Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

2^jÉPÜJSÁG 1984. május 27. Ezt hozta a hét a külpolitikában Héttő: Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi minisz­ter nyilatkozata a védelmi képesség erősítéséről. — Rea­gan fogadta Washingtonban Napoleon Duarte salvadori elnököt. — Angolai—dél-afrikai tárgyalások kezdődtek Lusakában, Zambia fővárosában. Kedd: Csernyenko fogadta Genscher nyugatnémet kül­ügyminisztert, aki Gromiko meghívására folytatott tár­gyalásokat Moszkvában. — Argentína, Görögország, In­dia, Mexikó, Svédország és Tanzánia vezetői felhívással fordultak a nukleáris hatalmakhoz az atomfegyverkezés befagyasztása érdekében. Szerda: Kim ír Szén Moszkvában tárgyal. — Richard von Weizsackert választották meg az NSZK államfőjé­nek. — Hindu és mohamedán csoportok összetűzései Bombay városában. Csütörtök: Megnyílt az újabb forduló Bécsben a had­erőcsökkentési tárgyalássorozaton. — Mitterrand francia elnök a Közös Piac strasbourgi parlamentjében új szer­ződés megkötését javasolta az „Európai Unió” létreho­zására. — Budapesten tárgyalt Bill Hayden ausztrál kül­ügyminiszter. Péntek: összeült a Biztonsági Tanács az „öbölmenti háború” ügyében. — Az amerikai képviselőház megsza­vazta a Salvadornak nyújtandó segélyt, de elutasította a nicaraguai „contrák” támogatását. — Jaruzelski felszó­lalása a varsói országos szakszervezeti találkozón. — Craxi villámlátogatása Madridban. Szombat: A nyugat-európai szocialista párti kormány­fők találkozója Párizsban. — Amerikai közvetítés Liba­non és Izrael között, új biztonsági egyezmény megkötése végett. — Véget ért az egyiptomi választási kampány, ma szavaznak. — Figueiredó brazil köztársasági elnök To­kióban tárgyal. • A hét 3 kérdése 1. Hogyan alakul a kelet—nyugati párbeszéd lehetősége? Ez a kérdés Genscher nyugatnémet alkancellár és kül­ügyminiszter moszkvai tárgyalásai kapcsán is többször felvetődött a világsajtóban, mint ahogyan természetesen Csernyenko és Genscher, illetve a moszkvai vendéglátó, Gromiko és bonni vendége eszmecseréjén is szóba ke­rült. A TASZSZ közleményéből tudjuk, hogy szovjet rész­ről figyelmeztették a nyugatnémet politikust: a tárgyalá­sok felújítására vonatkozó nyugati felhívások nem te­kinthetők komolyaknak mindaddig, amíg az amerikai ra­kéták a helyükön maradnak. Viszont egyetértés mutat­kozott annak megítélésében, hogy „a kelet—nyugati pár­beszéd minden felelősségteljes politika szükséges részét alkotja.” Hazánkban járt a héten az ausztrál külügyminiszter. Bili Haydent fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Bonnban az ellenzék eredménytelennek minősítette Genscher útját. A sajtó többségével együtt Horst Ehmke, az SPD parlamenti frakciójának elnökhelyettese azt han­goztatta, hogy a kelet—nyugati — s azon belül a nyu­gatnémet-szovjet — légkör megromlásában jelentős sze­repe volt annak a támogatásnak, amelyet a Kohl-kor- mány nyújtott az amerikai rakéták telepítéséhez. Ugyanakkor említést érdemel, hogy Genscher a két or­szág közti párbeszéd fenntartásának elemeként az NSZK- ban teendő látogatásra meghívást adott át Gromikónak, valamint megújította Kohl kancellár nevében a Cser- nyenkónak szóló korábbi meghívást. A szovjet vezetők a meghívást elfogadták. A hét egyik jelentős esem énye volt, hogy hat ország ál­lam-, illetve kormányfője közös nyilatkozatban felhívás­sal fordult a világ nukleáris hatalmaihoz a fegyverkezési hajsza megállítása érdekében. „Négy világrész békekez­deményezése” — ez a címe Indira Gandhi indiai minisz­terelnök, Miguel de la Madrid mexikói elnök, Raul Al- fonsin argentin elnök, Julius Nyerőre tanzániai elnök, Olof Palme svéd miniszterelnök és Andreasz Papandreu görög kormányfő állásfoglalásának. Egy kelet—nyugati tárgyalássorozat folytatódik: a hé­ten a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai Bécsben újból foglalkozni kezdtek a közép-európai hagyományos haderő és fegyverzet csökkentésével. Persze — mondták a diplomáciai megfigyelők — a Szovjetunió és az USA közti feszültség légköre aligha kedvez a nézetek közele­désének. A tárgyalások különben is már tizenegyedik esztendeje topognak egy helyben. A mostani már a 33. forduló... 2. Hol tart a Reagan és az amerikai kongresszus kö­zötti erőpróba? A Fehér Ház mindenkori ura és a képviselők meg a szenátorok között hagyományosan hol csak presztízs­okokból, hol pedig tényleges ellentétek miatt vita folyik. Az elnökök rendszerint szeretnék megnyirbálni a kong­resszus jogkörét, a honatyák viszont befolyásolni akarják a legfelsőbb döntéseket, magát a kormányzatnak a poli­tikáját. A Szovjetunióban tett látogatást párt- és kormányküldött­ség élén Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt vezetője, ál­lamfő. A távol-keleti baráti állam fejét Tyihonov szov­jet kormányfő köszöntötte moszkvai érkezésekor. Ezen a héten is szinte mindennap voltak szavazásos és szónoki csaták. A szenátus elé kerül az MX-rakéták ügye, amellyel kapcsolatban még mindenki emlékezetében él­het, hogy a képviselőház jóval kevesebbet szavazott meg, mint amennyit Reagan kért. Most a szenátorok talán bő­kezűbbek lesznek. Bár, ki tudja, meglehet, hogy elgon­dolkoztatja az ingadozókat annak a közvéleménykutatás­nak az eredménye, amely szerint a megkérdezett ame­rikaiak 49 százaléka úgy vélte: nőtt a háborús veszély Reagan politikája által! Csak 33 százalék értett egyet a kormányzattal, amely szakadatlan azt állítja, hogy „ke­mény vonala” csökkentette a háború veszélyét. A keménység új meg új fegyvereket, új meg új kato­nai kiadásokat jelent. Az „öbölmenti háborúban” az USA hadiipara új fegyvereket kíván kipróbálni, a Salvador­nak nyújtott támogatás pedig egyszerre jelent kommu­nistaellenes akciót, meg jó fegyverüzletet. Jellemző, hogy a Salvadornak szánt dollármilliókkal a képviselők több­sége is megbékélt, viszont arra már nemet mondott, hogy kormánypénzen a nicaraguai „contrák”, az ellenforradal­márok is fegyverekhez jussanak. Meg kell jegyeznünk, hogy az elnök kontra kongresz- szus küzdelemre a választások közelgő, novemberi dátu­ma is rányomja a bélyegét. Nemcsak elnökválasztás lesz akkor, hanem képviselőválasztás is, valamint a szenátus egyharmadának az újjáválasztása! A honatyák, akik je­löltekként a választók kegyeit keresik, igyekeznek min­denki szája íze szerint szólalni, szavazni. így aztán egy­szer így, másszor úgy. 3. Csak a látszat szerint, vagy a valóságban is meg­élénkült a politikai mozgás Ázsiában? Ázsia a világban lassan, fokozatosan növeli a maga sú­lyát, szerepét, már csak népessége nyomasztó növekedése miatt is. Hiszen például Kína egymilliárdos lakossága nemcsak a pekingi vezetőknek okoz gondot, akiknek eny- nyi embert kell ellátniuk, hanem a földrész más orszá­gainak is. Amelyek pedig egy kínai expanziótól tartanak. Csao Ce-pang kínai kormányfő a pekingi Országos Né­pi Gyűlésben többek között arról beszélt, hogy szándé­kukban áll javítani a kínai—vietnami viszonyt. Ezt a kijelentést a Nhan Dan, a Vietnami Kommunista Párt lapja szembeállítja azzal, hogy Cao Bang vietnami tar­tomány ellen május első felében ismételt kínai támadá­sok zajlottak le, számos halálos áldozattal és a tüzérségi tűz okozta jelentős anyagi károkkal. Az ázsiai fejlemények sorába illik, hogy Kína egy má­sik szomszédja, a népi Korea párt- és állami küldöttsége Kim ír Szén vezetésével most látogatott el hosszú, több évtizedes szünet után újra Moszkvába. A KNDK egy időben inkább a Pekinggel való kapcsolatainak a fejlesz­tésén fáradozott. Most viszont a Csernyenko—Kim ír Szén tárgyalások végén kiadott közös közlemény tanúsá­ga szerint megállapították, hogy az SZKP és a KMP, a Szovjetunió és a KNDK közötti testvéri barátság és együttműködés megszilárdítása a szovjet és a koreai nép, a világszocializmus érdekeit szolgálja. A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja felhívta a figyelmet arra, hogy az USA nukleáris rakétákat kí­ván telepíteni a távol-keleti térségben is. A főszerepet az amerikai hadvezetés Japánnak és Dél-Koreának szánja, az ő területükön akarja állomásoztatni a Szovjetunióra irányítandó nukleáris rakétáit. A távol-keleti diplomáciai körképbe beleillik még, hogy Tokióban tárgyal a brazil államfő és az indonéz külügyminiszter, a japán kormány láthatóan szélesíteni akarja kapcsolatait a csendes-óceáni térségben csakúgy, mint Latin-Amerikában. PÁLFY JÓZSEF Fokozódik a feszültség Libanon megszállt déli részén. Szidonban tüzelésre kész fegyverrel járőröznek az izraeli katonák. (Telefotó) Folytatta munkáját a KISZ megyei küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) mozgalomra fordítható idő és energia. Az ideológiai, politikai ne­velő munka elemzésére hiva. tott szekcióban elsősorban a politikai képzés és a propa­gandisták felkészítésének fel­adatai kaptak hangsúlyt. Észrevették a fiatalok azt is, hogy a mozgalom élete néhol elszemélytelenedett. A szervezeti élet, érdekvé­delem és szabadidős csoport munkájának témaköreiből szinte ki sem lehet emelni a legfontosabbat, hiszen any- nyi minden szóba került. A plenáris ülésen kért szót Péter Szigrid, a megyei pártbizottság titkára is. Hoz­zászólásában több kérdésben megerősítette a beszámoló­ban és vitában elhangzotta­kat, kifejtve, hogy a megyei pártbizottság is hasonlóan értékeli a KISZ Tolna me­gyében folyó munkáját. A társadadmi, gazdasági és politikai helyzet elemzését követően arról szólt a me­gyei pártbizottság titkára hangsúlyozva, hogy nem kis mértékben van szerepe a KISZ-nek abban, hogy me­gyéik ifjúsága döntő több­sége becsületesen dolgozik, tanul, él. értelmes feladatok, célok elérésére mozgósítha­tó. A pártbizottság úgy ér­tékeli, hogy a KlSZ-bizott- ságok munkája, önállósága összességében — elsősorban dolgozói területen — javult. Nagyobb részt vállalnak a politika helyi alakításában és végrehajtásában. Az alap­szervezeti munka színvonala már egyenetlenebb, mely összefüggésben van a KISZ. vezetők felkészültségével, cserélődésével, a pártszerve­zetek irányító munkájával. Eredmény, hogy a beszá­molási időszakban mintegy kétezerrel nőtt a taglétszám, de változatlanul alacsony a KISZ szervezettsége és tö­megbefolyása az ifjúság né­hány rétegében, különösen a fizikai dolgozók körében. Igen kedvezőtlen az arány a mezőgazdaságban, az építő­iparban és a kereskedelem­ben dolgozó fiatalok között. Indokolt lenne, hogy a KISZ áttekintse a községekben, kü­lönösen a kistelepüléséken a mozgalom munkáját. A párt ifjúsági szerveze­tének megítélésében fontos szempont, hogy mennyire tud megfelelni feladatának a párt utánpótlásának nevelé­sében. E téren is sok még a tennivaló, a pártszervekkel közösen. Még sok más kér­désben is kifejtette vélemé­nyét a megyei pártbizottság titkára utalva arra is, hogy még több területen elég nagy a megszokotthoz való ragasz­kodás és a KISZ nem hasz­nálja ki eléggé az együttmű­ködés lehetőségeit, majd szólt a feladatokról. Vége­zetül arról beszélt, hogy a párt határozottan igényli és várja, a KISZ minden testü­letének és szervezetének to­vábbi cselekvő részvételét a politika alakításában és megvalósításában. Ennek ér­vényre juttatásában minden ifjúkommunista felelősséggel tartozik önmagának és tár­sainak. Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára hozzászólásában rész­letesen szólt szinte minden felvetett kérdésről, majd megerősítette a megyei KISZ-bizottság beszámolójá­ban foglaltakat. Beszélt töb­bek között arról is, hogy a felnőtt társadalom néha mást vár a KISZ-től, mint a fia­talok, de a KISZ sem hasz­nálja ki kellőképpen a lehe­tőségeit, például az együtt­működésben. A vitában még sokan kér­tek szót, de már csak náhá- nyan mondhatták el vélemé­nyüket a küldöttgyűlés előtt, így írásban adták be. Végezetül a küldöttgyűlés megválasztotta az új megyei KISZ-bizottságot és pénzügyi ellenőrző bizottságot. A me­gyei KISZ-bizottság tagjai sorából első titkárnak Kiss Magdolnát választották meg. A titkárokat is újraválasz­tották: Török Mária. Egyed László és Rácz László sze­mélyében. A PEB elnökének Szüle Lászlót választották meg. PANORÁMA BUDAPEST Hivatalos látogatását be­fejezve, szombat reggel Moszkvába utazott Buda­pestről Bill Hayden ausztrál külügyminiszter és kísérete. A Ferihegyi repülőtéren Vár- konyi Péter külügyminiszter búcsúztatta. Jelen volt John Kelso, Ausztrália Magyaror­szágon is akkreditált nagy­követe. BERLIN Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke fogad­ta Viktor Kulikovot, a Szov­jetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnokát. BELGRAD A világkereskedelem fel- élénkítésének és a protekcio­nizmus megszüntetésének fontosságát hangoztatták a felszólalók a 26 ország volt kormányfőiből állő tanács Brdoni szigetén folyó ülésén. A Waldheim-bizottság va­sárnap fejezi be tanácskozá­sát, és annak eredményeiről nemzetközi sajtóértekezleten adnak tájékoztatást. AGIGEA Szombaton ünnepélyesen megnyitották a Duna—Fe­kete-tenger csatornát, Romá­nia eddigi legnagyobb beru­házását. A nagygyűlésen Ni- colae Ceausescu, az RKP fő­titkára, az RSZK elnöke be- j elentette: Dél-Constanta most kiépülő kikötője sza­badkikötő lesz a külföldi ha­jók számára. Beszédében korszakos alkotásnak nevez­te a 64 kilométeres csator­nát, amely Cernavodánál ágazik el a Dunából és 400 kilométerrel rövidíti meg a tengerhez vezető vízi utat, s mindkét irányban közleked­hetnek rajta hajók. Nicolae Ceausescut és Elena Ceauses- cut az államtanács a csator­na megnyitása alkalmából érdemrenddel tüntette ki szá­mos kiemelkedő építővel együtt. LOS ANGELES Csütörtökön éjszaka betör­tek Jasse Jackson Los Ange- les-i irodájába — közölte a rendőrség. A betörőik az amerikai Demokrata Párt el­nökjelöltségéért küzdő fekete bőrű politikus kampányát irányító főhadiszálláson állí­tólag csak a választási had­járatra szánt pénzt keresték. Az összeg azonban bankban volt — közölték az illetéke­sek, és megnyugtatás céljá­ból hozzátették, hogy egysze­rű köztörvényes esetről van szó, és nem politikai jellegű betörésről. KAIRÓ Ma törvényhozási válasz­tásokat rendeznek Egyip­tomban. öt politikai párt egyhónapos kampányt vívott a népi gyűlésnek nevezett parlament 448 mandátumá­ért. A negyvenhétmilliós or­szágban a 18 éven felüliek szavazhatnak — csaknem ti­zenhárommillió ember. Az ország huszonkét kormány­zóságában 23 000 szavazó­körzet várja őket.

Next

/
Thumbnails
Contents