Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-06 / 105. szám

1984. május 6. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: A Contadora-csoport és a közép-amerikai álla­mok küülgyminiszteri értekezlete Panamavárosban, si­keres sandinista ellentámadások Nicaraguában — Szu­dánban rendkívüli állapotot rendelnek el. Kedd: A béke és a munka jegyében világszerte meg- ünneplik május elsejét, Lengyelországban elszigetelt ma­rad a földalatti ellenzék zavarkeltő akciója — Szíriái fogságba kerül a bejrúti izraeli összekötő iroda hárotn munkatársa. Szerda: Kínai utazását befejezve hazaindul Pekingből Ronald Reagan, s az alaszkai Fairbanks-ben találkozik II. János Pál pápával — Kohl nyugatnémet kancellár Londonban — A brit rendőrség átkutatja a líbiai nagy- követséget. Csütörtök: Szovjet katonai vezető állásfoglalása a Prav­dában a leszerelés ellenőrzésének problémáiról — A szo­cialista országok képviselői Varsóban tárgyalnak a stock­holmi konferenciáról — Husszein—Arafat találkozó Am- manban, a PFSZ elnöke Pekingbe utazik. Péntek: Wojciech Jaruzelski Moszkvába érkezik s meg­beszéléseket folytat Konsztantyin Csernyenkóval — Fran­cia—brit csúcstalálkozó Párizsban. — A ciprusi válság a Biztonsági Tanács előtt. Szombat: Libanonban újabb erőfeszítések történnek a kormányalakítási nehézségek áthidalására — Előkészü­letek a salvadori elnökválasztások második fordulójára. A hét 3 kérdése 1. Milyen új állásfoglalások láttak napvilágot a héten a kelet—nyugati tárgyalásokkal kapcsolatosan? A kelet—nyugati tárgyalási fórumok közül a héten csak a negyven állam képviselőinek részvételével működő gen­fi leszerelési bizottság volt üzemben. E tanácskozásra to­vábbra is rányomja bélyegét, hogy a nagy propaganda­kísérettel beharangozott új amerikai javaslatok a vegyi fegyverek ügyében érthető csalódást okoztak. Jóllehet, Bush alelnök repült át az óceánon a terv előterjesztésére, hamarosan kiderült, hogy az nem képez tárgyalási ala­pot, hiszen egyoldalú előnyökhöz juttatná az Egyesült Államokat. Stockholmban és Bécsben szünet van, de nem sokáig. A svéd fővárosban a most kezdődő héten startol az európai konferencia második, az osztrák fővárosban május 24-én a közép-európai haderőcsökkentési értekez­let harmincharmadik fordulója. „El a kezekkel Nicaraguától!”, „Állítsuk meg az ameri­kai imperializmust!” Ezt követelték azok a tüntetők, akik New Orleansban tiltakoztak a Reagan-kormány közép­amerikai politikája ellen Stockholmban — a konferenciával kapcsolatban egyéb­ként egyeztető értekezletet tartottak a szocialista orszá­gok Varsóban — nyugati részről változatlanul az „át­tetszőség” követelményét hangoztatják, vagyis a valósá­gos biztonság és bizalomerősítés helyett a felderítésre kí­vánják helyezni a súlyt, a bizalmatlanság fokozása je­gyében. Bécsben új javaslatot terjesztettek elő, de arról hamarosan kiderült, hogy a régi. A NATO-hatalmak úgy tettek, mintha lemondanának a tárgyalásokat akadályo­zó „létszámvitáról” (tagadják a szocialista országok ál­tal előterjesztett adatokat s a keleti féltől háromszor na­gyobb csökkentést kívánnak annak érdekében, hogy lét­rejöjjön áz elvileg elhatározott 900—900 ezres felső lét­számszint a közép-európai térségben), valójában csak új csomagolásba helyezték korábbi álláspontjukat. Ilyen körülmények között különös érdeklődés kísérte a Moszkvában elhangzott állásfoglalásokat, elsősorban Csernyenkóét, aki a szovjet—lengyel csúcstalálkozó kap­csán beszélt a kelet—nyugati kapcsolatokról. A Szovjet­unió kész a párbeszédre — fejtette ki az SZKP főtit­kára, a szovjet államfő — de csupán a tartalmas párbe­szédre. Kifogásolta, hogy a Szovjetunió és más szocia­lista országok által előterjesztett indítványok, amelyek lehetővé tennék kölcsönösen elfogadható megállapodások elfogadását, még mindig érdemi válaszra várnak. Ugyan­akkor az Egyesült Államok és más NATO-körök a ra­kétatelepítéssel aláásták a genfi eurohadászati tárgyalá­sokat; a fegyverkezési versenyt ki akarják terjeszteni az űrre; a működő fórumokon pedig elfogadhatatlan ja­vaslatokkal állnak elő. Ez utóbbi problémát fejtette ki részletesen a Pravda hasábjain Lebegyev vezérőrnagy. Miközben hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió kész a fegyverzetkorlátozási meg­állapodásokhoz megfelelő kísérő intézkedéseket biztosí­tani (reális ellenőrzés, tájékoztatás, adatok cseréje), nem engedi „a kocsit a lovak elé fogni”, vagyis nem tárgyal a megállapodás nélküli „ellenőrzésről”. Ugyancsak bírálja az Egyesült Államokat azzal kapcsolatosan, hogy a koz­mosz militarizlásának megakadályozására viszont nem tartja szükségesnek az ellenőrzést. Látható tehát, hogy bonyolult kérdések kerültek elő­térbe a fegyverzetkorlátozással kapcsolatosan, noha jó szándék esetén ezek is áthidalhatóak. Ez a szándék azon­ban minden jel szerint változatlanul hiánycikk a nyugati politikában. Ezért kaphat különös fontosságot a tömeg­A Közös Piac tagállamait megosztó ellentétekről tanács­kozott a hét közepén Helmut Kohl nyugatnémet kancel­lár és Margaret Thatcher brit miniszterelnök. Ez a kép közös sajtókonferenciájukról készült. mozgalom; a május elsejei felvonulások és tüntetések a béke erősítésének és a fegyverkezési verseny felszámo­lásának jegyében zajlottak le, s újabb békeakciók vár­hatók, immár hagyományosan is, a győzelem ünnepe kapcsán. 2. Miért akadozik a libanoni kormányalakítás? A borúlátás úgylátszik mindig beválik Libanonban. Akik óvtak a túlzott várakozásoktól, azoknak igazuk lett — húzódik a kormányalakítás, Bejrútban pedig meg­megtörik a tűzszünetet. Eredetileg 26 tagú, 13 keresztény és 13 mohamedán po­litikusból álló nemzeti egységkormányról szólt az egyez­ség. Végül tíztagú kabinet alakult. A tízből azonban há­rom szék üresen maradt az első kormányülésen. Nem jelent meg Valid Dzsumblatt (közmunkaügy, szállítás és turisztika) a síita Nabih Berri (igazságügy és energia) s Abdallah Raszi belügyminiszter, akiről megjegyzik, hogy jó kapcsolatok fűzik Damaszkuszhoz. A nem részvétel főoka, hogy többen, főként Berri elégedetlen a tárcák­kal. A síiták követelése egy dél-libanoni ügyekkel fog­lalkozó minisztérium megalakítása, s a kezükbe adása (ebben a térségben él a síiták zöme s itt a legérzéke­nyebb a helyzet az izraeli megszállás miatt), ugyancsak szívesen látnának egy újjáépítési minisztériumot. A vég­ső rendezésig alighanem újabb tárgyalási fordulók vár­hatók, Szíria nagy tapintattal és felelősséggel történő közvetítésével. Nem lenne teljes a kép a szíriai—izraeli viszony éle­ződésének említése nélkül. Korábban is puskaporos volt a levegő a Bekaa-völgyben, ahol a két hadsereg köz­vetlenül farkasszemet néz, de most a három fogoly ügye is fokozza a feszültséget. A Kelet-Bejrút-ban, a keresz­tény jobboldal mellett működő izraeli összekötő iroda három tisztje (izraeli állítás szerint kiránduláson, a szí­riai bejelentés szerint felderítő manőver során) a szí- riaiak által ellenőrzött területen fogságba esett. Nyilat­kozatok és cáfolatok, izraeli fenyegetőzések teszik ezzel kapcsolatosan még bizonytalanabbá a közel-keleti s ezen belül a libanoni helyzetet. 3. Mit eredményezett az amerikai elnök kínai látoga­tása? Reagan kínai programjából természetesen nem marad­hatott ki az egykori székváros, Hszian meglátogatása s a nemrég feltárt agyaghadsereg, az életnagyságú terra­kotta katonák megtekintése. Az elnök azonban mintha szívesebben foglalkozott volna hús-vér katonák, az ame­rikai-kínai stratégiai együttműködés lehetséges kérdé­seivel. A látogatás mérlegét megvonva csaknem minden ame­rikai lap annak ellentmondásosságát hangoztatja. A kí­nai politikában kétségtelen módosulások történtek, de az egyenlő távolság (mármint Washingtontól és Moszkvá­tól) még mindig az Egyesült Államok javára tűnik „egyen­lőbbnek”. Erre vall a 21 aláírt megállapodás, néhány ka­tonai szállítás eshetősége, az amerikai űrrepülőgépen koz­mikus utazást tevő kínai asztronauta terve. Kétségkívül közös nevezőt jelent a kínai—amerikai kapcsolatokban a kambodzsai és afganisztáni problémában elfoglalt azonos vagy hasonló álláspont, s Washington a jelek szerint aligha ellenzi Kína Vietnamellenes provokációit. Ugyanakkor megoldatlan maradt a Tajvan-kérdés, a szigetnek szállított amerikai fegyverek ügye. De figye­lem kísérte a Reagan-nyilatkozatok kínai megszerkeszté­sét is, az elnöki beszédekből kihagyták a szovjetellenes utalásokat, sőt azt a kitételt is, hogy „Amerika senkit sem fenyeget”. Ha nem is azonos szinten, de fontos moz­zanata lesz a szovjet—kínai párbeszédnek, hogy a közel­jövőben Pekingbe érkezik Arhipov, a szovjet kormány­elnök három első helyettesének egyike — ilyen magas kapcsolatfelvételre másfél évtized óta nem volt alkalom. RÉTI ERVIN Salvadorban nagy katonai előkészületek előzték meg az újabb választást, hogy megakadályozzák a hazafiak ak­cióit. A képen: országúti ellenőrzés a főváros közelében. Megyénk ifjúkommunistáinak tanácskozásai (Folytatás az 1. oldalról) KISZ-titkár, illetve ifj. Gyu- ricza István, a pénzügyi el­lenőrző bizottság elnöke mondott kiegészítőt, amit azután vita követett. A felszólalók —- ipari, me­zőgazdasági, dolgozói és ta­nulói KISZ-alapszervezetek küldöttei — okos hozzászólá­saikkal segítették az érte­kezlet munkáját. Szó esett többek között a termelés mennyiségének és minőségé­nek javításáról, az újító­mozgalomról, a brigád- és a klubmozgalom erősítésének szükségességéről, annak le­hetőségeiről, az ifjúsági ver­senyformákról. A tanintéze­tek küldöttei a tizenéves ha­tározat gyakorlati megvaló­sulásáról szóltak. A sok ak­tuális téma között a pálya­kezdők jobb anyagi megbe­csülésének igénye is megfo­galmazódott, de szóltak a fiatalok lakáshelyzetéről is. Többen hangsúlyozták a politikai képzés fontosságát, a nyitott vitakörök szüksé­gességét, valamint javasol­ták, hogy a vitavezetők kivá­lasztására, felkészítésükre, felkészültségére nagyobb gondot kell fordítani. Az óvónői KISZ-alapszervezet küldötte az óvónők megyei szintű továbbképzésének fontosságát hangsúlyozta. Gyuricza István, a városi pártbizottság első titkára el­ismeréssel szólt a fiatalok aktív munkájáról és szinte minden felvetett kérdésre válaszolt. Vidóczi László, vá­rosi tanácselnök hozzászólá­sában elmondotta, hogy a tapasztalatok szerint a KISZ tud hatni a város és a város- környék ifjúságára. Kérte a küldötteket, hogy a KISZ- esek vállaljanak védnökséget a Konda-patak mellett kiala­kítandó szabadidő-hely, va­lamint a leendő úttörő és if­júsági ház építése felett. Ezt a küldöttek később megsza­vazták. A városi KISZ-titkár ösz- szegzése után megválasztot­ták a 13 tagú városi KISZ- bizottságot, melynek titkára ismét Takács József lett, va­lamint a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait és a 18 me­gyei küldöttet. Paks Megállják a helyüket a fiatalok Tegnap a délelőtti órák­ban Pakson az úttörőházban a városi-járási KISZ-fiatalok képviselőinek a KISZ X. kongresszusa óta végzett munkájáról számolt be a KISZ Paks városi-járási Bi­zottsága és a pénzügyi ellen­őrző bizottság. Az esemé­nyen részt vett Rigóczky Ist­ván, a paksi városi pártbi­zottság első titkára is. Mint azt Vajda Tibor, a KISZ városi-járási bizottsá­gának titkára elmondta, az előző küldöttgyűlés óta a KISZ-tagság létszáma alap­vetően nem változott. A KISZ-alapszervezetek közül 16 működik a lakóterülete­ken és a járás községeiben. Az a tapasztalat, hogy itt a munka meglehetősen nehéz, különösen azért, mert a tag­ság döntő többsége ingázó, sokan csak hétvégén vannak otthon és eltérő a felkészült­ségük és az érdeklődésük. A tagság döntő többsége cse­lekvőén politizál, érdeklődik a közélet dolgai iránt, aktí­van részt vesz a mozgalmi munkában, és a társadalmi élet számos kérdésében véle­ményt nyilvánít._ Különösen élesen kritizálják a szocia­lista társadalomtól idegen jelenségeket. A KISZ X. kongresszusa legfontosabb feladatul a gaz­dasági építőmunkában való részvételt jelölte meg. A fel­adatok végrehajtása során olyan munkahelyi légkör, ér­dekeltségi viszonyok és mun­kaformák kialakításában kell közreműködni, amelyek fel­színre hozzák és kamatoztat­ják a fiatalok alkotó energi­áját. Az atomerőmű a moz­galmi munkában is új voná­sokkal, jegyekkel gazdagí­totta a KISZ-munkát. A pak­si atomerőmű-építkezés sze­relésében, üzemeltetésében az ott részt vevő fiatalok mindenkor jól megállják a helyüket. Vajda Tibor beszámolójá­nak elhangzása után szó esett a pénzügyi ellenőrző bizottság munkájáról, majd megválasztották a KISZ pak­si Városi Bizottságának és a városi pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait, valamint a megyei küldöttgyűlés részt­vevőit. A városi KI zottság titkára ismét Tibor lett. PANORÁMA BUDAPEST Szombaton elutazott Bu­dapestről Andrej Lukanov. a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, aki a Magyar—bol­gár Gazdasági, és Műszaki - tudományos Együttműködési Bizottság 19. ülésszakán vect részt. Búcsúztatásánál a Fe­rihegyi repülőtéren jelen volt Marjái József miniszterel­nök-helyettes. MOSZKVA Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztásraság mi. nisztertanácsának elnöke, aki péntek óta rövid munkaláto. gatáson tartózkodik ,a Szov­jetunióban, hivatalos tárgya­lásai befejezését követően szombaton délelőtt Moszkvá­ból Rjazanyba utazott. Woj­ciech Jaruzelsfcit Moszkvából történt elutazásakor a repü. lőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szov. jetuníő Minisztertanácsa el- nőikének első helyettese, kül­ügyminiszter, Konsztantyin Ruszakov, a KB titkára és töibb más hivatalos személyi­ség búcsúztatta. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Taná­csának legfőbb tagja síkra- száll azért, hogy haladékta­lanul hívjanak össze egy, a közel-keleti helyzettel fog­lalkozó nemzetközi konferen­ciát — jelentette a TASZSZ New Yorkból. Ezek az or­szágok — szemben Izraellel és nyugati támogatóival, fő­leg az Egyesült Államokkal — úgy vélik, hogy a konfe­rencia fontos eszköz lenne a térségben uralkodó válság igazságos és reális alapokon való, átfogó rendezéséhez. A világszervezet főtitkárának környezetéből származó érte­sülések szerint Pérez de Cuellarnak az a véleménye, hogy itt az ideje felújítani az ENSZ tevékenységét a Közel-Kelettel kapcsolatban — jelentette az AFP. Pérez de Cuellar június elején en­nek jegyében tesz körutat a térségben.

Next

/
Thumbnails
Contents