Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-25 / 121. szám

1984. május 25. TOCMA nÉPÜJSÁG 3 Gazdaság és pártmunka Gazdálkodásunk főbb kérdései a Pártélet új számában * és a községfejlesztés Az ácsok a víztároló-úszómedence zsaluzatán dolgoznak Egész előrehaladásunk egyik kulcskérdése az ösz­tönzés és a differenciálás hatékonyabbá tétele, vagyis a teljesítményelv következe­tesebb érvényesítése. Ezért is tarthat nagy érdeklődésre számot az a kerekasztal-be- szélgetés, amelyet a Pártélet szerkesztősége rendezett, s tanulságait most a májusi számban adja közre. A résztvevők egyebek között megállapították, hogy a tel­jesítmények elmaradnak a termelőerők fejlettségi szint­jéből adódó lehetőségektől. Pedig gazdasági helyzetün­kön nem tudunk javítani, ha nem valósul meg a tel­jesítményre való erőtelje­sebb orientáltság. Jelenleg a teljesítmények növelésé­nek legnagyobb tarta­léka a vállalati vezetők önállóságának a fokozása, ezen belül viszont egyik to­vábbi lényeges feltétel a gyáregységek és az üzemek önállóságának növelése. Az ezt követő és az egyik leg­nehezebben megoldható fel­adat a művezetők felelőssé­gének és érdekeltségének a megteremtése. Mindezzel együtt a leghatásosabb ösz­tönzés szervezeti feltételeit is meg kell teremteni. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői — vállalatvezetők, Egy szervezet tevékenysé­gének hasznossága, legyen szó akár gazdasági, akár el­méleti munkáról, az eredmé­nyességben mutatkozik meg. Nem túlzás az a megálla­pítás, hogy a takarékpénztár egy olyan gazdasági szerve­zet, amely a lakosság leg­szélesebb rétegeivel napról napra élő kapcsolatban van, tevékenysége a lakosság, a népgazdaság célkitűzéseinek segítése érdekében fontos. A lakosság és a gazdasági szer­vezet — a takarékpénztár — tevékenységének jobb össze­hangolását, a társádalmi gondok eredményesebb meg­oldását szolgálta az az elha­tározás, hogy a takarékpénz­tári egységek munkájának segítésére létrejöjjenek a ta­nácsadó testületek. A tanácsadó testületek a takarékpénztári tevékenység egy nagyon aktív szakaszá­ban végzik munkájukat. Te­vékenységük, felvilágosító munkájuk eredménye benne van azokban a gazdasági eredményekben, amelyeket a takarékpénztár Tolna megyéi hálózata az utóbbi években, de különösen az 1983-as gaz­dasági évben elért. Az április második felében megtartott testületi ülések ta­Javultak a A világpiacon növekszik az érdeklődés a növényi olajok iránt, s ez az árakban is megmutatkozik. A korábbi­nál kedvezőbb lehetőségeket a hazai ipar a termelőkkel együtt igyekszik kihasználni. Az idén tavasszal hozzávető­leg 40Q ezer hektáron került földbe a mag, a növények már ki is keltek. A határ­szemlék tanúsága szerint a zsenge növények erőteljesen, szépen fejlődnek. A Növényolajipari és Mo­sószergyártó Vállalat 10 me­zőgazdasági termelési rend­szerrel alakított ki kapcsola­tot. Mázsánként 10 forinttal járulnak hozzá a rendszerek fenntartásához, e térítés el­lenében a gazdaságokat szer­vező rendszerközpontok kü­lönféle szolgáltatásokat bizto­sítanak. Egyebek között gon­doskodnak a zavartalan vető­magellátásról, a gazdaságok rendelkezésére oocsájtják a modern agrotechnikai mód­szereket, és segítenek a be­takarításnál is. A hazai fel­dolgozó üzemek egyébként több mint 1100 mezőgazda- sági nagyüzemtől veszik át a termést. Ennek egy részét a gazdaságok számukra elő­vállalati, gyári pártbizott­ságok titkárai — egyetértet­tek abban, hogy figyelmet érdemel az a gyakorlat, ahol a kereset tekintetében vi­szonylag elmaradt, ugyan­akkor a termelésben meg­határozó szerepet játszó cso­portok bérét az átlagosnál nagyobb mértékben növelik. Élénk vita bontakozott vi­szont ki a körül, hogy ki lehetne-e szélesíteni azok­nak a vállalatoknak a kö­rét, amelyek a kísérleti bér­gazdálkodási módszert al­kalmazzák. A kísérleti bér­gazdálkodási formákat álta­lában pozitiven ítélték meg. Gondot jelent ugyanakkor, hogy a jelenleg érvényben lévő bérezési rendszer nehe­zen érthető formái között az átlagdolgozó jóformán nem ismeri ki magát. Ezért is szorgalmazzák több helyen a teljesítmények egyszerűbb megítélését, hiszen csak a közérthető ösztönzési mód­szer képes kellő hatással lenni a dolgozókra. A rendkívül tanulságos kerekasztal-beszélgetés alap­vető észrevétele az volt, hogy a meglévő hiányossá­gok ellenére is a jelenlegi feltételek sokkal nagyobb lehetőséget biztosítanak az ösztönzésre, mint amennyi­re élnek velük. pasztalata úgy foglalható össze, hogy a takarékpénztár hivatásos dolgozói mellett, több mint hetven olyan szó­szólója van a takarékosság gondolatának, akik a gazda­sági és társadalmi élet kü­lönböző területein végzik na­pi munkájukat. Az öt — Bonyhád, Dombóvár, Paks, Tamási, Tolna — tanácsadó testület ülésére visszagondol­va, az üléseken elhangzott felvetéseket összegezve, a legfőbb társadalmi gond: az otthonteremtés feltételeinek minden érdekelt számára el­érhető formában való bizto­sítása. A tanácsadó testületek tagjai elismeréssel nyilatkoz­tak a hitelpolitika 1983. ja­nuár 1-től érvényes változá­sáról. Érzékenv reagálás volt érezhető a betétágazatban bekövetkezett korszerűsíté­sek. valamint az úi betét­fajták takintetéhen is. Min­denütt hplveselték azokat az intézkedéseket, amelvakkel a takai-éknénztár'a nénzniaeon a snklránvú és kedvelő níán- latok mellet versenykénes maradt Azt bizonyítják, hogy a tanácsadó testületek tagjai értik, érzik és segítik azt a törekvést, amellyel a taka­nyös bértárolással, több hó­napon át raktározzák. Fokozatosan javulnak a napraforgó-termesztés felté­telei. A hibridek választéka bővült, a tavasszal elvetett magok 90 százaléka hibrid­növényt hoz. A vetőmag- készlet 20 százaléka hazai eredetű, a szegedi és az ireg- szemcsei kutató intézet kor­szerű hibridjei ugyanis már szintén népszerűek, s jól ki­egészítik a külföldi „alap­anyagokat”, a jugoszláv, a francia és az amerikai hib­rideket. A tapasztalatok sze­rint ezek a növények hektá­ronként 4—5 mázsával több magot adnak, ám egységnyi súlyra jutó olajtartalmuk va­lamivel kisebb, mint a ko­rábban használt fajtáké. Mindent egybevetve azonban alkalmazásukkal egy hektár­nyi termőterületről mégis na­gyobb mennyiségű ólaihoz iut az iDar A betakarításnál használt gének választéka is bővült. A békéscsabai Mező­gép Vállalat, új adaptereivel gvorsíthatiák a termelők az őszi munkát, s emellett 50 százalékkal csökkenthetek a betakarítási szemveszteséget. A növényolajipar évente E témakörhöz bizonyos mértékig kapcsolódik a Pártélet májusi számában a nagyvállalat és kisvállalat szerepét fejtegető vitaírás (Szentgyörgyi Zsuzsa), vala­mint a pártszervezeteknek a gazdaságban folytatott poli­tikai munkájáról szóló jegy­zet (Erdélyi Sándor). Mind­ezek a gazdasági cikkek mintegy illusztrálnak egy- egy részletet a gazdaság- irányítási rendszer tovább­fejlesztésének feladatairól szóló MSZMP KB állásfog­lalásból, amelyet közöl a folyóirat, Havasi Ferencnek, a Központi Bizottság ápri­lis 17-i ülésén elmondott előadói beszédével együtt. A Szemle rovatban a fia­tal párttagokról olvashatunk (Nemes Péter), a pártszer­vezetek életéből rovat ezút­tal négy cikkben is foglal­kozik a nyugdíjas párttagok­kal, s általánosítható jelen­ségek, megállapítások szere­pelnek a Szolnok megye közéleti kérdéseit bemutató három írásban, amelyekhez a pártpolitikai munka né­hány Győr-Sopron megyei tapasztalata társul. Olvasó­rovat, két megemlékezés (Nógrádi Sándorról és Ajtai Miklósról), valamint cikk­szemle egészíti ki a Pártélet legújabb számát (KS) ülései után rékpénztár az átutalási betét útján a legkorszerűbb pénz­ügyi szolgáltatást kínálja fel a lakosságnak. Hosszú szer­vezési folyamat eredménye, hogy 12 ezer Tolna megyei család bízta a takarékpénz­tárra fizetési gondjait az át­utalási betét útján. Mintegy 2500—2700 főre tehető azok­nak a száma, akik a legkor­szerűbb formát, a munkabér- levonásos átutalási betétet választották. A tanácsadó testületi tagok segítségével propagandatevékenységünk stratégiája, taktikája arra irányul, hogy a munkabér- levonásos formát minél szé­lesebb körben kiterjesszük. A két fő témakör mellett az if júság takarékosságra ne­velésének kérdése is szóba került. Az ifjúkori anyagi bizton­ság jó forrásának bizonyul az ifjúsági betét. Az e témakörben felszóla­lók. a pedagógusok és az OTP együttes szervező tevé­kenységének szükségességét hangsúlyozták. A tanácskozá­sok aktivitása is a tanácsadó testületek létjogosultságát bi­zonyította. mintegy 20 millió forinttal támogatja a kutatóhelyeken és a termelési rendszerköz­pontokban végzett kísérlete­ket; ezekkel a termelés fel­tételeit igyekeznek tovább javítani. Különösen nagy összeget fordítanak a vesze­delmes gombafertőzés, a szár- és tányérrothadás fertő­zési folyamatának feltárásá­ra, és a védekezési módszer kidolgozására. Egy másik, szintén veszedelmes gomba­betegség megelőzésére siker­rel alkalmazzák a Ronilon nevű vegyi anyagot. A hazai olajos növények termőterületében nagyobb arányeltolódás az idei tava­szon nem következett be, a napraforgó tartja vezető he­lyét. A repcét különösen a Nyu- gat-Dunántúlon termesztik. Ez utóbbi növényt kisebb- nagyobb fagykárok érték ta­vasszal, az előirányzott ter­mőterület 20—25 százalékát emiatt felszántották. A meg­ismételt vetésnél sokfelé a napraforgót részesítették előnyben. Az olajlen lassan kiszorul a termelésből, vi­szont fokozatosan előretör a szója. Si mon tornya A bőrgyár Simontornya életében, fej­lődésében meghatározó a bőrgyár jelenléte, tevékeny­sége. Nemigen akad család a nagyközségben, amelyik­nek ne lenne kapcsolata a gyárral, a lakosság jövedel­mének nagyobb hányada in­nét származik, nagyrészt a bőrgyári keresetből tudnak az itteniek élni, művelődni, építkezni. Így van ez annak ellenére, hogy közben „fel­nőtt” a két másik üzem is, a Bőr- és Szőrmefeldolgozó, valamint a SIMOVILL Ipari Szövetkezet. A bőrgyari mű­velődési ház lényegében a községé, a spo taör fenntar­tásának anyagi terheit zöm­mel a bőrgyár viseli... — És ami a legfontosabb — mondja Szabó Sándor, a nagyközségi tanács elnöke —, az utóbbi években a bőrgyár egyre intenzívebben kapcso­lódik be a községfejlesztésbe. Sajnos, ez nem volt mindig így, de most olyan seg.tséget kapunk, amire régen a leg­merészebb álmainkban sem gondoltunk. — Nemcsak kötelességünk­nek érezzük a segítséget, ha­nem jól felfogott érdekünk­nek is — egészíti ki Halas Kálmán, a gyár műszaki igazgatóhelyettese. — A mi dolgozóink látják a hasznát, ha fejlődik a község, ez ki­hat a gyárban végzett mun­kájukra is. Érdekük, hogy sikerüljön itt megtartani, idehozni szakembereket, olyan életkörülményeket kell itt biztosítani, hogy kedvük legyen idejönni, itt élni. Szabó Sándor sorolja a té­nyeket. 1979-ben átadták rendelte­tésének az új, C0 férőhelyes bölcsődét., A bőrgyár, fej­lesztési alapjából kétmillió forintot adott át a beruhá­zásra. Bővítették, korszerűsítet­ték az óvodákat, a terhek oroszlánrészét a bőrgyár vál­lalta. Üj, nyolctantermes iskola épül. A bőrgyár segítsége nélkül csak jóval később ke­rülhetett volna rá sor. Készül egy úszómedence. A bőrgyáriak csinálják. Folyamatban van Crossbar­telefonközpont építése. A hiányzó kétmillió forintból egymilliót adott a bőrgyár. Gázvezeték építését terve­zik Dunaújvárostól Simon- tornyáig. Egyik kezdeménye­zője — és a most készülő tanulmányterv egyik finan­szírozója — a bőrgyár. Mint azt Vermes László igazgató elmondta, a néhány éve befejeződött gyári nagy- beruházáshoz annak idején kialakítottak egy tekintélyes apparátust, amely évi 20—30 millió forint értékű beruhá­zás lebonyolítására, tervezé­sére, kivitelezésére képes. — Bűn lett volna a nagyberu­házás befejezésével ezt a jól összeszokott társaságot szél­nek ereszteni. Persze, akad számukra itt is munka, egy ilyen nagy gyárban mindig van építeni-, szerelni-, fel­újítani való, de nem évi 20— 30 millió forintnyi. Am a kapacitást kitűnően fel lehet használni a községfejlesztési munkákhoz. Olcsóbb is min­den más kivitelezőnél, hiszen jóformán nincs felvonulási költség. Az új iskola legalább két—három millióval keve­sebbe kerül, mintha más cég­gel kellett volna terveztetni, építtetni. Évek óta nyomasztóak a tanterem-gondok a nagyköz­ségben. Zsúfolt az iskola, két—három „műszakban” folyik a tanítás. Am, ebben az ötéves tervben nincs rá pénz, illetve csak annyit tu­dott a megyei tanács adni, ami kereken egyharmadát fe­dezi a nyolctantermes iskola beruházási költségeinek. A bőrgyár energiaraciona­lizálási programot készített. Abból indultak ki, hogy te­kintélyes mennyiségű tüzelő­olaj takarítható meg, ha nem kell felmelegíteni a bőrgyár­táshoz szükséges technológiai vizet 35 fokra, hanem termál­vizet használnak fel. A meg­oldás: a föld alól előterem­teni a vizet. (Működött már szinte emberemlékezet óta egy mélyfuratú kút a község­ben, amely meleg vizet adott, ez kínálta a lehetőséget.) A kutat a gyárban nem lehet megfúrni, a „reménybeli” termálvizet adó terület kissé távolabb, a Petőfi ifjúsági parkban van. A gyár kibé­relte ezt a területet — a program gazdasági számítá­sai két és fél—hároméves megtérülési időt mutattak — és ily módon az ötéves bér­leti díj fedezi az iskolaépí­tés költségének felét. A töb­bit a SIMOVILL és a Bőr­és Szőrmeipari Vállalat adta. Három éve megkezdték a kút fúrását, mindenki izga­lommal várta, hogy mi lesz az eredmény. Sokan örültek, amikor úgy háromszázötven —négyszáz méteres mélység­ben dolgozott a fúróberende­zés, és párafelhő vette körül. A végeredmény: 38 fokos ter­málvíz, amiről a vegyelem- zés után kiderült, hogy ki­válóan alkalmas a bőrgyár­táshoz. Két éve elkészült a csővezeték a gyárhoz, azóta ezt a vizet használják, meg­takarítva tekintélyes mennyi­ségű olajat.' A sikerből „született” az új ötlet: A termálkút folyama­tosan adja a vizet, ám a gyárban csak hétfőtől pén­tekig dolgoznak. A szombat­vasárnap termelt vízre is szükség van a hét többi nap­jain, tehát ezt fel kell fogni és tárolni, amihez meden­cére van szükség. De ha úgyis kell víztároló­medence, miért ne lehessen olyan, amiben úszni, fürödni lehet? A beruházás gazdasá­gos, a gyárnak van fejleszté­si alapja hozzá, és a bőr­gyártási technológia sem „károsodik”, ha „fürdővizet” használnak fel. A víztároló tehát egyben uszoda is lesz. A tanácsnak csak arról kell gondoskodni, hogy biztosítsa a fedezetet a kiszolgáló léte­sítményékhez — öltözők, zu­hanyozók stb. —, amelyek­nek tervéit társadalmi mun­kában a bőrgyáriak készítik el. Ma már a nagymedence betonozásán túl vannak, a kicsinek a vasbetonszerelé­sén, zsaluzásán dolgoznak a bőrgyári építő szakemberek. * J. J. Az új, nyolctantermes iskola külső vakolását végzik a gyár kőművesei Az OTP tanácsadó testületek EREl JÓZSEF napraforgó-termesztés feltételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents