Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
1984. május 26. 2 “ÍnÉPÜJSÁG Az ifjúság helytállt a munkában és a tanulásban (Folytatás az 1. oldalról) volt a fejlődés. Az országos átlagot meghaladó ütemben növekedett az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság termelése és a beruházások üteme. A gazdasági fejlődéssel összhangban, azok követelményeként a fiatalok körében viszonylag gyors ütemű átré- tegződés figyelhető meg. Némileg csökkent a munkás- fiatalok, ugyanakkor növekedett a termelőszövetkezeti és szellemi foglalkozásúak aránya. A gazdasági és kulturális életben jelentős helyet és szerepet vívott ki magának a fiatal értelmiség Gazdas^pi építőmunka A KISZ-szervezetek gazdasági építőmunkában való részvételének Irányai és formái az elmúlt években igazodtak a népgazdaság új fejlődési pályájához. E változások irányát megfogalmazták a KISZ X. kongresszusa óta megjelent ifjúmunkás, a mezőgazdasági és a műszakigazdásági szakemberek rétegére vonatkozó határozatok. Ezek a gazdasági építőmunka lepf-M-vt-icabb elemeként a termelés valamennyi területén a minőség javítását, a termelékenység fokozását, a termelési költségek ésszerű csökkentését, a fokozott takarékosságot, és az alkotókészség kibontakoztatását jelölték meg. A szocialista brigádtagok 32 százaléka 30 éven aluli, a fiatalok 30 százaléka dolgozik ifjúsági brigádokban. A KISZ-tagok döntő többsége brigádtag. Kedvezőtlen jelenség, hogy háttérbe szorultak a közösséget alakító, a szabad idő közös eltöltését szolgáló programok a brigádok életében. A KISZ gazdaságpolitikai tevékenvségének legfontosabb eleme napjainkban a műszaki fejlesztésben, a műszaki-technikai haladás meg- gvorsításában való aktív részvétel. Ennek keretében szakmai tanácskozások, módszer- vásárok. tapasztalatcserék és különböző szakmai rendezvények szervezésével volt lehetőségük a fiatal szakembereknek a műszaki-technikai újdonságok megismerésére. jA *7 V>cvA V-\ ap ..ps rpórf cr>iV q J>Ünr,lVrf3+i|1rii«! A f’qt'ql S7ra>r>v•• nVá. a rpfís7nki £<? jrqTrHqqácrt szárrv^a tov£Hhi biztosít az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer. Az alkotások többsége műszaki, technikai, közgazdasági jellegű ésszerűsítés, 60—65 százalékukat újításként is elfogadták. A fiatalok alkotókedvét döntően meghatározza a vállalati vezetés szemléletének korszerűsége, vagy annak hiánya. A fiatal újítók alkotásainak hasznosítása érdekében az elmúlt évben megyénkben is megalakult az Alkotó Ifjúság Egyesülés társadalmi képviselete. Tizenhét FMKT- szervezet működik, közel 300 fős létszámmal, öt fiatal agrárszakemberek tanácsa működik, tevékenységük szorosan kapcsolódik az Agrár- tudományi Egyesület csoportjainak szakmai munkájához. A központi programvédnökségek közül eredményes munka folyt megyénkben a számítástechnikai, gábona- és húsprogram, valamint az energiaracionalizálási program felett vállalt védnökségek keretében. A paksi atomerőmű felett a KISZ központi védnökséget vállalt. A KISZ Tolna megyei Bizottsága a beruházás befejezéséig kiemelt figyelmet fordít az ott folyó gazdasági és mozgalmi munkára. Az elmúlt években a KlSZ-szer- vezetek és ifjúsági közösségek nagyobb figyelmet fordítottak a környezeti kultúra ápolásáért kifejtett meggyőző munkára, a környezet tisztasága és szépsége megőrzéséért indított akciók szervezésére, ennek ellenére munkájuk lényegesen elmarad a lehetőségektől és a fokozódó követelményektől. A szakmai műveltség gyarapítását jól szolgálja a szakmai versenyrendszer továbbfejlesztett formája, amelyben összehangoltabban érvényesül az elméleti képzés és gyakorlati tudás egysége. összességében elmondható, hogy megjjpnk fiataljai lelkiismeretesen, becsületesen helytállnak a termelőmunkában, alapkötelességeik példamutató teljesítésével veszik ki részüket a gazdasági feladatok megvalósításából. A diákokról - röviden A .tudás egyre nagyobb mértékben válik termelőerővé, egyúttal előfeltétele a közéleti, politikai aktivitásnak, a szocialista demokrácia továbbfejlődésének. A középiskolások körében a legfontosabb feladatot a tanulás, a leendő pályára való felkészülés, a korszerű, általános műveltség megszerzése jelenti. A tanulók többsége teljesíti kötelességeit, de nem kevés azoknak a száma, akik nem képességeiknek megfelelően tanulnák, tanulmányi fegyelmük gyenge, vagy csak egy-egy tantárgyban érnek el jó eredményeket. A szakmunkásképző intézetekben továbbra is gondot jelent a lemorzsolódás, valamint a közismereti tárgyakból elért gyenge tanulmányi eredmény. A tanintézeti KlSZ-szer- vezetek tanulmányi munkát szervező tevékenysége az elmúlt időszakban fejlődött, a pár évvel ezelőtt elindított tanulmányi, szakmai tanulmányi mozgalom azonban nem tudta teljeskörűen átfog, ni ezt a feladatot. A tanintézeti KISZ-szervezeteknek fel kell lépnie a tanulást lebecsülő véleményekkel szemben, jó munkaformák és módszerek kialakításával minden tanulót ösztönözni kell a képességeik szerinti tanulásra. Segíteni kell a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, támogatni az egyéni adottságok, képességek, a tehetség kibontakoztatását. A továbbtanulás feltételei munkahelyenként jelentős eltérést mutatnak. A nagyobb vállalatok, intézmények esetében elsősorban az adminisztratív munkakörben dolgozó fiatalok továbbtanulási lehetőségei a kedvezőbbek. Ezzel szemben a munkaerő- hiánnyal küzdő gazdasági egységéknél gyakran még a szakirányú továbbképzést sem támogatják. A továbbtanulást, a második szakma megszerzését gátolja az is, hogy annak költségei jelentősen megnövekedtek, illetve sok fiatal a tanulmányi idő alatt kénytelen lenne lemondani a kiegészítő jövedelemről. A nők általános és szakmai ismereteinek bővítését nehezítik a családalapítás, gyermeknevelés gondjai. Családi és jövedelmi okok miatt csökkent a tehetséges fizikai dolgozó fiatalok száma a munka melletti, illetve felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán. A KISZ nevelő munkájának szerves része a fiatalok hazafias-honvédelmi nevelése. A katonai pályára irányítás terén eredményeinkkel nem lehetünk elégedettek. Az Ifjú Gárdában 32 alegységben hat szaktematika alapján 904 ifjúgárdista dolgozók. Az IG tevékenysége alapvetően megfelel a követelményeknek, a személyi és tárgyi feltételek a működésükhöz általában adottak, a képzés színvonala azonban területenként differenciált képet mutat. A KISZ alapvető feladatai közé tartozik az ifjúság érdekeinek védelme, gondjainak megoldásában való részvétel. A KISZ minden szinten rendelkezik az ifjúság egészének érdekképviseletéhez szükséges „jogosítványokkal”. Az ifjúság — elsősorban a pályakezdő, családalapító fiatalok — helyzete relatíve nem javult az elmúlt időszakban. A fő gondok a lakáshoz jutás, a jövedelmi viszonyok terén jelentkeznek, jelentős eredmény viszont, hogy megyénkben sikerült megoldani az óvodai, bölcsődei elhelyezés gondjait. A megyei, városi. KlSZ-bizott- ságok többsége megfelelően él a számára biztosított jogokkal. Községi, lakóterületi, munkahelyi és tanintézeti KISZ-bizottságaink és az álapszervezetek esetében ez a tevékenység közel sem ilyen egységes. Az üzemi KISZ-szervezetek a munkahelyi demokrácia fórumain többségében megfelelően képviselik a fiatalok érdekeit. Helyenként előfordul, hogy a KISZ-szervezet vezetőjét nerm fogadják el partnerként. A tanuló fiatalok érdek- képviseletének gyakorlásában alapvető kérdés, hogy az iskolavezetés megteremti-e a jogosítványok érvényesítésének feltételeit, bevonja-e az iskola életének tervezésébe, szervezésébe, ellenőrzésébe a tanulókat. Az érdekképviseleti munka itt többnyire formális marad. A KISZ szervezettsége szempontjából is fontos kérdés a pályakezdő fiatalok munkahelyi fogadása, beilleszkedése. E feladat megvalósításában pozitív és negatív példákkal egyaránt találkozhatunk. A pályakezdők hellyzete az elmúlt időszakban a mezőgazdaságban javult jelentősen, legkevésbé a kereskedelem és a köz- művelődés területén érzékelhető változás. A fiatalok vezetővé válásának folyamata változatlanul lassú, elmarad a kívánt szinttől. Az érdekvédelmi, érdekképviseleti munka egyik jelentős területe a veszélyeztetett gyerekekkel való törődés. Politikai nevelés, képzés A párt politikájának megértetése és elfogadtatása szükségessé tette, hogy az agitáció és propaganda középpontjába a szocialista társadalom építésének időszerű kérdései kerüljenek. Az ifjúság jelentős része természetes életközegének tekinti a szocialista társadalmi rendszert, de az ifjúság mindén rétegében található közömbös, fejlődésünk eredményeit lebecsülő, a problémákat, gondokat felnagyító, azok hátterét nem megfelelően ismerő, megoldásukban szerepet nem vállaló fiatal. Törekvéseinknek megfelelően a tömegpolitikai munkában sikerült változatos, új, a fiatalok érdeklődésének, életkori sajátosságainak megfelelő formákat létrehozni. A jövőben tovább kell fokozni a differenciált rétegmunkát. Az eszmei-politikai nevelő munka célkitűzései megvalósításának eredményes eszköze a KISZ politikai képzési rendszere, de a tervezésben, szervezésben biztosított széles körű lehetőségekkel, új formákkal egyelőre nem tudnak megfelelően élni az alapszervezetek. A propagandisták kiválasztása felelősséggel történik. Alapképzésük, felkészítésük tartalmasabbá vált, a mai körülmények között azonban az összefüggések felismerése és magyarázata számukra egyre nehezebb feladatot jelent. A vezetőképzésben elsősorban az újonnan megválasztott KISZ-vezetők képzésére fordítanak figyelmet. A tömeg- propaganda-munka és vezetőképzés megnövekedett feladatainak eredményes megvalósítása a megyei és városi politikai képzési munkabizottságok tevékenységének tartalmi megújulását is igényli. Művelődés, sport, szórakozás A közművelődési munka személyi és tárgyi feltételei az elmúlt években javultak, megoszlásuk azonban differenciált képet mutat. Továbbra is gond a pedagógus nélkül maradt kistelepülések közművelődési munkájának szervezése, tárgyi és személyi feltételek hiányában. Az ifjúság szabad idejének tartalmas eltöltését szolgáló lehetőségek, feltételek megteremtése mindig is szerves része volt az ifjúságmozgalmi munkának. Különösen megnövekedtek feladataink az ötnapos tanítási- és munkahét bevezetésével. A „Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért” akciócsoport átfogó feladatokat jelölt meg a szervezetek számára, lehetőséget kínált a honismereti és olvasómozgalom ki- szélesítéséhez, a szocialista országok kultúrájának megismeréséhez, a művészeti alkotások befogadásához. A KISZ-szervezetek többsége azonban nem tudott megfelelően élni az akciócsoport lehetőségeivel, közművelődési tevékenységük nem biztosít megfelelő alapot a fiatalok folyamatos művelődéséhez A hagyományos programok, rendezvények mellett kevés az új elemet tartalmazó, a rétegigényeket jobban figyelembevevő munkaforma. Csökkent az ifjúsági klubok szerepe a fiatalok közösségi életének szervezésében. Fiataljaink természetes igényé az érdeklődésüknek megfelelő közösségekben való tevékenység. Az amatőr művészeti mozgalom megyénkben . kialakított bemutató- rendszerének, szakmai tapasztalatcseréknek köszönhetően gyarapodott a művészeti csoportok, kisközösségek, szakkörök száma. A legnagyobb aktivitás a diákok körében tapasztalható, legkevésbé a munkásfiatalokat tudtuk bevonni e tevékenységbe. A jövőben a kulturális nevelő munka minden terü- *■ letért erősíteni kell a differenciált rétegmunkát. A KISZ-szervezetek tö- megsport-munkájánák az Edzett Ifjúságért mozgalom ad keretet. Irányításában és szervezésében eredményes együttműködés alakult ki az állami és társadalmi szervekkel. .Szervezeti élet A KIS7 taglétszáma az elmúlt években folyamatosan emelkedett. Jelenleg 766 alapszervezetben 17 577 KISZ-tag dolgozik, ez 29,5 százalékos szervezettséget jelent. A KISZ tagjainak 63,6 százaléka dolgozó, 36,4 százaléka tanulófiatal. Ez az arány több éve lényegében változatlan. A KISZ hatása, tömegbefolyása korosztályonként és rétegenként eltérő képet mutat. Az elmúlt időszakban a KlSZ-taglétszá- mon belül csökkent a 19—24 éves korosztály aránya. Ennek fő okai: az átigazolások elmulasztása a középiskolai tanulmányok befejezése után, a katonai szolgálat, munkahely-változtatás. Tovább nőtt a KISZ-tagságon belül a 30 éven felüli KISZ-tagok száma és aránya. Eredményes KISZ-építés folyik a fiatal értelmiség körében (52,5 százalék). A fizikai dolgozó fiatalok szervezettsége lényegesen alacsonyabb (18,6 százalék). Az elmúlt időszakokban folyamatosan vizsgálták a KISZ-tagépítés lehetőségeit a fizikai dolgozó fiatalok körében. különös tekintettel a betanított és segédmunkás fiatalokra. Kiemelt figyelmet fordítottak a mezőgazdaságban, kereskedelemben, építőipar területén, valamint a lakóterületen működő és az újonnan alakult KlSZ-alap- szervezetek tevékenységére is. A KISZ-nek hivatásából fakadó feladata, hogy kommunista szellemben nevelje tagjait, legjobbjait felkészítse és alkalmassá tegye a párttagságra. Megyénkben a fiatalok párttaggá nevelése az elmúlt években nagyobb figyelmet kapott, eredményesebbé vált, de nem éri még el a kívánt követelményszintet. . A megyei KISZ-bizottság beszámolója utolsó részében részletesen foglalkozik még a KISZ-ben folyó kádermunka tapasztalataival, a választott testületek munkájának értékelésével, valamint beszámol a küldött- gyűlésen saját tevékenységéről is. Szól a pártirányítás kérdéseiről és az úttörőszövetség irányításáról, valamint az együttműködésről más szervekkel és szervezetekkel. A pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolójából a küldöttek részletes és elemző képet kaphattak arról, hogy milyen célra fordította a megyei KISZ-bizottság a rendelkezésre álló pénzösze- geket és miként alkalmazkodnak a megváltozott gazdasági feltételekhez úgy, hogy közben azért minden fontos célra jusson megfelelő összeg. . A délutáni plenáris ülésen 16-an kértek szót, közöttük Császár József, a megyei tanács elnöke. Elismeréssel szólt a fiatalok helytállásáról a munkában és a társadalmi munkában, egyetértve a beszámolóban megfogalmazott feladatokkal. Elmondta, hogy a megyében a dolgozók csaknem egyharma- da harminc éven aluli, a szakmunkásoknak, meg közel a fele fiatal. Beszélt a megyei tanácselnöke arról, hogy a fiatalok mind többen kerülnek vezető beosztásba és a nemzedék- váltás még tovább gyorsul. Szólt arról is, hogy mit tesznek az állami szervek Tolna megyében a fiatalok lakásgondjainak enyhítéséért. Most készül egy hároméves program, amelynek éppen ez a célja. Szólt ezenkívül mindazokról a közeli és távolabbi feladatokról, amelyeknek a megvalósításában számítanak a fiatalságra, a KISZ tevékenységére. A hozzászólásokról szólva elmondta: már addig elhangzottakból is kiderült, hogy az alapszervezetekben minden feladat végrehajtására van megfelelő tapasztalat, modell, amit a többiek is hasznosíthatnak. A küldöttek hozzászólásainak ismertetésére még visz- szatérünk. Az első napi tanácskozást követően a küldöttek baráti találkozókon vettek részt KISZ-szervezeteknél, majd a dombori vezetőképző. táborban diszkóval zárult a megyei küldöttgyűlés első napja. Tanácskozik a KISZ megyei küldöttgyűlése Érdekvédelem fl györkönyiek elsősége PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Argentin Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte dr. Raul Alfonsin köztársasági elnököt. * Az Űj Kína hírügynökség küldöttsége Feng Jian vezérigazgató-helyettes vezeté- * sével május 17. és 25. között az MTI meghívására Magyarországon tartózkodott. A tárgyalások eredményeként pénteken együttműködési szerződést írtak alá. A delegációt fogadta Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Freund Mihály Kossuth-díjas akadémikusnak, címzetes egyetemi tanárnak, a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet nyugalmazott igazgatójának a kőolaj- és gáztechnológiai kutatások megalapozása terén kifejtett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként, 95. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. MOSZKVA Befejezte a Progressz—21 teherűrhajó kirakodását a Szaljut—7 űrállomáson dolgozó három szovjet űrhajós, Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov. Az automatikus teherszáll- lító űrhajó üzemanyagot, a tudományos kísérletekhez szükséges berendezéseket, élelmiszert és ivóvizet, valamint postát szállított az űrkomplexumra. A fenti címnél bizonyára okosabbat is ki lehetne találni, de ez jellemzi legjobban a napjainkra lassan már megszokott tényeket, örvendezve kell tudomásul venni, hogy Györkönyről hosszú évek óta csak jót lehet írni, elsőséget az élet legkülönbözőbb területeiről. Most is ilyenről adhatunk számot. Hegedűs János, a megyei tanács vb-titkára tegnap kora délután ünnepélyes tanácsülés keretében adta át a györkönyieknek a településfejlesztési versenyben elért első helyükért járó félmillió forintot. Ezt a versenyt a végzett társadalmi munka alapján három kategóriában — városok, nagyközségek és községek — értékelték. Györ- könyben a legnagyobb volumenű társadalmi munka a Pusztahencse felé vezető út befejezése volt. A .2600 méterből 1600 készült el a lakosság és a termelőszövetkezet közreműködésével. Az általános iskolások tevékeny segítségével megnyílt a falumúzeum. Kilencezer négyzetméternyi füvesítést végeztek a sportpályán és a lakosság gondozza a község 27 ezer négyzetméter felületű parkosított részét is. Minderről esetenként, hírekben, tudósításokban, kisebb- nagyobb riportokban már több alkalommal beszámoltunk olvasóinknak. Tegnap tulajdonképpen a méltó összegezés történt meg, a község fejlesztési alapjának támogatására átnyújtott 500 ezer forint formájában.
