Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
1984. május 26. 4^ÉPÜJSÁG Az általános Iskola tanulóinnak több, mint egyötöde hazatérőben Például munkalehetőség. Első ittjártunk idején még Mi az, ami még az „igazi” üdülőfaluvá váláshoz hiányzik? Artézi kút és tisztességes vízelvezetés. A házakat Tíz esztendővel ezelőtt hosszabb riportban számoltunk be az akkori nagyszé- kelyi hétköznapok egyikéről. Kissé vegyes érzés, amikor az ember játszi könnyedséggel veheti elő ló, vagy sajnos többször 10 éves írásait, de az akkori tények és az időközben végbement változások egybevetése nincsen tanulságok híjával. Ilyesmivel próbálkoztunk május első napjaiban. Nagyszékely régen volt „nagy”, de akkor is csak módjával. 1880-ban 2613-an laktak itt, ma 642-en, ami még a 10 évvel ezelőtti helyzethez mérten is bő 300-as lélekszámcsökkenést jelent. Az időközben innen már elköltözött Pataki Henrik tanító mondotta régi riportunk írása idején: Jó néhány éve lerajzoltattam az iskolásokkal, milyennek képzelik Nagyszékelyt 2000-ben. Volt, aki emeletes házat rajzolt, más meg éppen vasútállomást. Egy fiú azonban valami meglepőt... — Mit? — Temetőt! Könnyen lehet, hogy neki lesz igaza...” i Ez már akkor se tűnt valószínűnek, ma mégkevésbé az. Erre a régi riportnak az a része is garancia, mely a falu káprázatos tájképi szépségét próbálta ecsetelni. Még egy idézet 1974-ből, hogy aztán lehorgonyozhassunk a mában, ami ismeretes módon a jövő alapja. Így zártuk az akkori riportot: „A több órás beszélgetés, véleményhallgatás után kialakul Nagyszékely jövőjének valószínű képe. A lélek- számcsökkenés — részben az elköltözés, de legalább any- nyira az elöregedés miatt — egy ideig még folytatódik. Nagyszékely jól gépesített mezőgazdasággal, az adottságoknak megfelelő, fejlett állattenyésztéssel rendelkező kisközség lesz. Viszonylag most is jó, de ha évek múlva az útépítés megvalósul, úgy bizonyára javuló közlekedése, a járművek gyarapodása más jövőre is predesztinálja. A dinamikusan fejlődő nagyobb települések, Pincehely, Nagydorog szép tájképi környezetű, egészséges „alvóvárosa”, méretei szerint helyesebben „alvófaluja” lehet. A távolra járók kultúrált otthona.” A jóslás sosem tartozott az újságírói mesterség kritériumai közé. Így mielőtt a szerző számot adna a többé- kevésbé jóslata szerint változott nagyszékelyi valóságról, sürgősen elsimeri a kívülről jött vélemények veszélyeit. Hiszen az egykor volt nagyarányú állattenyésztésnek valóban nincs nyoma és az árokparton kaszálható füvet se veszi árverésen senki. Igaz viszont, hogy nemcsak a dolgozni távolra járók térnek vissza ide szívesen, többnyire nem új de meg- és felújuló otthonaikba, hanem sokkal távolabbról jöttek is. Hosszabb előtanulmányok után egyszer majd cikket szentelünk annak az egyre feltűnőbb gyakorlatnak, amivel kapcsolatban többek közt Si- montornyán és Mórágyon is láttunk példát, hogy elkezdődött távoli városok lakóinak falusi ház- és telekvásárlása. Közgazdasági és demográfiai összefüggések felismeréséhez nem kell túlságosan nagy ész, a tény magában is örömmel rögzíthető. Végtére értékek menekülnek meg a többé-kevésbé biztos pusztulástól. A Hazafias Népfront már korábban országszerte megkezdte az ilyen igények felmérését és Nagyszékelyt is az üdülőfalvak közé sorolta. Az üdüléshez, egy — jóidéig — sorvadó — település vonzóvá tételéhez, az itt maradáshoz persze kell egy és más. „újszülött” volt a fővárosi Április 4. Ktsz varrodája. Most éppen 2 és fél millió forintos beruházás árán folyik a már sokféle célt szolgált, régi, de masszív épület felújítása, ahol a 31 helybeli lány és asszony most kissé zsúfolt körülmények közt dolgozik ugyan, de falusi körülményekhez idomított műszakbeosztásban (reggel negyed 8 és délután negyed 5 között), saját állításuk szerint egyre javuló kereset mellett. Ez utóbbi mostanában havi 3500 forintos átlagot jelent, amiről a világért ne mondjuk azt, hogy nem lehetne több, de ugrásnyira kinek-kinek az otthonától nem is kevés. Kell természetesen megfelelő közlekedés. Az az út, melyet 10 éve a helyiekkel együtt szidtunk, időközben sokat javult, bár persze egy felületkezelés ráférne. Az autóbuszközlekedés elfogadható. A 10 évvel ezelőtti 9 magántulajdonban lévő személygépkocsi helyett ma 34-ről tud a tanács. Nagyszékely 1974-ben és 1964-ben Lehelné Rozsos Janka keramikus A varrodában csak átmenetileg szűkös a hely... Üdülőfalu lesz _? u gyanis sorra felújítják, noha — ez a területileg illetékes pincehelyi vb-titkárnő közlése — új a felszabadulás óta nem épült több kettőnél. Az újságíró azonban ne csak beszéljen, hanem beszéltessen is. Meg kell kerülni a sehol nem látott módon, furcsán egymás mellé épült két református templom együttesét (melyek közül minden ellentétes híreszteléssel szemben a műemlék jellegű régit s e akarja az egyház építőanyagként áruba bocsátani) és valahol a falu végén eljut a látogató Lehelné Rozsos Janka keramikushoz, a budapesti Finomkerámia Vállalat nyugdíjasához, aki... — Nem is olyan régen azt se tudtam, hogy ez a falu a világon van. Aztán egy újsághirdetés nyomán ide kerültünk a férjemmel. Hadd ne mondjam, hogy mennyiért vettük ezt a parasztházat, telket. Jószágot tartunk, gyümölcsöt termesztünk, és Pestre, a XIV. kerületi lakásunkba csak akkor megyünk, ha muszáj. Mert nemcsak a környék szép, hanem az emberek is kedvesek, szót értők. Jankó Imre, a volt tsz-elnök, Bogárdi Dezső, egy magunkfajta nyugdíjas és senki se sértődjön meg, akit nem sorolok... 23 tagú a pártalap- szervezetünk. Tudja, én 1947. óta veszek részt munkás- mozgalomban, 1951-től vagyok a párt tagja, enélkül el se tudnám képzelni az életemet. Az öregek klubjában 62-en vagyunk, kirándultunk már Harkányba, Igalba, Gu- narasba. Nemcsak nőnapot, hanem igenis férfinapot is tartottunk már, és megünnepeltük 2 házaspár aranylakodalmát. Minden azon múlik, hogy az ember akar-e csinálni valamit... Például kerámiaszakkört szervezni, gödörkemencét készíteni, ide csábítani a ke- rámikusok Kapos menti vándortáborának résztvevőit és elkezdeni a népművészeti tárgyak gyűjtését, hiszen abban az iskolában, melyben Ulrik tanító néni 23 alsóst tanít, táncsak ilyesminek is akad hely. Nem a Lehel család az egyetlen távolról jött. De abban mindenki egyetért, hogy a legdinamikusabb fajtából valók. Egyébként úgy hírlik, hogy most egy budapesti orvosnő kacérkodik valamelyik régi házzal... ORDAS IVAN Fotó: Gottvald Károly Újjászülető családi ház Balatoni tervek, gondok Minden évben csúcs A közeledő nyár csalhatatlan jele, hogy mind több szó esik a balatoni problémákról, vagyis azokról a gondokról, amelyekkel évről évre ilyentájt kell szembenézni. Mert a Balaton változatlanul — sőt fokozódóan — nagy idegenforgalmi vonzerőt jelent olyannyira, hogy minden esztendő újabb csúcsot hoz. Már 1978-ban egymillió-kétszázezret ért el a Balaton három partján — a veszprémin, a zalain és a somogyin — üdülők száma, s tavaly már csak ez utóbbin 940 ezren élvezték a nyár örömeit. Igen, még mindig inkább a nyárról kell elsősorban beszélnünk, holott a téli Balaton is rengeteg szépséget kínál, mégis az idegen- forgalom 70 százaléka mintegy száz napra korlátozódik. VÍZMINŐSÉG ÉS ZSÚFOLTSÁG Ez - jelenti tulajdonképpen a legnagyobb gondot — amint arról a minap tájékoztatott Sarudi Csaba, a Somogy megyei Tanács általános elnökhelyettese, az e kérdésben talán a legilletékesebbek vagy még inkább a legjobban érintettek egyik képviselője. Az üdülők legtöbbjét ugyanis a somogyi partokon kell ellátni. E megyében egyébként a harmadik legjelentősebb ágazat az idegenforgalom, az itteni települések hétvégeken lakosságszámuk öt-hatszorosát is befogadják. Nyári hétvégeken csupán a már városi rangra emelkedett Siófokon több, mint százezernyi ember fordul meg. Érdekes adat az is, hogy a Balaton partján jelenleg 130 ezer befogadó helyet tartanak nyilván, ami az országban lévőknek 32 százaléka. A SZOT- és a vállalati üdülők 38 százaléka helyezkedik el ugyancsak a Balaton körül. Ezért is tájékoztatott úgy a megyei tanácselnök-helyettes, hogy a legfőbb teendőjüknek a tó vize minőségének a javítását tartják, valamint lehetőség szerint a zsúfoltság csökkentését és a területek ésszerűbb hasznosítását. Ennek érdekében a központi szervek és a megyei tanács már elfogadta a közműfejlesztési programot, amelynek az a lényege, hogy — ahol lehet — még a tisztított szennyvizet se engedik a Balatonba. Ez egyrészt úgy valósul meg, hogy a Sión keresztül vezetik el, másrészt Boglárlellén gyűjtik össze és a Koppány patakon át vezetik el. A program fő része a keleti és a középső térségre irányul, mivel Fonyód és Máriafürdő környéke szorul rá leginkább. Nem kisebb feladat a házi szennyvizek elvezetése sem, mivel azok is beszivárognak a tóba. Most már azonban sikerült a szippan- tókkal megvédeni ettől a szennyezéstől. Ugyanakkor a derítőhelyeket is folyamatosan délebbre vitték a parttól. A Balatontól délre e program keretében egységes köz- tisztasági szervezetet hoztak létre. Tudvalevő ugyanis, hogy a széljárás az év legnagyobb részében északról jön és így a déli partra taszítja a vízfelszínről a szemetet, hordalékot. Tavaly igen szép eredményekkel segítettek itt a tisztításban a KISZ-sek. Országos KISZ- tábor dolgozott és tagjaik tonnaszámra szedték, gyűjtötték össze a szemetet, szennyeződést. Az idén a KISZ Központi Bizottságának támogatásával négy ilyen tábort szerveznek. A HÁTTÉRTELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSE A program másik célkitűzését, a zsúfoltság csökkentését a megyei tanács úgy szeretné elérni, hogy az úgynevezett háttértelepüléseket is jobban bekapcsolja az idegenforgalmi kínálatba. Ezzel remélhetően nemcsak sikerül tömegeket elvonni a partokból, hanem megfelelő pihenéssel- egybekötött színvonalas élményt is nyújtani nekik. Ezért is fejlesztik a megye több szép vidékét, kiépítik kulturális emlékhelyeit, népművészeti vidékeit, s mindehhez megfelelő elszállásolást igyekeznk teremteni. Egyelőre természetesen még a pénzügyi akadályokat is le kell küzdeni, de máris sokan utaznak szívesen Kaposvárra egyebek között a Ripl-Rónai emlékház megtekintésére, de itt találhatják Közép-Európa első mozimúzeumát is. Országos hírű a Zichy Mihály múzeum, a niklai Berzsenyi Dániel múzeum és a szennai szabadtéri falumúzeum, amely különféle folklórműsorokkal is várja az érdeklődőket. A balatonmenti forgalom csökkentését célozza, hogy az M 7-es nyomvonalát a terv 4—5 kilométerrel beljebb tűzi ki a parti sávtól. Érvénybe lépett üdülőlétesítési tilalom is, illetve szigorú engedélyhez kötött, hasonlóképpen korlátozták a lakásépítést is. Ez utóbbihoz öt évi helybenlakás vagy helyi munkahely szükséges. Erre azért is volt szükség, mert • az elmúlt évtizedben erőteljesen megnövekedett a partmenti települések lakosságszáma, miközben a megyei átlag csökken. Ezt a folyamatot mindenképpen egészséges arányok közé kell terelni. NINCS STAGNÁLÁS Meglepte a megyei tanácsot, hogy az ismert gazdasági okok miatt mind hazai, mind külföldi idegenforgalom stagnálására számítod tak tavaly. Mégis: ez az esztendő is újabb csúcsot hozott, mint évek óta állandóan. A tőkés országokból is több turista jött, mint korábban, de inkább a kisebb pénzűek jöttek. A tanács szeretné elérni, hogy minőségi változást segítsen elő, vagyis inkább a jobban költekező, nagyobb pénzűek jöjjenek külföldről. Ehhez persze olyan szolgáltatásokat is kell nyújtani, az pedig semmiképpen sem lehetséges, hogy zavarok legyenek például a kereskedelemben. Tavaly ugyanis alig bírták a terhelést, s noha áru volt, mégis helyenként várakozásra, sorban állásra kényszerültek a vevők. A tervekben most szerepel több nagy alapterületű üzletház megépítése. Elsőként egy ilyet Szántódon nyitnának. Siófokon pedig a pénzügyi lehetőségeknek megfelelően több önkiszolgáló éttermet nyitnak. Az eddiginél több I. osztályú kempinget létesítenek a most kezdődő rekonstrukció folyamán. Javítják a közlekedést is, aminek a jelé máris, hogy öt év alatt két Sió-hidat építettek a már meglévőn kívül. Átgondolják azt is, miként javíthatnának azon a helyzeten, hogy a főútvonalaktól kevés a bekötő, összekötő út. Széleskörűen gondolnak tehát Somogy megyében az idén is várhatóan nagy tömegben özönlő vendégekre, kultúrált elhelyezésükre, szíves látásukra. Hozzátehetjük: a vendégeken is múlik, hogy mindannyian, minél többen élvezhessék hazánknak ezt a joggal kedvelt természeti kincsét, s védjék, becsüljék meg a Balaton selymes vizét, kellemes partjait. (KS)
