Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-27 / 123. szám
Mai számunkból XXXIV. évfolyam, 123. szám ARA: 1,40 Ft 1984. május 27., vasárnap SOROZÁSON (4. old.) GYÓGYNÖVÉNYEK FAGGATÓI (5. old.) HŰZÓEMBEREK A SZEKSZÁRDI KEREKESEK (6. old.) PARKOLÁS — SZEKSZÁRDON (3. old.) Első a közösség Ha kötetlen beszélgetések során az iskolára terelődik a szó, rendszerint előkerülnek szótárunkból a közhe- ' lyek. Ilyenkor nemegyszer elhangzik, hogy az iskola gyerekeink második otthona, sőt — kissé emelkedett stílusban — azt is szoktuk mondani, hogy az iskolában a tudás várának bevételéért folyik a harc, aminek végén végül is a jövendő formálódik a jelen iskolájában. Egészítsük ki az efféle észrevételeket egy újabb keletű szentenciával! Az iskola egyszersmind érzékeny műszer is, amely — mivel nem független a külső hatásoktól, sohasem is volt az — meglepő gyorsan jelzi a társadalmi együttélésben időnként mutatkozó rendellenességeket. Ilyen zavar mostanában, hogy a társadalmi élet bizonyos területein háttérbe szorul a közösségi eszme, s individualista törekvéseknek ad helyet. Ez a kedvezőtlen pozícióváltás sokak szerint a gazdasági megújulás egyik-másik szervezeti változásával, például a kisvállalkozási formák elterjedésével van szoros kapcsolatban. Elgondolkodtató — mondják általánosabb összefüggéseket keresve —, hogy bár szocialista termelési viszonyaink szilárdak, a tudat fejlődése mennyire nem tart lépést a politikai, gazdasági, technikai haladással. Hogy mennyire nem. az jól tükröződik a közgondolkodásban, az életformában, a viselkedésben, de még az iskolai élet némelyik fogyatékosságában is. Mintha megcsappant volna a közösségi nevelés erejébe vetett hitünk, vélik a pedagógusok. Még sokan emlékeznek rá, hogy a felszabadulást követő évtizedben milyen előkelő helyen állt gondolkodásunkban, eszmei tárházunkban a kollektivitás. Akkor éppenséggel kevesebbet tudtunk a szocialista közösség lényegéről, mint most, de rengetegszer beszéltünk róla, mert hát szívből vágytunk a gyökeres társadalmi megújulásra a nagy világégés után. Most ritkábban hozzuk szóba, talán mert tapasztalataink vannak arról, hogy a szocialista szellemű közösség építése nem megy egyik napról a másikra, főleg, mert számtalan visszahúzó tényezővel kell számolnunk menet közben. Pedagógusainkra is jóval nehezebb munka vár ezen a téren, mint egy-két évtizeddel korábban. Panaszolják is oktatási berkekben elégszer, hogy — főleg napjaink- ban — megsokasodtak azok a negatív társadalmi hatások, amelyeket az iskola egyedül már nem képes ellensúlyozni. Nagy baj, hogy alapvető nevelési kérdésekben mostanság nincs egységes pedagógiai közgondolkodás. Némelyek, miközben a korszerű nevelés fölkapott jelszavait szajkózzák, már a pedagógiában is mindent az egyén céljainak rendelnének alá. Pedig hát az a fiatal, akit a „mindent szabad” elve vesz körül, az várhatóan olyan felnőtt lesz, akinek életcélja az önzés, a haszon- szerzés, akár mások legázolásának árán is. Egyéni érdek és közérdek . . . Sohasem volt könnyű a kettő összhangját megteremteni, s kiváltképpen nehéz munka ez a mai iskolában, amikor a „kaparj kurta, neked is lesz” szemlélet már a gyerekek között is felüti a fejét. „Csak magaddal törődj, fiam, az iskolában, ne másokkal” — sok szülő sugall ilyen tanácsot gyerekének. Pedig a mai diákok szülei jórészt a felszabadulás után születtek, a mi világunkban jártak iskolába, és diákkorukban minden bizonnyal jó közösségi fiatalok voltak, s íme, mégsem ezt az érzést plántálják bele gyerekeikbe. Ez magyarázza, hogy a tanulók egy része figyelmetlen, közömbös társai iránt, és betegség, hiányzás, tanulmányi lemaradás esetén gyakran elmarad a közösség segítsége. Pedagógiai alapigazság, hogy az egyéniség alakításának legbiztosabb útja: az egyén beilleszkedése a közösségbe. Nem igaz, hogy az egyén és a közösség érdeke nem fér meg egymás mellett. Csak a közösségi érzés ébren tartása szükséges hozzá. Ha az egyén együtt érez a közösséggel, akkor kialakul benne a mások iránti kötelességtudat; aki sokoldalú szociális kapcsolatokat épít ki, az jól érzi magát társai körében, magatartását pedig az állandó segítőkészség, az együttérzés jellemzi. Makarenko mutatott rá először, hogy a közösségi neveléshez távlatok kellenek. A felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt. „Az emberi élet igazi hajtóereje a holnap öröme” szögezte le egyik tanulmányában a nagy pedagógus. Megmutatni a holnap örömét a ma emberének, ez is a közösségi nevelés feladatai közé tartozik. S nem is nehéz munka, mivel vannak távlataink. A szocialista társadalmi fejlődés — néha szinte nem akarunk tudomást venni róla — már eddig is jólétet hozott népünknek, és jövőnk sem lesz sivár, ha nem kergetünk ködképeket, hanem keményen megküzdünk a hétköznapokért. Közösségben. P. KOVÁCS IMRE Folytatta munkáját a KISZ megyei küldöttgyűlése Vélemények a mozgalom minden területéről Tegnap délelőtt szekcióülésekkel folytatódott a KISZ megyei küldöttgyűlése. Péntek délután 15 küldött kapott szót, felszólalásaikban is tükröződött a mozgalom életének sokszínűsége. Részletes ismertetés helyett itt csak arról van mód szólni, hogy mely területeket érintettek a küldöttek. Szó volt például az ifjúságpolitikai alapról és annak felhasználásáról. Nagyon igaza volt annak a felszólalónak, aki arról beszélt, hogy a KISZ gazdasági tevékenységét csak lassan követi az ideológiai, politikai nevelő munka. Korunk bonyolult kérdéseire választ vár a fiatalság, meg kell találni a megfelelő módszereket, formákat és persze felkészült propagandistákat ehhez a feladathoz. Sokan szóltak saját területük, vagy alapszervezetük munkájáról. A Bonyhádi Cipőgyár tapasztalataiból hasznosítható lehet a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának működése, a brigádmozgalom szervezése. A Paksi Atomerőmű egyik küldötte elmondta, hogy sokszínű programmal is bizonyítani akarják, hogy méltók a fiatalok arra a figyelemre, ami a beruházás jelentősége miatt rájuk irányul. Szó esett a középiskolában végzett mozgalmi tevékenységről, az úgynevezett „tizenéves határozat” végrehajtásáról, kifogásolták, hogy a szakmunkásokat képző üzemek és az iskolai KlSZ-szer- vezetek között még mindig kevés az érdemi együttműködés. Ez is egyik oka lehet annak, hogy az iskola elvégzése után szakadás következik be az egyes ember mozgalmi életében. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a szervezettség a középfokú tanintézetekben a legnagyobb, aztán húsz és huszonöt éves kor között lecsökken, majd e fölött ismét emelkedik. Volt hozzászólás, ami a KISZ és az úttörők kapcsolatát elemezte, vagy éppen arról beszélt, miként lehet segíteni a veszélyeztetett fiatalokat és itt most nemcsak az iskolás kordákról volt szó, hanem az idősebbekről, pedig ebben a korosztályban is Elnapolták a BT-vitát New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa tíz felszólalás után keddig elnapolta a Perzsa(Arab)-öbölben kialakult helyzet vitáját. Az amerikai hadügyminisztérium bejelentette, hogy a térségbe küldi az America nevű repülőgép-anyahajét is. Irán ezúttal is bojkottálta a BT ülését, mert Irak iránti elfogultsággal vádolja a testületet, de két nyilatkozatban is kifejtette álláspontját, amelyben Irakot tette felelőssé az új helyzet kialakulásáért. Irán ENSZ-képviselője New Yorkban tartott sajtó- értekezletén közölte: ha Irak felhagy a kereskedelmi hajók megtámadásával, Irán is beszünteti támadásait. sokan vannak, akik nem végezték el az általános iskolát, sőt már volt kisebb összeütközésük a törvénnyel. Az ő visszailleszkedésükkel is törődnie kell az ifjúsági mozgalomnak. Beszéltek a bejáró diákok és fiatalok helyzetéről és arról, hogy ez nem könnyíti meg bevonásukat az ifjúsági mozgalom életébe. Figyelemre méltó és nagyon fontos volt az az elhangzott kérdés, hogy hol vannák a cigány KISZ-tagok? Hallottunk gimnazista felszólalót, aki igen komor képet rajzolt egy mai középiskolás életéről, de nem azért, hogy búsuljon, hanem hogy felvázolja, mik is lennének a teendők, például az iskolai demokrácia, a tanulmányi mozgalom, a szabad idő észszerű eltöltésének a terén. Többen szóltak a területi alapszervezetekről, például Udvariról, vagy Mórágyról bemutatva miként lehet ott is — az ebből a szempontból nehezebb körülmények Szombaton Bukarestben jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XVII. ülésszaka. Marjai József és Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei vezetésével a. küldöttségek ellenőrizték és értékelték a két ország miniszterelnökeinek 1982. júliusi találkozóján létrejött megállapodások, valamint a bizottság XVI. ülésszakán előírt feladatok végrehajtását. Megállapították, hogy a két ország közötti árucsere- forgalom növekedési üteme az utóbbi években elmaradt a lehetőségektől. A bizottság célul tűzte ki az árucsere-forgalom bővíközött — jó mozgalmi életet, igazi közösséget kialakítani. Egy felszólaló — elismerve a felvetett gondokat és kérdéseket — arról beszélt, hogy mennyi eredményt és sikert ért el az utóbbi három évben — a beszámolási időszakban — Tolna megye csaknem 17 ezer KISZ-tagja. A pénteki plenáris ülés légköre összességében véve túlságosan felnőttesre sikeredett, alig-alig csillant meg itt-ott irónia vagy humor. Az természetes, hogy a fiatalok átérzik munkájuk felelősségét, és a megvalósítandó feladatok nagyságát, de nem zárja ki sem az előbbieket, sem pedig a rögtönzéseket, a fiatalos lendületet. Ráadásul csönd volt, a legutóbbi kongresszus előtti küldöttgyűléseken hangulatot adott a zene és az ének. ami most elmaradt. Nem így volt ez a tegnap délelőtti szekcióüléseken, ahol mellőzve a formaságokat, parázs viták alakultak tését és a gépjellegű termékek forgalmának kiegyensúlyozását. Intézkedett a vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítéséről. Megbízták a két ország ágazati minisztériumait, hogy kezdjék meg az érvényben lévő kooperációs és gyártásszakosítási egyezmények 1990-ig történő meghosszabbítására és bővítésére irányuló tárgyalásokat. Marjai Józsefet fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, valamint Constantin Dascales- cu, a Román Szocialista Köztársaság . miniszterelnöke. A kormány elnökhelyettese szombaton visszaérkezett Budapestre. ki, vélemények és nézetek csaptak össze. Mind a négy szekcióvezető elmondta, hogy a másfél óra kevés volt valamennyi kérdés tartalmi áttekintésére. A részterületek vitáit a plenáris ülés előtt is ismertették. A középfokú tanintézetekben folyó KISZ- munkát megvitató szekcióban sdk szó esett tanár— diák viszonyról, ami meghatározó lehet például az érdekvédelem érvényesítésében. Természetesen hangot kaptak a tanulmányi munka problémái is. Heves vita alakult ki a gazdaságpolitikai szekcióban sok kérdés körül. Igen megoszlottak a vélemények a GMK-k szerepéről, azt egyfelől hasznosnak és eredményesnek ítélték meg, másfelől pedig a termelésszervezés és a bérezés hiányosságaként említették. Beszéltek a küldöttek arról is, hogy a sok munka miatt csökkent a (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál hétfon utazik Mongóliába Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének meghívására május 28-án, hétfőn hivatalos, baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazik. Várkonyi Piter Ausztriába látogat Várkonyi Péter külügyminiszter Erwin Lánc osztrák szövetségi külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Ausztriába utazik. (MTI) Befejeződtek a magyar-román tárgyalások A küldöttek eev csoportja Megválasztották a megyei KISZ-bizottságot
