Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-05 / 104. szám
1984. május 5. /’■rom* \ _ 'riEPUJSAG 9 A lézer évszázadának küszöbén ? Sokakat foglalkoztat az a kérdés, milyen lesz a világ 2000-ben. Erről beszélgettünk Karel Rebanéval, az Észt SZSZK Tudományos Akadémiájának elnökével, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagjával, a szilárd anyagok fizikájának ismert teoretikusával. — ön szerint miben fog különbözi a 2000. év első napja a mától? Mit hoz az emberiségnek az a nem egészen két évtized, ami addig még hátra van? A jövőt előre látni nagyon nehéz, abban viszont mégis bízom, hogy a 2000. év első napja békés nap lesz, egyike az olyan napok hosszú sorának, amelyek mind a béke korszakát teszik erősebbé. — Számíthatunk-e olyan egyedülálló felfedezésekre, amilyen Newton mozgástörvénye, vagy Einstein relativitáselmélete ? — A fizikában minden felfedezés egyedüálló. A legutóbbi felfedezés, vagyis a kvantummechanikai elmélet megszületése óta már 60 év telt el. A mai fizikában nincs olyan terület, amelyen ne ismernénk ki magunkat, és ahol az elméletet nem tudnánk elvileg kísérlettel igazolni, mégis azt hiszem a fizika bizonyos területein még újabb lényeges felfedezések várhatók azzal kapcsolatban, ahogy a világot megismerjük, és itt elsősorban az elemi részecskék szerkezetére, a világmindenség keletkezésére és felépítésére, és az életfolyamatok alapjaira gondolok, főleg a fotoszintézis mechanizmusára. — Milyen lehetőségeket kínál az emberiségnek a lézer a harmadik évezredben? — Nem kétséges, hogy széleskörűen fogják alkalmazni a gyártásban, az orvostudományban, sőt a mindennapi életben is. Nem lehetetlen, hogy éppen úgy befolyásolja majd az emberek életét, mint a XX. században az elektronika. Sőt, én még arra is gondolok, hogy az új évezred első százada a lézer és optoelektro- nikus berendezések évszázada lesz. — ön a szilárd anyagok fizikájával foglalkozik. Ezen a területen mit adott és mit adhat még a kutatás a gyakorlatnak? — Az utóbbi évtizedekben sok olyan újdonságot vezettek be az elektronikus iparban, amelyek a szilárd anyagok fizikájának elméleti eredményein alapulnak. A rádióelektronikai berendezések méretei lényegesen kisebbek lettek. Az elektroncsöveket félvezető elemekkel pótolták. Számítógépek irányításával olyan félvezető kristályokat „tenyésztünk ki”, amelyek vékony rétegekből állnak, és amelyek egyetlen kis darabján az elektroncsövek funkcióját átvevő elektronikus elemek fantasztikus sűrűségét tudjuk előállítani. Az inggomb nagyságú mikroprocesszor rendelkezik a harmadik generációs számítógép tulajdonságaival. A szilárd anyagok fizikájának köszönhető a félvezető lézerek gyártása és állandó továbbfejlesztése is, valamint az optikai információtovábbítás megalapozása. Vizsgáljuk a különböző szerkezeti anyagokat is, amelyekkel szemben a mai technika nagy követelményeket támaszt: szilárdnak, rugalmasnak és egyúttal könnyűnek kell lenniük. Az alacsony és nagyon alacsony hőmérsékletek kutatóival együtt foglalkozunk a szupravezetés kérdéseivel is. A Szovjetunióban már működnek szupravezető mágneses generátorok. Ezek a villamosenergia-termelés minőségileg magasabb színvonalú forrását képviselik. A szupravezetés alkalmazásának azonban ennél még nagyobb lehetőségei is vannak. — Mit kiván annak az embernek, aki a harmadik évezredben fog élni? — Szép és érdekes munkát, amelyből neki és az egész emberiségnek is haszna van. Biológiai kutatások a kozmoszban Az egyik „űrutas” utódai 1983 decemberében a Szovjetunióban ötnapos sikeres repülést tett a Kozmosz— 1514 biológiai műhold. Fedélzetén patkányok, halak, növények és most első ízben makákó majmok — Abrek és Bion — kaptak helyet. A biológiai objektumok — a biológiai műhold utasai szerencsésen visszatértek a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma Orvosbiológiai Intézetének laboratóriumába. Az űrbiológia és -orvostudomány szakemberei most tüzetesen megvizsgálják az „űrutazókat”, feldolgozzák a repülés során szerzett tudományos anyagot. A Kozmosz—1514 biológiai műholdon végzett tudományos kutatások programjában szerepelt egy emlősökkel — fehér laboratóriumi patkányokkal — végrehajtott embriológiai kísérlet. A biológiai műhold fedélzetén külön blokkban tartottak tíz nősténypatkányt, amelyeket a repülés előtt 10—12 náppal termékenyítettek meg. A patkányoknál a terhesség teljes időtartama 22—23 nap, amelyből öt nap a súlytalanság viszonyai között telt el. A biológiai szputnyik repülésének befejezése után hat-hét nappal a patkányok egészséges utódokat hoztak létre. A tudósok most az utódokat vizsgálják, megfigyelik növekedésüket és fejlődésüket. Az anyapatkányok viselkedését, egészségi állapotát is tanulmányozzák. Irina Girjajeva (jobbra) méri a majom artériás vérnyomását NDK A vogtlandi zenesarok Az NDK déli részén az úgynevezett vogtlandi zenesarokban régi hagyomány a hangszerkészítés. Az itt élő és dolgozó mesterek kezéből kerül ki az országban készülő hangszerek — kürtök, trombiták, brácsák, csellók, nagybőgők, hegedűk, fuvolák, klarinétok, pozaunok, fagottok — 90 százaléka. A vogtlandi hangszereket 1677 óta ismerik a világban. Vogtlandi hegedűje van például Yehudi Menuhinnak, Igor Ojsztrahnak, és ilyen szólóhangszeren játszott David Ojsztrah is. A legkiválóbb mesterek többsége már a hetvenes éveiben jár, így egyre inkább előtérbe kerül az utánpótlás kérdése. Ebben azonban nincs hiány, mert a mesterek fiai, lányai, apjuk, nagyapjuk nyomdokába lépnek. Nem ritka az olyan család, ahol a nagyapa, az apa, az unoka együtt dolgozik a műhelyben. Ilyen például a Schneider család. A Schneider-féle paliszander-, juhar- vagy körtefából készült blockflőtéket nagyra értékelik a tengerentúli országokban, Kanadában, Űj- Zélandban is. A Heinel családban már a hatodik nemzedék áll a munkapad mellett, ök pen- getős hangszereket gyártanak. Ezúttal a lányutód, Ulrike vette át a műhelyt. Ulrike Heinel 12 éve készít gitárokat. Nem könnyű munka amit csinál, de büszke rá, hogy ő az első nő, aki ebben a hangszerfajtában mesterlevelet szerzett. Vesszőből készült bútorok A moldáviai szoroki erdő- gazdaság kosárfonó műhelyében szemet gyönyörködtető tárgyakat készítenek fűzfavesszőből. A gyümölcstartókat, virágkosarakat, kenyér-, cukor-, bonbontartókat, női táskákat, fehérne- műs kosarakat, a kényelmes kerti bútorokat a kisinyovi Fantázia népművészeti bolt árusítja. A műhely termékei közkedveltek Grúziában is, ahonnan elsősorban szőlőskosarakat rendelnek. A városi lakosság körében mind népszerűbbek azok a bútorok, amelyek a műhely termékeinek nagy részét alkotják. A fűzfavesszőből készült moldáviai bútor — székek, asztalok, karosszékek, hinták — gyakran láthatók a nemzetközi kiállításokon is. Sok nemzetközi kiállításon sikert aratott vesszőfonatú garnitúra a szoroki erdőgazdaságból _________"_______________________: 80 éves Ferapont Ljubinszkij kosárfonó mester vesszőből remekbe készült karosszékével Románia Fejlődő vegyipar Amíg az iparilag fejlett államokban az utóbbi 25 évben a vegyipar növekedési üteme évente 6—15 százalék között váltakozott, addig Romániában elérte a 18—22 százalékot, s így a külkereskedelem egyik aktív tényezője lett. 1975 és 1980 között az iparág termelési kapacitásai megduplázódtak, s 1985-ig újabb nagy — 80 százalékos — növekedés várható. Az ágazaton belül különösen erőteljesen fejlődött a műtrágyagyártás, a petrolkémiai ipar, a gyógyszer- gyártás, a szintetikus műgumi-, műszál- és műrost- ipar, a műanyagipar, továbbá a színezékek, festékek és lakkok gyártása. Az egy főre jutó vegyipari termelésben az ország elérte a fejlett tőkés államok színvonalát. A vegyipar fejlődésének egyik bázisa a tudományos és technikai kutatás, amelynek vezető intézménye a Központi Kémiai Intézet. Az intézet kutatói jelentős szerepet játszottak abban, hogy az ország saját erőből biztosította a vegyipar számára szükséges technológiák és fejlesztési tervek 80—82 százalékát 1975 és 1980 között. A jelenlegi ötéves tervben pedig már 95 százalékra emelkedik ez az arány. A Központi Kémiai Intézet lépést tart a nemzetközi kutatásokkal. Korszerű technológiákra, új nyersanyag- és energetikai forrásokra támaszkodva érik el sikereiket. Az intézetben már megkezdték a biostimulátorok- kal kapcsolatos kutatásokat mind az állattenyésztés, mind pedig a növénytermesztés területén. A Kémiai és Biokémiai Energetikai Intézet megalakulásával új távlatok nyíltak a kutatások terén. Lehetővé vált a különböző modern biotechnológiák alkalmazása, a biomassza értékesítése, a jelenlegi petrolké-- miai nyersanyagok más forrásokból való előállítása. A gumibehozatal csökkentése érdekében új típusú műgumit fejlesztettek ki. Jelentős poliizoprén-előállító kapacitásokat helyeztek üzembe, s 1983-ban polibutadién- gyártó berendezés kezdte meg működését. Így hozzákezdhettek a könnyűipar részére az új műgumi, a ter- moplasztik gyártásához. A kutatási tevékenységet a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács irányítja.
