Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-08 / 106. szám
1984. május 8. ( TOUU > NÉPÚJSÁG 3 A környezetet védve Haszon a hulladékból A Magyar Tudományos Akadémia központi kutatási programjaival összhangban az országszerte működő akadémiai bizottságok mindinkább Igyekeznek a gyalkor- lat által felvetett gondoik megoldásában is segíteni. A vidéken, regionális jelleggel működő tudományos központok munkatársai ily módon szűkebb hazájuk gondjainak orvoslásáért is sokat tehetnek, s kutatásaik értelmét látva szorosabban kötődnek munka- és lakóhelyükhöz. Az akadémiai bizottságok saját régióikban figyelemmel kísérik a különféle nyersanyagok kitermelésekor keletkező környezetszennyező forrásokat, közreműködnek az erőművek környezetkárosító hatásának -mérséklését szolgáló gyártási folyamatok kidolgozásában, s 'azon is munkálkodnak, hogy a tudomány eszközeivel miként -lehet az ipari hulladékok hasznosításával kapcsolatos országos gondokat enyhíteni. A pécsi akadémiai bizottság munkájában kiemelkedő helyet foglal el a környezet- védelem: kilenc szakbizottsága közül öt foglalkozik e téma elméleti és gyakorlati kérdéseivel. A régió elsődleges fontosságú gondja a bányászat környezetszennyező hatása. Maga az alaptevékenység. vagyis a kitermelés, a rakodás és a szállítás is károsítja a környezetet, még in_ kább az a felszínre kerülő bányameddő, amely egyaránt veszélyezteti a levegőt, a talajt és a vizet. A mecseki szénmedence új bányáinak telepítésénél a tervezők már sokoldalúan hasznosítják a kutatási eredményeket. Jelenleg ezeknek megfelelően épül Pécsett az új István-iakna és Komlón így készült el az új Kossuth- bányai akna. A hagyományos hőerőművek kéményeiből a füsttel együtt távozó porok és gázok semlegesítésének lehetőségét az akadé. miai bizottság különböző tudományterületeken dolgozó szakemberek bevonásával vizsgálja. Ennek eredményeként a Pécsi Hőerőmű kéményeibe korszerű szűrő, rendszert építettek, s ez lényegesen csökkentette az ad, diigi levegőszennyezést. Jelenleg az 'ipari üzemek 50 méternél 'magasabb kéményeinek 'környezetszennyező hatását vizsgálják, matematikai modell alkalmazásával. Nemcsak a levegő és a talaj szennyezésének csökkentésiében, de az élő vizek megóvásában is jelentős eredményeket értek el. Részletesen foglalkoznak például a vízrajzi hálózat biológiai adatgyűjtési rendszerének egységesítésével. A tudományos munka középpontjában az áll: a szennyeződéseket hogyan jelzik a vízi élőlények. A munkabizottságokban dolgozó 'kutatók elemzést készítettek az ammóniás szennyvizek zagytereken tor. íénő hasznosítására és Miskolc szennyvíziszapjának mezőgazdasági felhasználására. Irányításúikkal elkezdődött a Hortobágyi Nemzeti Park és a közép-tiszai tájvédelmi körzet botanikai és zoológiái feltárása. A könnye. zetegésZségfcani munkabizottság összegezte a három megye levegő-, víz-, talaj- és élelmiszer szennyeződésének helyzetét, higiénés problémáit. Debrecenben a KÖJÁL szakembereivel együttműköd, ve vizsgálják a kutatók, a levegő tisztaságát, elsősorban a gépjárművek okozta szennyeződést kívánják csökkenteni. E program egyik része lesz a Debrecenben kialakítandó * vulibusz-hálózat. Három esztendeje tévé. kenykedik a miskolci akadé. miad bizottság környezetvédelmi albizottsága, amelynek működési területe Borsod, Heves és Nógrád megyére terjed ki. Az észak-magyarországi régié ipari jellegéből adódóan a kutatók mindenek, előtt olyan gyártási folyama, tok kialakítását szorgalmazzák. amelyek zárt rendszerben semlegesítik a környezet-: szennyező anyagokat. Foglalkoztak egyebek közt a mezőgazdaságban használatos nitrogén műtrágyáknak a környezetet szennyező és az ivóvíz minőségét rontó hatásával. A bizottság kapcsolatot teremtett mindhárom me. gye természetvédelmi szervezeteivel és a Bükki Nemzeti Park vezetőségével is. Az együttműködés eredményeként széles körben végeztek felvilágosító munkát városokban, falvakban. Számos községben ennék hatására társadalmi összefogással oldották meg például a szemét, telep elhelyezését. Ez év megoldandó feladatai között szerepel a Miskolcra. Ózdra. Salgótarjánra és más teleoü. lésekre is jellemző légszeny- nyeződés, különösen a nitró- zus-igázok és a kéndioxid mérséklésének vizsgálata. Keresik a mádi őrlőműnél, illetve a helyőcsáhai és a bélapátfalvai Cementgyáraknál keletkező porok és pernyék újrafeldolgozásának — és hasznosításának — lehetőségét is. Napirendre tűzték a közlekedési zajártalmak csöken'tésóre szolgáló módszerek kidolgozását, s a jövőben megvizsgálják a környezetvédelem jogi sza- bá'yc zásának hatékonyságát is. A szegedi akadémiai bizottság irányításával tevékenykedő kutatók fontos feladatuknak tartják a város- klimatológiiali viszonyok javítását. A Gsongrád megyei KÖJÁL-lal közös kutatási programot dolgoztak fci, elsősorban Szeged fokozódó légszennyeződésének Vizsgálaté, na. A város ba't pontján műszeres vizsgálóhelyet létesítettek a gépjárművek okozta (kéndioxid-szennyeződés pon. tos meghatározására. A köz. lek edésf e j les zt ési munkabi. zottsággai közösen vizsgálják, hogy a város új hídjára átterelt kamionforgalom mi. ként befolyásolja a környék lakónegyedének zajszintjét és légszennyezettségét. A klimatológiai bizottság kutatói rádiószondás mérésekkel vizsgálják a városi légszeny- nyezés és a meteorológiai viszonyok közötti összefüggést. A vízminőség-védelmi mun. kabizottság egyebek közt azt tanulmányozza, hogy például a szemétlerakások, az olajkutatás, -termelés hogyan befolyásolja a talajvizek állapotát. Az Országos Környezet. és Természetvédelmi Hivatallal, illetve a kőólajbá nyászati vállalatokkal együttműködve javaslatot dolgoztak ki a délalföldi olajbányászat termékének, az Al- győ szomszédságában felhalmozott nagy mennyiségű olajtiszapnak a megszűntetésére. illetve hasznosítására. Új termésnövelő szer Formetol néven új terméshozam-növelő szert kísérleteztek ki a Magyar Tudományos Akadémia szerveskémikusai és a Tiszaföld- vári Lenin Tsz szakemberei. Az újdonságok első ízben tavaly próbálták ki ötszáz hektáron. Az eredmény igazolta a várakozásokat: a hektáronként kijuttatott száz-százötven forint értékű olcsó készítmény hatására a búza öt mázsával, a cukorrépa hetven-nyolcvan mázsával adott többet, a kukorica terméshozama tizenöt százalékkal nőtt. A meleg- ágyi kísérletek még jobb eredményt hoztak: a paradicsom és a paprika terméshozama csaknem megduplázódott, a szekfű szára erősebb, virága nagyobb lett. Figyelemre méltó a rostnövényeknél elért hatás is, a kender például a korábbinál sokkal finomabb minőségű rostanyagot termett. A kezdeti sikerek alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az idén — még továbbra is kísérleti jelleggel — tízezer hektáron engedélyezte a szabadalmazott vegyszer alkalmazását. A Formetolt, amennyiben üzemi méretekben is beváltja a hozzáfűzött reményeket, a Tiszaföldvári Lenin Tsz hozza forgalomba. Fafaragótábor Az Alföld fásításának történetét bemutató erdészeti múzeum létesül Bugacon. Kertjének díszítésére az ottani erdészet 16 fafaragót hívott meg. Vésőik nyomán megelevenednek a fakitermelés mozzanatai és szoborportrékat faragnak az erdészet múltjának kiemelkedő személyiségéről is. Osztrogonácz Péter az Alföld fásítás nagy egyéniségének, Bakkay József erdőmérnök portréját formálta meg. A megye egyik legfiatalabb téesz-elnöke A Mucsiba vezető nyolc kilométeres bekötőút erdős részén már kibújt a májusi levelek között a napsugár. Berta János téeszelnök éppen disznókat etetett. A feltett kérdésre a legkézen fekvőbb választ adta — pénzért neveli — közben mosolygott. A hároméves Boglárka és a tizenhét hónapos Jankó az udvar reggeli fényei és zajai, között keresett magának elfoglaltságot. A pedagógus feleség beljebb invitált bennünket. Rövid életrajzot kértem először a fiatal elnöktől. A KEZDET — 1948. március 22-én születtem. ötéves korom óta élek Mucsiban. Itt végeztem az általános iskolát, aztán Dombóváron gimnáziumot, Palánkon felsőfokú technikumot növénytermesztési szakon. A járási tanács ösztöndíjasa voltam, így visz- szakerültem a faluba. Gyakornoknak. Fél évig a szokásos módon, ment minden — „semmit rá nem bízni” —, hiszen megvolt a szakember- gárda. A katonaság következett. Mire leszereltem mindenki lépett egyet a ranglétrán, mert elment a főag- ronómus. ö csinált itt Mucsiban téeszt. Állattenyésztési ágazatvezető lettem. Minden ment a maga útján, a mezőgazdaság országszerte fellendülőben volt. Mi is. Nem voltak gondjaink, igaz kiugró eredményeink sem. A VÁLASZTÓVÍZ — 1975 nősülésem időpontja — jelentette az életemben a választóvizet. De nem csak az én életemben, hanem a faluéban is. Addig Dombóvárhoz tartoztunk, ettől kezdve Bonyhádhoz. A tanács és az iskola is körzetesítésre került. Engem kineveztek főagronómusnak. Ez nagyon nagy dolog volt. Ez igazi sikernek számított. Szakmai sikernek. Nagy változást jelentett az életemben, de a téesz is nagy változáson ment keresztül. Dombóvár után új ismeretségeket kellett kötni. Ami addig egy telefonba került, most félnapi utánjárást jelentett. Nem ismertük az embereket. Igaz, csak ez jelentette a hátrányt. Az ismeretség hiánya. Az állat- tenyésztésből főagronómusnak menni nem egyszerű, de mégsem volt gond, az első évben vitt, sodort a lendület. Két évig minden ment mint a karikacsapás, de akkor megbetegedett az elnökünk, Strigens György, — az elődöm. A nyakamba zúdult minden. Nem volt rajtam kívül szakember a téeszben. Igazi, jellegzetes „Berta János”-féle mosoly Új brigádvezetők lettek kinevezve, és dolgoztunk. Sokat. Harmincévesen még bírja ezt az ember. Mikor, ha ekkor sem? EGYETLEN ÉRVÉNYTELEN SZAVAZAT — Azt hiszem, természetes volt a faluban is és a tagok között is, hogy én következem a lépésben. Elnök lettem. 1978-at írtunk ekkor. És én azt mondom, csak az tud haladni, aki megtanult lépni. Az meg nem is lehet mérce, hogy valaki szakmailag mit tud. Mert aki nem tudja a szakmáját, az előbb- utóbb megszökik. Az hamar kiderül. Ezt volt az az év, amikor már tizedik éve voltam a téeszben. A téesz problémamentes volt. Zavaró körülmény csak egyetlen egy volt, hogy az egyesítési hullám (ami ma már bizonyította jogosultságát) bennünket is csapkodott. Mi mindenki szemében szálka voltunk. A megye legkisebb téeszéről van szó elvégre. Nem is volt, aki fogadjon bennünket, meg nem is akartuk akkoriban. Időközben Nagykanizsán elvégeztem a mezőgazdasági főiskolát is. Dolgoztunk, mint minden közösség, erőnkhöz, tuA szabad nap egy kicsit a gyerekeké is dósunkhoz mérten. Még ma is önálló kis téesz vagyunk, de... KÉRDÉS-FELELET — Nincsenek túl sokan ilyen fiatal elnökök, ugye? — Azt hiszen négyen vagyunk a megyében, szinte azonos korúak. Volt egy időszak 1977—78-ban, amikor minket választottak. Azóta viszont senki nincs. Az oka azt hiszem az, hogy a fiatalok nem akarnak elnökök lenni. — Mit gondol, szeretik az emberek ? — Is... Soha nem törekedtem arra, hogy szeressenek. Nem kerültem el a konfliktusokat. Ezek nem emberi konfliktusok voltak, hanem szakmaiak. Ha gondom volt, ebből adódott. Sokszor fejjel mentem neki. Az emberekkel nem volt gondom. — És ön, szereti az embereket? — Igen! Határozottan. Ez is egy hajtóerő. Itt Mucsiban csak megszállottként lehet boldogulni. Enélkül nem megy. Nem azért mert ez Mucsi, sokkal inkább, mert kicsi. — Célok, tervek? — A beszámolóimat is azzal kezdem, ez a megye legkisebb téesze. Ez az egész rákfenéje. Kicsik vagyunk. A jelenlegi gazdasági rendszer százfős téeszeknek nem kedvez. Ez így természetes. Nyolcszáz hektárral nem lehet lehajolni a kesztyűért. Fejlesztési gond van. Tevel annak idején elzárkózott az egyesüléstől, Kisvejke akkoriban nem haladt... Ez az egyesítés zavarta a közhangulatot, engem is. Itt jöttek a nagy tervek, vagy jöttek volna. Nem volt rá lehetőség. Évről évre látom, hogy megindult a hanyatlás. Elkerülhetetlen az egyesítés. Gyakorlatilag sikerek nélkül csináltam. Siker az volt, hogy főagronómus lettem. — Kudarc? — Is-is. 1982-ben már elindítottam egy egyesítési lavinát. Én elhatároztamjiogy mérleghiányos téesznek nem leszek az elnöke. Megállíthatatlan a folyamat. Mennünk kell. Jobb emelt fővel egyesülni, mint később kényszerből. Ez a kiút. — Hallgatnak magára az emberek ? — Igen. Bár nem süvegeinek meg messziről. Én nem elnök elvtárs vagyok, hanem János. Hiszen itt nőttem fel! Ez nem a kortól, rangtól függ. Az előző elnök is Gyuri bácsi volt. Jó példa. — Örömök? — Apróbb örömök mindig voltak. Nekem a téesz a munkám, a téesz a hobbim. Nagyon szerettem azt az időszakot, amikor főagronómus voltam. Az igazi szakmai siker volt. Még több mint elnöknek lenni... SZABÓ SÁNDOR
