Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-30 / 125. szám

1984. május 30. a Képújság A hetedik évad Hetedik évadjához közele­dik a Pécsi Nyári Színház, az első előadás június 20-án lesz. Négy helyszínen lesz­nek az előadások. A Szabad­téri Táncszín a Káptalan ut­cában a Prágai Balett mű­sorát mutatja be, a Moldá­viai Nemzeti Színház opera- és balettegyüttese Csajkovsz­kij Hattyúk tava című ba­lettjét adja elő. Huszka Je­nő, Gül Baba című operett­jét a Pécsi Nemzeti Színház művészei játsszák el, a nem­zetközi ifjúsági zenei tábor résztvevői is ott adnak tá­borzáró hangversenyt. A tettyei romok fenséges szépsége veszi körül a sza­badtéri színházat, ahol Was­sermann—Leigh, La Mancha lovagja című musicaljét újít­ják fel a tavalyi évadból. Itt lép fel a Baranya táncegyüt­tes és színre kerül Sárosi István Az áldozat című drá­mája, Eck Imre koreográfiá­jával. Több mint tíz magyar filmet mutattak be Hamburgban a nemzetközi cigányfilm fesz­tiválon. Lojkó Lakatos Jó­zsef filmrendező két alkotá­sával vett részt a találkozón. Műsorra tűzték a Nyolcadik stációt és az Elfelejtett holta­kat. Ez utóbbit hatszor vetí­tették le a Metropolis mozi­ban. Mindkét film forgalma­zási joga iránt több ország is érdeklődött. — Mivel magyarázható a nagy érdeklődés? — A náci haláltáborokban sok cigány is elpusztult, és nem kevés a száma azoknak, akiket erőltetett menet köz­ben, a falvak határában mé­szároltak le. A történelem- könyvekben ezekről az ese­ményekről alig írnak vala­mit, különösen a mai tan­könyvek hallgatnak a tények­ről világszerte. Nem csoda, hogy dokumentumokkal alá­támasztott filmem, mely tényszerűen kimutatja, hány cigányt öltek meg a fasisz­ták, felkavarta a szenvedé­lyeket. A filmvásznon Ausch­witz, Birkenau és Dachau halálgyárainak poklából a csodával határos módon el­menekült, . és hazatért túlélő szemtanúk is beszámolnak az ott történtekről. A külföldi fiatal művészek, egyetemis­ták, szociológusok, haladó vi­lágnézetű értelmiségiek, gon­dolkodók elmondották, hogy ilyen átfogó, ennyi számszerű információt is tartalmazó és mélységbe hatoló filmet még nem láttak erről a témáról. — Milyen eredményeket, hozott a fesztivál? — Bemutató fesztiválról lévén szó, nem adtak ki díja­kat, de nagy sikere volt még a Cséplő Gyuri című ma­gyar filmnek, Sára Sándor Az Anna-udvar két kama­rabalettel várja az érdeklő­dőket, mert a Pécsi Balett külföldi turnéja miatt önálló bemutatót nem vállalt. Két koncerten szerepelnek a már említett zenei tábor tanárai és a tanítványaik. A Sportcsarnokban rendez­nek két bemutatót, a várha­tó nagy érdeklődés miatt, az egyik A Próba című Presser Gábor-alkotás Bach zenéjé­nek felhasználásával, fellép­nek a Montage Balett Stú­dió táncosai, a Magyar Ál­lami Operaház szólistái és a Lotz-i Balett társulata. Az idei érdekesség a Ta­hiti Nemzeti Folklóregyüttes fellépése lesz. A nemzetközi zenei tábor koncertjeit és a Sportcsar­nok rendezvényeit kivéve, valamennyi darabot termé­szetesen több napon is lát­hatják a nézők. 4fcz előadá­sok kilenc órakor, sötétedés­kor kezdődnek. Cigányok-jának, valamint a szovjet „Cigánytábor az égbe megy” és az Alain Delon fő­szereplésével készült „A ci­gánykirály” című francia filmalkotásnak is. A cigány­ságról keményen, politikusán szóló művektől a festői, lírai románcokig sok mindent lát­tam. Nehezen megközelíthető népcsoport a cigányság. Nem mindenkit fogad be, és nem mindenkihez őszinte. Ez meg­látszott a filmek többségén. Sok alkotó nem tudott azono­sulni témájával, úgy ábrázol­ta a cigányok életmódját, mintha valamiféle különle­ges élőlény etológiáját, bio­ritmusát figyelnék kellő tá­volságból. A bemutatott ki­lencven film közül sok még az alapvető esztétikai köve­telményeknek sem felelt meg. — Tudomásom szerint ön volt az egyetlen meghívott külföldi rendező. — Igen, a külföldi filme­sek csak alkotásaikkal jelent­keztek szervezési és pénz­ügyi okok miatt. Valószínű­leg én azért lehettem ott, mert jelenleg egyedüli ci­gány származású rendező va­gyok a világon, ezenkívül a filmem előzetes megtekintése után a Hamburgban élő, szo­cialista gondolkodású politi­kus, Heine Ross nem cigány származású, és nem is gazdag ember, megszállottan foglal­kozik a cigányság ügyével. Komputeres nyilvántartást vezet a világsajtóban, rádió­ban, filmen, szépirodalmi al­kotásokban a cigányságról megjelenő információkról. Ö harcolta ki a hatóságoktól a fesztivál megrendezését is. Évekig dolgozott a fesztivál előkészítésén. Leveleket kül­dött minden országba, küld­A nyári színház kulissza- titkairól Bagossy László igazgatót kérdeztük. — A közönség ül a néző­téren, az előadás vagy tet­szik neki, vagy nem, de nemigen gondolkozik el azon, hogy mindez hogyan jött létre? — Műsorainkat az Inter- koncert szervezi, nekik min­den évre megvan a nyári ajánlatuk, abból választha­tunk. Igyekszünk a várható közönség igényeit kielégíte­ni. Szerepel műsorunkon kevés embernek szóló zenei, vagy tánccsemege, de terve­zünk nyári szórakoztató programokat is. Az idén is, mint eddig, főként a tánc szerepel műsorunkon, hiszen ehhez a város olyan csodá­latos természeti adottságok­kal rendelkezik, amiket kő­színházban nem lehetne megteremteni. Igyekszünk minden évben valamilyen egzotikus érdekességet hoz­ni, de olyasmit, ami magas színvonalú művészi alkotás, mégis tömegeket vonzhat. Néhányszor a színvonal nem volt igényeink szerint, ezért most a Tahiti Nemzeti Folk­lóregyüttest választottuk. Más műfajban, de nagyon sokat várunk a Prágai Ba­lett vendégjátékától. Interfórum ’84 Május 30. és.június 5. kö­zött rendezik meg Keszthe­lyen a VI. Interfórum fesz­tivált. Ezen 17 ország 22 mű­vésze vesz részt, közöttük számos nemzetközi zenei verseny győztese. Az Inter- fórumok célja, hogy a ki­emelkedő tehetségű fiatal külföldi művészeket bemu­tassa a hazai közönségnek, valamint a pályakezdő ma­gyar fiatalokat hozzásegítse ahhoz, hogy külföldön is megismerjék őket. A feszti­válon hazánkat Székely Ist­ván zongoraművész, Dénes Zsuzsa operaénekes, Spányi Miklós csembalóművész, Sza­badi Vilmos hegedűművész, és a Capella Savaria szom­bathelyi kamaraegyüttes képviseli. jék el hozzá cigány témájú filmjeiket. Sajnos, a hivata­los szervek nem engedtek elegendő teret a rendezvény­nek, az esemény csak utólag kapott nyilvánosságot, s ezért kevesen tudtak róla. A Met­ropolis mozi profilja egyéb­ként az emberi élet valósá­gos problémáit feltáró film­szériák bemutatása. — Mit tapasztalt még a fesztiválon? — Megtudtam, hogy Fran­ciaországban, Spanyolország­ban, de legfőképpen az NSZK-ban elképesztő a ci­gányság helyzete. Az NSZK- ban például, ha a törvénnyel a legenyhébb is az összeüt­közésük, azt az országból va­ló kiutasítással torolják meg. A fesztiválon végképp közel kerültem a cigánykérdéshez. Átfogó képet kaptam a vi­lágban élő cigányság problé­máiról. Sok német cigány értelmiségivel találkoztam, akik a saját pénzükön jöttek el Hamburgba. — Tervei? — A Budapest Stúdióban készítem el első nagy játék­filmemet Bornemissza Péter életéről, az Ördögi kísértetek című műve alapján. Garda Lorca Bernarda Álba háza című művéből szeretnék fil­met, vagy elektronikus tévé­játékot készíteni, összefog­laló, szinte lexikonszerű do­kumentum játékfilmet terve­zek a cigányok kultúrájáról, életformájáról, nemcsak a magyarországiakról, hanem a világban élő cigányokról ál­talában. hasonló megoldás­sal, min( ahogyan annak ide­jén Eizenstein a Mexicót for­gatta. Ezenkívül önálló kis gyermekszínház indításán dolgozom. SÁMATHY TAMÁS SOMOGYI^ Somogy megye termelő- szövetkezeteiben — az 1977- ben alakult Viticoop társulás eredményes irányításával — az elmúlt 7 évben gyors ütemben folytak a szőlőtele­pítések: 1180 ha nagyüzemi szőlőt telepítettek, ezzel egy időben a kiöregedett szőlő- területek 50 százalékát kise­lejtezték vagy háztáji mű­velésre adták ki. A társulás 12 tagtermelőszövetkezete számára nemcsak a telepí­tések szakszerű elvégzését, hanem a helyes fajtaarányok kialakítását, a korszerű ki­alakítását, a korszerű tech­nológiák elterjesztését is se­gíti, a feldolgozó- és tároló- kapacitás, valamint az érté­kesítés biztonságát is meg­teremti. A telepítéseket tovább folytatják, többek között a somogysámsoni termelőszö­vetkezetben, ahol most kí­vánják meghonosítani a sző­lőtermelést. Az eddigi telepítések mind a fajtaarányok, mind pedig a hozamok tekintetében si­keresek. A fehér és a kék szőlő aránya a piaci igé­nyeknek megfelelően 85—15 százalék. A legtöbb ültetvé­nyen korszerű technológiá­val közép- és magasművelé­si móddal folyik a termelés. Fejlesztették a feldolgozói tevékenységet is, amelynek eredményeként a Viticoop társulás gesztorgazdaságá­ban, a Balatonboglári Álla­mi Gazdaságban a partner­üzemek szőlőtermésének 90 százalékát dolgozzák fel a borászati üzemben, s ezt biztosítani tudják a teljes szőlőterület termőre fordu­lása után is. A feldolgozókapacitás nö­velése mellett szükségessé vált a tárolóterek közös bő­vítése is. A termelőszövetke­zetek tárolókapacitásukat a gesztortelephelyen 40 ezer hektoliterrel bővítették. Dunántúlt napló Pontos, hiteles térkép ké­szült a középkori Pécsről. A méretarányos alaprajz fel­tünteti a régi utcákat, a fon­tosabb egyházi és világi épü­leteket, az üres és beépített telkeket. A maga nemében egyedülálló mű Fetter Antal helytörténet-kutató munkája. Csaknem fél évszázada ku­tatja a város építészeti múlt­ját, ő ma az egyik legjobb ismerője a 2000 éves telepü­lésnek. A korabeli Pécs térképét a helytörténész egy 1722-ben készült összeírás alapján rajzolta meg, felhasználva más — korábbi, illetve ké­sőbbi — forrásokat. A XVIII. A KISZ megyei bizottsá­ga, a Mezőgazdasági, Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének Tolna me­gyei Bizottsága, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Tolna megyei Szervezete, a Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Szövetsége, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Tolna megyei Szer­vezete, a Tolna megyei Ta­nács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a Mezőgazdasági Ügyvitelszer­vezési és Számítástechni­kai Közös Vállalat pályáza­tot hirdet a megye mező- gazdasági, élelmiszeripari századi felmérés valójában régebbi állapotokat rögzí­tett, hiszen a török nem bontott és nem épített, kivé­ve néhány egyházi épületet, iskolát és fürdőt, érintetle­nül hagyva az ősi városszer­kezetet. Ily módon a Fetter- térképen a hódoltság előtti, vagyis a középkori Pécs alap­rajza elevenedik meg. A mű számos érdekes, eddig nem ismert tényt tár fel. A vár­fallal határolt területen — a töftánelmi városközpont­ban — negyvennégy utca és tér volt, közülük mindössze egy őrizte meg napjainkig az eredeti nevét: a Káptalan utca. Fetter Antal a térkép alap­ján a régi Pécs méretará­nyos makettjét is elkészítet­te. Valamennyi épületét — lakóházakat, középületeket, templomokat és kolostoro­kat — kifaragta fából, még­pedig az eredetinek megfe­lelő formában és kicsinyí­tésben. A térkép és makett segít­séget nyújthat a város­rekonstrukció, a régészeti és a helytörténeti kutatás, a műemléki feltárás és helyre- állítás számára egyaránt. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A dunaújvárosi Bartók Bé­la Művelődési Központ há­rom igen jó ötlettel pályáz­ta meg az Országos Közmű­velődési Tanács kiírását: a vándor giccskiállítás (amely­ben minősített giccsekkel párhuzamosan azonos „té­májú” művészi poszterokat is bemutatnak), a játékmű­hely s,orozat (amelyben a gyerekeket nem iparművé­szetre, hanem művészi ké­ziiparra oktatják), mellett nyári vándorszínházi előadá­sokat kínálnak — az egész megyének. A PONT színjátszó együt­tes tíz előadást kínál a me­gye községeinek — ebből ket­tőt már le is kötöttek: Agár- don június 25-én, Kápolnás- nyéksn június 26-án játsza­nak, a Velencei nyár soro­zatában. A darab kiválasz­tásában három szempont vezette az együttes rendező­jét. Adorján Viktort: legyen kritikán felüli klasszikus darab, legyen könnyeden szórakoztató komédia, s kap­csolódjék a középiskolások tanmenetéhez (esetleges őszi továbbjátszást feltételezve), így esett a választás Moliére egyik legjobb komédiájára, a Scapin furfangjai című já­tékra. Az előadásokban a PONT teljes társulata részt vesz, de részt vesznek benne hivatá­sosak is, a Szolnoki Szigli­geti Színház két művésze. üzemei, üzemi szakemberei és kollektívái részére. „Korszerű termelés — kor­szerű adatfeldolgozás” cím­mel. A pályázatok választható témakörei: 1. A kézi könyveléstől a modern ügyviteltechnika, számítástechnika alkalma­zásáig megtett út üzemi (megyei) tapasztalatai. 2. A mezőgazdasági, illet­ve élelmiszeripari üzemben (termelési rendszernél, me­gyében stb.) megvalósított információrendszer a terme­lés szolgálatában. 3. Koncepciójavaslat üze­mi (megyei) szintű adatfel­PETŐFI Népe Valószínűleg az érintettek — a Bács-Kiskun megyében is több tízezerre tehető al­koholisták, nagyivók — tud­nak legkevesebbet arról, hogy az alkoholizmus elle­nes küzdelem állami feladat: az elmúlt évben megalakí­tották az állami bizottságot. Ezt követően a megyékben is létrehívták a testületeket, Bács-Kiskunban tavaly de­cemberben. A megyei AEÁB Kecskeméten tartott ülést, ahol meghallgatták azokat a tapasztalatokat, amelyeket a közterületen való alkohol- fogyasztást megtiltó megyei tanácsi Rendelet életbe lépé­se óta, 1979-től szerezhettek. A városi alkoholizmus elle­nes állami bizottságok elnö­kei azt summázták, hogy a rendelet megismertetése, a szabálysértések szankcioná­lása változást hozott: nem sörözgetnek az emberek a boltajtó előtt. Viszont lénye­gi eredményt nem jelent az alkoholizmus elleni küzde­lemben az, hogy a közterü­leteket nem lehet kocsmá­nak tekinteni, hiszen falun és városon egyaránt bőven van falatozó, vendéglő, presz- szó. talponálló... tehát lehe­tőség az alkoholfogyasztás­ra. A megyei AEÁB most elő­terjesztett munkaprogram­tervezetében alapvető cél­ként a józan életvitel kiala­kításának támogatását az egyént, a családot, a társa­dalmat veszélyeztető alko­holtúlfogyasztás, a részeges­kedés visszaszorítását jelöl­ték meg. Ehhez a társada­lom támogatásának megnye­rése elengedhetetlen: a tel­jes absztinencia a munka­helyeken a .közlekedésben, a fiatalkorúaknái, a terhes és szoptatós anyáknál, a beteg emberek esetében több kell, hogy legyen mint óhajtás. A hangsúlyt a megelőzés kap­ja, a család szerepének erő­sítésével, a munkaidő alatti szeszesital-fogyasztással szembeni elnéző vezetői szemlélet megváltoztatásával is. Az egészséges életvitel ki­alakítása az iskolai oktatás, a közművelődés és ismeret- terjesztés feladata is, amel­lett, hogy a kulturált társas együttlét szokásainak meg­formálása is szükséges. So­kat tehetnek az alkoholiz­mus visszaszorítására a rend­őri szervek, a kereskedelem, az egészségügy is: feladataik sokrétűek. Az eredmények pedig — mint azt a hazai alkoholellenes küzdelem hosszú története szemlélteti — nem születnek meg máról holnapra. dolgozási rendszer kialakítá­sára. A jeligés pályázat leadá­sának határideje: 1984, ok­tóber 30. Helye: Tolna megyei Ta­nács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, Szek- szárd. Mártírok tere 11—13. A pályázatok értékelésére 1984. november 30-ig kerül sor. 1. díj 10 000 Ft 2. díj 7 000 Ft 3. díj 5 000 Ft A KISZ megyei Bizottsága ^ a legjobb eredményt elérő KISZ-fiatalnak (vagy kol­lektívának) különdíjat ado­mányoz. La Mancha lovagja Helyei László, és szolgája, Stenczer Béla a tavalyi előadáson Cigányfilmek fesztiválja Hamburgban Beszélgetés Lojkó Lakatos József filmrendezővel Pályázati felhívás Korszerű termelés, korszerű adatfeldolgozás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents