Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-30 / 125. szám
1984. május 30. ^nÍÉPCIJSÁG 3 Szuperfoszfát műtrágya A Budapesti Vegyiművek egyik legnagyobb mennyiségben előállított terméke a szuperfoszfát műtrágya. A csak belföldi értékesítésre gyártott műtrágyából az idén több mint százötvenezer tonnát szállítanak a megrendelőknek. Vili. Duna menti Folklór Fesztivál Sárközi lakodalom - szakmai tanácskozások - kiállítások Háromévenként rendezik meg a népművészet seregszemléjét Bács-Kiskun, illetve Tolna megyében. A Duna menti országok egyik leglátványosabb, legnagyobb népművészeti találkozója a Duna menti folklórfesztivál, amelyet nyolcadik alkalommal rendeznek meg az idén július 4-e és 8-a között. A rangos rendezvénysorozat programjairól és jelentőségéről tájékoztatta az újságírókat kedden délelőtt Budapesten, a Magyar Űjságírók Szövetsége székházéban dr. Geri István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese és István József, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese. Az európai vonzású nemzetközi találkozó a népművészet sajátos hangján erősíti a béke és barátság, a népek közötti megértés gondolatát' — melyre a világ fennállása óta nem volt olyan szükség, mint napjainkban. Tehát a találkozó — hagyományaihoz híven — idén is az összetartozás, a barátság, az egymás megismerésének jegyében zajlik. A programok zömét Kalocsán, Baján, Szekszár- don és Decsen rendezik. Megyénk július 3-án fogadja az osztrák, bolgár, német, francia és szovjet csoportokat, illetve a hazai művészeti együtteseket. A következő napon vendégeink megyeszékhelyünkkel ismerkednék, majd a délutáni órákban Kalocsára utaznak, s ott lépnek fel a megnyitó ünnepségen. Július 5-én nyílik Szekszárdon a Népművészet Ifjú Mestereinek országos kiállítása, az ezt követő napon pedig Dombodban lesz a színhelye az ő szakmai tanácskozásuknak. Ugyancsak 5-én este mutatják be műsoraikat a hagyományőrző együttesek a megyei művelődési központban, amit baráti találkozó követ a fesztiválklubban. A fesztivál idején számtalan rendezvény között válogathatnak az érdeklődők: bemutatkoznak a néptáncegyütteVlli. Duna men! * Folklór Fesztivál sek, sor kerül szoboravatásra Decsen, részt vehetünk a pávakörök bemutatóján, de munka közben láthatjuk a fafaragókat, pingálókat, szövőket, fonókat, hímzőket és más kismerteségek űzőit a népművészeti vásáron. — Sókan látogatnak megyénkbe, hogy megismerjék a természet nyújtotta szépségeket, a gemenci erdőt, a gyulaji vadrezervátumot, műemlékeinket, felújított kastélyainkat és modern épületeinket — mondta a tájékoztatón István József, majd azzal folytatta, hogy kívánja, hogy vendégeink ismerkedjenek népdalainkkal, a sárközi karikázó, lépő csodálatosan szép tánclépéseivel, variánsaival, a népviselet gazdag jel-, és jelentés- rendszerével és természetesen egymással. A fesztivál utolsó napján, július 8-án Decsen, a Sárköz fővárosában kerül sor a XI. Sárközi lakodalomra. Ennek színes és látványos, ugyanakkor szórakoztató programjáról egyelőre any- nyit, hogy a Decsen kezdődő program az esti órákban a többi sárközi községben is folytatódik. István József Juhász Gyű-' la szavait idézve fejezte be tájékoztatóját: — Vigyázzunk, hogy ki ne haljanak az éneklő népek, a mítoszalkotó népek, a képíró asz- szonyok és fafaragó emberek '— mert az ember hal ki velük. — vhm — Kié q tolnai Piiiia-part? Kilenc ven hét pont — Miért most vetődik fel a kérdés, hogy kié az a part? — kérdez vissza egy indulatos tolnai lakos. Persze, most valóban úgy néz ki, mint akinek nincs gazdája. Es kié volt akkor, amikor NB I-es és Il-es vízi sportolókat adott ez a község? Most nem merem levinni a vendégeimet, mert nem hiszik el, amit azokról az évekről mesélek. Annak idején szinte egész évben a Dunán voltunk. Nyáron fürdés, télen korcsolyázás ... A Magaspartról elnevezett utca a holt Duna-ággal párhuzamosan fut. A házak előtt néhány méteres szakaszon szinte kínos rend virágokkal cserjékkel. Közvetlen mellette — a Duna felől — viszont téglatörmelékek, lim-lom és szemét. A valamikori sétány pihenőpadjait benőtte a fű. A sűrű, vad bokrok eltakarják a szem elől a vizet. — Menjen arra fölfelé, de lefelé is mehet, arra még csúnyább dolgokat is lát — így Schaller Istvánná és Straubinger Ferencné. — Mondják, jelentsük fel, akik kihüzgálják a virágokat, meg idehordják a szemetet. Jelentsük, de kit? Nem tudjuk, kik azok. Jönnek esténként bandástul ide a bokrok közé. Nem is merünk kinézni. Reggelre aztán a tépázott kertek, kivágott csonka fái: fogadnak bennünket. Hiába akarnák néhányan, hogy rend legyen, ha mások meg rombolják. Annyian voltak már itt, hogy az óvodások és iskolások részére rendbe tegyék ezt a partot, aztán pár hét múlva ismét ez lett... Az asszonyok jelezte irányból, a valamikori fürdőház felől gyerekzsivaj hallatszik. A Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus sportkör fiataljai tartanak rendszeres edzést, ök a „megtűrtek”, ahogyan néhányan nevezik a kajakosokat. Akik pedig megtűrik őket, ők a Béke Halászati Termelőszövetkezet emberei. — Mi hasznosításra kaptuk a vizet. — magyarázza Kern Ferenc, a halászati szövetkezet elnöke — Halat termelünk abban a vízben, ahol a kajakosok tréningeznek. Néhány esetben előfordult, hogy egy-egy fiatalt horgászáson is csíptünk, ami nem megengedett. A víz minőségének vizsgálatát, annak fürdésié való alkalmasságát pedig a KÖJÁL határozza meg. így kerültek ki a fürdést tiltó táblák. Ványi Gyula, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke sorolja azokat a munkaakciókat, amit a Duna- part megmentéséért vállaltak őslakos tolnaiak. És úgy tűnik, hiába. A gond továbbra is marad, pedig már a probléma megoldójának tréfásan „mellszobrot” is ígértek a parti sétány valamelyik lejárójához. Baráti megbízásból ugyan, de szakember által, ellenőrző mérést is végeztek a víz szennyezettségére vonatkozóan, ezt összehasonlították Dombori üdülőtelepével. Az eredmény megegyezett, sőt, a tolnai valamivel kedvezőbb képet mutatott. A népfront elnökéhez is érkeztek olyan hangok, amelyek a halászati szövetkezetét marasztalják el, hogy úgymond „kizsákmányolja” a vizet. Mások feltételezik, hogy Dombori zsúfoltságát mentesíteni lehetne, ha Tolnán rendben lenne a vízpart. Még hozzáteszik, hogy más települések víztárolókat építenek, itt viszont a meglévőt kellene csupán gondozni. A nagyközségi tanács elnöki irodájában, a bejárattal szemközti falon Martinék József 1957-ben készült festménye látható. A tolnai Du- na-partot ábrázoló képen az ég kékje visszatükröződik a csillogó vízen. A part menti homokon emberek sétálnak. — Igen kiterjedt felszíni vízkészlettel rendelkezünk. — fogalmaz Szilák Mihály tanácselnök. — Ennek védelme községünk „legnagyobb gondját” jelenti. Négy—öt évvel ezelőtt rohamos vízminőségromlás következett be. Ez jórészt abból fakadt, hogy élővízzel nincs kapcsolata, friss víz nem kerül a holt ágba. Az intenzív haltenyésztés, valamint a faddi térségben folyó libatenyésztés jelentős nitrát tartalmú anyagot juttatott a vízbe, ennek hatására a hínárosodás üteme felgyorsult. Nagyfokú az iszapo- sodás is. Ügy tűnik, hogy ma már nem sokat változtat az a víz minőségén, hogy néhány fegyelmezetlen állampolgárt a szennyvizének házi kezelésére kötelezzünk. Megoldásnak látszik, hogy valamilyen irányból az élő vízzel kapcsolatot teremteni, és a medret kikotorni, átmosni, ez jelentős pénzösszeget, nagy társadalmi összefogást igényel, viszont egyre sürgetőbb, mert félő, hogy veszélyezteti a felszín alatti vizeket is. A Duna-part rendezése is csak akkor lehet eredményes, ha a víz védelme és hasznosítása is megoldást nyer. Foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy a közterületek gondozására versenyszerű akciót hirdetünk községünkben, jutalmazással természetesen. öt éve már, hogy megyénk lakossága tevékenyen részt vesz a „településtisztasági és környezetvédelmi mozgalomban”. E verseny értékelésére alakult bizottság a megjelölt feladatokat pontozza. így például harminc pontot kaphat a település, ha a bizottság az utcáit, tereit, játszó- és pihenőparkjait rendezettnek, virágosítottnak, fásitottnak minősíti. Űjabb harminc pontot szerezhet, ha a lakó- és melléképületek nem elhanyagoltak, karbantartottak. Plusz húsz pontot kapnak, ha a kijelölt szemétlerakóhely a közegészségügyi előírásoknak megfelel, folyamatosan gondozott. Amennyiben a középületek, vendéglátóipari egységek, üzletek, és azok homlokzata is megfelel a tisztasági követelményeknek még tíz ponttal gyarapodik az elért eredmény. Ha a tömeg- közlekedési váróhelyiségek környezete is tiszta, gondozott, akkor ismét tíz pontot kap a település. így az összesített eredmény eléri a maximális 100 pontot. Nagyközségi kategóriában a legutóbbi értékeléskor Tolna kilencven- hét pontot szerzett, ezzel az első helyre jutottak a versenyben. A bizottság azt a következtetést vonta_ le, hogy a település vezetői és a lakosság megértette és „magáévá tette” az akció célját, hiszen csak így, ez a közös összefogás szülhette a dicséretes eredményt. Az átutazók az utcákat, középületeket, parkolókat, lakóházakat és községeket látva, percre sem kételkednek az értékelő bizottság döntésében, csak arra gondolnak, hogy a tolnai Duna-part három pontot érhet csupán? DECSl KISS JÁNOS Fotó: (SOTTVALD KÁROLY Holt élet a holt ágon Százezer tonna zöldségféle Variálható asztal Szellemesen szerkesztett, összecsukható, konyhákban, víkandházakban, varrodákban, tapétázásnál és barkácsolásnál egyaránt használható varia-asztal gyártását kezdte meg a simontornyai Simovill Ipari Szövetkezet. A három méter hosszú és fél méter széles, összehajtogatható asztal jól elhelyezhető akár . egy szekrényben is, vagy mellette és belefér egy Trabantba is. Tizenötezret készítenek belőle, s ennek többségét még exportálják, de egyre többet szállítanak a belkereskedelemnek. Az ország zöldség-gyümölcs ellátása szempontjából elsőrendűen fontos Heves megyében befejezték a tavaszi palántázást. A nagyüzemekben és a velük együttműködő háztáji gazdaságokban együttesen több mint négyezer hektáron körülbelül százmillió palántát ültettek el. Ez azt jelenti, hogy ezen a vidéken — összességében — az idén sem csökkent a zöldségfélék termőterülete. A nagyüzemek és a háztáji között azonban tovább folytatódott a gépesíthető művelésű és a kézimunkaigényes növények termelésének megoszlása. A gépesítve termelhető zöldségfélék termőterülete most már mindössze néhány nagyobb gazdaságra koncentrálódik, azokban ahol a nélkülözhetetlen gépek mellett a magas szintű hozzáértés és a megfelelő termelési tapasztalat is megvan, így az idén a megye zöldségtermő területének több mint a kétharmada kilenc nagyüzemben összpontosul. A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet továbbra is legalább négyszáz hektáron termel dinnyét, a horti Kossuth Termelőszövetkezet viszont paradicsomtermelésre rendezkedett be. Szakosított zöldségtermelő bázist alakított ki a tarnamérai Egyesült, a káli Károlyi Mihály, valamint az erdőtelki Szabadság Termelőszövetkezet is. Az egy-egy növényre specializálódott közös gazdaságok gépi munkával, talajművelő és növényvédelmi eszközökkel és sok egyéb módon segítik, ösztönzik a háztáji termelőket arra, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben vigyenek piacra azokból a zöldségfélékből, amelyeknek a termelésével ők foglalkoznak. Ennek eredményeként az idén összességében legalább annyi — mintegy százezer tonna — zöldségfélét termelnek Heves megyében, mint az elmúlt évben.
