Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-03 / 102. szám
1984. május 3. "népújság 3 Vidám, lelkes, erőt és tenni akarást sugárzó májusi seregszemle (Folytatás az 1. oldalról.) Tamási A reggeli eső már elállt, de cseppjei még ott csillogtak a tamási lovaspálya füvén, amikor megérkeztünk megyénk ifjú városába. A majális helyszíne meglehetősen néptelen volt akkor, csak a pavilonok körül szorgoskodtak néhányan. Megtudtuk, hogy hét munkahely főz a dolgozóknak. Hogy mi főtt a lábasokba'n, kondé- rokban? Virsli, halászlé és különféle pörköltek. Valaki tréfásan meg is jegyezte, a fornádiak annyi ennivalót hoztak, hogy egy hétig elég lenne a városnak. De kipakoltak a pecsenyesütők, és természetesen a helyi „Kop-Ka” Áfész is gondoskodott ételről, italról. A pálya bejáratánál Grill Ferenccel, a városi tanács elnökével és Fiáth Attilával, a városi pártbizottság titkárával találkoztunk, akik épp arról beszélgettek — kémlelve a szürke eget —, hogy a délelőtti kulturális programot „beviszik” a művelődési központba. — Nem kell megijedni az esőtől — mondta a tanácselnök — hisz minden évben volt egy kis „csöpörgő” május elsején. Végül — az időjárással „kiegyezve” — a szervezők a lovaspálya mellett döntöttek. Ügy fél tíz körül kezdtek gyülekezni az emberek, és Fiáth Attila megnyitó szavait már tarka sokaság hallgatta. Ezután maratoni program következett, amelynek felnőtt és gyermek egyaránt részese lehetett. Az úttörő fúvószenekart, a pá- ri népi együttes gyermek és felnőtt táncosait, az I. és II. számú Általános Iskolák tánccsoportját tapsolta meg a közönség, majd a budapesti Latin Combo politikai dalait hallgatták élvezettel. Potyogtak a gólok a kispályás labdarúgó-mérkőzéseken. Résztvevők és nézők egyaránt jól szórakoztak a különböző ügyességi versenyeken. — Van itt minden, mint a búcsúban — közölte viccesen egy idős bácsi fiatal ismerősével, miközben igyekezett meggyőzni arról, hogy leányvásárt is tartanak a majálison. Ez azonban kimaradt a programból, így az ismerkedésre „csak” az esti Hangár-bál biztosított lehetőséget. A tamási májusünnepen a munkát, a munkást ünnepelték úgy, hogy közben erősödtek az emberek közti munkatársi, baráti kapcsolatok. Hogy mindez közös szórakozás, kikapcsolódás közben történt, az természetes. A gazdag kulturális programot a pári gyermektáncosok is színesítették Dombóvár (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az ünnep reggelén Dombóváron 6 órára tervezték a zenés ébresztőt, amelyet azonban a kedvezőtlen időjárás megakadályozott. 8 óra után megállt az eső, és volt remény arra, hogy a hagyományos ünnepi felvonulást nem zavarja meg. A városi pártbizottság előtt felállított dísztribünön pontban 10 órakor megszólaltak a harsonák és megkezdődött a mintegy 8 ezer iskolás és üzemi dolgozó színpompás felvonulása. Ebben az évben a sportszázad nyitotta a sort, őket követte Dombóvár tanulóifjúsága. A kitüntetett üzemek élén a városi tanács költségvetési üzemének dolgozói haladtak, akik fennállásuk óta első ízben nyerték el a Kiváló Vállalat kitüntető címet. Őket 8 másik munkahely kitüntetett kollektívája követte. A mindvégig jó hangulatú seregszemlét a magyaróvári Kötöttárugyár, a Csavaripari Vállalat és a Láng Gépgyár dolgozói zárták. A felvonulókat a Katona József utcában vendéglátó és szórakoztató egységek fogadták, ahol a város apraja- nagyja késő délutánig szórakozott vidáman. Az idei május elsejét a művelődési otthon előtti utcabál zárta, ahol a zenét két dombóvári amatőr együttes: a Wik, és a Black Blues zenekarok szolgáltatták. Magyarszéki Endre Fotó: Bállá Sándor Dombóváron a Kiváló Vállalat címmel kitüntetett költségvetési üzem dolgozói haladtak a felvonuló munkáskollektívák élén. Paks Délelőtt tízkor kezdődött - a mindössze pár éves hagyománynak megfelelően az Atomerőmű lakótelepen — a paksiak felvonulása, melyen több mint tízezren vettek részt. A város vezetői nyitották meg a menetet, majd elfoglalták helyüket a dísztribünön. őket az MHSZ és a két sportegyesület színes, látványos felvonulása követte, majd az iskolák, óvodák következtek. Utánuk jöttek 9 vállalatok, szövetkezetek dolgozói, tagjai. Az Atomerőmű dolgozóinak mintegy háromezres menetét a Paksi Atomerőmű Vállalat kollektívája nyitotta meg, tíz vállalat mintegy háromezer dolgozója vonult fel, sokan hozták el gyermekeiket is. Felcsendült az éljenzés és a taps, amikor a hangosbemondó az erőmű tervtúlteljesítéséről szólt, köszöntötték a beruházáson dolgozó szovjet és a lengyel szakemberek csoportját. Egymás után vonultak el a dísztribün előtt a város ipari, mezőgazdasági üzemeinek, intézményeinek kollektívái, a pár száz méternyire lévő új szabadidő-központhoz, ahol vidám, műsoros majálissal, sportrendezvényekkel folytatódott az ünnepi program. A Paksi Atomerőmű Vállalat dolgozói nyitják meg az erőmű építőinek, üzemeltetőinek menetét Bonyhád Május első napja, a munka ünnepe és a munka ünneplése világszerte. Az idei ünnepnapot reggeli zenés ébresztő, pattogó indulók hangja vezette be Bonyhá- don. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola úttörőfúvósai ébresztették a város lakóit. Az sem vette el az ünneplőbe öltözött, felvonulásra igyekvő munkások, vezetők, kisdobosok és úttörők kedvét, hogy a reggel még esőfelhőkkel volt terhes, és időnként rövid zápor is ijesztgetett bennünket. Kilenc óra körül már sűrű sorokban igyekeztek az emberek az ünnepre. A színes forgatag tíz órakor indult el a Wesselényi utca végében felállított dísztribün felé. A menet élén a város társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői vonultak, két úttörő egy-egy vörös zászlót vitt elöl. A dísztribünön hetvenhat fős díszelnökség foglalta el a helyét, közöttük a párt-, állami és társadalmi szervezetek, üzemek és intézmények dolgozói, úttörők és középiskolások. Harminc vállalat és intézmény vonult el a dísztribün előtt, és minden kollektívát köszöntöttek, kiemelték a legjobb munkát végzett dolgozók és szocialista brigádok nevét. A felvonulók munkásmozgalmi indulók hangjaira, transzparenseket, léggömböket és zászlókat tartva köszöntötték a város és város- környék ünnepére összegyűlteket. A felvonulás az Ifjúsági Parkban fejeződött be, ahol már víg hangulat, javuló idő, sátrak, körhinta és vattacukor, bazársor és céllövölde, virsli és üdítő várt mindenkire. Igazi tarka ünnepi kép, forgatag és zsongás volt az Ifjúsági Parkban. A bonyhádi ünnepen egész napos kulturális és sportprogram jelentett szórakozási lehetőségeket. Simontornya Több éves hagyománynak megfelelően rendezték meg most is Simontornyán a Sió menti fiatalok háromnapos találkozóját. Vasárnap ifjúmunkás nap keretében tartották meg a pártbizottság épületében a „Szakma Ifjú Mestere” versenyt, a Bőrgyárban a targoncavezetők, a SIMOVILL-nél a villanyszerelők, a költségvetési üzemben a kőműves fiatalok vetélkedőjét, a művelődési házban megnyitották Dulity Tibor amatőr festőművész kiállítását. A másik kiállítás Patay László Munkácsy-díjas érdemes és kiváló művészé — kedd délután a Vármúzeumban nyílt meg. Vasárnap délután gálaműsor, este bál volt. Hétfőn rendezték meg a három nemzedék találkozóját különböző ügyességi és sport versenyekkel, este popkoncerttel. Mintegy háromezren vettek részt a hagyományos találkozó különböző rendezvényein, ugyancsak háromezer simontornyai dolgozó és tanuló vett részt a keddi ünnepi felvonuláson. Utána a sportpályán néptánccsoportbemutatót, aerobic-show-t, úttörő „Ki mit tud”-ot, divat- bemutatót, tűzoltási bemutatót rendeztek, majd a fúvós- zenekar adott térzenét, a délelőtti program barátságos labdarúgó-mérkőzéssel zárult. A bőrgyár — mint MSZBT tagcsoport — szovjet katonákat látott vendégül. Délután az általános iskola udvarán kisdobosokat és úttörőket avattak, este fáklyás felvonulással, fáklya- úsztatással, tábortűzzel zárult a munka ünnepének ren- d ezvény - sorozata. Tolna (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Huszonkilenc üzem, szövetkezet, intézmény, iskola több mint négyezer dolgozója, tanulója volt részese az elmúlt évek legszínpom- pásabb tolnai felvonulásának. öt kitüntetett üzemet, százhét szocialista brigádot, hetven kiváló dolgozót köszönthetett a dísztribün hangosbemondója. A felvonulást egész napos majális követte: sport- és kulturális rendezvényekkel. E napon volt elsőként látható a tolnai származású Derkovits-díjas festőművész Strissowszky Szilárd tárlata a Fonógalériában, a gyermekeket délelőtt a Magyar Cirkusz és Varieté, délután pedig a Holló együttes szórakoztatta. A két tolnai és a mözsi általános iskola közös gimnasztikái gyakorlatot mutatott be, a művelődési központ fúvószenekara térzenét adott. Dunaföldvár A nagy ünnep előtti napokban tartották az üzemekben az ünnepségeket, kedden délelőtt rendezték meg az Oxigén- és Dissous Gázgyár üzemében az ünnepséget. A Duna-parton rajzversenyt rendeztek, délután a Vár szabadtéri színpadán néptáncműsor volt. Méhes Lajos május l-i beszéde A világ dolgozói hagyományos, nagy ünnepének előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Kormánya, a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében tisztelettel köszöntőm hazánk minden dolgozóját, állampolgárát. Köszöntőm az idősebbeket, akik sok május elsejét éltek meg és az unokákat, akik talán holnap találkoznak először a munka, a dolgozó ember ünnepével. Köszöntöm azokat, akik most is szolgálatban vannak, az otthonuktól távollévőket, az útra indulókat, és köszöntőm az otthonmaradókat — mondotta bevezetőjében Méhes Lajos, majd így folytatta: Május elseje az értéket teremtő munka és az alkotó ember iránti tiszteletadás napja. Megbecsülése a munkának, és megbecsülése a munkásnak, a parasztnak, az értelmiséginek, akiknek tudásából, erejéből, képességéből, szorgalmából gyarapszik népünk és nemzetünk. Ennek az ünnepnek már csaknem százesztendős története van. A munkásság a májusi ünnepét sem ajándékba kapta, hanem kiharcolta magának. Még köztünk élnek a részesei és tanúi annak az időnek, amikor a legkevésbé volt szabad ez a nap a szervezett dolgozók érzelmeinek kifejezésére. A munkások az ünneplés szándékával, egy jobb élet követelésével, az úri osztály félelemmel és teljes fegyverzettel készült május elsejére. Lenézte a parasztot és félt a munkástól. Az egyiket cselédjének tartotta, a másiktól rettegett. Rettegett attól a nagy erőtől, amelyet a munkásosztálynak a legnagyobb fegyvere, a szervezettsége, az öntudata jelentett. A dolgozók élete, a munkássors sohasem volt köny- nyű. Többszörösen nehéz volt azoknak, akik a közösségért, az osztály egészéért cselekedtek, harcoltak, kifejezve az egész osztály küzdelmét, szenvedését, egy szebb élet utáni vágyát. Tisztelettel gondolunk ma azokra, akik vállalták e harcot. Május elseje ebben a küzdelemben emelkedett ki a hétköznapok szürke egymásutánjából ünneppé. így vált a munkásszolidaritás, a nemzetközi összefogás, a munkásosztály jogaiért vívott küzdelem jelképévé, az egész világon. E napon üdvözletünket küldjük a szocialista országok dolgozóinak, akikkel szoros egységben küzdünk népeink boldogságáért, a világbékéért, a társadalmi haladásért. Szolidaritásunkról biztosítjuk azoknak az országoknak a dolgozóit, akik a létbizonytalanság. a munkanélküliség ellen küzdenek, és mély együttérzéssel gondolunk ezen a napon azokra, akik függetlenségükért, szabadságukért harcolnak. A munkásmozgalom korai szakaszában született valahol itt Közép-Európában egy négysoros vers, mely szinte kifejezte a jobb életért, a szocializmusért harcba indulók programját: „Azt kívánjuk, te jövendő távol, Asztalunkon kenyér mindig álljon, S legyen munkánk, gyermekünknek iskola, öregjeink ne kolduljanak már soha.” Ez a vers lehet, hogy ma már inkább tűnik fohásznak, mint harci programnak. Pedig, ha jól meggondoljuk, ezért folyt, folyik ma is a harc. A századfordulón, de még az 1930-as években is munkát-kenyeret követelnek a tüntető budapesti munkások. Május elsejék fő jelszava ez. És mi minden történt még a 30-as évek után, amíg a magyar dolgozók kezükbe vehették sorsuk intézését! De soha nem felejtjük milyen mélységből kellett 1945-ben elindulni. Milyen távoli jövőnek tűnt akkor a régi vers egyetlen sorának elérése is. Küzdelmes úton jutottunk el a mához. Jó érzésekkel vehetjük ezen az ünnepi napon is számba életünknek azokat a tényeit, amelyekre büszkék vagyunk: annak természetességét, hogy aki dolgozni akar, dolgozhat, tisztességes munkával keresheti meg a kenyerét, iskoláztathatja gyermekét és öregjeink nyugdíjban részesülnek; hogy emberi módon élhetünk, és ha nagy erőfeszítések és áldozatok árán is, de rendszeresen javulnak lakáskörülményeink, üzleteinkben egyenletesen kielégíthető az árukínálat; hogy anyagi gondjaink, növekvő terheink ellenére megőriztük a szociális gondoskodást, az egész társadalomra kiterjedő egészségügyi ellátást. Ezért érdemes volt küzdeni. Mindezt népünk saját szorgalmával, tudásával, munkájával, tehetségével érte el. Nagy támaszt jelentett ebben az, hogy a szocialista országok családjába tartozunk. De az ünnep sem feledteti el velünk a gondokat. Tudjuk, hogy élnek közöttünk emberek, akiknek a sorsa ma is nehéz. Idősek és családalapító fiatalok, nagycsaládok tagjai. De egész népünk igényei is előre mutatnak, senki sem tartja végső célnak a mai napig elért eredményeket. A világgazdaság mozgásai sem engednek pihenőt. A további útról tárgyalt a párt Központi Bizottságának legutóbbi, április 17-i ülése. A párt az eddigi út folytatására szólít fel, de arra is, hogy nagyobb következetességgel haladjunk a magunk választotta úton. Csak a munka, a jól végzett, a fegyelmezett, a szorgalmasabb, találékonyabb munka lehet a jövőben is a fejlődés biztosítéka, forrása. Mi itt Magyarországon békében és szabadon ünnepelhetjük május elsejét. A világon azonban nincs mindenütt béke. Szinte egyfolytában dörögnek a fegyverek a Közel-Keleten, Afrikában és Latin-Amerikában. De földünknek azokon a részein is nagyon törékeny a csend, a béke, ahol most hallgatnak az ágyúk, a géppuskák. Az emberiséget ma foglalkoztató sorskérdések közül legfontosabb a nukleáris háború fenyegetésének elhárítása, a világ békéjének megőrzése. Hiszen ettől függ minden, a létezés, az élet, a megmaradás és a felemelkedés lehetősége. Ezért lesznek az idei május elsejei demonstrációk fő jelszavai a világ minden részén: Békét a világnak! Csökkenjen a feygverkezé- si hajsza! Háborús félelmektől mentes világban akar élni az emberiség! Ezekkel a gondolatokkal hívjuk a májusi menetekbe, nemzeti lobogónk és a munkás nemzetköziség vörös zászlója alá mindazokat, akik tettekre, cselekvésre készek boldogulásunkért, szocialista céljainkért, a békéért. Kívánom, hogy közös nagy ünnepünk, s a felvonulás élménye adjon mindannyiunknak új erőt a munkához és vidámságot, örömet az élethez — mondotta befejezésül Méhes Lajos. (Méhes Lajosnak, a Politikai Bizottság tagjának, a SZOT főtitkárának beszéde április 30-án hangzott el a rádióban és a televízióban.)
