Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

Mai számunkból XXXIV. évfolyam, 123. szám ARA: 1,40 Ft 1984. május 27., vasárnap SOROZÁSON (4. old.) GYÓGYNÖVÉNYEK FAGGATÓI (5. old.) HŰZÓEMBEREK A SZEKSZÁRDI KEREKESEK (6. old.) PARKOLÁS — SZEKSZÁRDON (3. old.) Első a közösség Ha kötetlen beszélgetések során az iskolára terelődik a szó, rendszerint előkerülnek szótárunkból a közhe- ' lyek. Ilyenkor nemegyszer elhangzik, hogy az iskola gyerekeink második otthona, sőt — kissé emelkedett stílusban — azt is szoktuk mondani, hogy az iskolában a tudás várának bevételéért folyik a harc, aminek vé­gén végül is a jövendő formálódik a jelen iskolájában. Egészítsük ki az efféle észrevételeket egy újabb ke­letű szentenciával! Az iskola egyszersmind érzékeny műszer is, amely — mivel nem független a külső hatá­soktól, sohasem is volt az — meglepő gyorsan jelzi a társadalmi együttélésben időnként mutatkozó rend­ellenességeket. Ilyen zavar mostanában, hogy a társadalmi élet bizonyos területein háttérbe szorul a közösségi eszme, s individualista törekvéseknek ad helyet. Ez a kedve­zőtlen pozícióváltás sokak szerint a gazdasági megúju­lás egyik-másik szervezeti változásával, például a kis­vállalkozási formák elterjedésével van szoros kapcso­latban. Elgondolkodtató — mondják általánosabb össze­függéseket keresve —, hogy bár szocialista termelési viszonyaink szilárdak, a tudat fejlődése mennyire nem tart lépést a politikai, gazdasági, technikai haladással. Hogy mennyire nem. az jól tükröződik a közgondolko­dásban, az életformában, a viselkedésben, de még az iskolai élet némelyik fogyatékosságában is. Mintha megcsappant volna a közösségi nevelés erejébe vetett hitünk, vélik a pedagógusok. Még sokan emlékeznek rá, hogy a felszabadulást követő évtizedben milyen előkelő helyen állt gondol­kodásunkban, eszmei tárházunkban a kollektivitás. Akkor éppenséggel kevesebbet tudtunk a szocialista közösség lényegéről, mint most, de rengetegszer beszél­tünk róla, mert hát szívből vágytunk a gyökeres társa­dalmi megújulásra a nagy világégés után. Most ritkáb­ban hozzuk szóba, talán mert tapasztalataink vannak arról, hogy a szocialista szellemű közösség építése nem megy egyik napról a másikra, főleg, mert számtalan visszahúzó tényezővel kell számolnunk menet közben. Pedagógusainkra is jóval nehezebb munka vár ezen a téren, mint egy-két évtizeddel korábban. Panaszolják is oktatási berkekben elégszer, hogy — főleg napjaink- ban — megsokasodtak azok a negatív társadalmi hatá­sok, amelyeket az iskola egyedül már nem képes ellen­súlyozni. Nagy baj, hogy alapvető nevelési kérdésekben mos­tanság nincs egységes pedagógiai közgondolkodás. Né­melyek, miközben a korszerű nevelés fölkapott jel­szavait szajkózzák, már a pedagógiában is mindent az egyén céljainak rendelnének alá. Pedig hát az a fiatal, akit a „mindent szabad” elve vesz körül, az várhatóan olyan felnőtt lesz, akinek életcélja az önzés, a haszon- szerzés, akár mások legázolásának árán is. Egyéni érdek és közérdek . . . Sohasem volt könnyű a kettő összhangját megteremteni, s kiváltképpen ne­héz munka ez a mai iskolában, amikor a „kaparj kurta, neked is lesz” szemlélet már a gyerekek között is fel­üti a fejét. „Csak magaddal törődj, fiam, az iskolában, ne másokkal” — sok szülő sugall ilyen tanácsot gye­rekének. Pedig a mai diákok szülei jórészt a felszabadulás után születtek, a mi világunkban jártak iskolába, és diákkorukban minden bizonnyal jó közösségi fiatalok voltak, s íme, mégsem ezt az érzést plántálják bele gyerekeikbe. Ez magyarázza, hogy a tanulók egy része figyelmetlen, közömbös társai iránt, és betegség, hiány­zás, tanulmányi lemaradás esetén gyakran elmarad a közösség segítsége. Pedagógiai alapigazság, hogy az egyéniség alakítá­sának legbiztosabb útja: az egyén beilleszkedése a kö­zösségbe. Nem igaz, hogy az egyén és a közösség érdeke nem fér meg egymás mellett. Csak a közösségi érzés ébren tartása szükséges hozzá. Ha az egyén együtt érez a közösséggel, akkor kialakul benne a mások iránti kötelességtudat; aki sokoldalú szociális kapcsolatokat épít ki, az jól érzi magát társai körében, magatartását pedig az állandó segítőkészség, az együttérzés jellemzi. Makarenko mutatott rá először, hogy a közösségi ne­veléshez távlatok kellenek. A felnőtteknek és a gyere­keknek egyaránt. „Az emberi élet igazi hajtóereje a holnap öröme” szögezte le egyik tanulmányában a nagy pedagógus. Megmutatni a holnap örömét a ma emberé­nek, ez is a közösségi nevelés feladatai közé tartozik. S nem is nehéz munka, mivel vannak távlataink. A szocialista társadalmi fejlődés — néha szinte nem aka­runk tudomást venni róla — már eddig is jólétet hozott népünknek, és jövőnk sem lesz sivár, ha nem kerge­tünk ködképeket, hanem keményen megküzdünk a hétköznapokért. Közösségben. P. KOVÁCS IMRE Folytatta munkáját a KISZ megyei küldöttgyűlése Vélemények a mozgalom minden területéről Tegnap délelőtt szekció­ülésekkel folytatódott a KISZ megyei küldöttgyűlése. Péntek délután 15 küldött kapott szót, felszólalásaikban is tükröződött a mozgalom életének sokszínűsége. Rész­letes ismertetés helyett itt csak arról van mód szólni, hogy mely területeket érin­tettek a küldöttek. Szó volt például az ifjúságpolitikai alapról és annak felhaszná­lásáról. Nagyon igaza volt annak a felszólalónak, aki arról beszélt, hogy a KISZ gazdasági tevékenységét csak lassan követi az ideológiai, politikai nevelő munka. Ko­runk bonyolult kérdéseire választ vár a fiatalság, meg kell találni a megfelelő mód­szereket, formákat és persze felkészült propagandistákat ehhez a feladathoz. Sokan szóltak saját terü­letük, vagy alapszervezetük munkájáról. A Bonyhádi Ci­pőgyár tapasztalataiból hasz­nosítható lehet a Fiatal Mű­szakiak és Közgazdászok Ta­nácsának működése, a bri­gádmozgalom szervezése. A Paksi Atomerőmű egyik kül­dötte elmondta, hogy sokszí­nű programmal is bizonyí­tani akarják, hogy méltók a fiatalok arra a figyelemre, ami a beruházás jelentősége miatt rájuk irányul. Szó esett a középiskolában végzett mozgalmi tevékeny­ségről, az úgynevezett „ti­zenéves határozat” végrehaj­tásáról, kifogásolták, hogy a szakmunkásokat képző üze­mek és az iskolai KlSZ-szer- vezetek között még mindig kevés az érdemi együttmű­ködés. Ez is egyik oka lehet annak, hogy az iskola elvég­zése után szakadás követke­zik be az egyes ember moz­galmi életében. Ezt bizonyít­ja az a tény is, hogy a szer­vezettség a középfokú tanin­tézetekben a legnagyobb, az­tán húsz és huszonöt éves kor között lecsökken, majd e fölött ismét emelkedik. Volt hozzászólás, ami a KISZ és az úttörők kapcso­latát elemezte, vagy éppen arról beszélt, miként lehet se­gíteni a veszélyeztetett fia­talokat és itt most nemcsak az iskolás kordákról volt szó, hanem az idősebbekről, pe­dig ebben a korosztályban is Elnapolták a BT-vitát New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa tíz fel­szólalás után keddig elna­polta a Perzsa(Arab)-öbölben kialakult helyzet vitáját. Az amerikai hadügyminisztéri­um bejelentette, hogy a tér­ségbe küldi az America ne­vű repülőgép-anyahajét is. Irán ezúttal is bojkottálta a BT ülését, mert Irak irán­ti elfogultsággal vádolja a testületet, de két nyilatko­zatban is kifejtette állás­pontját, amelyben Irakot tette felelőssé az új helyzet kialakulásáért. Irán ENSZ-képviselője New Yorkban tartott sajtó- értekezletén közölte: ha Irak felhagy a kereskedelmi ha­jók megtámadásával, Irán is beszünteti támadásait. sokan vannak, akik nem vé­gezték el az általános isko­lát, sőt már volt kisebb összeütközésük a törvénnyel. Az ő visszailleszkedésükkel is törődnie kell az ifjúsági mozgalomnak. Beszéltek a bejáró diákok és fiatalok helyzetéről és ar­ról, hogy ez nem könnyíti meg bevonásukat az ifjúsági mozgalom életébe. Figyelem­re méltó és nagyon fontos volt az az elhangzott kérdés, hogy hol vannák a cigány KISZ-tagok? Hallottunk gimnazista fel­szólalót, aki igen komor ké­pet rajzolt egy mai középis­kolás életéről, de nem azért, hogy búsuljon, hanem hogy felvázolja, mik is lennének a teendők, például az iskolai demokrácia, a tanulmányi mozgalom, a szabad idő ész­szerű eltöltésének a terén. Többen szóltak a területi alapszervezetekről, például Udvariról, vagy Mórágyról bemutatva miként lehet ott is — az ebből a szempont­ból nehezebb körülmények Szombaton Bukarestben jegyzőkönyv aláírásával be­fejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XVII. ülésszaka. Marjai Jó­zsef és Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei vezeté­sével a. küldöttségek ellen­őrizték és értékelték a két ország miniszterelnökeinek 1982. júliusi találkozóján lét­rejött megállapodások, vala­mint a bizottság XVI. ülés­szakán előírt feladatok vég­rehajtását. Megállapították, hogy a két ország közötti árucsere- forgalom növekedési üteme az utóbbi években elmaradt a lehetőségektől. A bizottság célul tűzte ki az árucsere-forgalom bőví­között — jó mozgalmi életet, igazi közösséget kialakítani. Egy felszólaló — elismerve a felvetett gondokat és kérdé­seket — arról beszélt, hogy mennyi eredményt és sikert ért el az utóbbi három év­ben — a beszámolási idő­szakban — Tolna megye csaknem 17 ezer KISZ-tagja. A pénteki plenáris ülés légköre összességében véve túlságosan felnőttesre sikere­dett, alig-alig csillant meg itt-ott irónia vagy humor. Az természetes, hogy a fiatalok átérzik munkájuk felelősségét, és a megvaló­sítandó feladatok nagysá­gát, de nem zárja ki sem az előbbieket, sem pe­dig a rögtönzéseket, a fiata­los lendületet. Ráadásul csönd volt, a legutóbbi kong­resszus előtti küldöttgyűlé­seken hangulatot adott a ze­ne és az ének. ami most el­maradt. Nem így volt ez a tegnap délelőtti szekcióüléseken, ahol mellőzve a formaságo­kat, parázs viták alakultak tését és a gépjellegű termé­kek forgalmának kiegyensú­lyozását. Intézkedett a vál­lalt kötelezettségek maradék­talan teljesítéséről. Megbízták a két ország ágazati minisztériumait, hogy kezdjék meg az érvényben lévő kooperációs és gyártás­szakosítási egyezmények 1990-ig történő meghosszab­bítására és bővítésére irá­nyuló tárgyalásokat. Marjai Józsefet fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocia­lista Köztársaság elnöke, va­lamint Constantin Dascales- cu, a Román Szocialista Köz­társaság . miniszterelnöke. A kormány elnökhelyette­se szombaton visszaérkezett Budapestre. ki, vélemények és nézetek csaptak össze. Mind a négy szekcióvezető elmondta, hogy a másfél óra kevés volt va­lamennyi kérdés tartalmi át­tekintésére. A részterületek vitáit a plenáris ülés előtt is ismertették. A középfokú tanintézetekben folyó KISZ- munkát megvitató szekció­ban sdk szó esett tanár— diák viszonyról, ami megha­tározó lehet például az ér­dekvédelem érvényesítésé­ben. Természetesen hangot kaptak a tanulmányi munka problémái is. Heves vita alakult ki a gazdaságpolitikai szekcióban sok kérdés körül. Igen meg­oszlottak a vélemények a GMK-k szerepéről, azt egy­felől hasznosnak és eredmé­nyesnek ítélték meg, másfe­lől pedig a termelésszervezés és a bérezés hiányossága­ként említették. Beszéltek a küldöttek arról is, hogy a sok munka miatt csökkent a (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál hétfon utazik Mongóliába Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnök­ségének meghívására május 28-án, hétfőn hivatalos, ba­ráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazik. Várkonyi Piter Ausztriába látogat Várkonyi Péter külügymi­niszter Erwin Lánc osztrák szövetségi külügyminiszter meghívására hétfőn hivata­los látogatásra Ausztriába utazik. (MTI) Befejeződtek a magyar-román tárgyalások A küldöttek eev csoportja Megválasztották a megyei KISZ-bizottságot

Next

/
Thumbnails
Contents