve. Al­kotók: Tervező: Arató Vilmos. Építtető: Arató Károly, Tolna, Bartók B. út 65/1. Felelős műszaki vezető: Arató Vilmos. A lakóház funkciója, belső elrendezése jó. Különösen értékelhető a hagyományokhoz igazodó tömegformálása, környezetbe illesztése, emberi léptéke, egyszerűsége és gazdaságossága. Az építészet követelményeit színvonalasan kielégíti a lakóház kivitelezésének minősége. Részletmegoldásában észrevételként rögzíthető, hogy a szélfogó és a fürdőszoba közötti tér szűkös, kedve­zőbb térarány alakult volna ki a szélfogó mélységének csökkentésével. Kedvezőbb lett volna a konzolosan kiug­ró loggia szerkezetének elválasztása a födémtől és az épület egyensúlya érdekében a tető túlnyújtása az északi oldalon. A lakóház értékét még növelte volna, ha a pala­fedés helyett cserépfedést alkalmaznak és a nyugati hom­lokzaton a nyílásokat összefogó keresztmetszeti téglabur­kolat a lábazatképzásben megjelenik. összességében a korszerű, gazdaságos és az építészet követelményeit színvonalasan kielégítő lakóház tervezé­séért és kivitelezéséért a Bíráló Bizottság a lakóházat díjban részesíti, és az észrevételek miatt csökkentett 20 000 forint jutalmat és „Az év lakóháza 1983” emlék­plakettet ítéli oda. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Gottvald Károly Visszhang A simontornyai TÜZÉP árukészlete Az április 18-i számunkban megjelent „Építkezünk” című cikkben, amely Simontornya áruellátásával is fog­lalkozik, van egy meghatározás, hogy „Az építkezéshez szükséges anyagok ellátása nem jó.” Kérem, engedjenek meg ezzel kapcsolatban pár mon­datot. Tizenkilencedik éve dolgozom a simontornyai Tü- zép-telepen, így párhuzamot tudok vonni a korábbi évek és az 1984. év áruellátása között. Az új telepvezető nagymértékű támogatást kap közpon­tunk áruforgalmi osztályától; így olyan árukat is forgal­mazunk, amit az előző években csak elenyésző mennyi­ségben, vagy egyáltalán nem tartottunk (mészhidrát, vil­lanyóra szekrények, mintás padlóburkoló lapok). A telep jelenlegi készlete, illetve ez évi választéka öt­féle méretű csehszlovák falazóblokk, nagy mennyiségű jugoszláv burkoló tégla és hazai mészhomok tégla. Ezen­kívül az alapanyagokból elég sok porotont, B—30-as tég­lát és paksi kisméretű téglát tudtunk adni már eddig is az idei év folyamán, amit a gyártóműtől kellett, illetve kell elszállítani. Ezt a formát a vevők jobban is kedvelik, mivel a C-menetleveles szállításokkal megtakarítják az áru értékében lévő komoly összegű fuvarköltséget. Több száz darab E jelű betongerendát is tudtunk és még a II. negyedév folyamán is tudunk adni vevőink­nek. Talán a nyílászárók választéka hagy némi kívánnivalót. Cementből állandóan nagy készlettel rendelkezünk és bár az engedményes értékesítéskor több ezer mázsát el­adtunk, így is komoly mennyiséget jelent a napi cement­forgalom. Tetőcserépből bátaszéki gyártmányt tudtunk és tudunk adni, még színezettet is. Hullámpalákból az utóbbi évek, állandó legnagyobb készlete van, jelenleg is több száz darab különféle méretű kapható. Hosszú évek óta vezetjük a hiánycikk-nyilvántartást és az áru, vagy a diszpozíció beérkezése után előrenyomott formanyomtatványon értesítjük a vevőt a szállítás, vagy a befizetés időpontjáról. Jelenleg is több simontornyai és ozorai vevőnk, illet­ve építkezőnk van, aki egy-két nyílászáró kivételével az alaptól a tetőig telepünkről építi fel házát. Molnár Lajosné Tüzép-dolgozó PflZHRLAS Takarékoskodni muszáj. A kijelentés túlságosan szi­gorú, éppen ezért ellenér­zést válthat ki, ám igazsá­gához mégsem férhet két­ség. Valóságát egyebek kö­zött erősíti az is, hogy há­zunk táján egyre jobban be­lelendülünk a takarékos gazdálkodásba. kitanuljuk okos módszereit. Mostanában meggondoljuk, érdemes-e, szabad-e a szomszédos boltig beülni az autóba vagy he­lyette a láb- és 'kanizímiain- kialt erősítsük. Vitathatatlan, a 'korábbinál nagyobb a rangja a takarékosságnak a konyhában, s egyáltalán a családok pénzgazdálkodásá­ban. így lenne ez a vállala­ti gazdálkodásiban is? Bizo­nyára javult a munkahelyi fegyelem, erősödött a taka­rékosság, ám ellentétes pél­dák sorát is ismerjük: dél­időben, munkagépekkel fel­szerelt traktorok vesztegel­nek még ma is a falusi porták előtt. Lehet látni MTZ-t, de nagy teljesítmé­nyű Rába traktort is a vi­rágos kert előtt várakozni. Mi több, egyszer-egyszer még pöfögnek is e gázolajat zabáló masinák, miközben vezetőjük elégedetten kana­lazza ebédjét a konyhában. Nem másról van szó, mint hogy ugyanazon ál­lampolgár másként értel­mezi a takarékosságot, ami­kor saját zsebéből, s megint másként, amikor a köz pénztárcájáról van szó. Nem érzékeli kellőképpen, hogy saját kasszáját is apasztja, ha a köz — je­len esetben a szövetkezet — pénzével bánik mostohán. A takarékossági szemlélet még mindig jobban áthatja ott­honi magatartásunkat, mint a munkaihelyit. Ki hibáztatható e fele­más magatartásért? Példánk nál maradva: csak a levesét kanalazó traktoros felelős a gázolajpazarlásért, az ■■ értel­metlen gépkopásért ? A józan gondolkodás nem adhat fel­mentő ítéletet az amúgy is szűkös energiánkat herdá- löknak. ám nemcsak a trak­torost kell elmarasztalni, ugyanis a járókelőik és a gaz­daság vezetői is látják a ház előtt pöfögő erőgépet. S ha elmarad a felelősségre vonás, csendes cinkosságot vállal­nak a pazarlóval. A mezőgazdaságban a mű­vezetés fogyatékosságai te­kintélyes károkat okoznak Ennek csak egyik alapesete az otthon ebédelő traktoros. Hasonló példákat tucatszám lehetne sorolni. Jórészt szer­vezési fogyatékosságból kö­vetkeznek ezek, de közös jellemzőjük az is, hogy a technológiai folyamiatokat közvetlenül, a végrehajtás helyén irányító vezetők kép­zettsége helyenként elmarad munkájuk fontosságától, s nem egyszer beosztottaik képzettségének is alatta ma­rad. S ott vannak a hosszan tartó, semmitmondó tanács­kozások. Gyakori eset. hogy fél napokat is kitöltő fóru­mokat kézlegyintéssel elin­téznek szakemberek, s való­ban csak ennyit is érnek e tanácskozások. Ezeken aztán nem okosabbak, hanem bosszúsabbak lesznek a részt­vevők. Száz kilométereket utazgatnak, egész napjukat mégis feleslegesen töltik. Mások hibájából. Az előké­szítetlen. hevenyészve össze­állított fórumok, tanácskozá­sok ugyanis a szervezők ha­nyagságát tükrözik. De közelíthetünk másfelől is a népes hallgatóság úti­költsége, egy napra eső — feleslegesen kifizetett — munkabére esetenként tíz­ezrekre rúghat. Az anyagi kárnál azonban nagyobb az erkölcsi veszteség, amely ilyenkor a szakmai tanácskozásokat éri. Legkö­zelebb ugyanis fenntartással gondolnak a pórul járt résztvevők a hasonló eszme­cserékre, s könnyen előfor­dulhat, hogy érdekes, hasz­nos fórumról maradnak tá­vol a rossz példa miatt. Az anyagiak herdálásával azonos mértékű, vagy ve­szélyesebb a szellemi javak pazarlása. Az elmulasztott, okos tapasztalatcseréket nem lehet látszatintézkedé­sekkel helyettesíteni. Ki­váltképpen manapság, ami­kor kevés a pénz a fejlesz­tésre. A szakmai eszme­csere, a tapasztalatok szé­les körű ismertetése egyik lendítője lehet az értelmes munkának, a fejlődésnek. De ehhez a tapasztalatcserék tisztaságát, pótolhatatlansá- gát is meg kell őrizni. FARKAS JÖZSEF A nappali lakószoba Az év lakóháza Tolnán

Next

/
Thumbnails
Contents