Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 122. szám ARA: 1,80 Ft 1984. május 26., szombat Mai számunkból A SZAKSZERVEZETEK MUNKÁJA DOMBÓVÁRON (3. old.) NEMZETKÖZI JÁTÉKOK (13. old.) FOLTOS LABDASZELETEK (14. old.) A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASAKON JÁRTUNK.., (7. old.) Teljesítményérdek Megbocsát az olvasó, ha botcsinálta nyelvészként kezdem? Mert nagyon nem tetszik nekem ez a szó- kapcsolat: teljesítménykényszer. Igaz: mind gyakrabban használják, mert az is igaz, hogy gazdasági gondjainkat, bajainkat csakis a teljesítmények radikális növelésével enyhíthetjük. S mégis: nem szerencsés a kifejezés, mert mit is jelent á kényszer? Ne kerteljünk: egyfajta erőszakot. Lehet ezzel ideig-óráig eredményeket elérni, de az erőszak végül is ellenkezést szül, s ez semmi jóra nem vezet. S az sem, ha ügyeskedéssel, imitált teljesítményekkel engedek a kényszerítő erőszaknak. ' Ha viszont a teljesítménykényszer számomra teljesítményérdekként jelenik meg, akkor egészen más a helyzet; végtére is nem lennék normális, ha a saját érdekeim ellen tennék. Mindezt csak azért jegyzem meg, mert miközben nyakra-főre használjuk — no, nem fenyegetően, csak éppen mint agitációs érvet — a teljesítménykényszer kifejezést, jól tudjuk, hogy az érdekeltséget képtelenek vagyunk egyértelműen a teljesítménynöveléshez kötni. S a végeredmény, napjaink általánosítható gyakorlata: a teljesítménykényszer mellett (helyett!) a teljesítmények visszatartása. Az egyik szakfolyóiratban Bihari István, a Chinoin vezérigazgatója így nyilatkozott erről: „A vállalat nemcsak bonyolult szervezet... hanem racionálisan gondolkodó és cselekvő szervezet is, amely a legkisebb ellenállás irányában halad. Nem lehet csodálkozni azon, ha az imitált piac körülményei között a vállalatok imitált teljesítményekkel* igyekeznek boldogulni. Annál is inkább, mert a valóságos teljesítményt sokszor kevésbé honorálja a környezet — a szabályozás —, mint a manipuláltat.” Hiba lenne a teljesítményvisszatartás okait kizárólag a bérrendszer anomáliáiban keresni. Közbeszól itt az árrendszer, amely — minden jó szándékú törekvés ellenére is — egyszerűen képtelen a magyar vállalatok számára a valóságos piaci viszonyokat közvetíteni. Következésképpen nem ösztönöz valóságos teljesítménynövelésre. (Mert miféle árrendszer az, amely például egy eredeti Chinoin-gyógyszer termelői árát dobozonként 20 forintban határozza meg, de ugyanez a gyógyszer, a nyugati országokban, magyar hatóanyagból készítve 30 dollárért kerül forgalomba ? ...) Közbeszól a sajátságos magyar pénzrendszer is, amely élesen megkülönbözteti — szaknyelveri: jól láthatóan megpántlikázza — a forintot. Más feltételek mellett fizethető ki a „bérforint”, mint a „beruházási forint”, s megint más feltételekhez kötik például — a vállalati gazdasági munkaközösségek felvirágzását is elősegítő — „költségforintot”. A forint konvertibilitását legalább belföldön kellene megteremteni ahhoz, hogy a hazai vállalatok teljesítményei valamiféle megbízhatósággal mérhetőek legyenek. Közbeszól a vállalati vezetők érdekeltségi rendszere, s a hazai vállalatok teljesítményének elbírálási gyakorlata. A vállalati jövedelemszabályozás alapjául szolgáló úgynevezett bázisszemlélet — vagyis, hogy a vállalatnak minden évben, és minden körülmények, között többet kellett teljesítenie — lazulóban vagy ugyan, de a biztonságra törekvő vállalatvezető még mindig teljesítménytartalékokat halmoz fel, ha úgy látja, hogy különböző okok miatt, átmenetileg képtelen a korábbi teljesítményszintet tartani. A szabályozórendszer — és a vezetők érdekeltségi rendszere — ugyanis gyakorlatilag ma sem tűri el a teljesítménystagnálást, vagy éppen visszaesést, még a remélhetően bekövetkező fellendülés reményében sem. S persze közbeszól a sokat vitatott bérrendszer is. A szigorúan központilag szabályozott és a kifizethető „bérforintokat” még a kifizetés előtt keményen megadóztató bérrendszer a lehető legkevesebb differenciálási lehetőségeket engedi. A bérszabályozás megalkotóit — és állandó megújí- tóit — persze csakis a jó szándék vezérli: a .bérszínvonalfék állandó működtetésével a súlyosabb következményekkel együtt járó nagyarányú inflációt kívánják megelőzni. Nyilván ők is tudják, hogy e törekvésük közben egyúttal teljesítményinflációt is okoznak, mert fékezik a teljesítménynövelést kiváltó ösztönző erőt. Nyilván azt is tudják, hogy a béreknek csakis a teljesítménnyel kellene arányban állniuk, a nettó jövedelmeknek viszont a népgazdaság teherbíró képességével is. E felismerés gyakorlati érvényesíttetéséhez azonban új adózási rendszerre lenne szükség. Erről is gondolkodnak, és kísérleti megújításának- is most már második éve vagyunk tanúi. . Kérdés: miféle eredményekre vezetnek a kísérletek? Ám a pozítiv eredmények által igazolt kísérleti megoldások általánossá tételéhez az árrendszer, a pénz- rendszer, az adórendszer gyökeres megújítására is szükség van. Mert enélkül nem remélhető, hogy a teljesítménykényszer teljesítményérdekeltséggé változzék, s hogy a teljesítmények növelésével valóban verseny- képes partnerekként jelenjünk meg a világpiacon. Mert ez a népgazdaság számára valóban kényszer; a létezés kényszere. VÉRTES CSABA A KISZ megyei küldöttgyűlése Az ifjúság helytállt a munkában és a tanulásban Félidős értékelés két kongresszus között Tegnap délután megkezdte munkáját a KISZ megyei küldöttgyűlése. Az elnökségben foglalt helyet Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára, Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke, Horváth József, az SZMT vezető titkára, Csajbók Kálmán, a HNF megyei titkára, Bajsz József, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, Kiss Magdolna, a megyei KIS Z-bizottság első titkára és Szüle László, a PEB elnöke. A küldöttgyűlés levezető elnöke Temesi Ágnes, a megyei úttörőelnökség elnöke, a megyei KISZ-bizottság tagja volt. Köszöntötte a küldötteket és a vendégeket, majd átadta a szót Kiss Magdolnának, aki szóbeli kiegészítésében főként a gondokról, és az ezekből következő feladatokról szólt. Többek között beszélt a világgazdaság és -politika helyzetéről, ami közvetve a magyar fiatalok életérzésére és az életkörülményeinek alakulására is hat, beszélt a testületi munka lassúságáról, a káderhiányról, és arról, hogy kevesebben vállalnak társadalmi funkciót, mert erre mind kevesebb idő jut, ha a fiatalok meg akarják őrizni korábbi életszínvonalukat. Kérte a küldöttgyűlést, hogy ezekre a problémákra közösen keressék a megoldást. A szóbeli kiegészítést követően a küldöttgyűlés megválasztotta a jelölő és a számvizsgáló bizottságot. A megyei KISZ-bizottság beszámolóját az elmúlt években végzett munkáról, és a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését időben, írásban a küldöttek rendelkezésére bocsátotta, hogy azt tanulmányozhassák, és érdemben tudjanak véleményt mondani. Tolna megye KlSZ-szer- veinek és -szervezeteinek az elmúlt három évben végzett munkáját alapvetően meghatározták a járási-városi, megyei küldöttgyűlések és a KISZ X. kongresszusának határozatai, a határozatok megvalósítását szolgáló munka- programok, feladattervek. Az ifjúsági szövetség munkájával szembeni követelmények magasabbak, a mozgalmi munka feladatai bonyolultabbak, szerteágazóbbak lettek. Megyénk gazdaságában az elmúlt években is jelentős (Folytatás a 2. oldalon) * i h | ■ ^ 'ZPsUÍI A gyűlés elnöke, Temesi Agnes köszönti a résztvevőket A Kiss Magdolna a szóbeli kiegészítését mondja MSZMP-küldöttség utazott Nyugat-Berlinbe Pénteken Nyugat-Berlinbe utazott a magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt meghívására részt vesz a párt VII. kongresszusán. A küldöttség vezetője K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Tolna megyei pártbizottság első titkára, tagja Farkas Gyula, a KB alosztályvezetője. (MTI) KGST-nap a BNV-n Pénteken KGST-napot tartottak a tavaszi BNV-n. A szocialista gazdasági integráció szervezetébe tömörült tagországoknak a vásáron szereplő vállalatai ismertették kooperációval és gyártásszakosítással készülő termékeiket, amelyek közül szép számban lelhetők fel újdonságok is. A vásári anyag — a szakemberek szerint — jól tükrözi a munkamegosztás elmélyülését, s azt is, hogy a KGST-országok jelentősen növelték a világ többi részével folytatott kereskedelmüket is. Soltész István az ipar kohászati alapanyag-ellátásának biztosításával kapcsolatban az együttműködés jelentőségét hangsúlyozta. Elmondta, hogy a termékcsere-egyezmények révén magyar vonatkozásban évente mintegy 400 ezer tonna export, illetve import kohászati anyag cserél gazdát. Űjabban a gyártó- kapacitások közös kihasználására erőteljesebben törekednek a tagországok. A miniszterhelyettes szavai szerint egyelőre még meglehetősen sok a KGST-ri belül a párhuzamos fejlesztés és gyártás, ám az együttműködés jobb szervezésével rövid idő alatt elejét vehetik annak, hogy a partnerek ugyanazt a kohászati terméket kínálják egymásnak. Az Elnöki Tanács ülése Befejeződtek Csernyenko és Kim Ir Szén tárgyalásai Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. Az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján június 20-án, szerdán tíz órára összehívta az ország- gyűlést. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Bili Hayden ausztrál külügyminiszter pénteken Solymáron a katonai temetőben koszorút helyezett el az ausztrál katonák sírján. Ezt követően a vendég' a Duna-kanyar nevezetességeivel ismerkedett. A program első állomásán, a festői környezetű kisvárosban, Szentendrén a törvényjavaslatot az 1983. évi állami költségvetés végrehajtásáról, valamint a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásával foglalkozó beszámolót. Az Elnöki Tanács a továbbiakban bírákat mentett fel, és választott, végül kegyelmi ügyben döntött. megtekintette a Kovács Margit Múzeum gyűjteményét. A külügyminiszter ezután Visegrádra látogatott. Bill Hayden délután a Magyar Kereskedelmi Kamarába látogatott, s itt magyar közgazdászokkal tartott találkozóján tájékozódott gazdasági életünkről és a gazdaságfejlesztési tervekről. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken Moszkvában ismét tárgyalt Kim ír Szénnél, a KMP KB főtitkárával, a KNDK elnökével, aki pártós állami küldöttség élén tartózkodik a szovjet fővárosban. A találkozón a két ország baráti kapcsolatai és együttműködése további fejlesztésének ügyét és kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket vitattak meg. Állást foglaltak az SZKP és a KMP kapcsolatainak bővítése mellett. Különös figyelmet fordítottak a Távol- Kelet és a csendes-óceáni térség biztonsága megszilárdításának problémáira. Kim ír Szén a KNDK párt- és állami vezető testületéi nevében baráti látogatásra hívta meg Konsztantyin Csernyenkót, aki azt elfogadta. A látogatás időpontját, diplomáciai úton, később rögzítik. A találkozó szívélyes, baráti légkörben folyt le. Ezzel befejeződtek Konsztantyin Csernyenko és Kim ír Szén hivatalos tárgyalásai. * Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke pénteken Moszkvában megbeszélést folytatott Kon Dzin Tevel, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsa elnökének helyettesével, a külkereskedelmi bizottság elnökével. A baráti légkörű megbeszélésen a Szovjetunió és a KNDK kereskedelmi-gazdasági együttműködésének néhány kérdéséről volt szó. flz ausztrál külügyminiszter programja
