Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 122. szám ARA: 1,80 Ft 1984. május 26., szombat Mai számunkból A SZAKSZERVEZETEK MUNKÁJA DOMBÓVÁRON (3. old.) NEMZETKÖZI JÁTÉKOK (13. old.) FOLTOS LABDASZELETEK (14. old.) A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASAKON JÁRTUNK.., (7. old.) Teljesítményérdek Megbocsát az olvasó, ha botcsinálta nyelvészként kezdem? Mert nagyon nem tetszik nekem ez a szó- kapcsolat: teljesítménykényszer. Igaz: mind gyakrab­ban használják, mert az is igaz, hogy gazdasági gond­jainkat, bajainkat csakis a teljesítmények radikális növelésével enyhíthetjük. S mégis: nem szerencsés a kifejezés, mert mit is jelent á kényszer? Ne kerteljünk: egyfajta erőszakot. Lehet ezzel ideig-óráig eredménye­ket elérni, de az erőszak végül is ellenkezést szül, s ez semmi jóra nem vezet. S az sem, ha ügyeskedéssel, imitált teljesítményekkel engedek a kényszerítő erő­szaknak. ' Ha viszont a teljesítménykényszer számomra telje­sítményérdekként jelenik meg, akkor egészen más a helyzet; végtére is nem lennék normális, ha a saját érdekeim ellen tennék. Mindezt csak azért jegyzem meg, mert miközben nyakra-főre használjuk — no, nem fenyegetően, csak éppen mint agitációs érvet — a teljesítménykényszer kifejezést, jól tudjuk, hogy az érdekeltséget képtelenek vagyunk egyértelműen a teljesítménynöveléshez kötni. S a végeredmény, napjaink általánosítható gyakorlata: a teljesítménykényszer mellett (helyett!) a teljesítmé­nyek visszatartása. Az egyik szakfolyóiratban Bihari István, a Chinoin vezérigazgatója így nyilatkozott erről: „A vállalat nemcsak bonyolult szervezet... hanem racionálisan gondolkodó és cselekvő szervezet is, amely a legkisebb ellenállás irányában halad. Nem lehet csodálkozni azon, ha az imitált piac körülményei között a vállala­tok imitált teljesítményekkel* igyekeznek boldogulni. Annál is inkább, mert a valóságos teljesítményt sok­szor kevésbé honorálja a környezet — a szabályozás —, mint a manipuláltat.” Hiba lenne a teljesítményvisszatartás okait kizárólag a bérrendszer anomáliáiban keresni. Közbeszól itt az árrendszer, amely — minden jó szándékú törekvés elle­nére is — egyszerűen képtelen a magyar vállalatok szá­mára a valóságos piaci viszonyokat közvetíteni. Követ­kezésképpen nem ösztönöz valóságos teljesítménynöve­lésre. (Mert miféle árrendszer az, amely például egy eredeti Chinoin-gyógyszer termelői árát dobozonként 20 forintban határozza meg, de ugyanez a gyógyszer, a nyugati országokban, magyar hatóanyagból készítve 30 dollárért kerül forgalomba ? ...) Közbeszól a sajátságos magyar pénzrendszer is, amely élesen megkülönbözteti — szaknyelveri: jól lát­hatóan megpántlikázza — a forintot. Más feltételek mellett fizethető ki a „bérforint”, mint a „beruházási forint”, s megint más feltételekhez kötik például — a vállalati gazdasági munkaközösségek felvirágzását is elősegítő — „költségforintot”. A forint konvertibili­tását legalább belföldön kellene megteremteni ahhoz, hogy a hazai vállalatok teljesítményei valamiféle meg­bízhatósággal mérhetőek legyenek. Közbeszól a vállalati vezetők érdekeltségi rendszere, s a hazai vállalatok teljesítményének elbírálási gya­korlata. A vállalati jövedelemszabályozás alapjául szol­gáló úgynevezett bázisszemlélet — vagyis, hogy a vál­lalatnak minden évben, és minden körülmények, között többet kellett teljesítenie — lazulóban vagy ugyan, de a biztonságra törekvő vállalatvezető még mindig telje­sítménytartalékokat halmoz fel, ha úgy látja, hogy kü­lönböző okok miatt, átmenetileg képtelen a korábbi teljesítményszintet tartani. A szabályozórendszer — és a vezetők érdekeltségi rendszere — ugyanis gyakor­latilag ma sem tűri el a teljesítménystagnálást, vagy éppen visszaesést, még a remélhetően bekövetkező fel­lendülés reményében sem. S persze közbeszól a sokat vitatott bérrendszer is. A szigorúan központilag szabályozott és a kifizethető „bérforintokat” még a kifizetés előtt keményen meg­adóztató bérrendszer a lehető legkevesebb differenciá­lási lehetőségeket engedi. A bérszabályozás megalkotóit — és állandó megújí- tóit — persze csakis a jó szándék vezérli: a .bérszín­vonalfék állandó működtetésével a súlyosabb következ­ményekkel együtt járó nagyarányú inflációt kívánják megelőzni. Nyilván ők is tudják, hogy e törekvésük közben egyúttal teljesítményinflációt is okoznak, mert fékezik a teljesítménynövelést kiváltó ösztönző erőt. Nyilván azt is tudják, hogy a béreknek csakis a telje­sítménnyel kellene arányban állniuk, a nettó jövedel­meknek viszont a népgazdaság teherbíró képességével is. E felismerés gyakorlati érvényesíttetéséhez azonban új adózási rendszerre lenne szükség. Erről is gondol­kodnak, és kísérleti megújításának- is most már máso­dik éve vagyunk tanúi. . Kérdés: miféle eredményekre vezetnek a kísérletek? Ám a pozítiv eredmények által igazolt kísérleti meg­oldások általánossá tételéhez az árrendszer, a pénz- rendszer, az adórendszer gyökeres megújítására is szükség van. Mert enélkül nem remélhető, hogy a tel­jesítménykényszer teljesítményérdekeltséggé változzék, s hogy a teljesítmények növelésével valóban verseny- képes partnerekként jelenjünk meg a világpiacon. Mert ez a népgazdaság számára valóban kényszer; a létezés kényszere. VÉRTES CSABA A KISZ megyei küldöttgyűlése Az ifjúság helytállt a munkában és a tanulásban Félidős értékelés két kongresszus között Tegnap délután megkezdte munkáját a KISZ me­gyei küldöttgyűlése. Az elnökségben foglalt helyet Pé­ter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára, Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára, Császár József, a me­gyei tanács elnöke, Horváth József, az SZMT vezető titkára, Csajbók Kálmán, a HNF megyei titkára, Bajsz József, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, Kiss Magdolna, a megyei KIS Z-bizottság első titkára és Szüle László, a PEB elnöke. A küldöttgyűlés levezető elnöke Temesi Ágnes, a me­gyei úttörőelnökség elnöke, a megyei KISZ-bizottság tagja volt. Köszöntötte a küldötteket és a vendégeket, majd átadta a szót Kiss Magdolnának, aki szóbeli kiegészítésében főként a gondokról, és az ezekből kö­vetkező feladatokról szólt. Többek között beszélt a vi­lággazdaság és -politika hely­zetéről, ami közvetve a ma­gyar fiatalok életérzésére és az életkörülményeinek ala­kulására is hat, beszélt a tes­tületi munka lassúságáról, a káderhiányról, és arról, hogy kevesebben vállalnak társadalmi funkciót, mert erre mind kevesebb idő jut, ha a fiatalok meg akarják őrizni korábbi életszínvona­lukat. Kérte a küldöttgyű­lést, hogy ezekre a problé­mákra közösen keressék a megoldást. A szóbeli kiegészítést kö­vetően a küldöttgyűlés meg­választotta a jelölő és a számvizsgáló bizottságot. A megyei KISZ-bizottság beszámolóját az elmúlt évek­ben végzett munkáról, és a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését időben, írásban a küldöttek rendelkezésére bo­csátotta, hogy azt tanulmá­nyozhassák, és érdemben tudjanak véleményt mon­dani. Tolna megye KlSZ-szer- veinek és -szervezeteinek az elmúlt három évben végzett munkáját alapvetően megha­tározták a járási-városi, me­gyei küldöttgyűlések és a KISZ X. kongresszusának ha­tározatai, a határozatok meg­valósítását szolgáló munka- programok, feladattervek. Az ifjúsági szövetség munkájá­val szembeni követelmények magasabbak, a mozgalmi munka feladatai bonyolul­tabbak, szerteágazóbbak let­tek. Megyénk gazdaságában az elmúlt években is jelentős (Folytatás a 2. oldalon) * i h | ■ ^ 'ZPsUÍI A gyűlés elnöke, Temesi Agnes köszönti a résztvevőket A Kiss Magdolna a szóbeli kiegészítését mondja MSZMP-küldöttség utazott Nyugat-Berlinbe Pénteken Nyugat-Berlinbe utazott a magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely a Nyugat-berlini Szo­cialista Egységpárt meghí­vására részt vesz a párt VII. kongresszusán. A küldöttség vezetője K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Tol­na megyei pártbizottság első titkára, tagja Farkas Gyula, a KB alosztályvezetője. (MTI) KGST-nap a BNV-n Pénteken KGST-napot tar­tottak a tavaszi BNV-n. A szocialista gazdasági integ­ráció szervezetébe tömörült tagországoknak a vásáron szereplő vállalatai ismertet­ték kooperációval és gyár­tásszakosítással készülő ter­mékeiket, amelyek közül szép számban lelhetők fel újdon­ságok is. A vásári anyag — a szakemberek szerint — jól tükrözi a munkamegosztás elmélyülését, s azt is, hogy a KGST-országok jelentősen növelték a világ többi részé­vel folytatott kereskedelmü­ket is. Soltész István az ipar ko­hászati alapanyag-ellátásának biztosításával kapcsolatban az együttműködés jelentősé­gét hangsúlyozta. Elmondta, hogy a termékcsere-egyezmé­nyek révén magyar vonatko­zásban évente mintegy 400 ezer tonna export, illetve im­port kohászati anyag cserél gazdát. Űjabban a gyártó- kapacitások közös kihaszná­lására erőteljesebben töre­kednek a tagországok. A miniszterhelyettes sza­vai szerint egyelőre még meglehetősen sok a KGST-ri belül a párhuzamos fejlesztés és gyártás, ám az együttmű­ködés jobb szervezésével rö­vid idő alatt elejét vehetik annak, hogy a partnerek ugyanazt a kohászati termé­ket kínálják egymásnak. Az Elnöki Tanács ülése Befejeződtek Csernyenko és Kim Ir Szén tárgyalásai Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. Az Alkotmány 22. parag­rafusának (2) bekezdése alap­ján június 20-án, szerdán tíz órára összehívta az ország- gyűlést. A Minisztertanács javasol­ja, hogy az országgyűlés tűz­ze az ülésszak napirendjére A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Bili Hayden ausztrál külügymi­niszter pénteken Solymáron a katonai temetőben koszo­rút helyezett el az ausztrál katonák sírján. Ezt követő­en a vendég' a Duna-kanyar nevezetességeivel ismerke­dett. A program első állo­másán, a festői környezetű kisvárosban, Szentendrén a törvényjavaslatot az 1983. évi állami költségvetés vég­rehajtásáról, valamint a kül­kereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásá­val foglalkozó beszámolót. Az Elnöki Tanács a továb­biakban bírákat mentett fel, és választott, végül kegyelmi ügyben döntött. megtekintette a Kovács Margit Múzeum gyűjtemé­nyét. A külügyminiszter ez­után Visegrádra látogatott. Bill Hayden délután a Magyar Kereskedelmi Ka­marába látogatott, s itt ma­gyar közgazdászokkal tartott találkozóján tájékozódott gazdasági életünkről és a gazdaságfejlesztési tervekről. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke pénteken Moszkvában ismét tárgyalt Kim ír Szénnél, a KMP KB főtitkárával, a KNDK elnökével, aki párt­ós állami küldöttség élén tartózkodik a szovjet fővá­rosban. A találkozón a két ország baráti kapcsolatai és együttműködése további fej­lesztésének ügyét és kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi kérdéseket vi­tattak meg. Állást foglaltak az SZKP és a KMP kapcsolatainak bővítése mellett. Különös fi­gyelmet fordítottak a Távol- Kelet és a csendes-óceáni térség biztonsága megszilár­dításának problémáira. Kim ír Szén a KNDK párt- és állami vezető testü­letéi nevében baráti látoga­tásra hívta meg Konsztan­tyin Csernyenkót, aki azt el­fogadta. A látogatás időpont­ját, diplomáciai úton, később rögzítik. A találkozó szívélyes, ba­ráti légkörben folyt le. Ezzel befejeződtek Konsztantyin Csernyenko és Kim ír Szén hivatalos tárgyalásai. * Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, az Ál­lami Tervbizottság elnöke pénteken Moszkvában meg­beszélést folytatott Kon Dzin Tevel, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsa elnö­kének helyettesével, a kül­kereskedelmi bizottság elnö­kével. A baráti légkörű megbe­szélésen a Szovjetunió és a KNDK kereskedelmi-gazda­sági együttműködésének né­hány kérdéséről volt szó. flz ausztrál külügyminiszter programja

Next

/
Thumbnails
Contents