Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-08 / 106. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 106. szám AKA: 1,40 Ft 1984. május 8., kedd HÁROM ALKOTÖ, HÁROM MÜ (4. old.) HASZON A HULLADÉKBÓL (3. old.) MEGYERI GÓLJAI ÉS HUJBER BRAVÚRJAI DÖNTÖTTEK (5. old.) A MEGYE EGYIK LEGFIATALABB TÉESZ-ELNÖKE (3. old.) Video a közművelődésben és az iskolában A videotechnika hazai alkalmazása elősegítheti a szocialista kulturális értékek létrejöttét, terjesztését és sokoldalú felhasználását. E korszerű .információhordozó eszlköznek helyét kell kapnia a közoktatásban, a szakmai képzésben, a közművelődésben, termelést segítő eszközzé kell válnia az iparban és a mezőgazdaságban, segítenie a tudományos kutatómunkát és a nemzetközi információcserét — állapítja meg a Művelődési Minisztérium előterjesztése, amelyet a közel, múltban tartott ülésén vitatott meg az Országos Közművelődési Tanács. Hazánkban az Országos Oktatástechnikai Központ vállat úttörő szerepet a mágneses képrögzítés oktatási és közművelődési célú hasznosításában. Az UNES. CO szakmai segítségével létrehozta videöközpontját, s a szombathelyi tanárképző főiskolát ellátta különböző videofelszerelésdklkel. A videotechnika a pedagógus- képzésnek ma már nemcsak fontos, hanem nélkülöz- hetetJlen eszköze. Az utóbbi évékben a Népművelési Intézet közművelődési stúdiója mintegy 400 óra terjedelmű videotárat hozott létre, amely különböző közmű, velődési anyagokból, televíziós felvételekből áll. A videotár anyaga módszertani, továbbképzési, tájékoztatási célokat szolgál, s a megyei művelődési központok számára is hozzáférhető. Elzák a kulturális intézmények ma egyébként mintegy 100 képmagnetofonnal rendelkeznek. A videoműsorok iránt egyre nagyobb az •igény az egészségügyi, a munkavédelmi szakoktatásban is. A múlt év júniusában alakúit meg a Video Iroda Gazdasági Társaság, amely a video elterjesztésével kapcsolatos technikai és kereskedelmi feladatok — például készülék- és kazettaimport, műsoros kazettáikészí- tés, javítás — ellátására vállalkozik. A videokultúra terjesztésében emellett máris jelentős szerepet játsza. nfl'k azok a könyvtárak és médiatáraik, amelyek videotéka jellegű szolgáltatásokra is berendezkedtek: ilyen például a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Az ezredfordulóra várhatóan tömeges fogyasztási cikké válnak az oktatás és a művelődés videotechnikai eszközei, s ezzel új tanulási és művelődési formáik, valamint új szolgáltatási igények alakulnak ki — hangsúlyozza az előterjesztés. Ezért fontos, hogy kialakítsák a videotechnikát értő és alkalmazni tudó pedagógusaik és közművelődésd szakemberek képzésének, illetve átképzésének rendszerét az erre alkalmas intézményekben. például az Országos Oktatástechnikai Központban, az Iparművészeti Főiskolán, a Népművelési Intézetben. A képmagnetofon használata az oktatási és művelődési intézményeken kívül is terjed. A becslések szerint mintegy 25 ezer házi használatú berendezés működik napjainkban az országban. Nagy gondot jelent azonban, hogy a csaknem 30 különböző készüléktípushoz más- és másfajta kazetták kellenek. Az ülésen elhangzott: a Szovjetunióban gyártott berendezések importjával növelhető a jövőben a behozatal, s a vámtételek csökkentésével célszerű a lakossági beszerzést is ösztönözni. Az eszmecserén kifejtették: a videotechnika gyors ütemű terjedésével együtt számítani kell a videokalózkodásra, a „fekete” másolásra is. Épp ezért a silány, ízléstelen szórakoztató műsorok. Icai szemben gondoskodni keli a megfelelő minőségű és mennyiségű — társadalmunk értékrendjével egyező kínállatról. Az egyik fontos feladata a műsorsokszorosítás föltételeinek kialakítása, ez csak ipari sokszorosítóbázis létesítésével oldható meg. A videotechnika a lkai. mazásának elemzésénél szabályozásánál nemcsak a lakossági szórakoztatási igényekre kell figyelemmel lenni — hangsúlyozták a vitában —, hanem az ismeret- terjesztés. az oktatás, a művelődés és az amatőrmoz- galom szükségleteire is. A lakossági forgalmazást, a ki. adási jogot pedig megfelelően szabályozni szükséges. I Az Országos Közművelődési Tanács határozatot hozott arról, hogy a Művelődési Minisztérium, a Magyar Televízió és az OKT közösen fejlessze ki az ezzel megbízott stúdiókban a kazettákon — vagy később videolemezeken — forgalomba kerülő új videográfiai művek gyártását, s szervezze meg az oktatási és köz- művelődési célú műsorok sokszorosítását a megfelelő technológiával rendelkező cégek kazettagyorsmásoló berendezéseinek felhasználásával. A határozat kimondja: ki kell alakítani a képmagnók és a műscrricazetták kölcsönzésének rendszerét és feltételeit, mind a közintézmények, mind a lakosság számára. Ennek érdekében helyi videobázisokat kell létrehozni. A készülékeik behozatalának ösztönzése érdekében a határozat előirányozza, hogy vizsgálják meg a vámtételek csökkentésének lehetőségét, s a jövőben tá_ mosatnak minden olyan rugalmas vállalkozási formát, amely elősegítheti a kazettaellátás és -gyártás megoldását. Művelődési osztályvezetők tanácskozása A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma 1984. május 7-én átadta a NATO-tagállamok Budapestre akkreditált nagyköveteinek a Varsói Szerződés tagállamainak Felhívását, amelyet a NATO tagállamaihoz intéztek a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötésével kapcsol atban. A jelenlegi bonyolult és feszült nemzetközi helyzetben olyan intézkedések szűk ségesek, amelyek képesek erősíteni a bizalmat a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-tagországok között, hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a béke védel méhez és a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Éppen ebbe az irányba mutat a Varsói Szerződés tagállamainak új kezdeményezése, amely sokoldalú konzultációt javasol a NATO-nak. A felhívás szövege a következő: A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamai — a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben. amelyet — különösen Európában — az államok közötti feszültség további fokozódása, a háborús veszély növekedése jellemez, felhívással fordulnak az Észak-atlanti Szerződés minden tagállamához, hogy valamennyi nép javára egyesítsék erőfeszítéseiket a feszültség enyhítése, kölcsönös kapcsolataik politikai légkörének javítása, a bizalom erősítése és a béke megszilárdítása érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy e célnak megfelelne az 1983. január 5-i prágai Politikai Nyilatkozatban a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére tett javaslat közös megvizsgálása. E javaslat értelme ismeretes. A Varsói Szerződés tagállamai javasolják az Északatlanti Szerződés tagállamainak, hogy kölcsönösen, szerződéses formában vállaljanak kötelezettséget: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert, következésképp egyáltalán nem alkalmaznak elsőként egymás ellen katonai erőt. A kötelezettség kiterjedne a szerződésben részes minden állam területére, valamint katonai és polgári személyzetére, hajóira, repülőgépeire és űrhajóira és a tulajdonát képező más objektumokra, tekintet nélkül azok hollétére. Lehetségesnek tűnik, hogy a két szövetség tagállamai a szerződésben hasonló kötelezettségvállalást irányoznak elő arra, hogy harmadik országgal szemben is lemondanak az erő alkalmazásáról, legyen az velük akár kétoldalú szövetségi kapcsolatban álló, akár el nem kötelezett vagy semleges ország. A szerződés lényeges eleme lehetne a részes államok kötelezettségvállalása arra, hogy nem fenyegetik az olyan térségeket érintő nemzetközi tengeri, légi és a Világűrben történő kommunikáció biztonságát, amelyekre nem terjed ki egyik ország nemzeti fennhatósága sem. A szerződésben rögzíteni lehetne a résztvevők kötelezettségvállalását, hogy a fegyverkezési verseny beszüntetésére, a fegyverzetek korlátozására és csökkentésére, valamint a leszerelésre fognak törekedni. Ennek vonatkoznia kell mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetekre. A szerződés ugyancsak előirányozhatná azt a kötelezettségvállalást, hogy a résztvevő államok kölcsönösen megvizsgálják a váratlan támadás veszélyének elkerülését szolgáló gyakorlati intézkedéseket. A szerződésben célszerű kifej e(Folytatás a 2. oldalon) Kapolyi László tárgyalásai Kínában Kapolyi László ipari miniszter hazaérkezett a Kínai Népköztársaságból, ahol Csou Csien-nannak, a Kínai Népköztársaság gépipari miniszterének meghívására tett látogatást és tárgyalásokat folytatott a két ország gépipara közötti együttműködés bővítésének lehetőségeiről. A látogatás során az ipari miniszter tárgyalt a Kínai Nép- köztársaság szénbányászati, valamint vízgazdálkodási és energiaügyi miniszterével is. Kapolyi Lászlót fogadta Li Peng miniszterelnök-helyettes és Csen Mu-hua, a Kínai Népköztársaság külgazdasági kapcsolatait felügyelő miniszterelnök-helyettes, külkereskedelmi miniszter. Mindkét találkozón a gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő ipari együttműködést tárgyalták meg. A miniszter és kísérete Pe- kingben, Hangcsouban és Sanghajban meglátogatott hét gépipari üzemet, ahol az ipari kooperáció konkrét lehetőségeiről folytattak megbeszéléseket. Hangcsouban és Sanghajban a tartományi kormányok vezetői is fogadták a magyar ipari minisztert és kíséretét. A tárgyalásokon jelen volt Iván László, hazánk pekingi nagykövete is. (MTI) Tegnap délelőtt 10 órakor Szekszárdon, az SZMT székházában István József, a Tolna megyei Tanács elnök- helyettese nyitotta meg a dél-dunántúli városi művelődési osztályvezetők regionális tanácskozását. A Baranya és Tolna megyei művelődési osztályok által 10 évvel ezelőtt kezdeményezett évenkénti tanácskozást — melyhez később Somogy és Zala megye is csatlakozott — azzal a céllal rendezik, hogy az osztályvezetői kar megismerje a művelődéspolitika, azon belül a közoktatás és a közművelődés legaktuálisabb kérdéseit. Az elméleti ismeretek bővítése mellett biztosítsa a tapasztalatcserét, a személyes kapcsolatok alakulását, valamint bemutassa a házigazda megyét is. A szekszárdi négy nap gazdag programot ígér. A tegnapi megnyitó után Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes A közoktatás-fejlesztés programja, különös tekintettel a művelődésirányítás helyzetére, távlati feladataira címmel tartott előadást, majd vezetett konzultációt és vitát. Az első nap programjában szerepelt még a Szekszárdi 505. számú kásképző Intézet tanműhelyének megtekintése és egy decsi kirándulás. A tanácskozás mai programja három előadással, illetve konzultációval folytatódik. Dr. Csiba Tibor, az MTTH főosztályvezetője a közigazgatás korszerűsítésének aktuális kérdéseiről, Pó- la Károly, a Tolna megyei Tanács V. B. művelődési osztályvezetője a megyénk művelődésügyi helyzetéről, Vida Jánosné osztályvezetőhelyettes pedig A nemzetiségi politika közoktatási és közművelődési megvalósítása Tolna megyében címmel tart tájékoztatót. A harmadik nap programjában Bogár Péter, az Állami Egyházügyi __Hivatal elnökhelyettese időszerű egyházpolitikai kérdésekről tart előadást. Ezt követően gyönki, és lengyeli kiránduláson vesznek részt, ahol az oktatási intézményekkel és a nemzetiségi tájházzal ismerkednek meg. Május 10-én a dombóvári kulturális intézményeket látogatják meg és Szabó Géza, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezető- *- je időszerű ideológiai és politikai kérdésekről tartandó tájékoztatót hallgatják meg az osztályvezetők. Gazsó Ferenc Ady Endre Ipari SzakmunA tanácskozás résztvevőinek egy csoportja
