Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-30 / 125. szám

1984. május 30. ^nÍÉPCIJSÁG 3 Szuperfoszfát műtrágya A Budapesti Vegyiművek egyik legnagyobb mennyiség­ben előállított terméke a szuperfoszfát műtrágya. A csak belföldi értékesítésre gyártott műtrágyából az idén több mint százötvenezer tonnát szállítanak a megrendelők­nek. Vili. Duna menti Folklór Fesztivál Sárközi lakodalom - szakmai tanácskozások - kiállítások Háromévenként rendezik meg a népművészet sereg­szemléjét Bács-Kiskun, illet­ve Tolna megyében. A Duna menti országok egyik leg­látványosabb, legnagyobb népművészeti találkozója a Duna menti folklórfesztivál, amelyet nyolcadik alkalom­mal rendeznek meg az idén július 4-e és 8-a között. A rangos rendezvénysorozat programjairól és jelentőségé­ről tájékoztatta az újságíró­kat kedden délelőtt Buda­pesten, a Magyar Űjságírók Szövetsége székházéban dr. Geri István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyet­tese és István József, a Tol­na megyei Tanács elnökhe­lyettese. Az európai vonzá­sú nemzetközi találkozó a népművészet sajátos hang­ján erősíti a béke és barát­ság, a népek közötti megér­tés gondolatát' — melyre a világ fennállása óta nem volt olyan szükség, mint napjainkban. Tehát a talál­kozó — hagyományaihoz hí­ven — idén is az összetar­tozás, a barátság, az egymás megismerésének jegyében zajlik. A programok zömét Kalocsán, Baján, Szekszár- don és Decsen rendezik. Megyénk július 3-án fo­gadja az osztrák, bolgár, né­met, francia és szovjet cso­portokat, illetve a hazai mű­vészeti együtteseket. A kö­vetkező napon vendégeink megyeszékhelyünkkel ismer­kednék, majd a délutáni órákban Kalocsára utaznak, s ott lépnek fel a megnyitó ünnepségen. Július 5-én nyí­lik Szekszárdon a Népmű­vészet Ifjú Mestereinek or­szágos kiállítása, az ezt kö­vető napon pedig Dombod­ban lesz a színhelye az ő szakmai tanácskozásuknak. Ugyancsak 5-én este mutat­ják be műsoraikat a hagyo­mányőrző együttesek a me­gyei művelődési központban, amit baráti találkozó követ a fesztiválklubban. A feszti­vál idején számtalan ren­dezvény között válogathat­nak az érdeklődők: bemu­tatkoznak a néptáncegyütte­Vlli. Duna men! * Folklór Fesztivál sek, sor kerül szoboravatás­ra Decsen, részt vehetünk a pávakörök bemutatóján, de munka közben láthatjuk a fafaragókat, pingálókat, szö­vőket, fonókat, hímzőket és más kismerteségek űzőit a népművészeti vásáron. — Sókan látogatnak me­gyénkbe, hogy megismerjék a természet nyújtotta szép­ségeket, a gemenci erdőt, a gyulaji vadrezervátumot, műemlékeinket, felújított kastélyainkat és modern épületeinket — mondta a tájékoztatón István József, majd azzal folytatta, hogy kívánja, hogy vendégeink is­merkedjenek népdalainkkal, a sárközi karikázó, lépő cso­dálatosan szép tánclépései­vel, variánsaival, a népvise­let gazdag jel-, és jelentés- rendszerével és természete­sen egymással. A fesztivál utolsó napján, július 8-án Decsen, a Sár­köz fővárosában kerül sor a XI. Sárközi lakodalomra. Ennek színes és látványos, ugyanakkor szórakoztató programjáról egyelőre any- nyit, hogy a Decsen kezdődő program az esti órákban a többi sárközi községben is folytatódik. István József Juhász Gyű-' la szavait idézve fejezte be tájékoztatóját: — Vigyáz­zunk, hogy ki ne haljanak az éneklő népek, a mítosz­alkotó népek, a képíró asz- szonyok és fafaragó emberek '— mert az ember hal ki ve­lük. — vhm — Kié q tolnai Piiiia-part? Kilenc ven hét pont — Miért most vetődik fel a kérdés, hogy kié az a part? — kérdez vissza egy indula­tos tolnai lakos. Persze, most valóban úgy néz ki, mint aki­nek nincs gazdája. Es kié volt akkor, amikor NB I-es és Il-es vízi sportolókat adott ez a község? Most nem me­rem levinni a vendégeimet, mert nem hiszik el, amit azokról az évekről mesélek. Annak idején szinte egész évben a Dunán voltunk. Nyáron fürdés, télen kor­csolyázás ... A Magaspartról elnevezett utca a holt Duna-ággal pár­huzamosan fut. A házak előtt néhány méteres szakaszon szinte kínos rend virágokkal cserjékkel. Közvetlen mellet­te — a Duna felől — viszont téglatörmelékek, lim-lom és szemét. A valamikori sétány pihenőpadjait benőtte a fű. A sűrű, vad bokrok eltakar­ják a szem elől a vizet. — Menjen arra fölfelé, de lefelé is mehet, arra még csúnyább dolgokat is lát — így Schaller Istvánná és Straubinger Ferencné. — Mondják, jelentsük fel, akik kihüzgálják a virágokat, meg idehordják a szemetet. Je­lentsük, de kit? Nem tudjuk, kik azok. Jönnek esténként bandástul ide a bokrok közé. Nem is merünk kinézni. Reggelre aztán a tépázott kertek, kivágott csonka fái: fogadnak bennünket. Hiába akarnák néhányan, hogy rend legyen, ha mások meg rom­bolják. Annyian voltak már itt, hogy az óvodások és isko­lások részére rendbe tegyék ezt a partot, aztán pár hét múlva ismét ez lett... Az asszonyok jelezte irány­ból, a valamikori fürdőház felől gyerekzsivaj hallatszik. A Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus sportkör fiataljai tartanak rendszeres edzést, ök a „megtűrtek”, ahogyan néhányan nevezik a kajako­sokat. Akik pedig megtűrik őket, ők a Béke Halászati Ter­melőszövetkezet emberei. — Mi hasznosításra kaptuk a vizet. — magyarázza Kern Ferenc, a halászati szövetke­zet elnöke — Halat terme­lünk abban a vízben, ahol a kajakosok tréningeznek. Né­hány esetben előfordult, hogy egy-egy fiatalt horgászáson is csíptünk, ami nem meg­engedett. A víz minőségének vizsgálatát, annak fürdésié való alkalmasságát pedig a KÖJÁL határozza meg. így kerültek ki a fürdést tiltó táblák. Ványi Gyula, a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak elnöke sorolja azokat a munkaakciókat, amit a Duna- part megmentéséért vállal­tak őslakos tolnaiak. És úgy tűnik, hiába. A gond tovább­ra is marad, pedig már a probléma megoldójának tré­fásan „mellszobrot” is ígér­tek a parti sétány valamelyik lejárójához. Baráti megbízás­ból ugyan, de szakember ál­tal, ellenőrző mérést is vé­geztek a víz szennyezettsé­gére vonatkozóan, ezt össze­hasonlították Dombori üdü­lőtelepével. Az eredmény megegyezett, sőt, a tolnai va­lamivel kedvezőbb képet mu­tatott. A népfront elnökéhez is érkeztek olyan hangok, amelyek a halászati szövet­kezetét marasztalják el, hogy úgymond „kizsákmányolja” a vizet. Mások feltételezik, hogy Dombori zsúfoltságát mentesíteni lehetne, ha Tol­nán rendben lenne a vízpart. Még hozzáteszik, hogy más települések víztárolókat épí­tenek, itt viszont a meglévőt kellene csupán gondozni. A nagyközségi tanács el­nöki irodájában, a bejárattal szemközti falon Martinék József 1957-ben készült fest­ménye látható. A tolnai Du- na-partot ábrázoló képen az ég kékje visszatükröződik a csillogó vízen. A part menti homokon emberek sétálnak. — Igen kiterjedt felszíni vízkészlettel rendelkezünk. — fogalmaz Szilák Mihály ta­nácselnök. — Ennek védelme községünk „legnagyobb gond­ját” jelenti. Négy—öt évvel ezelőtt rohamos vízminőség­romlás következett be. Ez jó­részt abból fakadt, hogy élő­vízzel nincs kapcsolata, friss víz nem kerül a holt ágba. Az intenzív haltenyésztés, valamint a faddi térségben folyó libatenyésztés jelentős nitrát tartalmú anyagot jut­tatott a vízbe, ennek hatásá­ra a hínárosodás üteme fel­gyorsult. Nagyfokú az iszapo- sodás is. Ügy tűnik, hogy ma már nem sokat változtat az a víz minőségén, hogy né­hány fegyelmezetlen állam­polgárt a szennyvizének házi kezelésére kötelezzünk. Meg­oldásnak látszik, hogy vala­milyen irányból az élő vízzel kapcsolatot teremteni, és a medret kikotorni, átmosni, ez jelentős pénzösszeget, nagy társadalmi összefogást igé­nyel, viszont egyre sürgetőbb, mert félő, hogy veszélyezteti a felszín alatti vizeket is. A Duna-part rendezése is csak akkor lehet eredményes, ha a víz védelme és hasznosítása is megoldást nyer. Foglalko­zunk azzal a gondolattal, hogy a közterületek gondo­zására versenyszerű akciót hirdetünk községünkben, ju­talmazással természetesen. öt éve már, hogy megyénk lakossága tevékenyen részt vesz a „településtisztasági és környezetvédelmi mozgalom­ban”. E verseny értékelésére alakult bizottság a megjelölt feladatokat pontozza. így pél­dául harminc pontot kaphat a település, ha a bizottság az utcáit, tereit, játszó- és pi­henőparkjait rendezettnek, virágosítottnak, fásitottnak minősíti. Űjabb harminc pon­tot szerezhet, ha a lakó- és melléképületek nem elhanya­goltak, karbantartottak. Plusz húsz pontot kapnak, ha a ki­jelölt szemétlerakóhely a közegészségügyi előírásoknak megfelel, folyamatosan gon­dozott. Amennyiben a köz­épületek, vendéglátóipari egységek, üzletek, és azok homlokzata is megfelel a tisztasági követelményeknek még tíz ponttal gyarapodik az elért eredmény. Ha a tömeg- közlekedési váróhelyiségek környezete is tiszta, gondo­zott, akkor ismét tíz pontot kap a település. így az össze­sített eredmény eléri a maxi­mális 100 pontot. Nagyközségi kategóriában a legutóbbi ér­tékeléskor Tolna kilencven- hét pontot szerzett, ezzel az első helyre jutottak a ver­senyben. A bizottság azt a következtetést vonta_ le, hogy a település vezetői és a la­kosság megértette és „ma­gáévá tette” az akció célját, hiszen csak így, ez a közös összefogás szülhette a dicsé­retes eredményt. Az átutazók az utcákat, középületeket, parkolókat, la­kóházakat és községeket lát­va, percre sem kételkednek az értékelő bizottság dönté­sében, csak arra gondolnak, hogy a tolnai Duna-part há­rom pontot érhet csupán? DECSl KISS JÁNOS Fotó: (SOTTVALD KÁROLY Holt élet a holt ágon Százezer tonna zöldségféle Variálható asztal Szellemesen szerkesztett, összecsukható, konyhákban, víkandházakban, varrodák­ban, tapétázásnál és barká­csolásnál egyaránt használ­ható varia-asztal gyártását kezdte meg a simontornyai Simovill Ipari Szövetkezet. A három méter hosszú és fél méter széles, összehajtogat­ható asztal jól elhelyezhető akár . egy szekrényben is, vagy mellette és belefér egy Trabantba is. Tizenötezret készítenek belőle, s ennek többségét még exportálják, de egyre többet szállítanak a belkereskedelemnek. Az ország zöldség-gyümölcs ellátása szempontjából első­rendűen fontos Heves me­gyében befejezték a tavaszi palántázást. A nagyüzemek­ben és a velük együttműkö­dő háztáji gazdaságokban együttesen több mint négy­ezer hektáron körülbelül százmillió palántát ültettek el. Ez azt jelenti, hogy ezen a vidéken — összességében — az idén sem csökkent a zöldségfélék termőterülete. A nagyüzemek és a háztáji között azonban tovább foly­tatódott a gépesíthető műve­lésű és a kézimunkaigényes növények termelésének meg­oszlása. A gépesítve termelhető zöldségfélék termőterülete most már mindössze néhány nagyobb gazdaságra kon­centrálódik, azokban ahol a nélkülözhetetlen gépek mel­lett a magas szintű hozzá­értés és a megfelelő terme­lési tapasztalat is megvan, így az idén a megye zöldség­termő területének több mint a kétharmada kilenc nagy­üzemben összpontosul. A he­vesi Rákóczi Termelőszövet­kezet továbbra is legalább négyszáz hektáron termel dinnyét, a horti Kossuth Termelőszövetkezet viszont paradicsomtermelésre ren­dezkedett be. Szakosított zöldségtermelő bázist alakí­tott ki a tarnamérai Egye­sült, a káli Károlyi Mihály, valamint az erdőtelki Sza­badság Termelőszövetkezet is. Az egy-egy növényre spe­cializálódott közös gazdasá­gok gépi munkával, talaj­művelő és növényvédelmi eszközökkel és sok egyéb módon segítik, ösztönzik a háztáji termelőket arra, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben vigyenek pi­acra azokból a zöldségfélék­ből, amelyeknek a termelé­sével ők foglalkoznak. Ennek eredményeként az idén összességében legalább annyi — mintegy százezer tonna — zöldségfélét termel­nek Heves megyében, mint az elmúlt évben.

Next

/
Thumbnails
Contents