Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-05 / 104. szám
a népújság 1984. május 5. Lengyelország Ipari újdonságok A száloptikás hírközlési technika egyre nagyobb tért hódít világszerte. A lengyel tudósok eredményeinek fel- használásával négy évvel ezelőtt helyezték üzembe az első 2,5 kilométer hosszú kísérleti távközlési vonalat Lub- linban. Két évvel ezelőtt hasonló, de kétszer ilyen hosz- szú száloptikás vonalat adtak át Lódzban. A jelek arra mutatnak, hogy a száloptika rövidesen teljes egészében átalakítja, mintegy forradalmasítja a lengyel távközlést. A száloptikás távközlési kábelek nagyüzemi előállítását tavaly októberben kezdték meg Lublinban. A gyártástechnológiát és a gyártósorokat eredeti lengyel tervek alapján készítették el. A száloptikás fényvezető szálak alapanyagát kvarcból nyerik. Ezt a műveletet a Varsó környéki Ozarów üveghutában Végzik el. A szakemberek jelenlegi célja, hogy tovább növeljék a száloptikás kábelek kapacitását. Míg például a lódzi távközlési vonal egy üvegszálában 30 csatorna helyezkedik el, a Poznanban tervezett vonal egy üvegszálában már 120 csatorna lesz. A kísérletek alapján a tudósok úgy vélik, hogy a száloptikás kábelek kapacitása az eddigiek többszörösére növelhető. * A nehéz árurakományok, s elsősorban a Katowice Kohómű ellátását szolgáló nyersanyagok folyamatos és zavarmentes továbbításárt létesült 1980-ban a szovjet határtól Sziléziáig húzódó úgynevezett kohászati-kénszállí- tó vasútvonal. Ezen a vonalon eddig 20 millió tonna rakományt szállítóiak a Szovjetunióból Lengyelországba. Az áru zömét — 18 millió tonna vasércet — a Katowice Kohómű kapta. A visszafelé vezető úton a szerelvények lengyel szenet, ként, kohóipari termékeket és gyümölcsöt szállítanak a Szovjetunióba. • Szczecin a magyar zászló alatt közlekedő tengerjáró hajók anyakikötője. A hajók egy része is ebben a városban, az Adolf Warski Hajógyárban épült, köztük a 11 ezer tonnás Radnóti darabáru-szállító is. A magyar fél számára teljesít szolgálatot a szczenici Zegluga Polska Hajózási társaság 4 nagy, ömlesztett áru szállítására alkalmas hajója is. A magyar külkereskedelem megrendelésére a szczecini kikötőben évente mintegy 150 ezer tonna árut raknak át. Az első helyen azok a vasércszállítmányok állnak, amelyeket Magyarország Svédországból importál. Az állandóan fejlődő tengergazdasági kapcsolatok fontos helyet töltenek be a lengyel—magyar együttműködésben. * A miedzychódi Prokom Építőgépgyárban előállított utcaseprő gépekből már 50- et használnak a budapesti utcákon. A Prokom-gépekkel eddig csak üzemcsarnokokat takarítottak. Amennyiben beválnak a járdák tisztításánál is, az elkövetkező években további szállítmányok érkeznek Budapestre. Vidám György-nap Bulgáriában A juhászokat ünnepük Hőellátás, atomenergiával Az egyik legszebb bolgár tavaszi ünnep a György-nap. A bolgár naptár eltér a magyartól. A névünnepet nem április 24-én, hanem május 6-án tartják. Ez az ünnep a Balkán-félszigetet egykor benépesítő trákok egyik legfőbb foglalkozásával, a juhtenyésztéssel volt kapcsolatos. Azt tartják, hogy már hat évezreddel ezelőtt megkezdték a vadbirkák megszelídítését. Ezekre a messzi időkre nyúlik vissza a juhászok és birkapásztorok ünnepének története is. Az egyház jóval később, a IX. században hozta kapcsolatba Szent Györgyöt a nyájak védelmezőjével és a termékenység kultuszával. A napjainkig fennmaradt György-napi szokások már réges-régen elvesztették pogány misztikus és vallási jellegüket, szép és életvidám ünneppé változtak. György- napon a lányok és legények kora hajnalban kimennek füvet és gyógynövényeket szedni, hogy legyen mivel megetetni a nyájat a szertartásos fejés és a legelőre indulás előtt. A gazdák virágokból és ágakból koszorúkat kötnek és feldíszítik velük a juhakolokat, az először megfejt birkát és az áldozati bárányt. Az ebédet közös asztalnál fogyasztják, amin a bárányhúson kívül a gomolya, az állat- és növénymotívumokkal díszített kerek kenyerek vannak. Az ünnep nagy körtánccal ér véget. A szertartást énekekkel kísérik. Némelyik ének arról szól, hogyan ölte meg Szent György a sárkányt. Bulgária egyes vidékein az a szokás, hogy a lányok reggel korán kimennek a folyóhoz, koszorút fonnak maguknak, majd a koszorúkat vízbe dobják, miközben vidám incselkedő dalt énekelnek. A folyóban úszó koszorúkat futva kísérik a part mentén. Azt figyelik, kinek a koszorúja úszik legelői, mert az fog először férjhez menni. Manapság György-napon van az állattenyésztők napja. Az elismerés fejeződik ki ezen a napon azok iránt, akik odaadó munkájukkal a mezőgazdaság fontos ágazatává tették a hajdani primitív bolgár állattenyésztést, amely különösen az utóbbi 25—30 év alatt kapott új arculatot. A külterjes állat- tenyésztés intenzívvé vált. Jellemző rá a nagyfokú szakosodás, a koncentráció és a gépesítés. Jobb lett a fajta- összetétel. Manapság az állattenyésztés igen produktív ágazat. Az ország összmező- gazdasági termelésének közel 45 százalékát adja. Az utóbbi 25 év alatt a hústermelés majdnem kilencszeresére, a tejtermelés négyszeresére, a tojástermelés pedig kétszeresére növekedett. 1983-ban az egy főre jutó húsfogyasztás 60 kg, a tej- fogyasztás 191 liter, a tojás- fogyasztás pedig 182 darab volt. Elena Darakcsieva A nukleáris energia-gazdálkodás fejlesztésében nő a fűtő atomerőművek szerepe a városok és ipartelepek hőellátásában, mert így nagymértékben csökkenthető a hagyományos fűtőerőművekben és kazántelepeken ilyen célra felhasznált olaj és gáz mennyisége, javíthatók a környezetvédelmi feltételek. Ilyen szempontból leginkább az 1000 megawatt teljesítményű forralóvizes reakto- ros fűtőerőművek jöhetnek számításba, amelyekben kondenzációs és fűtőturbinák is vannak. Annak érdekében, hogy a Szovjetunió európai részein a fűtőművekben eltüzelt olajat és gázt helyettesíthessék, és teljes mértékben nukleáris fűtőterőmű- vekre lehessen átállni, reaktortartályokat, gőzfejlesztőket, szivattyúkat és sok egyéb különleges felszerelést alakítottak ki. Nukleáris fűtőerőművek kialakítására lényegében minden reaktortípus megfelel. Miután a Szovjetunióban a nyomottvizes (WER) és a forralóvizes csatornarendszerű (RBMK) reaktorok á gyakorlatban már jól beváltak, a fűtő atomerőművekhez ilyeneket alkalmaznak. Körültekintő kutató-fejlesztő munkálatok eredményeként lehetővé vált, hogy a hőforrást minél közelebb vihessék a fogyasztókhoz. A fűtőművet ugyanis a városok lakónegyedének központjában vagy annak közelében célszerű elhelyezni, mert a fűtőközeg nagyobb távolságra való szállítása értékes területet vesz el a csőhálózat részére, és jóval több nemes anyagot (I km távolságra kb. 1000 tonna acélt) igényel. Vidám lányok a folyóparton Egy 1000 megawattos szovjet fűtő atomerőmű szerelési munkálatai, az irányító- és védőrendszer ellenőrzésének folyamata. Pénzbe vert történelem Az ezüst dénár volt az első cseh pénz, 955-ben kezdték verni I. Boleszláv fejedelem rendelete alapján. Az ősi cseh dénárok a nemzetközi kereskedelmet segítették elő akkor, amikor a Csehországban uralkodó naturálgaz- dálkodási viszonyok között a pénz mint általános csereeszköz nem játszott nagy szerepet. Csereeszközként inkább a vékony, hálószerű ken- dőcskét használták, amelyekről említést tett írásaiban Ibrahim ibn Jakub arab kereskedő és diplomata, aki a X. század 60-as éveiben Prágában is megfordult. 1 dénár 10 kendőcskével volt egyenlő. A kereskedők a cseh dénárt nemcsak magas ezüst- tartalma miatt fogadták szívesen, hanem művészi színvonalú külseje miatt is. Hamarosan megjelentek a dénárokon a cseh témák; a korabeli pénzek sokat engednek megtudni a korról, amelyről írásos emlék alig maradt fenn. A Slavnik család által a X. század 90-es éveiben veretett pénzérméken látható támadó sas és a lándzsát tartó kéz motívuma ábrázolta a Premysl és a Slavnik törzs harcát a hatalomért. Később, a Balti-tengeri kereskedelmi központok hanyatlása miatt a cseh dénár használata az ország határa, in belülre korlátozódott. Bár továbbra is magas értéktartalmú vereteket bocsátottak ki, a forgalomban lévő pénzt évenként beváltották, s az ebből származó haszon a királyi bevételt növelte. A XII. században ez a kényszerbeváltás egyben pénzrontást is jelentett. Ezek az egyre értéktelenedő pénzek Közép- Európa legszebb kivitelű érméi voltak. így például a II. Vladiszláv által vert dénár, amely azt a történelmi pillanatot örökíti meg, amikor 1158-ban I. Frigyes német császár cseh királlyá koronázza Vladiszlávot. A XIII. században a kereskedelem felvirágzása nagy- mennyiségű új pénz kibocsátását követelte meg. Az új, vékony érmének, bracteatá- nak, csak az egyik felét verték, díszítés nélkül. A bracte. ata kényelmes volt, gyors verése állandóan lehetővé tette a kincstár féltöltését. A pénzverést is decentralizálták, az ország jelentős gazdasági és kereskedelmi központjait is felruházták pénzverési joggal. Addig csupán Prága városában bocsájthattak ki érméket. A XIII. század végén, az új, gazdag ezüstlelőhelyek feltárása Kutná Hóra közeliében lehetővé tette, hogy II. Vencel 1300-ban pénzreformot hajtson végre: olasz— francia mintára elkezdték verni a kutna horai — illetve a helyiek bánatára prágainak nevezett — ezüstgarasokat, a korabeli Európa egyik legértékesebb pénznemét. A 4 gramm súlyú érmének csupán egytizenhatod részét ötvözték fémmel. Egyik oldalán a cseh királyi korona, a másik oldalán az oroszlán szimbólum volt. Ismét egyetlen központi pénzverdét hoztak létre Kutná Horában, amely nemcsak fontos ipari központ — a pénzverde egyszerre 150-200 mestert foglalkoztatott —, hanem egy ideig királyi székhely is volt, Magyarország mellett Csehország az Közép-Európában, ahol megkezdték az aranypénz verését 1325-ben Luxemburgi János rendeletére. A cseh aranydukátokon megjelentek a cseh királyok portréi: a német császárrá is megkoronázott IV. Károlyé — akinek uralkodása alatt érte el a középkori Csehország igazi fénykorát —, IV. Vencelé, a huszitizmus pártolójáé. 1520-ban új pénzegysége lett Csehországnak: az Érchegységben fekvő Jáchymov- ban vert ezüst tallér, amely egészen 1892-ig az ország pénzneme volt. Az 1500-as évek elején gazdag ezüstlelőhelyet találtak Jáchymov környékén. A bányatulajdonos Joachim Schlik gróf volt: a völgy neve, ahol az ezüstbányák húzódtak ezért Jo- achimstal (Joachim-völgy) lett. A gróf által veretett ezüstgarasokat németül Jo- achimstaler Gröschennek nevezték. Később a pénz neve egyszerűsödött, Európa már csak thalernek nevezte, ebből lett a tallér, majd a dollár elnevezés is. A tallér jelentőségét a hatalomra került Habsburg- ház egyik pénzreformja sem tudta megingatni, sem pedig azok a gazdasági és politikai változások, amelyek az évszázadok során nemegyszer teljesen szétzúzták a meglévő pénzrendszert A XVI. század közepétől Csehországban hanyatlott az ezüstbányászat. A Dél-Ame- rikából behozott spanyol ezüst elárasztotta Európát, a csehországi bányaművelés drágának bizonyult. A XVII— XVIII. században — főként a Habsburgok központosítási törekvései miatt — egymás után zárták be a csehországi pénzverdéket. 1857-ben bezárták a prágai pénzverdét is. Ettől kezdve az Osztrák— Magyar Monarchia széthullásáig cseh pénzt nem vertek. A XIX. században a gazdaság fellendülésével, az ipar újjászületésével, a szállítás és a pénzügyek ugrásszerű fejlődésével csökkent a fémpénzek értéke. Tért hódított a papírpénz: a bankjegy, a váltó, a csekk és a részvény. 1892-ben új osztrák pénz jelenik meg, a korona. Az osztrák korona 1918-ig volt forgalomban Csehországban. A Csehszlovák Köztársaság létrejöttével helyét a csehszlovák korona vette át, amely napjainkban is a szocialista csehszlovák állam pénzneme. ÚJVÁRI MARGIT Jugoszlávia Lexikográfiai újdonságok Miroslav Krlezáról ad ki enciklopédiát a Jugoszláv Lexikográfiai Intézet. Az egykötetes összefoglaló mű vázát a nagy író alkotásairól szóló recenziók alkotják. Minden egyes munkájával külön szócikk foglalkozik. Ezek ismertetik Krleza fejlődését az egyes műfajokon belül, megvilágítják azokat az eseményeket, amelyek hatottak munkásságára és bemutatják azokat a személyeket, akik befolyással voltak rá. Sorra veszik azokat a folyóiratokat is, amelyeket szerkesztett vagy amelyekben közreműködött. A szócikkeket megfelelő bibliográfiai adatokkal egészítik ki. Az enciklopédia előreláthatólag 5 év múlva jelenik meg. Az intézet másik jelentős vállalkozása a Horvát életrajzi lexikon megjelentetése. A nyolc kötetre tervezett mű 25 ezer személy adatait dolgozza föL Nyolcévi munka után az idén napvilágot látott a lexikon első kötete, amely 1632 nevet tartalmaz. A 800 oldalas könyvet 746 színes és fekete-fehér fotóval illusztrálták.
