Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-08 / 106. szám

2 "RÉPÜJSÁG 1984. május 8. A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása Stockholm tétje Hétfő esti kommentárunk: Holnap Stocksolmban ismét tárgyalóasztalhoz ül az európai bizalom és biztonság erősítéséről tárgyaló kon. ferenda 35 küldöttsége. Mint minden ilyen típusú eu­rópai tanácskozásnak, a stockholmi értekezletnek is az a jelentősége, hogy lehetőséget 'ad a párbeszédre egy világpolitikailag kétségkívül bonyolult, feszült időszak­ban. A szocialista országok álláspontja ismeretes. Kifej­tették Stockholmban, a tanácskozás első szakaszán, il­letve a Varsói Szerződés budapesti külügyminiszteri ér. tekezletén. Nézőpontjuk sarkalatos tétele, hogy bár- mennyire megemelkedett is az európai katonai szem­benállás szintje, továbbra is van reális lehetőség a fegyverkezési hajsza megfékezésére. Koncepciójuk lé­nyege, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet korántsem megváltoztathatatlan, s egyetlen lehetőséget, egyetlen esélyt sem szabad elszalasztani, hogy visszatérjünk az érdemi párbeszédhez. Nem retorikai fordulat a szocia­lista küldöttségek részéről Stockholmban is elhangzott kijelentés, ami szerint nincs olyan kérdés, amit ne le­hetne tárgyalások útján megoldani. A lényeg, hogy valódi, érdemi párbeszéd alakuljon ki. Európának olyan intézkedésekre van szüksége, amelyek helyreál­líthatják az államok közötti bizalmat. Ez ugyanis ön­magában is megnyitná az utat a katonai tevékenységet érintő, biztonságot feltételező intézkedések meghoza­talához. Jelen esetben a sorrend nem megfordítható. Ellenkező esetben a stockholmi konferencia olyan építőmesterre emlékeztetne, aki már á tetőfedőt ren­deli a helyszínre, mikor a ház alapjai sem készültek még el. Stockholmban továbbra is napirenden marad az a szocialista indítvány, hogy a tanácskozás résztvevői mondjanak le az atomfegyverek elsőként történő al­kalmazásáról. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az európai katonai szembenállás lényegét a nukleáris fenyegetés alkotja, s ennek kölcsönös veszélyét tovább növeli az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták európai te­lepítése, hiszen az utóbbiak a Szovjetunió és más szo­cialista országok számára egyértelmű hadászati ve­szélyt jelentenek. A tekintélyes amerikai napilap, a New York Times nemrégiben azt írta: „Az Egyesült Államokban akad­nak olyanok, akik szerint a Nyugat képes arra. hogy megtörje a Szovjetuniót, s meg is kell próbálkoznia ezzel”. Nem kell különösebb érzék annak megállapítá­sához, mennyire ön- és közveszélyes illúzió ez. Vilá­gunk nyugalmának alapja az azonos biztonság elvén alapuló rendezett kölcsönkapcsolat Kelet és Nyugat kö­zött. a békés egymás mellett élés valóságos gyakorlata. Ehhez kell hozzájárulnia a stockholmi értekezletnek is, ebben foglalható össze küldetésének politikai tétje kontinensünk és a világ számára. GYŐRI SÁNDOR Rakétatelepítés Washington és Bonn Craxi terve ellen (Folytatás uz 1. oldalról) zésre juttatni a készséget, hogy az aláírók az ENSZ Alapokmány alapján együtt­működnek a világszervezet hatékonyságának fokozásá­ban. A katonai erő alkalmazá­sáról szóló kölcsönös lemon­dásról és a békés kapcsola­tok fenntartásáról szóló szer­ződés — összangban az ENSZ Alapokmánya 51. cikkelyé­vel — természetesen nem korlátozná résztvevőinek el­idegeníthetetlen jogát az egyéni és kollektív önvéde­lemre. A szerződés kezdettől fog­va nyitva állna minden más, ahhoz csatlakozni kívá­nó állam számára. Ezek és a szerződés meg­kötésére vonatkozó más ja­vaslattal kapcsolatos kérdé­sek fontos helyet foglaltak el azokon a konzultációkon, amelyek az elmúlt időszak­ban kétoldalú alapon folytak a Varsói Szerződés tagálla­mai és az Észak-atlanti Szerződés több tagállama, valamint néhány más ország között. A konzultációk elősegítet­ték a Varsói Szerződés tag­államai javaslatának jobb megértését. A tagállamok azonban figyelembe veszik azt is, hogy e javaslat egé­széről és egyes elemeiről el­térő vélemények és elkép­zelések jutnak kifejezésre, amelyek komoly tanulmá­nyozást érdemelnek. Mindez arról tanúskodik, hogy szük­ség van a párbeszéd elmé­lyítésére a katonai erő al­Novemberben tartják meg a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusát. Ezt Ni- colae Ceausescu, az RKP fő­titkára, az RSZK elnöke je­lentette be a Román Dolgo­Radnóti Miklós egész éle­tében otthonra vágyott. Nem kerülte a harcot, a szellem csatáit, noha tudta, hogy el­lenfelei vajmi ritkán vívnak tiszta fegyverekkel, s végső érv gyanánt mindig nyers erőszakhoz folyamodnak. Mégsem a küzdelemben ke­reste azt a közeget, amely­ben megvalósíthatja igazi önmagát. Otthon akart lenni a világban, az országban és az emberi létben, s ha a tör­ténelem mind vadabb moz­dulatokkal söpörte félre en­nek az otthonosságnak a le­hetőségeit, ő annál konokabb szívvel próbálta megépíteni a sors ellenére — emberi otthonát. Otthont keresett a természetben, a fák és füvek bukolikus világában, megál­modott theokritoszi pászto­rok között. Otthont keresett a szerelemben, ifjú hitvese oldalán. Otthont keresett a könyvek birodalmában, el­merülve a régi magyar köl­tők, vagy a modern franci­ák verseiben. Otthont kere­sett az Irodalomban, az iro­dalmi életben, megértő tár­sakra várva, méltó felada­tokra készülődve. Nyugal­mas emberi sorsra vágyako­zott, arra, hogy békében vé­gezhesse alkotó munkáját. Az otthonépítés műve, úgy tetszett, már-már sikerült. Sorsának különös tragédiá­ja volt, hogy az ifjúság ott­honkereső küzdelmei után éppen akkor vélte megtalál­ni szellemi otthonát, midőn erőszakkal ragadták el a bir­tokba vett világból, abból a kalmazásáról történő köl­csönös lemondásról és a bé­kés kapcsolatok fenntartá­sáról szóló szerződés meg­kötésére tett javaslatról. A Varsói Szerződés tagállamai készek erre. A tagállamok újabb lé­pésre hívnak fel a szerződés- javaslat megvizsgálásában — indítványozzák a sokoldalú konzultációk megkezdéséi. Meggyőződésük, hogy éppen egy sokoldalú fórumon le­het a legmályrehatóbban elemezni és közösen mérle­gelni valamennyi résztvevő álláspontját, mind a szerző­dés egészével, mind pedig annak egyes elemeivel kap­csolatos elképzeléseit. Meg­győzően bizonyítja ezt az európai biztonság bonyolult problémáival foglalkozó szá­mos sokoldalú fórum tapasz­talata. A sokoldalú konzultációk résztvevői lehetnének: a Varsói Szerződés és az Észak­atlanti Szerződés tagálla­mai, valamint minden más érdekelt európai állam. A konzultációk tárgya lehetne mind a javasolt szerződés gondolata, mind annak fő elemei. A konzultációk során — többek között — figyelmet lehetne fordítani olyan kér­désekre, mint a szerződésből eredő lehetséges kötelezett­ségek tartalma és mértéke, ezek összefüggése az ENSZ A'anokmányából, a Helsinki Záróokmányból, más két- és többoldalú szerződésből és megállanodásból fakadó kö­telezettségekkel. továbbá a szerződésben vállalt kötele­zők Országos Tanácsának ülésén elhangzott beszédé­ben. A román vezető egyébként élesen bírálta a gazdasági hiányosságokat, s hangoztat­ta a tervfeladatok megvaló­75 éve született közösségből és attól a tevé­kenységtől, amelyet magáé­nak tudott, amelyhez min­den idegével ragaszkodott. A világra zúduló fasiszta erő­szak és háború az ő otthonát sem kímélte, feldúlta a bé­ke törékeny szigetét. Radnó­ti korán megérezte a fenye­getést. Már ifjúságának idil­likus költészetében volt va­lami szorongás, a tiszta tájat feldúló vihar előérzete. És később, ahogy férfivá érett, így kellett helyzetével szá­mot vetnie: „E ritkán szálló szó, e rémület, / ez volna hát a termő férfikor?” Elkerül­hetetlen végzetet érzett ma­ga fölött, hatalmat, amely kegyetlen közönnyel tör az élet ellen, az ő ifjú életét is veszélyezteti. A verseit átszövő halálfé­lelem több volt, mint kö­zönséges szorongás a várha­tó történelmi kataklizmák zettségek betartásának biz­tosításában való együttmű­ködés. A sokoldalú konzultációk jellegénél a Varsói Szerző­dés tagállamai abból indul­nak ki, hogy a szerződésben részt vevők vagy azonnal hozzáfoghatnának a lényegi kérdések megvizsgálásához, vagy — amennyiben az Észak-atlanti Szerződés tag­államai a fokozatos haladást részesítik előnyben — e kér­dések későbbi megvizsgálá­sa kereteinek és rendjének megvitatásával kezdhetnék meg a munkát. A sokoldalú konzultációk lebonyolításának rendjéről — beleértve azok helyszínét is —, a Varsói Szerződés tag­államainak véleménye sze­rint különösebb nehézség nélkül meg lehetne állapod­ni. A Varsói Szerződés tagál­lamai természetesen készek a javaslatukkal kapcsolatos véleménycsere folytatására minden érdekelt állammal az európai bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedések­kel és leszereléssel foglalko­zó stockholmi konferencián, valamint kétoldalú alapon. Európa és a világ népei tényleges lépéseket várnak a béke és a biztonság érdeké­ben, valamint a nukleáris katasztrófa veszélyének el­hárítására. A Varsói Szerző­dés tagállamai éppen ebben a szellemben intézik ezt a Felhívást az Észak-atlanti. Szerződés tagállamaihoz, és erre poz'tív választ remél­nek. (MTI) sításának fontosságát. Be­szédének külpolitikai részé­ben hangsúlyozta a haladó erők összefogásának fontos­ságát a háborús irányzatok megfékezésében, a béke vé­delmében. Radnóti Miklós előtt. Nem voltak kétségei az iránt, hogy az Európát ha­marosan elborító háború számtalan áldozatot követel, és ő maga is az áldozatok közé kerül. Sötét jóslatait nem egyszerűen a költői ér­zékenység magyarázza, ha­nem történelmi tudatossága, ha tetszik, „társadalompoli­tikai” felkészültsége is: pon­tosan ismerte a fasizmus ter­mészetét. A haláltudat iszo­nyú szorítása szüntelen vé­dekezésre kényszerítette az észt és a szívet. A költő vé­delmet keresett az üldözők mind szorosabb gyűrűjében, noha egyre biztosabban tud­ta, hogy már nincs véde­lem. Belső erőforrásokat ku­tatott, az önvédelem és az ellenállás támaszait. Hogy majd teljes emberként, féle­lem nélkül, ép érzékekkel lépjen a „meredek útnak” arra a végső szakaszára, amelyen tudta, el kell indul­nia. Ezért gondozta olyan makacs ragaszkodással er­kölcsi javait: a felsége olda­lán megtalált otthont, a köl­tői és műfordító műhelyben szerzett önbecsülést, a szü­lőfölddel és a nemzeti ha­gyománnyal kialakított ter­mékeny kapcsolatot. Végez­te dolgát, számot adott tör­ténelmi tapasztalatairól, tisz­ta emberi szóval tiltakozott a barbár erőszak uralma el­len. A minden tartalékában mozgósított lélek valóban vállalni tudta az ellenállást, humánus eszményeinek vé­delmét. Ennek az ellenállás­nak a fegyvere és mértéke PANORÁMA MOSZKVA Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke hétfőn fogadta Czinege La­jos hadseregtábornokot, az MSZMP KB tagját, honvé­delmi minisztert, aki mun­kalátogatáson a Szovjetunió­ban tartózkodik. Konsztan­tyin Csernyenko átnyújtotta hazánk honvédelmi minisz­terének a Lenin-rendet, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság fegyveres erői közötti fegyverbarátság fejlesztésében és erősítésében szerzett kiemelkedő érdemei elismeréseként, 60. születés­napja alkalmából. * A csaknem három hónap­ja a világűrben tartózkodó három szovjet űrhajós — Leonyid, Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov — vasárnap a Progressz—20 automatikus teherűrhajót le­választotta a Szaljut—7 űr­állomásról. A sűrűbb légré­tegekbe érve a teherűrhajó hétfőn megsemmisült. BELGRAD A jugoszláviai Borban, a német fasiszták által létesí­tett egykori gyűjtő tábor te­rületén koszorúzási ünnepsé­get rendeztek Radnóti Mik­lós emlékművénél a költő születésének 75. évfordulója alkalmából. PRÁGA Hivatalos, baráti látoga­tásra Líbiába utazott Lubo- mír Strougal csehszlovák mi­niszterelnök. Kíséretében van Bohuslav Chnoupek kül­ügyminiszter és Bohumil Ur­ban külkereskedelmi minisz­ter. PHENJAN Phenjanban Kim ír Szén és Hu Jao-pang — két nap alatt másodszor — megbe­szélést tartott, mindenekelőtt nemzetközi kérdésekről, Ázsia és a Koreai-félsziget helyzetéről. Radnóti számára mindvégig a költészet maradt. Szemé­lyes drámájának végső kifej­letéig vállalta a tanúságot tevő férfi figyelmét és az ítélkező bíró igazságszerete- tét. Az alkotó munka erköl­csi kényszere a magyar szel­lemi ellenállás rendjébe iga­zodott. Radnóti sokszor érez­te magányosnak magát, való­jában mégsem volt egyedül. Irodalmunk antifasiszta egy­sége a háborús években bontakozott ki igazán. Ebben az irodalmi egységben és el­lenállásban vállaltak szere­pet az ő versei is: a Száll a tavasz, a Nem tudhatom, a Nem bírta hát és az Eclo- gák. Személyes tragédia, egy­szersmind történelmi biza­lom szőtte át ezeket a költe­ményeket. Radnóti remény­telennek tudta személyes sorsát, annál erősebb re­ményei fogódzott meg népe sorsában. Csöndes alázattal és lemondással tett vallo­mást arról, aminek szoron­gó szíve szerint be kellett következnie, de annál erő­sebb bizalommal jelölte ki a jövőben verseinek helyét. Annak a biztos tudatát fe­jezte ki, hogy a dolgozó nép jövendő szabadsága és bol­dogulása fogja meghatároz­ni költői életművének sor­sát. Sem emlék sem varázs­lat című versében ennek a tudatnak adott hangot: „a világ újraépül, — s bár tilt­ják énekem, [ az új falak tövében felhangzik majd szavam”. POMOGÁTS BÉLA George Shultz amerikai külügyminiszter levélben fi­gyelmeztette az olasz kor­mányt, hogy az Egyesült Ál­lamok ellenez minden olyan javaslatot, amely az euro- rakéták telepítésének felfüg­gesztése mellett kíván pár­beszédet folytatni a Szovjet­unióval. Craxi írásban akar­ja tájékoztatni Reagant a portugáliai látogatás során vázolt elképzelés részletei­ről. A washingtoni figyel­meztetés hatása azonban az olasz kormánykoalíció párt­jai — a szocialisták kivéte­lével — Craxi külpolitikai kezdeményezésének elszige­telésére törekszenek. A Német Szövetségi Köz­társaságban is élénk vissz­hangot váltottak ki az olasz sajtónak azok a jelentései, amelyek szerint Bettino Cra­xi olasz kormányfő a NATO május végi, washingtoni ülésszakán javasolni kíván­ja, hogy a NATO és a Var­sói Szerződés kölcsönösen ál­lítsa le Európában a közép­hatótávolságú rakéták tele­pítését. A Német Szociáldemokra­ta Párt nevében Hans-Jo­chen Vogel frakcióelnök hét­főn nyomatékos támogatásá­ról biztosította az olasz el­képzelést. Vogel hangsúlyoz­ta, hogy Bettino Craxi elgon­Salvadorban a választók közönye és több súlyos fegy­veres összecsapás jellemezte az elnökválasztás vasárnapi, második fordulóját. A hiva­talos végeredményt csak öt nap múlva teszik közzé. Egyébként mindkét jelölt, a jobboldali kereszténydemok­rata Jósé Napóleon Duarte és a szélsőjobboldali Rober­to d’Aubuisson is azt állít­ja, hogy vezetést szerzett. Panamában incidensek nélkül ért véget a vasárna­pi választás, amelyen a kó­dolása közel állna a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának a legutóbbi bu­dapesti ülésen kifejtett ja­vaslatához, amely a további telepítés leállítását és a már rendszerbe állított rakéták kivonását szorgalmazta. A bonni kormány azonban azonnal visszautasította Craxi javaslatát. Jürgen Südhoff helyettes kormány- szóvivő hétfői sajtóértekezle­tén közölte, hogy az NSZK „nem tartja alkalmas esz­köznek” a telepítés leállítá­sát, a moratóriumot mivel az — úgymond — a szocialista országok „már meglevő fö­lényét rögzítené”. Görögország ellenzi az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítését — erősítette meg Szalonikiben mondott beszédében And- reasz Papandreu görög kor­mányfő. A görög kormány — mondta Papandreu — tá­mogatja a békeharcosoknak a háborús erők megfékezé­séért, a nemzetközi bizton­ság erősítéséért folytatott te­vékenységét. Széles körű tá­mogatásra talált Európában Görögországnak az a javas­lata, hogy a Balkán-félsziget legyen nukleáris fegyverek­től mentes övezet — állapí­totta meg a kormányfő. zép-amerikai ország új elnö­két, két alelnökét és hat­vanhét tagú parlamentjét választották meg. Az ered­mény még nem ismeretes. Ecuadorban a jobboldali Leon Febres Cordero nyerte a választásokat a szociálde­mokrata Rodrigo Borja Ce- vallossal szemben. Febres Cordero a hat jobboldali pártot tömörítő Nemzeti Új­jáépítési Front jelöltjeként a szavazatok 47,38 százalé­kát kapta, míg Borja Ceval- los 43,11 százalékot ért el. Román pártkongresszus Meredek ut Latin-amerikai választások

Next

/
Thumbnails
Contents