Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-06 / 105. szám

1984. május 8. népújság 5 A falikép A faliszőnyeg nem új ta­lálmány — azt hisszük erről nem kell különösen sokat be­szélni. Hiszen már az ősem­ber is igyekezett elsősorban a hideg elleni védekezésül fekvőhelye mellé a barlang falára, később a kőből épített menedék falára állatbőröket kifeszíteni. Még később, a hideg kővá­rak hálófülkéit, asszonyszo­báit már nemcsak állatbőrök­kel igyekeztek otthonosabbá tenni, hanem szőtt falisző­nyegekkel — gobelinekkel. Mindenesetre mi már sokkal előnyösebb helyzetben va­gyunk: nem magunknak kell évek munkájával elkészíteni ezeket a hidegtől védő, ugyanakkor szemet gyönyör­ködtető darabokat, a fejlett szövőipar jóvoltából igazán elérhető áron üzletben válo­gathatunk a bőséges kínálat­ból. S nemcsak szövött falisző­nyegek állnak rendelkezé­sünkre: szőrme, bőr, háncs és rafia, szövetkombinációk kö­zött válogathatunk. Sőt, ma­gunk is készíthetünk ilyen faliképet, akár rátétes meg­oldással, akár böködéses (su­ba) technikával vagy ragasz­tással. Hanem mielőtt meg­vennénk vagy magunk elké­szítenénk ezeket, gondoljuk át alkalmazásuk módját, ho­vá szánjuk őket. Néhány évvel ezelőtt a su- baszőnyegkészítés volt az uralkodó. Készültek nagyon szép, mértéktartó darabok is, akár az úgynevezett melíro- zott eljárással (egy-két szín variálásával), de bizony ké­szültek nagyméretű, pálmale­velek alatt hűsölő tigrisek is, nem szólva a vásári árusok filmnyomatát utánzó tarka képekig, ahol egyaránt elő­fordul a szarvas, a háttérben a tornyos kastélLyail, a hűs patak és a piros szoknyás le­ányka. (Közbevetőleg: nem lesz lakásunk dísze az a fa­liszőnyeg sem, amit a piaco­kon sóznak a gyanútlanok nyakába. Általában vad szín- kavalkád jellemzi őket, min­den művészi igény nélkül.) Miből válogassunk tehát? Sokkal inkább az üzletek áru­készleteiből és ha több pén­zünk van rá, az iparművésze­ti, Képcsarnok boltok hálóza­tából. Kolóniái, vagy más stílbútorhoz elsősorban a ha­gyományos, úgynevezett per­zsamintás faliszőnyegek a megfelelőek, s ugyanakkor nagyon szép geometriai alak- zatú kárpitokat is árusítanak. Igen szépek a szovjet, moldá­viai csíkos faliszőnyegek, vagy az eredeti csergék. Modem és stílbútorhoz egyaránt alkal­mazhatjuk az úgynevezett to- tontáli mintájú-szövésű anya­gokat, a régi magyar szín- és formavilágot felölelő és most megújuló békéssámsoni, szentandrási kárpitokat. Végezetül ismerkedjünk meg a felerősítés néhány módjával. Legegyszerűbb, leg­elterjedtebb és sajnos legke­vésbé esztétikus változat, amikor a faliszőnyeg szélére kis karikát varrunk és ezeket akasztjuk a falba vert szö­gekre. Szemnek sokkal kelle­mesebb látvány, ha a szőnye­get visszáján a szélénél fogva keskeny léckeretre erősítjük és színére visszahajtva a lé­cet rögzítjük három-négy he­lyen a falra. Ha nem kifeje­zetten nehéz, csomózott tech­nikájú szőnyeget választot­tunk e célra, hanem köny- nyebb szövött anyagot, külö­nösen szép, ha a textilt léc­keretre feszítjük, vagy éppen natúr fába keretezzük. En­nek a rögzítésnek nagy elő­nye, hogy nem deformálódik. k. m. A csecsemőnek apa is kell! Csíkos mellény Milyen szerepet játszik az apa a kis csecsemő nevelé­sében? E kérdéskörben foly­tatott kutatásokat a híres Max Planck Intézet viselke­déstudományi és pszichiát­riai részlegének egy csoport­ja, dr. Papousek professzor irányításával. A kutatás során az apa és a csecsemő között végbeme­nő kommunikációt vették sajátos elemzés, úgynevezett mikroanalízis alá; különö­sen a film-, video-, magnó- felvételek segítségével. Ezek­nek az igen finom megfigye­lések rögzítésére alkalmas technikáknak a felhasználá­sával lehetővé vált az apa és kisgyermeke között a leg­gyorsabban lefutó és legsok­rétűbb viselkedési reakció nyomon követése. Olyan meg. nyilvánulásokat (mozgásban, hangadásban stb.) is sike­rült tetten érnii, amelyek többnyire tudatos ellenőrzés nélkül zajlanak le a felnőt­teknél, s amelyek az egyéb­ként használatos kérdőíves módszerekkel vagy puszta szemmel megközelíthetetle- nek, megfigyelhetetlenek. A kommunikáció lényeges elemeinek felismerésében különösen jelentősek az ön­kénytelen, nem-akaratlagos­nak szánt viselkedésformák — hangsúlyozza a professzor. Erre a tényre már az anya és a kisgyermeke közötti kölcsönös cselekvések alapos elemzése is felhívta a figyel­met. Ennek révén ugyanis az anyáknál olyan biológiailag programozott viselkedésmó­dokat, azoknak egész készle­tét tárhatták fel, amely egyáltalán nem volt tudatos a számukra. Idesorolható: a csecsemővel való szem-kon­taktusra való törekvés, egy tipikus üdvözlési gesztus, a hangmagasság, a beszédrit­mus és a beszéd dallamossá­gának a megváltozása, ame­lyeket mind rögzítettek, ami­kor az anya a csecsemőjéhez beszélt. Azt is megállapították, hogy már az újszülött is ké­pes igen árnyaltan, differen­ciáltan feldolgozni a külvi­lágból kapott érzékleteit és saját viselkedését a külvilág ingereire beállítani. Vajon van-e az apának is valamiféle „anyai ösztöne”? — tették fel a kérdést a to­vábbiakban a kutatók. Még mindig csak igen ke­véssé ismert, hogy milyen szerepet játszik az apa a kis csecsemő nevelésében, pedig a probléma kutatása egyál­talán nem új keletű. Már közvetlenül a második világ­háborút követően számos vizsgálat alapján arra az eredményre jutottak, hogy azoknak a kisgyermekeknek, akiknek élete korai szaká­ban hiányzott az apa szemé­lye, az ifjúkorban a férfi­szereppel való azonosulás nehezebbnek bizonyult és er­kölcsi beállítottságukat is bi­zonytalannak találták. Ám a teljes családokban is többnyire csak melléksze­repre van kárhoztatva az apa a csecsemő és a kisgyer­mek nevelésében. E téren csak a legutóbbi időkben ta­pasztalhatunk kedvező irá­nyú fejlődést. Az is köztu­dott, hogy az apa-szerepű személyek nemcsak a bölcső­dékben, az óvodákban hiá­nyoznak, hanem az általános iskola alsó, s mindinkább a felső tagozatában is. Világ­szerte elnőiesedett a pedagó­gusi pálya. Már az állatvilágban is ki­mutatható, hogy az utódok felnevelésében a szülői sze­repek a nemek szerint külön­bözőek, s egymást kölcsönö­sen kiegészítik. A természet azonban arról is gondosko­dott, hogy például szükség esetén a hím a nőstényt pó­tolni tudja, miután a bioló­giailag legfontosabb anyai viselkedésformák a hím ál­latoknál is kiválthatók. Még olyan paradox módon is, mint azt hím patkányoknál rögzítették a viselkedéskuta­tók: az apaállatok az anya elvesztése után szopásra jel­lemző testhelyzetet veszik fel kicsinyeik mellett. Az emberi viselkedésre ál­talánosan érvényes, hogy már a csecsemő gondozásá­ban is egyre nagyobb szerep­hez jut a nevelés. Igen ta­nulságos a kutatóknak az a következtetése is, hogy az anyai viselkedésnek olyan összetevői vannak, amelyek a kisgyermek lelki, gondol­kodásbeli és társas fejlődé­séhez nélkülözhetetlenek! Az ember fejlődésében a korai életszakban végbeme­nő kapcsolatok rendkívül je­lentősek. Le kell küzdeni azt a még ma is igen széles kör­ben elterjedtnek tekinthető előítéletet, hogy az egészen kicsi gyermeknek fogalma sincs arról, hogyan foglal­koznak vele, vagy hogy a csecsemő nevelése egyálta­lán nem a férfiak dolga. A korai életszakban ki­alakuló kapcsolatok egymás megismerését, a megbarát- kozást szolgálják, a szülők s a gyermek között. A csecse­mő különböző viselkedésfor­mákat tanul meg mind az anyjától, mind az apjától, s az egymással folytatott köl­csönös cselekvésformákból különböző képzeteket, elvá­rásokat alakít ki a férfiak­kal és a nőkkel kapcsolat­ban. Mindezek befolyásolni tudják a későbbi évek sze­rep-azonosulásait és partner- kapcsolatait — pozitív és negatív irányban egyaránt. Kutatásaik alapján Papou­sek professzor kijelentette, hogy a gyermek lelki fejlő­déséhez nélkülözhetetlen anyai viselkedésformák az apáknál is léteznek, adott helyzetben kiválthatók. An­nál erőteljesebben bonta­koztathatok ki, minél inkább szenteli majd magát a cse­csemőgondozásnak, -nevelés­nek az apa, s minél jobban megismeri kicsiny gyerme­két, és tanulja meg reak­cióit, készségeit felismerni ő is. Mirtse Márta Vegyünk Klára-fonalat, mindhárom színből tizenöt­tizenöt dekát. Szimpla szállal kössünk hármas tűvel. A mellény méretét combközéptől számítsuk. A kötés egyszerű, színén sima, vagyis a páros, visszafelésorokat fordított szemekkel kell kötni. Karkivágást és gombo­lást nem kell kialakítani. Csak a vállrészben fogyasz- szunk mindkét oldalon 6, 5, 4 szemet. Ha összeállítot­tuk az eleje- és a hátrészt, a karkivágás körül felszed­jük a szemeket, és széles sima szegélyt kötünk. Ha el­értük a 4—5 cm-t, egy sor fordított szemet kötünk, és ismét simán 4—5 centimétert. Ezt a hozzákötött szé­lességű csíkot visszahajtva levarrjuk. Az öv és a sze­gély színe tetszőleges, készülhet akármelyik színből, amellyel a mellényt kötöttük. FÖZÖCSKÉZZÜNKj Igyunk több tejet A népi ételreceptek, ételtar­tósító eljárások, edények, tár­gyak gyűjtésére hirdetett pá­lyázatot tavaly a Zala megyei KÖJÁL egészségnevelési osz­tálya. Eredményhirdetésre a közelmúltban került sor. El­ső helyezést Gyuricza Sán- dorné iklődbördöcei, másodi­kat özv. Kotsits Györgyné vá- sárosmiskei, harmadikat Hor­váth Lászlóné körmendi há­ziasszony ért el. Mindhármó­juktól átveszünk egy-egy re­ceptet, Gyuricza Sándorné: Szárí­tott paradicsom Az érett paradicsomot jól megmossuk, puhára főzzük, átpaszírozzuk. Utána újból feltesszük főni, s amennyire lehet, besűrítjük. Majd tep­siket kizsírozunk — legjobb hozzá a kerámia, régen úgy mondták cserép tepsi — félig töltjük paradicsommal és ad­dig szárítjuk, illetve sütjük lassú tűznél, míg csavarható lesz, mint a rolád. Az így ki­szárított paradicsomot felcsa­varjuk, pergamen papírral bélelt fadobozban hűvös, szá­raz, szellős helyen tároljuk. Kotsits Györgyné: Tejes le­ves 2 liter tejet fél liter vízzel, kevés sóval felforralunk. Kü­lönféle betétekkel adhatjuk asztalra. így 1 tojással csipet­két, kockámé tél tét, reszelt tésztát gyúrhatunk, daraga­luskát, rizst, vagy kukorica- gomibóeot is főzhetünk bele. A kukoricagombóc a követ­kezőképpen készül. A kuko­ricakását hideg vízben több­ször átmossuk, 1 tojást, kevés étolajat, 1-2 kanál tejet, sót adunk hozzá. Gombócokat formázunk, s fél órát így pi­hentetjük. Majd a forró le­vesben 10-15 percig főzzük. Horváth Lászlóné: Babos káposzta Egy fej vöröshagymát ke­vés zsíron halvány rózsaszí­nűre pirítunk, teszünk bele kevés piros paprikát, majd 1 kiló hordóskáposztát, s ezt tíz percig pároljuk. Vízzel felen­gedjük, fekete borssal, kö­ménnyel — aki szereti, kevés babérlevéllel — ízesítjük. Ha van darált piros paprikánk, azt is lehet bele tenni, miként főzhető bele füstölt hús is, de enélkül is ízlétes. Egy teás­csésze jól megmosott babot hideg vízben, annyi sóval, amennyi a babhoz szükséges, felteszünk főzni. Ha mindkét anyag megfőtt, összeöntjük. 15 percig együtt főzzük, majd nem túl vékony, piros papri­kával színesített rántást be­letéve még egyszer felforral­juk Bélyeggyűjtőknek Újdonságok Vizek és rétek madárvilá­gába pillanthatunk be négy holland bélyegen. Az új so­rozat felárából szociális in­tézményeket támogatnak. Patak partján áll a hor­gász és lesi a halat. Ügyes kézben tartott horogra akad a lazac. Nagy tapasztalatot kíván a tengeri halászat. A horgászat különböző válto­zatait ismerhetjük meg a norvég posta három új bé­lyegéről. A tej egyik legfontosabb és legteljesebb táplálékunk, mely csecsemőkortól szinte életünk végéig nélkülözhetet­len, ideális italunk, ételünk. Olyan tápanyagokat tartal­maz, melyek elősegítik a test növekedését, egészségünk megőrzését, sőt bizonyos mértékig védik is szerveze­tünket a 'betegségektől. A tápanyagokat: fehérjéket, zsírokat, vitaminokat, cukrot és ásványi anyagokat, enzi- meket stb. együtt, kedvező arányban találjuk meg a tej­ben, valamint olyan kémiai összetételben, hogy ezek a szervezet számára gyorsan és könnyen hasznosíthatók le­gyenek. A tejben vannak btakterioid-anyagok is, me­lyek a friss tejben lévő bak­tériumok elszaporodását akadályozzák. A tejben lévő kb. 3,5 száza­lék tejfehérje nagyrészt ka­zein; kisebb része vízben ol_ dódó savféhérje, teljes érté­kű, azaz szervezetünk teljes egészében tudja hasznosítani. A fehérje kalcium- (mész)- sókhoz van kötve, ami a csontképzés szempontjából rendkívül fontos tényező. A tejcukornak nagy szere­pe van abban, hogy a tej jel­legzetes íze kialakuljon (4,5 százalék), s egyúttal fontos kalóriát adó anyag is. A tejzsír aránylag köny- nyebben emészthető, mint az emberi táplálkozásban sze­rephez jutó egyéb zsírok. Ap­ró gömböcskék fonmájáhan lebeg a tej felszínén, ahová felkeverés után is törekszik, litt tejszínné áll össze. Sárgás színét a karotintól kapja, mely a szervezetben A-vita- minná alakul át, és jelentő­sen emeli a tej élettani érté­két. Más vitaminok egész so. ra is fellelhető a tejben, me­lyek mind egészségünket vé­dik fejlődésünket segítik elő. A tejben ugyan kevés ás­ványi anyag van, azonban ezek a belső szervek műkö­dését. a csontrendszer fejlő­dését, az egészség megtartá­sát biztosítják. A tej akkor jó minőségű, ha színe fehér, enyhén sárgás árnyalattal. Szaga jellegzetes. íze édeskés a pasztőrözés következtéb* n kissé főtt ízű. Állás közben a tejsavbaktériumok hatásá. ra tejsav keletkezik, ezért a tej savanykássá vagy telje­sen savanyú ízűvé válik. Ha az íz erősen érződik, akkor forraláskor a tej „össze­megy”. A pasztörizálás kés­lelteti a tej megsavanyodá- sát, de azt nem szünteti meg. (A pasztőrözés — a tej gyors felhevítése, de nem forralá­sa!.) Rövid ideig ezen a hő. mérsékleten tartják, azután gyorsan lehűtik, és ezzel el­érik. hogy a kórokozók el­pusztulnak, de közben a tej értékes tápanyagai nem semmisülnek meg. A tej­ipar csak pasztőrözött tejet hoz forgalomba! (Kerülni kell a frissen fejt tej fo- gyaszrtásá't. ha azt nem pasz- tőnözték. mert a tehenek egy része beteg lehet, és ilyenkor a tej is betegséget, tbc-í, 9tb. okozhat.) A tejét a legnagyobb tisz­tasággal kell otthon is. d° előbb a boltokban kezelni. A boltban egy napig tartható el a tej. ami ellenőrizhető a zacskón lévő dátummal. Ott­hon a tejet lehetőleg azonnil fel kell forralni, de egy nap­nál tovább zacskóban (hűtő­ben) ne tároljuk. Felforralva plusz 3, plusz 6 Celsius fok hűtési hőmérsékleten két na­pig is eláll romlás veszélye nélkül a hűtőszekrénybe tett tej. A dobozos tartós tej fel­bontva is néhány napig tá­rolható a hűtőben. Ha a tej valamilyen okból felforralás előtt megsavanyo­dott. öntsük kisebb edények­be és aludtejként — a meg­szilárdulás után — nagysze­rű és egészséges ételt ka­punk. A tejet sokféle módon fo­gyaszthatjuk. Felforralva, még melegen ihatjuk. vagy lehűt, ve szomjúság ellen jó üdítő ital. Használhatjuk tejeská­vénak, tea ízesítésére, tejes ételek készítésére (leves. tej. bedara vagy tejberizs már­tások, stb.). Felhasználhat­juk tésztákhoz (itejeskalács. melegtészták, sütemények, stb.) is. Az igények növekedésével emelkedik a forgalomba ke. rülö tejkészítmények válasz­téka is. A kefir, joghurt nagyszerű és egészséges nyá­ri étel, amit nemcsak fiata­lok, de a kisebb étkű idősek is szívesen fogyasztanak. Az ízesített és gyári készítésű joghurtféléik szintén kedvel­tek. Jó uzsonna, vacsora ké­szíthető a tej és tejfélék, tej­termékek felhasználásával. Még egy jó tanács: a tej akkor nem fogyasztható, ha íze, színe, szaga, állománya megváltozik, a megszokottól eltérő. A savanyú tej. az el- színeződött joghurt, mely né­ha habos, buborékos, élesz­tőízű stb. már nem alkalmas fogyasztásra. Tájékoztatásul megemlít, jük. hogy egy liter tej 600 kalóriát tartalmaz, és ugyan­ennyit a kefir, az aludttej, a gyümölcsös joghurt 800 ka­lóriát. A tejét, kefirt, joghur. tot fogyókúrázók a szokásos adagban nyugodtan fogyaszt­hatják, de kalkulálják bele a napi kalóriakeretbe, míg a gyümölcsös joghurtot csak korlátozott mértékben egyén. A tejiivás elősegíti az egészséges táplálkozás meg­valósítását és rendszeres használata kedvezően hat a bőr szépségének megtartása­ra is. Kevés tejet fogyasztunk, nyugodtan fokozhatjuk a tej- ivást mert előnyünkre válik! RUDNAYJANOS

Next

/
Thumbnails
Contents