Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-06 / 105. szám
1984. május 6. ( TOLNA \ _ A “KÉPÚJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Nyitott buszba felszállhat-e? A kérdésre minden laikus azt válaszolná: igen. Sajnos, ez nem ilyen egyszerű. Simon Júzsefné és Barna Sán- dorné jánosmajori olvasóink is azt hitték: ha nyitva van a busz ajtaja, akkor helyet is foglalhatnak. Március 8- án történt az eset. Nőnapon. A buszsofőr a medinai diákokkal beszélgetett. Az ajtó nyitva volt. A két asszony azt gondolta: látta a buszsofőr, hogy jönnek, felismerte őket és azért hagyta nyitva az ajtót, hogy beülhessenek. A sofőr már felszállás közben fenyegette őket, aztán: .... jött oda, mint egy t atár és mondta a magáét... Illedelmesen elnézést kértem, ne haragudjon, többet nem szállunk fel... Még egy kutyával is különbül beszélnek, mint ahogy ő velünk beszélt...” A levél hosszú, a kérdés rövid: felszállhat-e az utas az autóbuszba, ha nyitva van az ajtaja? Pech József, a Volán 11. számú Vállalat igazgatója a kivizsgálás után tájékoztatta szerkesztőségünket. — Az autóbuszba felszállni az autóbuszvezető engedélyével és irányításával lehet. A panaszosok esetében a gépkocsivezető szabálytalanságot követett el azzal, hogy az autóbuszt nyitott ajtóval, őrizetlenül hagyta és ezzel lehetőséget adott a várakozó — jóhiszemű, de a szabályokat nem ismerő — utasoknak arra. hogy az autóbuszba beszálljanak. — A gépkocsivezető az utasokkal szemben megengedhetetlen, autóbusz-gépjárművezetőhöz méltatlan magatartást, tanúsított. A fentiek miatt az autóbusz vezetőjét üzemigazgatói figyelmeztetésben részesítettük és felhívtam figyelmét arra, hogy hasonló mulasztás, illetve magatartás esetén szigorúbb felelősségre- vonást fogok alkalmazni. — A történtekért szíves elnézést kérek utasainktól! Csak kukából? László Antal Tolna, Határ u. 63. szám alatti olvasónk írta: „Kaptam a tolnai tanácstól egy felszólítást, hogy fizessek négyszázhúsz forint szemétdíjat, holott kiadtak egy rendeletet miszerint csak szemetes edényből hajlandók a szemetet elszállítani. Nekem az még nincs, azért a szemetet nem szállítják el és én úgy tudom, hogy el nem végzett munkáért pénzt nem lehet követelni...” Toronyi Istvántól, a Tolna nagyközségi Közös Tanács vb-titkárától kaptuk a következő választ: — A Tolna nagyközségi Közös Tanács 4/1979. (XII. 20.) sz. tanácsrendeletével elrendelte az intézményes szemétszállítást a közigazgatási területén. Az első évben még lehetőség volt zsákos szállításra, azonban ezt a lehetőséget a költségvetési üzem a korszerű kukáskocsi beállításával megszüntette és már két év óta csak szemetes kukákból tudja elszállítani a szemetet. — A levélírónak még ma sincs kukásedénye. A különböző zsákokban kitett szemetet az üzem elszállítani nem tudja. Az utcában a kukáskocsi rendszeresen beő jár. Amiatt, hogy a szemetet nem szállították el, az utca lakóitól eddig panasz nem érkezett. Volt idő, amikor a nagy eső miatt csak késve tudták kihozni, de a szemetet mindig elszállították. Köteles-e beszámítani? Gyakran érkezik olyan levél, amelyben egy-egy olvasónk jubileumi jutalommal kapcsolatban tesz fel kérdést. Ezúttal egy dombóvári olvasónk leveléből idézünk: „Kértem egy igazolást a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól Zalaegerszegről. Bejelentett időt 3 év 5 hónap 15 napot igazoltak. Arra szeretnék választ kapni, hogy a jelenlegi munkáltatóm köteles lesz-e a fent említett munkaidőt beszámítani a jubileumi jutalomba? Ha beszámítják akkor több mint huszonhét évem lesz.” A társadalombiztosítási jogszabályok a társadalom- biztosítás keretében járó anyagi ellátást szolgálati időhöz kötik. A szolgálati idő pedig nem feltétlenül azonos a munkaviszonyban töltött idővel, mert például szolgálati időnek számít a megbízás alapján rendszeresen és személyesen végzett munkában töltött idő, ami nem jelent egyúttal munka- viszonyt is. A leírtak szerint a Társadalombiztosítási Igazgatóság bejelentett időt igazolt. A jubileumi jutalom nem a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz „bejelentett idő”, hanem munkaviszonyban töltött idő után jár. Az sem elegendő a jubileumi jutalomra való igényjogosultsághoz, hogy valaki ennyi és ennyi évet dolgozott. Nagyanyáink például egy egész életen keresztül keményen dolgoztak, s munkaviszonyban talán soha nem álltak, mert a háztartást vezették, a földet művelték, az állatokat gondozták. Javasoljuk, hogy korábbi munkáltatójától (munkáltatóitól) szerezzen be igazolást arra vonatkozóan, hogy ott mennyi ideig állt munka- viszonyban. (Ezt egyébként munkakönyvének bejegyzései is kellene, hogy igazolják). Ezeket a korábban munkaviszonyban töltött időket a jelenlegi munkahelyén be kell számítani. Ha ezzel megvan a 25 év munkaviszonya, akkor a jubileumi jutalomra igényjogosult lesz — fejezte be válaszát dr. Deák Konrád.’ Mennyi mankópénz jár? A levélíró kérte: ne közöljük a nevét és címét. A kérdés másokat is foglalkoztathat, ezért közöljük a levél tartalmát: Levélírónk 1959—1964. között pénztárosként dologozott, 1967-től máig is ebben a beosztásban van. „Mankópénzem már a kezdettől 42 forint volt havonta, mely összeg a mai napig nem változott, illetve nem emelkedett. Beszélgetve ismerős pénztárosokkal, az övéké magasabb. Főnökeim szerint nem volt azóta módosítás. A kérdésem: valóban módosították-e a rendeletet és milyen formában?” Horváth József, a Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára tájékoztatta szerkesztőségünket : — A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben pénzkezeléssel foglalkozó dolgozók (pénztárosok) pénzkezelési pótlékának (mankópénz) mértékét a szövetkezetek ön- kormányzati hatáskörben munkaügyi szabályzatukban határozzák meg. Az önkormányzati szabályozásból adódóan természetesen a pénzkezelési pótlékok eltérőek lehetnek. — Tapasztalataink szerint ennek ellenére — a hasonló pénzforgalmat lebonyolító szövetkezetek pénztárosai — általában 42 forint pénzkezelési pótlékban részesülnek. A pénzkezelési pótlék megállapításánál a 81974. (X. 13.) BkM számú rendelet 5. paragrafusában meghatározott 42 forintot vették irányadónak, bár ez a rendelet nem terjed ki a szövetkezetek pénztárosaira. Természetesen a pénzintézetekben dolgozók pénzkezelési pótléka a lényegesen nagyobb pénzforgalomhoz igazodóan magasabb. Ml VÁLASZOLUNK A Minisztertanács 1011/1984. (IV. 7.) szám alatt egyes bérintézkedésekről hozott határozatot, s e határozata szerint 1984. április 1 -tői a.) a három és több műszakban dolgozók éjszakai pótlékának, valamint a folytonos munkarendben dolgozók műszakpótlékának emelésére, továbbá b.) a melegüzemi pótléik bevezetésére központi bérintézkedéseket kell tenni. A határozatban foglaltaik gyakorlati végrehajtásához szükséges intézkedéseket az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke teszi meg. A ZIL tehergépkocsik selejtezéséről vagy átalakításáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a közlekedési miniszter 7/4984. (IV. 7.) KM számú rendélete s e módosítás szerint a dízelesítéssel összefüggő átalakítási munkák elvégzésére a Közlekedési Minisztérium által kijelölt gazdálkodó szervezet jogosult, a magánszemélyek áltál üzemeltetett ZIL tehergépkocsik dízelesftíése pedig csak 1985. január 1-től végezhető. A szövetkezeti közös alapok képzéséről és az érdekképviseleti szervek fenntartási költségeinek elszámolásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügy- miniszter 16 1984. (IV. 7.) PM számú rendelete. A módosítás kiterjeszti a rendelet hatályát a kisszövetkezetekre. valamint azokra a jogi személyiségű gazdasági társulásokra, amelyek tagjai kö_. zött a rendelet hatálya alá tartozó szövetkezeti gazdálkodó szervezet is van. továbbá kimondja, hogy: „Az OKISZ és a SZÖVOSZ fenn. tartásához hozzájárulás címén az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló — kisszövetkezeteknél a mérleg szerinti — nyereségnek a.) az OKISZ érdekképviseleti körébe tartozó szövetkezeteknél, szövetkezeti vállalatoknál. gazdasági társulásoknál 1984-ben 1,4 százaléka, b.) a SZÖVOSZ érdekképviseleti körébe tartozó szövetkezeteknél. szövetkezeti vállalatoknál, gazdasági társulásoknál. takarékszövetkezeteknél 1984-ben 1,3 százaléka számolható el.” Az említett valamennyi jogszabály a kihirdetése napján — 1984. április 7-én — hatályba lépett, ez utóbbinak a rendelkezéseit azonban már 1984. január hó 1. napjától alkalmazni kell. A 17/1984. (IV. 7.) PM szá- mű rendeletével módosította a pénzügyminiszter a terv- szerű deviizagazdáLkodásról szóló törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező korábbi jogszabályt. A módosítás szerint nem kell a jövőben devizahatósági engedély — többi között — a külföldi részére termelő, szolgál, tató vagy kereskedelmi tevékenység körén kívül összesen ötezer forintot meg nem haladó értékű, belföldön lévő ingóság eladásához, illetve ötezer forintot meg nem haladó értékű szolgáltatás teljesítéséhez. A módosító rendelkezéseket teljés részletességgel azért nem ismertet, jük, mert miként a már említett valamennyi jogszabály, a devizagazdálkodásról szóló törvény módosított szövege és ennek végrehajtásáról, valamint a devizagazdálkodással kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról szóló rendelet az időközi módo. sításökkal egységes szerkezetbe foglalt szövege is megjelent a Magyar Közlöny 1984. évi 14. számában. Az Ipari Közlöny idei 6. számában olvasható az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökének 1/1984. OBF számú szabályzata a robbantóanyagokról és a robbantási tevékenységről. A szabályzat rendelkezik robbant óanyag gyártásáról, minőségi vizsgálatáról, forgalomba hozataláról, felhaszná. lásáról, szállításáról, a robbantási tevékenység személyi feltételeiről. Kihangsúlyozandó, hogy robbantásvezetőként, robbantómesterként, szállítmánykísőként, raktárkezelőként csak a szabályzatban megjelölt vizsgabizottság előtt, az ott írt tananyagból eredményes vizsgát tett és a meghatározott érvényességi körre jogosító igazolvánnyal rendelkező személyt szabad megbízni, a vállalat pedig köteles biztosítani a robbantásvezetőik ötévenként részvételét a részükre szervezett továbbképző tanfolyamon. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Kik törik az autókat 7 Vezetnek a vasárnapi autósok! Ebben az írásban nem az autóvezetés örömeiről lesz szó. Azt a témát járjuk körül, hogy az emberek milyen felelőtlenek — s mennyire gondatlanok, s sokan vannak, akik maguk és embertársaik életét, testi épségét veszélyeztetik. A napokban részletesen írtunk az idei baleseti statisztika emelkedő tendenciájának okairól — leginkább az embereket ért sérülésekről. Nem lehet forintban kifejezni az emberi életeket, a megcsonkulta- kat, az örökké nyomoréknak maradókat. Viszont az autózás tárgyi oldalát vizsgálva, már érdemes odafigyelni néhány jelenségre. Ez is autó volt Például arra a tényre, hogy az év első négy hónapjában tizenöt gépkocsi totálkáros a casco-biztosítás alapján, míg a felelősségi biztosítás keretében tizenegy. Az összes kár közel egymillió forint. A legtöbb totálos autó márciusban volt, öt darab. A gépjárművekben keletkezett egyéb károk ösz- szege a casco-térítés formájában elérte a 3,5 millió forintot, míg a felelősségi biztosítás alapján kifizettek 3.2 millió forintot. Több mint ezerötszáz károsultnak fizettek, kétszázötvennel többnek, mint a megelőző év azonos időszakában. Kik, és hogyan törik a gépkocsikat? — kérdeztük Molnár Istvántól, az ÁB megyei gépjárműkár-rende- zési fiókjának vezetőjétől. — Mindenekelőtt szeretnék egy tévhitet cáfolni, ugyanis még mindig nagyon sokan vannak, akik nem tudják, hogy a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása él, beleépítették a benzin árába. Tehát ha valaki ösz- szekoccan parkolóban, vagy más helyen másik autóval, nyugodtan hagyja névjegyét a sérült járművön, mi fizetünk. Arra nincsen adatunk, hogy a társadalom mely rétege okoz több bajt az országúton. Személyes tapasztalataim és kollégáim véleménye szerint is a legtöbb autót a fiatalabb korosztály töri össze, huszonöt éves korig terjed ez a romboló korosztály. Minden hiedelemmel ellentétben, a nők óvatosabbak, kevesebb autót törnek össze. A forgalomra a legveszélyesebbek a hétvégi, a vasárnap autósok, ök azok- akik egész héten nem használják a kocsit, csak szombaton, és akkor is száguldani akarnak. Hamar megtörténik a baj, s nekünk hétfőn kezdődik a szezon. — Általában gz ünnepek után, vagy más időpontban nő meg a kárbecslők forgalma? — Nem tudjuk ünnepek utánra helyezni a fő hangsúlyt, mert voltak olyan csendes hétvégek is, amikor se vihar, se nagy tömeg, se egyéb akadály nem volt, nekünk mégis rengeteg dolgunk akadt. — A károsult beviszi az autóját, önök értékelik és fizetnek. — Így van. Szekszárdon érthető módon sokkal több a törött autó ügyének intézése, mint a megyében. Hiszen Bonyhádon, Tamásiban, Dombóvárott és Pakson a hét egy-egy napján sorrendben: kedden- szerdán, csütörtökön és pénteken — a szekszárdi kárrendezők fogadják az ügyfeleket, főállású kárszakértők, de vannak az említett városokban mellékállásban lévő embereink is- sőt a napokban Dunaföldvárt is bekapcsoljuk e szolgáltatási körbe. — Hallottunk arról is, hogy szaporodik a biztosítócsalók száma. — Tavaly egy tucat perünk volt, most folyik egy Bonyhádon. Arról van szó, hogy valaki ha nekihajt egy kerítésnek, fának, garázsnak, akkor felkéri barátját, hogy igazolja, ő törte meg az autót, szorította le az útról, hogy árokba kellett hajtania. A biztosító csalói általában a magánautósok köréből kerülnek ki. A vállalati, tehát hivatásos járművezetők nem vállalkoznak ilyen csalásra, mert nemcsak állásuk veszik el, hanem még börtönbüntetés is kijár, a pénzbírságon felül. De ezek már bírósági ügyek... — Akkor maradjunk a károknál. Fentebb írtuk, hogy milyen sok pénzt kifizettek, négy hónap alatt lényegesen többet mint tavaly. Mi a gyakorlat- a fél készpénzben kéri a kártérítést? — A többség igen. Mi is ezt ajánljuk. Bár vannak élő szerződésünk javítóüzemekkel, mégis hosszadalmas egy kocsi kijavítása: mert hiányzik az alkatrész, nincsen kapacitás. Ha a fél megkapja a pénzét, ott javíttatja meg a gépet, ahol akarja, s az anyagbeszerzés is az ő vállán nyugszik. Tudunk sok olyan károsultról, aki haverjaival javítja ki a kocsit... Vannak ilyen munkára már „szakképzett” maszekok. Ha mi fizetünk a kellő jogalap megléte esetén, napok alatt elintézhető az ügy. Kevesen kérik azt, hogy a kocsiját a javítóüzem csinálja, és a számlát mi fizessük ki. Itt vagyunk az idegenforgalmi szezon kezdetén. Az autók havi kilométerteljesítménye megnövekszik. Többen leszünk az utakon, nő a forgalmi veszély. Bár a biztosító fizet, de jobb nem ügyfélnek lenni náluk. Vigyázzunk magunkra, közlekedő társainkra. PALKOVÁCS JENŐ Fotó: Bj—
