Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
1984. május 26. TOLNA _ rtÉPÜJSÁG 5 I Riport helyett... Gyökereink Az ezekben a hazánk távolabbi vidékeivel. Nem véletlenül kísért tehát - éppen most gondolataimban egy meghiúsult riportom, amiben a hazáról, a hazaszeretetről terveztem megszólaltatni — gyerekeket. Azért őket, mert megnyugvást reméltem a vállalkozástól. Miért maradt el a riport? Mert akikben partnert sejtettem, kissé értetlenül bámultak rám. Ki érdekesebb témát javasolt gyorsan, ki pedig csak ímmel-ámmal reagált pedagógus ismerőseim közül. Az óhajtott beszélgetés nem jött össze és az így feladott leckén azóta is van miért gondolkodnom. Azon tűnődöm egyre, hogy jól értjük-e, helyesen használjuk-e a hazaszeretetei, a hazafiság fogalmát. Hogy gyakran hivatkozunk rá, tény. Jelzőkkel látjuk el, beszélünk szocialista hazafiságról, cselekvő hazafiságról, emlegetjük korszerű értelmezését. Nem egyszer fölöslegesen is hivatkozunk rá, frázisként koptatjuk. Tudjuk pedig, hogy szülőföldünk szeretete, kötődésünk e hazához legnemesebb érzelmeink közé tartozik. És persze nem csupán érzelemről, hanem tudatos magatartásról is szólunk, amikor hazaszeretetet, hazafiságot emlegetünk. Ismerjük a jelentését? Hogyne ismernénk! Iskolás gyerekek is képesek a fogalom meghatározására, ha nem is úgy, ahogy az értelmező szótár teszi, amely szerint a hazafiság öntudatos, tevékeny hazaszeretet. A hazaszeretet viszont; az ember hazája, népe iránti szeretete és odaadása. Hogyan alakul, formálódik bennünk a hazaszeretet, hogyan érik az ember hazafivá? Gyermekkorunkba nyúlik vissza a kezdet. Szülőhelyünk, gyermek- és ifjúkorunk vidéke, néhány utcája jelenti akkor a hazát, tucatnyi felnőtt adja rá a példát, anyanyelvűnk megismerése vezet rá, hogy ehhez a néphez, nemzethez tartozunk. Ezek az érzelmi feltöltődés évei. Életre meghatározó élményeket gyűjtünk és ezekre épül később a történelmi ismeret- anyag, a nemzeti kultúra, az itt élés tudatos vállalása, az ebből fakadó feladatok megértése, a velük való azonosulás igénye — képessége. Múltunk ismerete nélkül nehezebben igazodhatunk el a jelenben, bizonytalanabb a jövőképünk — ismételgetjük sokszor a nem új keletű igazságot. Okkal. A hazaszeretet, a hazafiság mai tartalmának felfogásához is szükségünk van a történelmi előzmények, a történelmi tapasztalatok elsajátítására. Szükségünk van, mert fontos sorra vennünk, hogy melyik századból kiket tisztelünk hazafinak, így világosulhat meg, hogy elsőként a nemzeti függetlenségért, társadalmi haladásért küzdőket illeti az utókor megbecsülése. Koronként — mint tudjuk — más hangsúlyt kapott az egyik és a másik törekvés. Attól függően, hogy az ország fennmaradásának mi volt az alap- feltétele. A nemzeti függetlenség kivívása, megtartása, avagy a sürgető társadalmi ellentmondások felszámolása. Történelmi leckéinkből azt is tudjuk, hogy a kettő nem egyszer ugyanabban az időben vált sorskérdéssé. Hogy mást ne említsünk, a 48-as szabadságharc és forradalom idején, amikor a nemzeti függetlenség és a társadalmi átalakulás egyaránt célja volt Kossuthnak és híveinek. Azt is tudjuk, h°sy haladás is és a maradiság ’-----------------:— ------ is rendre talált támogatókra az or- , ■ szág határain kívül is. Másszóval: a haza jobbításának, fejlődésének gondolata, az igazi hazaszeretet, hazafiság : egyúttal a nemzetköziségtől sem idegen. Mint ahogy a. reakció is nemzetközi táborrá szerveződött, a nemzeti ér- : dekek fölé emelve az osztályérdekeket. És sajnos, arra is volt példa a magyar és más nemzetek történelmében, hogy az osztályérdek, az uralkodó osztály érdekének vé- delmezésére használták föl a hazafias jelszavakat; a nemzet jövőjéért való aggodalmat, felelősséget hirdetve, éppenséggel a nemzetét vitték tragikus következményű háborúkba. Talán elég a második világháború Horthy-féle hazug propagandájára utalni, hiszen ez a propaganda azokat bélyegezte meg hazaárulással, akik világosan fölismerték az ország népének érdekeit, a fasiszta támadó ; háború lényegét. Hogy kik voltak az igazi hazafiak és kik ártottak a magyar nép érdekeinek? A kérdésre a történelem adott választ. Mit követel tőlünk ma a hazaszeretet? A felelet kézenfekvő: a szocialista Magyarország érdekeinek szolgálatát, nemzetünk sorsáért érzett felelősséget, odaadást közös ügyünkért. Mindennek alapja, hogy békében éljünk,_ békében dolgozhassunk. Az atomháború fenyegetésétől megóvni a világot, hitem szerint minden józanul gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy más alternatíva nem létezik. A béke megőrzésében természetes szövetségeseink a szocialista országok, és mindazok az erők, amelyek a nukleáris háború, a fegyveres konfrontáció megakadályozásáért tevékenykednek. Nekünk nem érdekünk a különböző társadalmi országok közötti kapcsolatok romlása. Bizonyítottuk és bizonyítjuk, hogy készek vagyunk tiszteletben tartani más országok érdekeit, föltételezve az egyenrangú partneri viszonyt. Másrészt: tudatában vagyunk annak, hogy hazánk gazdasági ered- ményei, tudományos, kulturális értékei az itt élő, dolgozó milliók munkájából származnak. Korántsem valamiféle megfoghatatlan, bizonyíthatatlan megállapítás tehát, hogy a hazaszeretet ma is tettekben nyivánul meg. Van mércéje: ki tesz többet a köz javára, ami egyúttal — mert szocialista társadalomban az egyén és a társadalom legfőbb érdekei azonosak — személyes boldogulását is meghatározza. Természetesen ennek a cselekvő hazaszeretetnek internacionalista vonása is van. Részben azért, mert a szocialista társadalom sikerei ideológiánk, a marxizmus—le- ninizmus igazát bizonyítják. Nemzetközi tekintélyünk is ezen nyugszik. Ez teszi vonzóvá a nem szocialista országokban élő emberek számára a szocializmust. Vívmányainkat aligha kérdőjelezhetik meg mai gondjaink. Nekünk kell megoldanunk feszültségeinket, ellentmondásainkat, a korábbinál talán még nagyobb erőfeszítéssel. De népünknek megvan hozzá a képessége, amelynek mozgósítására késztető közös alapja éppenséggel az a haza- szeretet, amelyről olykor szégyellünk beszélni. Hogyha mégis megtesszük, lózungokba burkoljuk------------------------------ legszebb érzéseinket. S talán ezért n em lelkesedünk, ha a krónikás jövőnk örökösét, egyben tükrünket, a gyermeket faggatja, beszélteti hazájáról, hazaszeretetről, hazafiságról.-aojáró iskolai kirándulások időszakát él- -------. jük, gyerekek ezrei kerekednek föl t anévvéghez közelítő napokban ismerkedni Két éve nyerte el véglegesen a Kiváló együttes címet a szekszárdi „Musica” bábegyüttes. Az ő munkájukról szeretnénk képriportunkban ízelítőt adni azoknak a felnőtteknek és gyerekeknek, akiket ez a műfaj érdekel, vagy éppen meg szeretnének ismerkedni az irodalmi ihletett- ségű vidám bábdarabok szépségeivel. Ha szabad úgy fogalmazni, az együttes „Ars poeticája": szolgálni a magyar zenét, irodalmat és a régi magyar szót. Ez a stílusú bábjátszás, amit ma már az együttes magáénak mondhat, Csehszlovákiából került hozzánk. A jövőt illetően több népi komédiát szeretnének színre vinni, természetesen messz elkerülve a giccses megoldásokat. A hazai elismeréseken kívül részesei lehettek külföldi sikereknek is. Ilyen volt a Dániában elért harmadik helyezésük a II. nemzetközi Andersen-versenyen. KAPFINGER ANDRÁS képriportja Kunlis Edit a változatosság kedvéért furulyán játszik. Átmentem a hídon",.. ~| Figyelj a jobb kezemre! Szereim! jelenet Indulhatunk? IHusica 8a I Figyelem Párbeszéd A Lengyel László című darabból a finálé Egy sztár készülőben
